Bukfenc úr bíztatására feltöltöttem néhány próbálkozást a nyári szemzéseimből. Júniusban már borzoltam a kedélyeket néhány teljesen haszontalan májusi próbálkozásommal, de sok jó tanács hatására tovább próbálkoztam. Íme néhány közülük:
- júliusban írtam, hogy voltam Boldogkőváralján a kajszi-fesztiválon, ott találkoztam egy miskolci gazdával, aki a szüret utolsó óráit töltötte birtokán, tőle kaptam néhány klassz oltóvesszőt. Azokból tettem szemeket őszi magonc alanyokba T-szemzéssel július 15.-én.
Az alsó két képen látható szemek megpróbálták a kihajtást augusztus közepén, pedig naponta locsoltam a csemetéket több 10 liter vízzel, sajnos 1-2 hétre rá a levelek elsárgultak és elszáradtak. Ez van.
A fölső képeken láthatókat kb. két hete fotóztam, télire visszabugyolálom őket. Remélem tavaszra jók lesznek és kihajt némelyik.
- Körték:
ismeretlen nyári körte szemét tettem a téli körtefa idei hajtásába valamikor augusztus végén. Két hete nézett így ki.
az előbbi párosítás egy másik idei hajtásban
ez egy júniusi spontán próbálkozás bőrkörte téli körte friss hajtásába.
Ennyiről van dokumentációm, augusztus óta eléggé ellustultam fényképezés terén. Volt még egy unikális kísérletem szeptember elején: GxN-15-ösbe tettem el 3 szemet hosszú szilvából. Jól néznek ki a szemek, eldobták a levélnyelet ahogy kell, de még azóta nem bontottam ki őket fotózásra.
A szemzési módszert a legutóbbi kudarcok után tp329 és haaef tanácsai alapján finomítottam:
- elhagytam a szigszalagot és kencét, helyettük jött a raffia
- a szempajzsokból minden esetben ki szoktam pöckölni a fás részt
Amint látható, egyetlen szemzésem sem sikerült hajtóra. Ez kicsit elbizonytalanít a beválási sikert illetően, tavaszra tervezem minden esetben a visszametszést rájuk.
Köszönök minden segítséget és tanácsot, minden kritika hasznomra válik!
Nem tudom, miért vékonyabb, talán a mandula kevésbé vastaxik. Vagy a kallusz nyomta szét egy kicsit azon a részen. Vagy a kötözőmadzag bevágott, és utána így nőtt tovább.
De nem sokkal vastagabb, csak optikai csalódás, mivel alul pont napsütött a bal oldal, az oltást meg árnyékolja egy levél.
Ahogy szemzésnél is, úgy fás oltásnál is az egyik legkönnyebben megfakadó gyümölcs az őszibarack, az eddigiek alapján. Nem tapasztaltam semmi nehézséget, a kérget is jól adta a héj alá oltáshoz. Volt, ami nehezen akart kihajtani, de végül jól döntött.
A sárga nyílnál jól látszik a párosítás ferde vonala. De alatta miért vékonyabb?
Az oltások rendre megfakadtak? Én tavaszi őszibarack oltást hűtött vesszővel eddig még nem csináltam, de érdekel. Van valami bibije? Vagy ugyanúgy kell, mint a többi gyümölcsöt?
Ha az a kérdés lényege, az ősziket kb. pirosbimbós állapot körül oltottam. Így visszagondolva, talán 12-t csináltam, és egy szilvás nem sikerült. A többi (őszire, mandulára, különféle szilvára) megfogta, bár a szilvások egy kivétellel nem nagyon muzsikálnak.
Azt tudom, hogy ezen kívül minden őszit hűtött vesszővel csináltam, de ezt a vesszőt a szomszédtól loptam, és nem tudom, hogy hazahoztam-e hűtögetni. Szerintem igen, de bizonytalan vagyok.
A két növényrész összeillesztése után FAGÉLLEL ecsettel bekenjük a
felületüket. A paszta megszáradása után rugalmas, gumiszerű gyűrűként
rögzíti, védi az oltást. A hatékonyság – megeredés – a 90%-ot is elérheti,
ami az oltóviaszoknál nagyon jó eredmény!
