Sziasztok!
Most vagyok itt először, remélem, nem utoljára!
Lenne egy kérdésem!
4 éve egy élelmiszer árúháznak vagyok a vezetője.
Idáig nem volt semmi gond, kivéve 2 hete, amikor is a kereskedelmi igazgató közölte velem, hogy egy hónap múlva új vezetője lesz az árúháznak, még pedig egy másik árúház helyettese. Engem pedig áthelyeznek egy harmadik üzletbe helyettesnek, természetesen, jóval kevesebb fizetésért.
Az indok: kicsi a forgalom, és nagy a készlet.
Semmi más előzetes figyelmeztetést nem kaptam előtte, nem volt semmi fegyelmi se szóban, se írásban.
Kérdem én, hogy van e ehhez joga az árúháznak ilyen esetben.
Kihez lehet ilyenkor fordulni?
Hangsúlyozom: egy nagy kereskedelmi cégről van szó, részvénytársaságról.
Ha képzés, amiben részt szándékozol venni iskolarendszerű képzés (ezt a képzés szervezősje tudná megmondani) akkor jár a fizetetlen szabadidő az iskolai fogalalkozásokra valamint a vizsgákra 3+1 nap. Ha nem ilyen, akkor csak a munkáltatód belegeyezésével van bármiféle esély.
Attól tartrok azonban, hogy ha az első eset áll is fönn, és te megpróbálsz élni a joagiddal, mondvacsinált indokkal kirúgnak. Keress egy megértőbb munkáltatót.
Nincs ilyen szabály, ami azt jelenti, hogy a józan ész határain belül kell előre bejelenteni, a munkáltató, nem hohy nem tagadhatja meg akiadását, de egyáltalán nem is mérlegelhet. Célszerű kemény helyzetben írásban bejelenteni, és utána az előre jelzett időpontban nem jönni. Ennek a azsbadságnak a kiadására nem vonatkozik a munkáltató mérlegelési joga, és vissza sem hívhat róla, úgy mint a rendes szabadságról.
Már sok jó tanácsot kaptam tőletek, most is hozzátok fordulok egy problémámmal. Régóta szeretnék tanulni, szakmát szerezni, de ez munka mellett nem könnyű. Sajnos minden tanfolyam, amit ki tudnék fizetni, munkaidőben van.Bolti eladóként nem tudok este, vagy hétvégén sem járni sehova, mert olyan a munkaidőbeosztásunk. Sikerült találnom egy olyan képzést, ahol elég lenne hetente kétszer egy órával előbb eljönnöm a munkahelyemről. Meg tudnánk oldani egymás között a helyettesítést, az ebédidő és a szabadnapok úgyis rendszertelenül vannak kiadva.Köteles-e a munkáltató elengedni( természetesen úgy, hogy ledolgozom), ha szakmát akarok szerezni? Kereskedő-boltvezető tanfolyamról van szó, tehát neki csak haszna lenne belőle. Tanulmányi szerződésre semmi esély, ezek minden pénzt sajnálnak tőlünk. Nem hagyhatom ott a munkahelyemet, mert szakma nélkül nem tudnék elhelyezkedni, munka nélkül pedig nem tudnék miből élni, amíg tanulok. Támogatásra nem számíthatok, negyven év körül már leírják az embert.Szerintetek mi lenne itt a megoldás?
A munkaszerződés lejártáig követelheti munkaügyi bíróságon a munkaadó az átlagbért. (Nekem is Eksön adta a tanácsot:), én nem tudtam eljönni, egy megértő főnöknél más lehet a helyzet...
Köszi a választ, kicsit megnyugodtam. Csak az nem fér a fejembe, hova tűnik az a pénz, amit naponta feladunk. mert ha semmi nincs kifizetve, annak a pénznek valahol meg kell lennie. Bár van egy tippem, merre van. Kezdem sejteni, milyen pénzzel került be tavaly a tulaj a száz leggazdagabb magyar közé. Nem hasonlít ez véletlenül ahhoz, amit úgy hívnak: sikkasztás?
