Féllre ne érts, eszem ágában sincs megkérdőjelezni a közlésed hitelességét.
Csupán az a tapasztalatom, hogy sokkal inkább lehet hagyatkozni egy helyi állomás adataira, mint egy kevés adatból dolgozó interpolálással operáló országos hálózat méréseire.
Sajnos mára az OMSZ is ilyen, annak ellenére hogy az állomásaik telepítése talán nekik a legkorrektebbek.
Magam részéről a legpontosabbnak az időképet tartom (lehet vitatni), mert nekik vannak messze a legtöbb mérőpontjaik-
Kérdésem lenne bárkihez, aki tudja.
Hol lehet hozzáférni a közútkezelő az utak mentén telepített mérőállomásainak adataihoz, amik alapján a közutak síkosságmentesítését szokták végezni?
Régebben valahogy az utamba került, nyilvánosak voltak ezek a mért értékek, de sehogy sem találok oda vissza.
Tényleg a lényeg, hogy legalább volt a télen csapadék. Én már annak a 70mm-nek is örülök, ami hozzánk jutott, és akkor nézegetem továbbra is a konkrét, közelben lévő mérőállomás adatait.
Az nem Zeg, hanem Zalaszentistván, de mindegy is; amit linkeltem az egy amatőr mérőhálózat tagjainak ellenőrzött, és kalibrált műszerrel mért értékei. Valóban kevés az adat, és a térkép ezt "csalja" ki, ezért hasznosabb az egyedi -állomásokhoz kötődő- adatok megtekintése. Zala egyes részei valóban szolidabban kaphattak, de a Balaton vízgyűjtőjének nagy része, és az Északi országrész bőségesen.
medveger: Az a tapasztalatom ezekkel a növényvédős időjárási állomásokkal (felénk is van a BAFnak) hogy a csapadék terén igen cifra dolgokat mérnek néha, a hóval és az erős szélben esett csapadékkal ne mnagyon tudnak megbírkózni. (és ugye ebből volt az utóbbi időben)
Egyébként a hivatalos mérések az OMSZ oldalán találhatóak napra lebontva itt: http://www.met.hu/idojaras/aktualis_idojaras/napijelentes/ ez sem sűrű állomáshálózat, itt Zeg 78mm-en áll, de a Balaton felvidék tobb állomása 100 felett.
Lényeg a lényeg, kb december eleje óta tart egy átlagosnál csapadékosabb időszak és ez jó.
Tegnap én is a metnetes adatokat nézegettem, és azt láttam, hogy ha az éves csapadékösszeg a 600-800-as határok között mozog, akkor (eddig) jó borom lett. Talán a tavalyi év kivétel lesz (még nem tudom, mert gyakorlatilag murcim van)
Mondjuk az egész környéken csa Zalaegerszegen mutat konkrét értéket a térkép, onnan észak-északkelet felé sokáig csak extrapoláció az a nagy pirosság. Azt lenne érdekes összevetni, hogy nagyjából azonos helyen lévő műszerek mit mérnek.
A Te térképeden pl. nálunk (Zala északi kanyarulata) cca. 110mm-t jeleznek, az általam korábban is hivatkozott zalamet.hu pedig 65-70mm-t az elmúlt 30 napban. Most direkt megnéztem, hátha a műszer a hibás, de a 10km-es körzetben lévő két másik műszer is ugyanannyit ír.
Sztem nagyon száraz volt a talaj - a mélyebb rétegek is, először azok telítődtek, ezután indulnak/tak a patakok, források és mostantól júniusig telítik a tavat is. Az ország döntő hányadán azt lehet mondani hogy pótlódott a másfél éves szárazság által okozott vízhány.
A tizenkilencedik század izléséről és az akkori borok mai értelemben vett analitikájáról közvetlen információink nincsenek. Viszont közvetett van annál több.