A FAGÉL - VADRÁGÁSOK MEGELŐZÉSÉRE ÉS KEZELÉSÉRE IS ALKALMAS.
A veszélyeztetett fák törzsét kenjük be FAGÉLLEL, ez megszáradva
lélegző bevonatként a fát nem károsítja, de a vadak / őzek, vaddisznók, stb./
nem szeretik, így a fakéreg lerágásával, sok esetben a fatest letépésével a fát
nem tehetik tönkre. A már rágott fakéreg vagy fatörzs pótlására, kezelésére
is sikeresen alkalmazható. Önmagában a FAGÉL paszta, vagy finom, szitált fűrészporral összekeverve. Ezzel, nagyobb méretű, mély fa üregeket is bevonhatunk.
Egy magról kelt, sarjadzós cseresznyét meghagytam, mert pont ott kelt ki, ahová fát akartam tenni. Kb. 4 éves korában láttam meg, hogy apró a termése, akkor kezdtem áganként átoltani kétféle koraival.
Ez a teteje, 4-5 cm vastag ág volt akkor, kéreg alá oltással, nyáron. Oltáskor (vagy valamivel később) 20 cm-es csonkot hagytam fölötte, némi szívóhajtással. Csak két évvel később vágtam le (az első tavasszal csak leszedtem a hajtásait), mert addig hozzá volt kötve a kihajtott rész, hogy ne hasadjon le.
Idén tavaszi héj alá oltás, a felsőhöz hasonló alanyon, néhány telekkel odébb ástam ki frissen. A felső Katalin, az alsó pedig az ismeretlen óriáscseresznye, ami súlyban majdnem duplázza a Germersdorfit.
Kivágott nektarin alatti keserűmandula gyökérsarjra oltottam párosítással Nektár-H-t. (Tavaly alvószemeztem, de a szem tavaszra elpusztult.)
Csak a felső két hajtás az övé, a többi az alanyé. A növényt erősíteni azok is jók, és így az őzeknek nem volt annyira hívogató a nemes.
Tavaly kipusztult a papírhéjú mandulám, aminek a termését mindig kiette a lombos farkú állat.
Őszre előjött pár kisebb gyökérsarj, az egyikbe olyan mandulát szemeztem, amit egy őszibarackültetvényben találtam. Talán alany volt valamikor, mert ültetvényszerte néhány száz méterenként előfordult egy-egy belőle. Rengeteg volt mindegyiken, pedig valószínűleg nem volt másik fajta porozni. Hacsak nem az őszibarackok, bár erről még nem hallottam. Elég tisztességes méretű a termés.
Idén valamilyen állat leharapta a hajtás tetejét, de szerencsére maradt 2 rügy, amik kihajtottak - igaz, kicsit kanyarban, de hátha így nem próbálják meg ellopni. Ezért hagytam meg a többi sarjat és a régi törzset, hogy mutassák, ezt úgysem lehet kiásni.
Ha nem lenne túl nagy kérés, akkor megtennéd, hogy egy kis borítékban küldessz nekem vadkörte magokat? Itt a postaköltség minimális lesz. Küldöm az email címedre a levelezési címemet. Előre is köszönöm.
Vannak postán rendelt kihajtott vadkörte vesszőim és vannak rajtuk már sikeres oltásaim is, de nem igazán akarnak nőni nagyobbra a vadkörte alanyok. Valószínűleg azért, mert borítékban kaptam őket, kis gyökérrel és kb. 20 cm-re levágva, hogy beleférjenek és postán küldhetőek legyenek. Szerintem a most elültetett vadkörte magok jövőre simán utolérik őket kihajtva.
Értem, de így hogyan kényszeríted a berakott szemre a kihajtást tavaszra?
Ki fog hajtani magától?
Én is a növény kevésbé intenzív részére tettem be szemeket egymáshoz közel, és a legfölsőre tervezem a márciusi visszametszést. Utána abból nevelném tovább a sudarat, az alatta lévőkből az első ágemeletet.
Vagy esetleg kidörzsölöd az alany körülöttük lévő élő rügyeit?
Tavaly kipusztult a papírhéjú mandulám, aminek a termését mindig kiette a lombos farkú állat.