A távközlési törvény szerint egy év után elévül,és egy sima felszólító levél már nem elégséges az elévülés megszakításához.Egyébként az e.os behajtó cég vette át a tartozást,ők viszont csak sima,még csak nem is ajánlott levelet küldözgettek. Mindamellett a követelésükből 60.000 Ft-tal valóban tartozok,csak épp a követelés lejárta 2012.10.hóban volt.Ezért kérdeztem,hogy mi van,ha bíróságra megyek.Mert a tartozás megvan,csak épp hát az elévülés,többet fizetni meg nem szeretnék.
Köszönöm gyors válaszodat.Még hozzáfűzném,hogy a tartozás,mint említettem telefon tartozás volt,ami,ha jól tudom egy év után elévül.Mindenesetre nem kockáztatok,és ugy döntöttem,hogy részletfizetést kérek és fizetek.További szép napot!
@Lilla63: A fizetési megyhagyásra akkor érdemes ellentmondással élni, ha a követelést, vagy annak egy részét alaptalannak tartod. Ha a bíróságon bebizonyosodik, hogy a követelés (vagy annak vitatott része) mégis alapos volt, akkor rádróhatják a perköltséget is. De ha már a végrehajtótól jön 'végrehajtási lap', már effektív foglalnak, akkor ez az ügy rég túl van ezen a vitatási fázison...
@tiba777: Hacsak ez nem egy kis falu, akkor több kábelszolgáltatónak is elérhetőnek kellene lennie a környéken - egyszerűen szerződjetek egy másikkal. Ha a szolgáltatói szerződés nem a ti nevetekre szólt (nem ti voltatok a szerződő fél), akkor semmi közötök a tartozáshoz. A tulajdonos aláírása rendszerint arra szokott vonatkozni a szolgáltatói szerződéseken, hogy vállalja a tulajdona elárverezését (jelzálogjog bejegyzését), amennyiben a szerződő fél nem fizeti a számlát. Mivel azonban itt az ingatlan már eladásra került (a terhelés bejegyzése nélkül), így nyilván a szolgáltató már nehezen tudna élni ezzel az eszközzel. Azért nem ártana pontosan is megnézni a szolgáltatói szerződés szövegét, hogy pontosan mit vállal az alá(nem)író tulajdonos.
Nem az, ha előfizetője vagy valamelyik Jogtárnak (CD vagy Web Jogtár). Ha nem vagy az, de szeretnél az lenni, akkor tudok ajánlani valakit, aki segíthet ebben.
Jogi segítségre lenne szükségem.Végrehajtótól végrehajtási lapot,ill. felszólítást kaptam,tartozásom azonnali befizetésére.(107.960 Ft)Ezzel egyidejűleg az autómat is lefoglalták és értesítettek,hogy megtörténik a forgalomból történő kivonása.A tartozásom távközlési szolgáltatási szerződés.A végrehajtási lap szerint a követelés lejárta 2012.10.29.A végrehajtást kérő:E.os.Kérdésem a következő lenne: érdemes lenne ellentmondással élnem,hogy perré alakuljon,vagy inkább kérjek részletfizetést.Nem szeretném,hogy ez az összeg még több legyen,mert ezt is nehezen tudom kifizetni,mivel fogyatékos felnött fiammal vagyok ápolásin.
Előzmény: Édesapámnak 2 lakása van egyikben mi lakunk a másikat pedig megengedte a testvérének, hogy lakjon benne. Be is lett jelentve oda, azzal a szóbeli megegyezéssel, hogy a számlákat fizesse rendesen. A tv, internet, telefon szolgáltatóval a testvére kötötte meg a szerződést a saját nevére. Tehát édesapám mindenféle engedélye nélkül ténykedett. Utóbbi időben eléggé elmérgesedett a viszony köztük számlák nem fizetése okán, így úgy döntöttünk, hogy eladjuk a lakást .
Az újdonsült tulajdonos új szerződést kívánt kötni a szolgáltatóval, azonban kiderült, hogy az telefont és a internetet korábban kikötötték és a tv díját sem fizette és közel 100 000 ft-os tartozást halmozott fel a testvére. Így az új tulajdonossal a cég nem köt szerződést amíg a tartozás nincs rendezve.
1.A szerződés édesapám tudta nélkül jött létre. Márpedig a szolgáltatótól kikért szerződésen szerepel az ő aláírása is, pedig ő soha nem írt ilyet alá. Feltehetően a testvére odahamisította azt.
2.Az új tulajnak csak akkor kötik be az internetet ha rendezi a testvér tartozását, ami valljuk be abszurd.
3.Mi sem akarjuk rendezni azt, mivel nem mi vettük igénybe a szolgáltatást, nem mi kötöttük a szerződést, így a tartozás sem minket terhel.
3. A testvér mióta ki lett téve a lakásból nem elérhető telefonon és nem tudjuk az új tartózkodási helyét sem.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvénybe az illetménykifizetés változásával kapcsolatban 1996-ban betettek egy módosítást. 1996-tól már csak bankszámlára vagy ennek hiányában postai kifizetés útján juthat hozzá a közalkalmazott az illetményéhez.
A keresett kormányrendeletnek ehhez volt hozzáfűznivalója.
