Én nem javaslom az egyesfüggöny művelést, írd be a keresőbe, és olvasd végig a tapasztaélatokat.
Amiért én nem javaslom: ahogy írtad saját magad műveled, saját célra. Ekkor bizony sok élő munka lesz, amit kényelmesen kell elvégezni, és törekedni kell a legjobb minőségű termésre.
Magyarul: nagyon rossz dolog ágaskodva metszeni, szüretelni. A permetezésnél 2 méternél magasabb lomb esetén a permetlé nagy része visszahull rád. A nagy sortáv miatt intenzíven kellene trágyázni- műtrágyázni, hogy gazdaságos termésed legyen, de viszont akkor tőkénként magas termésárlagot kellene hozni, ami meg a minőség rovására megy, stb.
Tőkénként max. 1 kg szőlőből lesz jó minőségű bor. Több tőke, kisebb terhelés, biztosabb termés éveken át.
Amint írtam, a környéken cabernet sauvignont és kékfrankost termelnek többen is, jól terem, és finom borokat ad. Sajnos mások még nem alkalmazták az egyesfüggöny művelési módot. Itt a hegyen még sok olyan birtok van, amit az öregek művelnek. Ők, a sima hagyományos kordonművelést részesítik előnyben, nem a Moser félét. (Alsó szál 50-70 cm. magasan, ez tartja a kart egy, vagy két irányban, felette két, esetleg három sorban a többi huzal, ha szimpla, kötöznek, ha dupla, bújtatják a hajtást.) A terület nem különösebben fagyveszélyes, tulajdonképpen egy dombon fekszik az egész szőlőhegy, nekem pedig kelet-nyugat irányú az ültetvényem, úgy, hogy a legmagasabb ponttól enyhén nyugatra lejt a telek. Az egyik ok, amiért ezt a művelést szeretném, az a kisebb (zöld)munkaigény, legalább is a szakirodalom szerint. Birtokot eddig is, és ezután is magam művelem, a nagysága nem akkora, hogy érdemes lenne gépesíteni (1650 m2). Ez az a méret, amit még egyedül meg tudok művelni. Bort magamnak készítek, csak ha van felesleg, azt értékesítem, de nem direkt, ha valaki kér, annak adok el, de reklámot nem csinálok. 2012-es éjáratból nincs eladás.
Még rengeteg időd van felkészülni: nézd meg a környéken milyen művelésmódon termelik a legjobb szőlőt, és a bort ( a kettő különbözik), milyen fajtákat termelnek, és a saját lehetőségeid milyenek.
Talaj, terület, hőmérséklet, csapadék, fagyok, permetezési ciklusok, fajták, ez arra a területre jellemző.
Szabadidő, segítség a munkálatokban, trágya- műtrágya lehetőség, szőlő- bor fajta szeretet, tárolási körülmények, fogyasztási lehetőségek, stb. a saját igényeid szerint.
Saját magad akarod művelni, vagy gépesített művelésért fizetsz?
A szőlőt-bort saját magad akarod elfogyasztani, vagy értékesíted?
A segítségetekre, illetve a tapasztalatotokra volna szükségem. Jövőre szeretnék vörös borszőlőt telepíteni. Az egyik fajta midenképpen a kékfrankos, a másik cabernet sauvignon, merlot, vagy oporto. A metszésmód, terveim szerint egyesfüggöny lenne. Ez egyszerűbb támberendezét igényel, illetve egyszerűbb lenne a zöldmunka. A Czáka-Valló féle "Metszés ABC-je" című könyben azt írják, hogy minden olyan szőlőfajta alkalmas erre a metszésmódra, amelyik szálvesszőzhető. A Prohászka könyv szerint ezek a fajták alkalmasak erre. Van-e nektek erre vonatkozó tapasztalatotok?
A terület kelet-nyugati lejtésű, erősen kötött talajú. (Kaposfüred-Szőlőhegy). A helyi gazdáktól érdeklődtem, illetve kóstoltam a boraikat. (Hivatalból, kötelességből :-D ). A kékfrankos, és a cabernet sauvignon szereti ezt a helyet, illetve finom borokat ad.
Ha esetleg nem jönne be ez a metszésmód, visza lehet e állni a kordonművelésre?
(Az időképes széltérképről jutottam ide. Mintha régebben a többi autópályáról is lett volna adat, de az most nincs. Az ÁAK oldalán nem találok meteo adatokat.)
Féllre ne érts, eszem ágában sincs megkérdőjelezni a közlésed hitelességét.
Csupán az a tapasztalatom, hogy sokkal inkább lehet hagyatkozni egy helyi állomás adataira, mint egy kevés adatból dolgozó interpolálással operáló országos hálózat méréseire.
Sajnos mára az OMSZ is ilyen, annak ellenére hogy az állomásaik telepítése talán nekik a legkorrektebbek.
Magam részéről a legpontosabbnak az időképet tartom (lehet vitatni), mert nekik vannak messze a legtöbb mérőpontjaik-
Kérdésem lenne bárkihez, aki tudja.
Hol lehet hozzáférni a közútkezelő az utak mentén telepített mérőállomásainak adataihoz, amik alapján a közutak síkosságmentesítését szokták végezni?