Rengeteg téves információt lehet ezekkel kapcsolatban hallani, de nem kell aggódni. Ezt csak a logikusan gondolkodó ember hiszi, hogy kára lehet abból, ha a bére után valamit nem fizet be a cég, de ez nem így van. A társadalombiztosítás a szolidaritáson alapul, úgyhogy ha anyagilag nem is, de elméletben fel van készülve az ilyen esetekre is.
A magánnyugdíjpénztárból származó nyugdíjrész kivételével minden nyugdíj- és egészségbiztosítási ellátás jár akkor is, ha az ennek a fedezetére szolgáló járulékot csak le kellene vonni, de nem vonták le vagy nem fizették be. Csak a tb nyugdíjnál van az, hogy az egyéni és a társas vállalkozó nem kap azután az időszak után, amit nem fizetett meg, de egy munkavállalót nem büntetnek azért, hogy a cég mit csinált vagy mit nem.
A jogszabályok ezekkel a kivételeket leszámítva sehol nem az államnak ténylegesen megfizetett járuléktól teszik függővé a jogosultságot. Az Ebtv. és a Tny. úgy fogalmaz, hogy járulékalap ill. szolgálati idő az, ami után ill. amikor a biztosított járulékfizetésre kötelezett. Ez azt jelenti, hogyha olyan jogviszonyban, pl. munkaviszonyban áll valaki, amiben le kell vonni a járulékot a fizetéséből, mert ott ő fizetésre kötelezett, akkor függetlenül attól, hogy levonták-e és befizették-e a járulékot, mindenre jogosult – feltéve, hogy a jogviszonyt és a járulékalapot tudja bizonyítani. A többi a revíziók és a végrehajtás dolga. A Nyenyi lapon, amiből a nyugdíjhoz kell évente adatot szolgáltatni, van ugyan külön rovat arra, hogy levont és befizetett járulék, de nem befolyásol semmit.
Egészségbiztosítási ellátásnál meg nem is vizsgálják, hogy mi van befizetve és mi nincs, kivétel egyéni és társas vállalkozó, aki a minimálbér kétszeresénél több jövedelmet ír be, hogy ezután fizetett, ezután kér táppénzt. A munkavállalónak annyi után jár a táppénz, amennyi után egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett, ez néhány kivétellel a teljes bér, és nincs jelentősége annak, hogy levonták, bevallották, befizették-e utána.
4 dolgozóm ment az elmúlt fél évben nyugdíjba, mindenkinek az utolsó éve egy felszámolás alá került cégnél volt, itt időarányosan maximális egyéni járulékalapjuk volt, ami után levontuk a járulékot, be is vallottuk, de nem fizettük be, mert nem volt miből. Bekérték az évközi Nyenyit, ahol fel lett tüntetve, hogy levont rengeteg, befizetett 0. Mind a 4 ugyanúgy kapja a nyugdíjat, mintha minden rendben lenne, a szolgálati időben benne van ez az időszak, az átlagkeresetben pedig az utolsó évi járulékalap, ami után soha nem fogja látni a költségvetés a járulékot.
A magánnyugdíjpénztár az egy más dolog, az olyan, mint egy üzleti biztosítás. Ott ha nem megy be a tagdíj, akkor nem lesz szolgáltatás. De a magánnyugdíjpénztár tag is kapja a tb nyugdíjának a 75%-át az államtól, mert oda is vonják tőle a járulékot, a munkáltató a tb járulékot pedig csak az állam felé fizeti – már ha fizeti, de ez aztán tényleg nem befolyásol semmit munkavállalói oldalon.
Attól függ, hogy előre írásban beleegyezett-e a levonásba.
Továbbá, az Mt. szerint a munkáltató érdekében felmerült költségeket a munakvállaónak meg kell téríteni, tehát, ha azért lépi túl az 5000-et, mert céges ügyben telefonált, akkor a levonás jogellenes.
