4000-ért Te nem vagy a Szövetség tagja, csak nyilvántartják a kecskéidet, ami az őstermelői igazolványhoz és a piacozáshoz kell. Ha teljes jogú tag vagy, az évi 60.000.
Miből gondolod, hogy nem kell? Mi utánajártunk, és kell, és az a jövőben csak az éves díj (4.000,-)krotáliáztatni pedig csak azokat kell, amelyeket be akarsz vonni a fejésbe.
Sziasztok! Akkor most leírom a "kistermelővé válás " folyamatát. Nem lesz rövid. Kedves Crystalheart, nem tudom, Te mikor próbálkoztál, de a tavalyi 52/2010-es FVM rendelet sokat könnyített a helyzeten, most már a saját konyhádban is készíthetsz sajtot, időbeni elkülönítés mellett, azaz nem akkor főzöl, amikor sajtot gyártasz. Először is el kell menni a falugazdászhoz és ki kell váltani az őstermelői igazolványt és megigényelni az adószámot. Ezután fel kell keresni az MGSZH-t (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal), ahol nyilvántartásba veszik az állományt és adnak egy regisztrációs számot. Egyúttal be kell lépni a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők szövetségébe, ahol szintén adnak egy regisztrációs számot. Ha ezek a számok megvannak, fel kell hívni az instruktort, aki eljön és tetoválással és krotáliával látja el a kecskéket. Ezek után jöhet az állatorvos, aki beoltja őket és vért vesz tőlük, amit elküldenek egy laboratóriumba. Ha ez az eredmény negatív, tejmintát kell bevinni az MGSZH-hoz, amit színtén elküldenek csíraszámlálásra. Ha ez is jó, kijön a hatósági állatorvos, megnézi a tartási körülményeket, a konyhát, az edényeket (saválló kell), és máris kiadják az engedélyt.
Nálunk ez 7-8 hónapig tartott, igaz közben tél volt, és vártuk, hogy milyen kecskék születnek, melyiket kell beregisztráltatni. 19 kecskénk van, abból 11 regisztrált és 6-ot fejünk.
3 napig hagyom benne, nem tökölök. :D Így is nő a gomba, és sokkal savasabb is lesz. A Kecsketenyésztés könyvben azt olvastam a kaukázusira - és ez sztem az -, hogy időnként érdemes megmozgatni, ezért ha eszembe jut, kicsit meg is rázom az üvegben.
Sziasztok. Én úgy kaptam a kefírgombát hogy soha ne tegyem hűtött tejbe mert megfázik és nem dolgozik, én mindíg langyos tebe tettem, mindennap leszűrtem műanyagszűrővel és megfeleztem a következö üveghez így mindennapra készült friss. Szobahőmérsékleten tartva a 2-3 napos ízlett jobban a hosszabb ideig dolgozó nagyon csípős lett. Már első nap kanalazni lehetett jó sűrű tartalmas lett, gyümölcsturmixal felüdítő.
"megforr", az azt jelenti megerjed? Vagy kicsapódik, szétválik savóra és alvadékra? Ha zt hűtötten teszi, vagy ha megerjed, akkor tényleg baj van, ahogy elefada írja. Vagy mikro vagy szomatikus sejtszám gond... Tőgygyulladásos, friss fejős és őregfejős tejet nem illik a szomszédnak eladni részben mert abból nem lehet sajtot csinálni, (meg mást sem nagyon) másrészt zabosak leszünk, mint a lósz....!!! Ha ez rendszeres, akkor keress más tejforrást, vagy a szaki tanulja meg, hogy kell jó tejet termelni...... az állatot jól és higiénikusan tartani, szóval hgy kell állattenyésztőnek lenni. Mindenesetre a hibát meg kell tallni, mert különben rengeteg bosszúság és esetleg betegség lesz az eredménye..
Ha egy kecske van nem tudom érdemes-e CMT, vagy más szomatikus sejt tesztre költeni, persze aki szereti a jószágát az mindent beáldoz... ellenőrizni nem árt, az biztos. Ha jól emlékszem a CMT 3 fokozatot ad? Ha a negatív utáni első fokozatot mutatja, akkor még esetleg van esély, de ha súlyosabb akkor el kell felejeteni azt a tejet, vagy ha mindig ilyen, akkor vagy a kecskét (vannak ilyen egyedek, akik szinte mindig gyulladásos tejet adnak, ez hajlam...), vagy jobban kell bánni a kecskével... Távolból nehéz, nem akarom a szomszédot sem ártatlanul leszólni...