Régebben valahogy az utamba került, nyilvánosak voltak ezek a mért értékek, de sehogy sem találok oda vissza.
Tényleg a lényeg, hogy legalább volt a télen csapadék. Én már annak a 70mm-nek is örülök, ami hozzánk jutott, és akkor nézegetem továbbra is a konkrét, közelben lévő mérőállomás adatait.
Az nem Zeg, hanem Zalaszentistván, de mindegy is; amit linkeltem az egy amatőr mérőhálózat tagjainak ellenőrzött, és kalibrált műszerrel mért értékei. Valóban kevés az adat, és a térkép ezt "csalja" ki, ezért hasznosabb az egyedi -állomásokhoz kötődő- adatok megtekintése. Zala egyes részei valóban szolidabban kaphattak, de a Balaton vízgyűjtőjének nagy része, és az Északi országrész bőségesen.
medveger: Az a tapasztalatom ezekkel a növényvédős időjárási állomásokkal (felénk is van a BAFnak) hogy a csapadék terén igen cifra dolgokat mérnek néha, a hóval és az erős szélben esett csapadékkal ne mnagyon tudnak megbírkózni. (és ugye ebből volt az utóbbi időben)
Egyébként a hivatalos mérések az OMSZ oldalán találhatóak napra lebontva itt: http://www.met.hu/idojaras/aktualis_idojaras/napijelentes/ ez sem sűrű állomáshálózat, itt Zeg 78mm-en áll, de a Balaton felvidék tobb állomása 100 felett.
Lényeg a lényeg, kb december eleje óta tart egy átlagosnál csapadékosabb időszak és ez jó.
Tegnap én is a metnetes adatokat nézegettem, és azt láttam, hogy ha az éves csapadékösszeg a 600-800-as határok között mozog, akkor (eddig) jó borom lett. Talán a tavalyi év kivétel lesz (még nem tudom, mert gyakorlatilag murcim van)
Mondjuk az egész környéken csa Zalaegerszegen mutat konkrét értéket a térkép, onnan észak-északkelet felé sokáig csak extrapoláció az a nagy pirosság. Azt lenne érdekes összevetni, hogy nagyjából azonos helyen lévő műszerek mit mérnek.
A Te térképeden pl. nálunk (Zala északi kanyarulata) cca. 110mm-t jeleznek, az általam korábban is hivatkozott zalamet.hu pedig 65-70mm-t az elmúlt 30 napban. Most direkt megnéztem, hátha a műszer a hibás, de a 10km-es körzetben lévő két másik műszer is ugyanannyit ír.
Sztem nagyon száraz volt a talaj - a mélyebb rétegek is, először azok telítődtek, ezután indulnak/tak a patakok, források és mostantól júniusig telítik a tavat is. Az ország döntő hányadán azt lehet mondani hogy pótlódott a másfél éves szárazság által okozott vízhány.
A tizenkilencedik század izléséről és az akkori borok mai értelemben vett analitikájáról közvetlen információink nincsenek. Viszont közvetett van annál több.
Az én stratégiám az volt, hogy ma is ismert területek korabeli hozamából, a szüret időpontjából és az év időjárási viszonyaikból és esetleg a mustfok (bármennyire is macerás átszámolni 2-3 mértéken keresztül a vélhetőleg pontatléan méréseket) adatokból lehet következtetni, hogy a kor borászati technológiájával milyen borok készülhettel. A kép persze torzul azáltal, hogy az egyes adatok hitelességére mérget azért nem lehet venni. Néha direkt kevesebb mennyiséget mondotak a termelők mint a valóság és (jó horgászhoz méltóan) esetleg eltúlozták a must nagyszerűségét. De ha elég sok ilyen adatunk van, akkor lehet egy általános képet rajzolni.
Szerintem érdemes lenne más borvidékekkel kapcsolatban is átböngészni a borászati lapok archívumát. De miután én átrágtam magam a somló adatok után mondhatom, hogy nem éppen egyszerű és gyors meló ez :)
Igazából a dolog akkor ugrott be, amikor a régi somlói borokat jellemezted hasonlóképpen, innen a kérdés is. Aztán persze lehet, hogy én csak tudatlanságomban kötöttem össze a két dolgot :)
Át kellene böngészni at archívumot kimondottan erdéllyel kapcsolatban. De ahol én az erdélyi borokkal kapcsolatos cikkeket láttam ott mindenhol szuperlativuszokban emlegették az ottani borokat. Kimondottan mint aromás, ízes és zamatos borokként emlegették az erdélyieket. Sok helyi fajta volt. Konkrétan emlékszem, hogy a leánykát, szürkebarátot, traminit elég gyakran emlegették mint erdélyben használatos fajtákat.
Biztosan több lesz; alig egy hónap után a tó környékén 100 mm felett, a Bakonyban és a Balaton felvidéken néhol a 150 közelében. Tavaly volt ahol 8 hónap után volt ennyi...
Ja , akkor elneszeltunk egymas mellett.:) A fenykep miatt a Kékesi toronyra gondoltam.
Nos a Sár- hegyi toronyhoz kepest ez a szollo terulet Észak- keleti iranyba van.