Egy pajtimnak van céges telefonja, amire a cég asszem 5.000 Ft-ot fizet havonta. Ha ezt túllépi, akkor a különbözetet levonják a fizetéséből. Ez jogszerű?
Tessék mondani, hol van ilyen munkáltató? mert ennyi pénzért lehet, hogy vállalnám a túlórát. Nálunk is túlóra átalányt fizetnek, de " kicsit" más összeggel. 17 év munkaviszonnyal,(eladó-pénztáros vagyok) leltárfelelősséggel alapbér bruttó 53000-ft, túlóra átalány 3600-ft.Forgalmi jutalék vagy egyéb juttatás semmi. Ezért elvárják, hogy minden nap maradj benn legalább félórát zárni, és hétvégén is dolgozzál. Ja, és éppen ma szólítottak fel, hogy pucoljam ki a vécét, mert én is használom.A vevő meg közben várt a pénztárnál. Egyébként a fizetésünk lassan rendeződik, annyit megengedtek, hogy kivegyük a pénztárból, igaz, részletekben.
De a nyugdíjpénztári tagdíjunkat és az eü. hozzájárulást még mindig nem fizetik utánunk. Lehet nekünk ebből valami kárunk? Vagy táppénzt azért kapunk, ha betegek leszünk? És mi lesz a nyugdíjunkkal? Hiszen nem mi hibáztunk, tőlünk mindent levonnak. De hogy befizetik-e, ezt nem tudjuk ellenőrizni. Egyébként köszi a jótanácsokat, sokat tanulhatunk belőlük.
Nem köteles, és persze hülye lenne felmenteni. A munkaválló pedig kártérítés terhe mellett köteles végigdolgozni a felmondási időt.
És természetesen nincs olyan szakasz törvényben, ami azt mondaná ki, hogy mit nem köteles tenni a munkáltató, csak az van benn, amit köteles tenni, és hát ez nincs azok között.
Egyébként a félreértést az okozhatja, hogyha a munkáltató mond fel, akkro köteles a felére felmenteni.
Ismét a segítségeteket szeretném kérni. A cégünknél egy dolgozó beadta a felmondását, kérve hogy a felmondási időtől tekintsenek el. (30 nap). A kérdésem az, hogyha a cég ehhez nem járul hozzá, a munkáltató köteles e a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni a felmondási idő felére, melynek idejére a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Kérem, hogy a vonatkozó §-ra is hivatkozzatok már a válaszban, ha lehetséges, a válasz sürgős lenne. Előre is nagyon szépen megköszönöm: Zita
Ez jogellenes. 200 túlórát lehetséges elrendeleni, azt nem lehet általánosságban elrendelni, és nem lehet átalánnyal fizetni, hanem az aktuális túlórát szabályosan el kell rendelni, és szabályosan a megfelelő pótlékokkal számfejteni. Mivel a túlórapótlék helyzettől függően változó.
A cég is igen hülye, ha ezt nem tudja, és ha azt akarja, hogy dologozz látástól mikulásig, és ezért ennyit hajlandó fizetni, akkor azt kell a szerződésbe írni, hogy munkaválló munkaideje kötetlen, munkaidejét maga osztja be, ezért túlmunka djíazásra nem jogosult, személyi alapbére 300000 Ft.
Soha semmikor semmenyit. Ez az egyik elképzelhető legsúlyosabb munakjogi szabályszegés, akár egyszeri alkalom is rendkívüli felmondás indoka lehet, ha a munkáltató ezzel rendszeresen él az mindenképpen rendkívüli felmondás indoka.
Levonásnak csak a munkavállaló ELŐZETES ÍRÁSOS beleegyezése vagy bíróság határozata alapján van helye.
A munkabér védelméről szóló rendelkezések nem engednek semmiylen eltérést a fenti szabálytól, tehát még a lopáson rajtakapott munkavállaló által mondjuk a zártöréssel okozott kárt sem vonhatja le a munkabérből.
...