Aki használja a CMT-t (elefada?) utaljon a hozzászólásra ahol el lehet olvasni, vagy kérjük írja le. Köszönjük előre is.
Ha egy sajtkultúrát használtál eddig is, akkor a kultúraváltás alapvetően nem fogja befolyásolni at eredményt. Persze, kicsit más lehet a sajt íze, hiszen pl. a keménysajtok kultúrájába van pl. Pronionibacterium is, ami a jellegzetes ementáli ízkarakterben játszik szerepet. De ismét: ha sajtkultúrát használsz, akkor az érés után (félkeménysajt:4 hét) finom kell hogy legyen a sajt. Az hogy "fazékban ízesíted, gondolom azt jelenti, hogy savó alatt tartod a sajtot. Ez is csak "finomság". Ezt akkor tesszük, ha erjedési lyukas sajtot akarunk. A meleg savó alatt tartás persze megint egy kicsikét más ízt eredményehzet, (mint a másik kultúra, ez lehet ízlés kérdése, kinek melyik jön be) de ez sem olyan lényeges. De ha ilyet akarsz, akkor válassz olyan edényt, ami nem sokkal nagyobb mint a sajt a formával és ellepi a savó a sajtot. Így a savó sokkal kevesebb lesz, mint a sajt tömege.... Persze ekkor a kis savómennyiség miatt gyorsan visszahűlne a sajt, ezért célszerű melegen tartani (pl. 40°C) az egészet egy-két óráig (a meleg a lényeg) és utána savó nélkül lehet már préselni, fokozatosan növelve a préselési tömeget.
Egyébként tök jó úgy ahogy csi8nálod, én is általában így csinálom, amikor bemutatjuk, jgy kell ízesítet sajtot csinélni, azaz ha megvan a jó alkvadék, akkor gyorsan kimerjük egy szűrőbe, a sót és a fűszert belekererjük és gyorsan formába tesszük. Ilyenkor kicsit, de csak kicsit nehezebben áll össze az alvadék, ezért már ekkor egy kis súllyal formázzuk, azaz kb, két óra hosszáig csurgatjuk, forgatjuk a formában, majd nagyobb súllyal kezdjük a préselést. Szóval így is jó sajt lesz. Ha lágysajtot akarsz , akkor pedig nem kell nagyobb súllyal préselni, csak forgatni mondjuk kb 4-6 óra hosszáig. Ezek az idők tákjékoztató jellegűek, attól függ, milyen az alvadék, milyen a hőmérséklet, mennyire gyors a kultúra, stb. (tapasztalat, begyakorlás) amikor kiveszed a "sajtkádból".
Emlékszel, mi is így csináljuk a fűszeres sajtot, és a gyúráskor meg is sózzuk. A lényeg, hogy utána préselni kell kicsit súllyal, formában, hogy összeálljon.
Erősen gondolkodom, hogy rendelek egy másik fajta kultúrát.
Olvasom, hogy sokak a fazékban ízesítik be a sajtot. Hát én nem..
És lehet, hogy ez a probléma, és ezért kellene egy másik fajta kultúra. Nos és nagyon lecsepegtetem, és tálba belerakom, ízesítem, és összegyumiszkolom az egészet.
Tudom, most sokan felszisszennek, de nekem, ez jobban bejön, mint a fazékban ízesítés...(arról nem is beszélve, hogy nem öntöm ki a savóval együtt a fűszert, mert, ha így nézzük, ez pocsékolás)
Én akkor szeretem, ha a trappistához áll közelebb, mint a túróhoz. Persze a gomolya még gomolya marad, csak érlelés után lehetne félkemény zsíros sajt, ha megfelelőek a körülmények.
Sikerült már pár sajtot készítenem kecsketejből de nem tudom milyen az igazi? Sikerült már ruganyosra mint egy jó trapista, vagy ami inkább össze préselt túróhoz hasonlított. Itt nálunk a faluban mások ecettel készítenek sajtok tehénből is és kecskéből is, de nekem nem is ízlenek annyira, mert teljesen más az íze mint az enyémnek. Én csak oltót használok kultúrát még nem vettem.
