Nem változott az ilyen esetekre vonatkozó Ptk. szabályozás? Konkrétan ezt olvastam:
Nagyon fontos különbség az eddigi szabályozáshoz képest, hogy a kötelezett részére a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás nem elegendő az elévülés megszakításához, ehhez a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése szükséges, de még itt sem elég annak megindítása, a bíróság általi eljárást befejező jogerős érdemi határozat szükséges.
85. törvény <nyolcvanötödik törvény>, de ilyen esetben (törvénynél) szokták mondani úgy is, hogy <ell iksz iksz iksz vé törvény> - az egyértelműség végett. Lehet mondani így is, úgy is, vagy egymás után először nyolcvanötödik-ként, utána pedig kibetűzve mondani.
A római számok arab számmá alakításához pedig: Wikipédia - Római számírás
Hát érdekes, az biztos. Valóban azt szerepel ott, hogy "Az előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények egy év alatt évülnek el" - és mivel nem írja, hogy melyik fél igényeiről van szó, így mindkét oldalra vonatkozhat.
Azt mindenesetre rögzítsük, hogy az elévülés ebben az esetben sem azt jelenti, hogy ha nem fizeted ki a számlát a fizetési határidőtől számított egy évig, akkor már nem is kell - mivel a szolgáltató, vagy a nevében fellépő szervezet bármilyen feléd intézett felszólítása az elévülési időt megszakítja (onnantól újra kell számítani az egy évet). Ilyen lehet pl. bármely neked küldött írásbeli felszólító levél, vagy a szolgáltatónak bármely, a végrehajtásra irányuló intézkedése. Még a nem aláírós levél is számítana, de azt ilyenkor általában le szokták tagadni (azzal, hogy nem kapták meg).
Tehát ha úgy gondolod, hogy az aláírós levelek dátumát és a végrehajtásra irányuló szolgáltatói lépések dátumát tételesen felsorolva, valahol van benne egy több mint 1 éves hézag, akkor eszerint joggal hivatkozhat arra a végrehajtó és a követeléskezelő eós felé, hogy mivel egy évet meghaladóan nem tettek lépéseket a követelés kifizetése érdekében, így az a kérdéses időszakban elévült. Ezt kellene akkor írásban közölni a végrehajtóval, meg az eóssal is. Hacsak az elévülési időszakot követően el nem ismerted valahol írásban a követelés jogosságát.
A távközlési törvény szerint egy év után elévül,és egy sima felszólító levél már nem elégséges az elévülés megszakításához.Egyébként az e.os behajtó cég vette át a tartozást,ők viszont csak sima,még csak nem is ajánlott levelet küldözgettek. Mindamellett a követelésükből 60.000 Ft-tal valóban tartozok,csak épp a követelés lejárta 2012.10.hóban volt.Ezért kérdeztem,hogy mi van,ha bíróságra megyek.Mert a tartozás megvan,csak épp hát az elévülés,többet fizetni meg nem szeretnék.
Köszönöm gyors válaszodat.Még hozzáfűzném,hogy a tartozás,mint említettem telefon tartozás volt,ami,ha jól tudom egy év után elévül.Mindenesetre nem kockáztatok,és ugy döntöttem,hogy részletfizetést kérek és fizetek.További szép napot!
@Lilla63: A fizetési megyhagyásra akkor érdemes ellentmondással élni, ha a követelést, vagy annak egy részét alaptalannak tartod. Ha a bíróságon bebizonyosodik, hogy a követelés (vagy annak vitatott része) mégis alapos volt, akkor rádróhatják a perköltséget is. De ha már a végrehajtótól jön 'végrehajtási lap', már effektív foglalnak, akkor ez az ügy rég túl van ezen a vitatási fázison...
@tiba777: Hacsak ez nem egy kis falu, akkor több kábelszolgáltatónak is elérhetőnek kellene lennie a környéken - egyszerűen szerződjetek egy másikkal. Ha a szolgáltatói szerződés nem a ti nevetekre szólt (nem ti voltatok a szerződő fél), akkor semmi közötök a tartozáshoz. A tulajdonos aláírása rendszerint arra szokott vonatkozni a szolgáltatói szerződéseken, hogy vállalja a tulajdona elárverezését (jelzálogjog bejegyzését), amennyiben a szerződő fél nem fizeti a számlát. Mivel azonban itt az ingatlan már eladásra került (a terhelés bejegyzése nélkül), így nyilván a szolgáltató már nehezen tudna élni ezzel az eszközzel. Azért nem ártana pontosan is megnézni a szolgáltatói szerződés szövegét, hogy pontosan mit vállal az alá(nem)író tulajdonos.