A Munkaadó a Munkavállalót 2004. augusztus 1. napjától xxx munkakörben alkalmazza és személyi alapbérként részére 240.000,- Ft bért fizet. További személyi alapbéren felüli juttatásként kerül Munkavállaló részére kifizetésre 60.000,- Ft túlóra átalány, amely a heti 10 túlórát foglalja magába. A bér formája havibér, amely legkésőbb a tárgyhónapot követő 4. munkanapon kerül a Munkavállaló részére átutalásra a megadott bankszámlaszámra. A munkavállaló munkarendje egy műszakos. Részére a heti pihenőnap és szabadnap a szokásos módon kerül kiadásra.
...
Ha van hozzaerto ember koztetek... Torvenyes ez?
Az en eszreveteleim:
1.) evi 520 ora tulorara kotelez... Mennyi is ma a tulorakeret
2.) Ennek a kompenzaciojakent az alapbernek megfelelo 1428 HUF/ora helyett 1500 HUF/orat fizet... Nem 40% a tulorapotlek?
Vagy ez egy jogi kiskapu? "Alapberen feluli juttatas" Ez mit is jelent pontosan?
A munkáltató miért és mikor vonhat le a fizetésemből, mennyire pontos indoklást kell adnia ezért!
Ez nálunk például elég gyakran előfordul, nem olyan sok pénzt, de azért sok kicsi sokra megy!
Szerintem is igazad van, azért suvickolni egy irodát nem éppen egy irodista dolga. Nekem az a véleményem, hogy egy nagyon szép szakmát találtak ki erre: takarítónő!!!
Ezzel kapcsolatban egy kérdésem is lenne hozzátok. A munkaköri leírásban nem kell szerepelni, hogy még milyen elvégzendő munkákat adhat a munkáltató (persze nyilván nem lehet minden ilyet feltűntetni, de akkor is)?
Amikor tanácsokat kértem és kaptam tőletek, akkor megígértem, hogy jelentkezni fogok a fejleményekkel. Szóval most ez következik.
Kicsit szomorú vagyok, mert azt reméltem, hogy megvárják a jövő hétfőt, amikoris várhatóan bejelentik, hogy a nagyvezírnek mönnie köll. Persze ez még nem biztos. Az viszont igen, hogy sikerült velük megállapodnom és tegnaptól már nem ott dolgozom. Végül közölték a közös megegyezés feltételeit, ami ua. lett volna, mint a rendes felmondás, csak még a 30 nap felét sem kell ledolgoznom, a többi mind ugyanaz. Ez már előny, de nem elégedtem meg ennyivel és kiharcoltam plusz 1 havi appanázst még, és megállapodtunk abban, hogy ez még annyival meghosszabbítja a munkaviszonyomat (benne szabadság, ruhapénz időarányos része). Összefoglalva: szerintem jó boltot csináltam, az adott helyzetből a lehető legtöbbet tudtam kihozni. A megegyezést pedig - lehet, hogy morbid - de élveztem. Nem ellenséges hangulat volt, hanem inkább baráti. Persze ettől még megszűnt az az állásom, de nem vagyok elkeseredve, sőt. No, röviden ennyi, és nagyon köszönöm mindenkinek a tanácsokat, sokat segítettek!
ugy emlexem mar volt tema, de nalunk most lett aktualis: telefon hasznalata magan celra. ha nem kozlik velem elore (nem iratnak ala velem papirt) akkor nem kerhetik tolem h fizessem ki a magan hivasokat, ugye?
A közszolgálati jogviszony kéthónapos lemondási ideje egyáltalán nem szokatlan vagy hosszú idő, és főleg ezzel tisztában voltál amikor elvállaltad. Senki sem él vissza semmivel, ezt teljesen jogosan követelik meg.
Nem tudom te nem értesz magyarul vagy nem akarsz érteni magyarul.Jogi problémád van?Mond mi a gondod!Kötözködni akarsz?Na erre itt rajtad kivül senki sem kiváncsi.Annyira kiváncsi vagy mennyit keres?Kérdezd meg emilben hátha kapsz rá választ!