Na, az érdekes lesz, én is kíváncsi vagyok rá. Nekünk nem akarták megadni, mert 1) nincs fejőgép, 2) nincs min. 50 m2 elkülönített sajtház. Azóta lehet, hogy finomodott a dolog, de fene tudja, érdekel, mit csináltunk rosszul. :)
Köszi elefada, bocs h kicsit hanyagoltalak Benneteket! De nagyon jó lett a fórum, és a sajtok igazán jól alakulnak, eg ykét kivételtől eltekintve, de azok is jók lesznek nem sokára!!
Alapjában egyetértek Crystalheart-tal: nem kell fölöslegesen vegyszerezni a tejet, azaz kálium nitrátot adni hozzá mindenképpen. Akinek saját teje van, vagy megbízható tejtermelője, aki mindig kiváló tejet ad neki, az ne tegyen bele!! A K-nitrát egyébként mikroba gátló, ölö szer. Nem méreg az alkalmazott koncentrációban, pl. kolbászokban is használják. De ha nem feltétlenül kell, ne használjátok, a sok nitrát nem jó.
De elsősorban régebben (20 évvel ezelőtt) még általános volt a használata a tejiparban, mert a higiénia még nem volt tökéletes, és minden egyes kezeléskor (pl. kocsiba szivattyúzás, szállítás, az üzemben a silóba szivattyúzás, sőt pasztőrözés utáni tárolás, mindig növelte a csíraszámot, és főként a coliformok számát, amik a sajtgyártásban lehetnek veszélyesek. Ha ezt beletették, nem volt gond a sajttal, mert a sózásig meggátolta a bacik (colik) szaporodását).
Ezért nekünk a legfontosabb a tiszta állattartás és fejés és a maximélis tisztaság a sajtkésztés alatt. És így nyerstejből is stabil és finom sajt lesz, naná! Finomabb is lehet mint a pasztőrözött tejből....
Coliról: nem ez nem az a coli, nyugi. Nagyon sok kóli baktérium faj, alfaj van, a többségük nem csinál semmi zűrt. AZ Eserichia coli, amiről a hírekben szó volt még az sem mindegyik variánsa okoz betegséget, de van egy néhány ami viszont ahogy látjátok, még halált is okozhat..... Általában állati edeteűek( pl. bélsár), ezért bekerülhet (nek) a húsba tejbe is vágáskor, fejéskor.
És ahogy más is mondta, mások is lehetnek a tejben , vírusok, stb. A hőkezelés az tehát csak egy lehetséges biztonsági eljárás, amivel ezeket a , hangsúlyozom: esetleg lehetséges, igen ritkán előforduló súlyos következményket élehet elkerülni. Igaz, akit egy ilyen elkapott, az megemlegeti.... Mindenkinek saját felelőssége hogy termizál, vagy pasztőröz-e, vagy sem. Ebben nem lehet igazságot tenni.
Most már késő van, de a napokban valamikor, ha ráérek, leírom az egész hivatalos procedúrát,mert olvastam, hogy sokakat érdekel.Nekünk most lett meg minden engedélyünk és számunk és igazolásunk, és hivatalos kecskesajt kistermelők lettünk.
Sziasztok! Már egy éve regisztráltam, de eddig mindig csak olvasgattam. Most elhatároztam, hogy írok, annyira hálás vagyok, hogy ráakadtam a termizálásra! A nagy melegben nekem is lettek puffadt sajtjaim, ezért állandóan lestem őket, és ha láttam, hogy kezdenek puffadni, azonnal sófürdőbe és hűtőbe tettem. Most pedig egész nap vagy éjszaka csöpögnek, és semmi bajuk! 63 fokra melegítem, utána azonnal átöntöm másik fazékba és egy nagy vájligba teszem hideg vízbe. 10-15 perc alatt lehűl 38-40 fokra. Utána kultúra, fél óra múlva oltó, kb.1,5 óra múlva összevágom, megint állni hagyom kb. negyed órát. A nagyja savót leöntöm, a maradékba keverem a fűszereket. Műa. szürőkanállal merem lyukacsos fém formákba. Ja, kecskesajtot készítek.
Ovisok készítették, tavaly. Ez is sajt!