Az én stratégiám az volt, hogy ma is ismert területek korabeli hozamából, a szüret időpontjából és az év időjárási viszonyaikból és esetleg a mustfok (bármennyire is macerás átszámolni 2-3 mértéken keresztül a vélhetőleg pontatléan méréseket) adatokból lehet következtetni, hogy a kor borászati technológiájával milyen borok készülhettel. A kép persze torzul azáltal, hogy az egyes adatok hitelességére mérget azért nem lehet venni. Néha direkt kevesebb mennyiséget mondotak a termelők mint a valóság és (jó horgászhoz méltóan) esetleg eltúlozták a must nagyszerűségét. De ha elég sok ilyen adatunk van, akkor lehet egy általános képet rajzolni.
Szerintem érdemes lenne más borvidékekkel kapcsolatban is átböngészni a borászati lapok archívumát. De miután én átrágtam magam a somló adatok után mondhatom, hogy nem éppen egyszerű és gyors meló ez :)
Igazából a dolog akkor ugrott be, amikor a régi somlói borokat jellemezted hasonlóképpen, innen a kérdés is. Aztán persze lehet, hogy én csak tudatlanságomban kötöttem össze a két dolgot :)
Át kellene böngészni at archívumot kimondottan erdéllyel kapcsolatban. De ahol én az erdélyi borokkal kapcsolatos cikkeket láttam ott mindenhol szuperlativuszokban emlegették az ottani borokat. Kimondottan mint aromás, ízes és zamatos borokként emlegették az erdélyieket. Sok helyi fajta volt. Konkrétan emlékszem, hogy a leánykát, szürkebarátot, traminit elég gyakran emlegették mint erdélyben használatos fajtákat.
Biztosan több lesz; alig egy hónap után a tó környékén 100 mm felett, a Bakonyban és a Balaton felvidéken néhol a 150 közelében. Tavaly volt ahol 8 hónap után volt ennyi...
Ja , akkor elneszeltunk egymas mellett.:) A fenykep miatt a Kékesi toronyra gondoltam.
Nos a Sár- hegyi toronyhoz kepest ez a szollo terulet Észak- keleti iranyba van.
Zoli, a testes borokhoz kapcsolódva: olvastál valamit az Erdélyi Hegyalja hagyományos borairól? Csak mert mondjuk amivel Magyarlapádon traktálják a vendégeket, az eléggé sárga, eléggé vastag, saccra akár félédes bor, szerencsés (és talán jellemző) esetben kimondottan élvezhető. Lehet azért hibás darabokkal is találkozni. Mindenesetre, ahogy egy helyi főkolompos mondta, a helyi emberek maguk termelik a szőlőt, maguk készítenek bort belőle és maguk meg is isszák az egészet :) A régebbi öregek állítólag napi több litert fogyasztottak.
Mivel, hogy jó idő volt kisétáltam a patakpartra és vágtam egy jó marék füzfavesszöt szőlőkötözni. Hajdanán danán nagybátyjám is ilyennel kötözte. Nem marad szemét összel mivel bióanyag és nem is kerül sokba.
A Keszthelyi Egyetemen a '80-as években elég sokat kutatták ezt a talajtakarásos témát. Badacsonyi és boglári koprodukciók is voltak többek között. Jó sok szakdolgozat (pl. enyém is), szakcikk is jelent meg az eredményekről. Azóta van-e a témának ott gazdája azt nem tudom.
Azért arra figyelj oda, hogy a mi területünk elég aszályos. Ott teljes fedettségben szerintem nem lehet pillangóst (sem) termeszteni, legfeljebb minden második sorban.
Hát, nem tartottam akkora attrakciónak, hogy lefotózzam... talán a terméséről van, amit egy vödörbe szedtünk. Megnézem otthon. Nem fekete, az biztos, hanem éretten barna. Azért lehet bokorszerű, mert egy sövényben volt, amit az írtáskor hagytunk meg, mintha tőből több felé osztódna - igazán tényleg annyira nem tartottam érdekesnek, hogy megfigyeljem.