Nem az, ha előfizetője vagy valamelyik Jogtárnak (CD vagy Web Jogtár). Ha nem vagy az, de szeretnél az lenni, akkor tudok ajánlani valakit, aki segíthet ebben.
Jogi segítségre lenne szükségem.Végrehajtótól végrehajtási lapot,ill. felszólítást kaptam,tartozásom azonnali befizetésére.(107.960 Ft)Ezzel egyidejűleg az autómat is lefoglalták és értesítettek,hogy megtörténik a forgalomból történő kivonása.A tartozásom távközlési szolgáltatási szerződés.A végrehajtási lap szerint a követelés lejárta 2012.10.29.A végrehajtást kérő:E.os.Kérdésem a következő lenne: érdemes lenne ellentmondással élnem,hogy perré alakuljon,vagy inkább kérjek részletfizetést.Nem szeretném,hogy ez az összeg még több legyen,mert ezt is nehezen tudom kifizetni,mivel fogyatékos felnött fiammal vagyok ápolásin.
Előzmény: Édesapámnak 2 lakása van egyikben mi lakunk a másikat pedig megengedte a testvérének, hogy lakjon benne. Be is lett jelentve oda, azzal a szóbeli megegyezéssel, hogy a számlákat fizesse rendesen. A tv, internet, telefon szolgáltatóval a testvére kötötte meg a szerződést a saját nevére. Tehát édesapám mindenféle engedélye nélkül ténykedett. Utóbbi időben eléggé elmérgesedett a viszony köztük számlák nem fizetése okán, így úgy döntöttünk, hogy eladjuk a lakást .
Az újdonsült tulajdonos új szerződést kívánt kötni a szolgáltatóval, azonban kiderült, hogy az telefont és a internetet korábban kikötötték és a tv díját sem fizette és közel 100 000 ft-os tartozást halmozott fel a testvére. Így az új tulajdonossal a cég nem köt szerződést amíg a tartozás nincs rendezve.
1.A szerződés édesapám tudta nélkül jött létre. Márpedig a szolgáltatótól kikért szerződésen szerepel az ő aláírása is, pedig ő soha nem írt ilyet alá. Feltehetően a testvére odahamisította azt.
2.Az új tulajnak csak akkor kötik be az internetet ha rendezi a testvér tartozását, ami valljuk be abszurd.
3.Mi sem akarjuk rendezni azt, mivel nem mi vettük igénybe a szolgáltatást, nem mi kötöttük a szerződést, így a tartozás sem minket terhel.
3. A testvér mióta ki lett téve a lakásból nem elérhető telefonon és nem tudjuk az új tartózkodási helyét sem.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvénybe az illetménykifizetés változásával kapcsolatban 1996-ban betettek egy módosítást. 1996-tól már csak bankszámlára vagy ennek hiányában postai kifizetés útján juthat hozzá a közalkalmazott az illetményéhez.
A keresett kormányrendeletnek ehhez volt hozzáfűznivalója.
Azért írom múltidőben mert elképzelhető, hogy már nem él, de számomra mégis érdekes lehet.
Nem található... Ez olyankor is szokott előfordulni, ha a kérdéses jogszabály már nem hatályos. A nem hatályos jogszabályokhoz csak ügyvédek férhetnek hozzá (a sokszor keresettek szövegét néha feltöltik netre, úgy is rá lehet keresni).
Vagy választhat a kettő közül. Mellesleg szerintem másoknak is kell rezsit fizetniük a lakásukhoz, így nem is igazán értem a kérdést. Örülhetne annak is, ha csak ennyit kell fizetnie. Persze, ha valahol felajánlják, hogy a rezsit is kifizetik (bár lakás után szerintem ezt általában nem szokták), akkor nyilván hülye lenne visszautasítani.
Településünkön a megyei kormányhivatal nevezte ki az alpolgármestert, s ezen döntés ellen aláírásgyűjtést kezdeményeztünk. Az aláírásgyűjtő ívek tárolását szeretnénk biztonságosan megoldani, így ügyvédi letét, valamint közjegyzői letét lehetősége merült fel.
Mi a kettő között a különbség? Milyen költségekkel jár mindez? Egyáltalán, mit mond erről a törvény, tehát hogyan, miként kell ezeket az aláírásgyűjtő íveket tárolni?
Nem túl biztató... Azért ez nekem nagyon meredek, hogy minden előzetes értesítés nélkül legálisan kvázi betörhet egy olyan személy lakásába, akinek semmi köze a tartozáshoz.