Azért írom múltidőben mert elképzelhető, hogy már nem él, de számomra mégis érdekes lehet.
Nem található... Ez olyankor is szokott előfordulni, ha a kérdéses jogszabály már nem hatályos. A nem hatályos jogszabályokhoz csak ügyvédek férhetnek hozzá (a sokszor keresettek szövegét néha feltöltik netre, úgy is rá lehet keresni).
Vagy választhat a kettő közül. Mellesleg szerintem másoknak is kell rezsit fizetniük a lakásukhoz, így nem is igazán értem a kérdést. Örülhetne annak is, ha csak ennyit kell fizetnie. Persze, ha valahol felajánlják, hogy a rezsit is kifizetik (bár lakás után szerintem ezt általában nem szokták), akkor nyilván hülye lenne visszautasítani.
Településünkön a megyei kormányhivatal nevezte ki az alpolgármestert, s ezen döntés ellen aláírásgyűjtést kezdeményeztünk. Az aláírásgyűjtő ívek tárolását szeretnénk biztonságosan megoldani, így ügyvédi letét, valamint közjegyzői letét lehetősége merült fel.
Mi a kettő között a különbség? Milyen költségekkel jár mindez? Egyáltalán, mit mond erről a törvény, tehát hogyan, miként kell ezeket az aláírásgyűjtő íveket tárolni?
Nem túl biztató... Azért ez nekem nagyon meredek, hogy minden előzetes értesítés nélkül legálisan kvázi betörhet egy olyan személy lakásába, akinek semmi köze a tartozáshoz.
Sziasztok :) Orvosként dolgozom, két városban. Mindkét város egy ingatlant biztosít számomra, "térítésmentesen". Az egyik városnál a rezsit sem kell fizetni, a másiknál viszont kell. Melyik a helyes út? Melyik valójában a térítésmentes?
Veled szemben csak akkor van végrehajtás ha azt elrendelték.
A férjed meg jelentkezzen ki onnan, különben értelemszerűen ott is keresik.
Igen lefoglalhatja, ha nem tudod bizonyítani, hogy a tied, aztán pereskedni kell. És ott pl szerződéssel bizonyítod, hogy tied, de végrehajtója válogatja mennyire foglal.
Mindig az utolsó az ingatlan, hisz abban él, először az ingóság, munkabér, bankszámla.
A végrehajtó a kisebb ellenállás irányába próbál mozogni: mivel a jelen közgondolkodás a nőket preferálja, ezért a férfi adóstárs ellen próbálnak először mindent elkövetni, akár utcára is tenni (ha a női adóst kell kirakni, az nem jön ki olyan jól).
1-re: a végrehajtót be se engedjétek, mondd, hogy a férjednek nincs ott semmije - lényeg, hogy minden lehetséges módon hajtsátok el, ne érezze hogy könnyű préda vagytok. Az jó, ha a számlák megvannak. Régi bútort nem hiszem hogy elvinnének (az érték/súly aránya alacsony). A házassági szerződés is jó, ha rendelkezik a lakásbeli értéktárgyak tulajdonjogáról.
2-re én is kíváncsi lennék, ha valaki tudja a választ.
3-ra: szerintem ez kizárt, hiszen a hitel felvételekor semmi közöd nem volt a férjed dolgaihoz. Viszont ha most közös néven van bankszámlátok, annak teljes összege áldozatul eshet. A számla csak a te neveden legyen.
Végrehajtással kapcsolatban tud valaki segíteni? Eléggé rám ijesztettek.
A férjem még az előző házassága alatt a volt feleségével vett egy ingatlant hitelre, az ingatlan 100%-ban a volt feleség tulajdona, a férjem adóstárs volt. Mióta elköltözött, a hitelt nem fizették. Most bejelentkezett a végrehajtó, a férjemen próbálják a tartozást behajtani.
1. kérdés: A férjem az én lakásomba van bejelentve állandó lakosként. A lakást évekkel a házasságkötés előtt vettem, a nagyobb értékű műszaki cikkekről megvannak még a számlák, de pl. bútorokról, régebbi háztartási gépekről, stb. nincs. Ha jön a végrehajtó, ezeket mind viheti, ha nem tudom bizonyítani, hogy az enyém? A házassági szerződést elfogadják bizonyítékként?
2. kérdés: Előfordulhat, hogy nem értesítenek előre a végrehajtásról, és ha nem vagyunk itthon, feltörik a zárat és visznek mindent, amit találnak?
3. kérdés: Mint feleségén, rajtam is behajthatják a tartozását? Pl. a bizonyíthatóan házasság előtt már a bankszámlámon lévő pénzt is lefoglalhatják? Vagy a munkabéremből származó bevételemet?
És egyébként mennyire jogszerű, hogy adott a hitellel terhelt ingatlan, ami jóval többet ér a tartozásnál (több vevő is volt, de a volt feleség nem hajlandó eladni), és mégsem azt próbálják lefoglalni és elárverezni? Plusz a vagyonmegosztásnál a volt feleség nevén maradt az autó és minden ingóság, tehát van vagyona az ingatlanon kívül is, de nála nem jelentkezett végrehajtó, hanem a férjemen, mint adóstárson próbálják behajtani az egészet?
