Alapvetö fizikai feltevés: a négy stabil elemi részecskének (e,p,P,E) kétfajta elemi töltése van, az elemi elektromos töltése és az elemi gravitációs töltése. Ezek a töltések okozzák a két fundamentális mezöt. Az e.m.-mezö szekezete ugyanaz mint a g-mezö szerkezete és mind a két mezö nem-konzervativ mezö. Csak a négy részecske (elekton, pozitron, proton és elton = negativ töltésü proton) létezik, amiknek csak kétfajta töltése, mint invariáns tulajdonsága, van és csak a kétfajta mezö létezik. Kérdés: megfelel ez az alapvetö hipotézis a fizikai megfigyeléseknek? Kezdjük Galileivel, érvényes-e a szabadesés egytemessége a természetben?
(ha egy üldözési mániás szerencsétlen lúzer 1 db kísérletét nem vesszük komolyan.. márpedig nem:) A pontosság kedvéért hozzátenném, hogy nem az üldözési mániás szerencsétlen lúzerség ténye miatt nem, hanem mert a kisérletet végző úr nyilvánvaló hibákat követett el a kiértékelésnél.
A szabadesés tényleg komoly érv lenne, de hát mint azt Te is tudod, egyelőre nincs egy olyan mérési eredmény sem, amelyik ilyen irányba mutatna. (ha egy üldözési mániás szerencsétlen lúzer 1 db kísérletét nem vesszük komolyan.. márpedig nem:)
A második mondatod (eikonál-elv) meg egyszerűen csak marhaság.
Na nézz akkor ki a fejedböl, mit mondanak mások az antropikus elvröl pl. William Paley vagy Szabó László az egyik oldalon, és a variációsszámításról a másikon.
És csak nem akarod Lingarazda ostobaságát emlegetni? Ö más ostobaságokat is mély meggyözödéssel szajkózott.
(Jegyezd meg: nem csak idézni, gondolkodni is meg kell tanulni! Fizikai válaszokat ezért nem tudsz?)
Cica, az antropikus elv egészen egyszerűen azt jelenti, hogy "mi most itt vagyunk, és épp nézünk ki a fejünkből". Ez a létező legsúlyosabb kísérleti érv az elméleted ellen (ha még vissza tudsz emlékezni a lingarázda által említett univerzum-felforrásra)...
Öhhmm, majdnem reagáltam arra is hogy mit verjél hova ;-)
Ide azért beszúrom, hogy nem csak a feketetest-sugárzását, hanem a Zeeman- és Stark-effektust is lehet az új variációs számítással kezelni, még pedig változó mezö peremfelételekkel.
A fotoeffektusnál a mezö peremfeltétele egy bizonyos rezgésszámú e.m.-hullámot tartalmaz és azt kell megmagyarázni miért függ a kiszabadított elektron MAXiMÀLIS energiája a Planck állandón keresztül a hv-töl.
Az ismert egyenlet
E(kin) = hv -A
csak a maximális E(kin)-re érvényes. (Miért is kapott Einstein Nobel dijat?)
Ne csodálkozz a fizikában azon, hogy a nem létezö fotonok a teljes kvantummechanika kidobásával együtt jár.
Még csak ott tartok, hogy az e. m. energia folytonossága alapján és állóhullámokat feltételezve nem lehet kiszámítani a fekete test sugárzását. Planck ezt az állóhullámot feldarabolta, és így már fel tudta írni a sugárzást. Most én úgy érzékelem, hogy Te mégis ki tudod számítani, folytonos állóhullámot feltételezve. Jól látom Iszugyi?
A Planck állandó egy zárt pályára kényszeríti ez elektront. /Ez egy Lagrange multiplikátor szerepe./
A Boltzmann statisztikára, a Boltzmann állandóra szükség van, de az nem helytálló hogy 'onnan jön ki a Planck állandó'.
Az meg egy más állítás hogy a Boltzmann állandónak valami köze van a h-hoz: Ha a kötött elektron egyensúlyban van a sugárzással az is egy variációs feladat, de a mezö peremfeltétele más. Az atomok fénykibocsátásánál a mezö peremfeltétele az, hogy csak kimenö e.m.-sugárzás van. A részecske peremfeltétele mind a két esetben ugyan az, de a fekete sugárzásnál a kötött elekton nem csak a mag e.m.-mezöjét látja.
Az új variációs elv kimutatja azt is, hol és hogyan szabad a Planck állndó használni ami egy Lagrange multiplikátor.
Már többször kifejtettem az atommagban és az instabil részecskéknél nem a h-t, hanem a h(0)=h/387-et kell használni. /Emiatt olyan kicsik a magok, összevetve az atomhéjjal./
De a h-t nem szabad sem az elektron (állítólagos) 1/2 spinjére, sem a szabad elektronokra felhasználni . /A négy stabil részecskére nem volt szabad ráfogni, hogy ezek 1/2 részecskék. A mellett, hogy a Dirac egyenlet sok ostobaságot tartalmaz, nem is tudom hogy mire jó? De azt tudom, Heisenberg határozatlansági relációja a h-val nem általánosítható minden mikroszkópikus processzre. A magra pl. ez a reláció nem jó./
A h-t az atomhéjakra és hasonló rendszerekre, mint pl. az elektronól és pozitronból álló pozitróniumra, fel lehet használni. Ezt kisérlettel be is kell bizonyitani.
Nézük meg hogy a
(1) h^2 = q^4 x m'/(8 x E(ionizáció))
állandó-e az E(ionizáció)-val (amit mérünk) és a redukált tömeggel (amit számolunk)
m' = m(1)m(2)/(m(1) + m(2)),
a pozitróniumnál is. A H-atomnál
m'= m(e)/(1+m(e)/m(P) ~ m(e) és E(ionizáció) =13.6 eV.
A pozitróniumnál
m' = m(e)/2 és E(ionizáció) = 6,8 eV
és ha betesszük ezeket az értékeket az (1)-be, ugyan azt az értéket kapunk ki a h-ra.
Ha hozzáteszem, hogy fizikai értelmezéssel pontos alakot ad a
nyugvó és gyorsított tömeg aránya és értéke.
Kézenfekvő magyarázatot adva arra is, hogy miért csak a tehetetlenség növekszik a gyorsulással...
Igaz a relativitás elméletek némi módosítására is szükség lenne a még további
előrelépéshez,.
Ilyenekre gondolok mint a fénysebesség mellé a fénysebesség felöl közelített, közvetlen közeli sebességek matematikája.. Mert mégis csak 100 éves elmélet
megalkotásakor nem láthatták előre a végtelen kicsin (fázistérzaj okozta) hibákat,
Én még ott tartok, hogy a Planck-állandó tartja kényszerpályán az elektronokat, és egyébként az elektromágneses mező folyamatos. Egyelőre ezeket most még nem tudom összerakni.
Azt kérem szépen elmondani hogyan tartja diszkréten de mégis folyamatosan a Planck állandó kényszerpályán az elektronokat. Mert ha jól emlékszem Karcsi bácsira, a Boltzmann statisztikából jön ki a Planck-állandó.
Iszugyi, mielőtt elmagyaráznád nekem, hogy a folytonos mezőbe miként hoztad be a Planck-állandót, megkérdezem tőled, a matematikát érintetlenül hagytad-e, vagy ott is falzifikáltál valamit amiatt hogy ez kijöjjön belőle? Bocs, de enélkül nem érteném meg.
Ne beszélj már butaságot, előbb írta Iszugyi, hogy az elektronokat Planck állandó kényszerpályán tartja. Már hogyne lenne Planck-függő az Iszugyi részecske. Olvass figyelmesen!
Csak az inkozisztens Standard Modellen keresztül 'látnak' a részecskefizikusok nagyenergiájú proton-proton ütközésnél "belső szerkezetet".
Ök még azt sem 'látják' hogy már kb 100 MeV-on felül valószinüen a 'sötét anyag' mutatja meg a befolyását és nem az elemi részecskék 'belső szerkezete'.
