Az elsődlegesen alkalmazandó jogszabály a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelete.
Idézet a rendeletből.
10. § (1) Az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot.
Ez utóbbi rendelet pedig a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet és az ötös mellékletről van szó.
Valaki meg tudja mondani, hogy az Epitesi Hulladek Tervlapot hova kell bekuldeni? A femu jelezte, hogy a tervlapon sok lesz a hulladek es el kell kuldeni valamely hatosagnak, de nem irtam fel, hogy hova.
Azt hittem rakeresek es megtalalom, de most nem igazan egyertelmu, hogy hova is kellene elkuldeni.
A probléma ott van, hogy a telek területét tekintik kiinduló alapnak, tehát hiába van neked 12%-os beépitettséged a használati szerződés alapján, az nem számit.
Minden jogszabályt az összesre kell nézni.
Magyarul nem bonthatod le és épithetsz helyette másikat, mert a beépitési mutatói a teleknek már most szarok.
A mostani épület körvonalát felhasználhatod, és arra rakhatsz tetőtérbeépitést. A 4.5 méteres épitménymagasság viszont földszint+térdfalas tetőtérbeépitést tesz csak lehetővé.
A trükk az, hogy beadod födémcserére+tetőtérbeépitésre a tervet, de bontáskor "véletlenül" kiderül, hogy a falak állékonysága nem megfelelő. Ekkor az állékonyság miatt készithetsz új falakat a MOSTANI helyére.
(A szabadonállóság teljesül egyébként, mert az előkert mérete a helyi adottságok figyelembevételével lehet akár nulla is. Az oldalkert és hátsókert számit.)
Megint a szemem elé került egy jónak tűnő telek, aminek vannak bajai :-(
(1) Az Lfk jelű falusias lakókertes terület jellemzően alacsony laksűrűségű,
összefüggő nagy-kertes lakóépületek, mező és erdőgazdasági épületek,
továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi,
szolgáltató és kézműipari épületek elhelyezésére szolgál,
mely legfeljebb két önálló lakóegységet tartalmazhat.
Mi van, ha már most HÁROM Lh (Lakóház) jelű épület szerepel a térképen?
Az ingatlan osztatlan közös (5 tulaj van) tulajdonban van, de a használati megosztás
alapján az 5-ből, a 3 ott/benne is lakó tulajé a 3 "Lakóház" felépítmény.
Ebből a 3 lakóházból az egyiket venném meg... felújításra és bővítésre.
(2) Az Lfk jelű falusias lakókertes területen az
OTÉK 14.§. (2) és (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.
(3) Az Lfk jelű falusias lakókertes területen az övezeti előírások: a) a legkisebb beépíthető meglévő telek: 700 m2 b) a legkisebb kialakítható építési telek: 1500 m2 c) a beépíthetőség legnagyobb mértéke:
700 m2-ig 20 %, 700 m2 feletti telekhányad után 5 %,
Mivel 2256 m2 az összterület, így a beépítés határa elvben: 700*0,2+(1556*0,05)=217,8 m2
Ezzel szemben,a lakóházak+gazdaságiépületek+ólak már most is ~320 m2 az egészen !
Viszont az engem érdeklő hányadon csak 70/564=12% jelenleg ....
Vagyis a többi tulaj anno (10+ éve már) jócskán túl építette magát.
Ilyenkor a többiek miatt én szívok vajon?!
Mert, a saját 12%-om sem bővíthetem már tovább?
A használati megosztás ellenére sem...
d) kialakítható legnagyobb épület bruttó: 200 m2
Ez azt jelenti, hogy a fenti 217,8 m3 nem használható ki?
Vagy csak egy épületre él a korlát és pl. két épülettel lehetne 217,8 m2 is?
e) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, a tetőtér beépíthető
Vajon fölfelé viszont terjeszkedhetek ez alapján a meglévő 70 m2 házrészen?
f) a legkisebb zöldfelület arány: 60%
Ez bőven megmaradna...
g) beépítési mód: szabadon álló
Elég rossz helyen van az öreg házrész, ~1 méterre az úttesttől-
(egy réges-régi kisajátítás miatt)
Vajon egy elbontás után, a teleken belül máshol
volna esély ugyanakkorát újra építeni a saját részemen belül?
Különös tekintettel az egésznek (fentebb leírt) már eleve túlzott beépítteségre!
----------------
Vajon a meglévő, leromlott 70 m2 minden további nélkül
- felújítható?
- padlástérrel bővíthető?
A kék épület, kerékpárút felőli fele részéről van szó.
Ha van lehetőség a fennmaradás megadására megadja, ha nincs nem, de amire nem adja meg azt nem írhatja elő h bontsd le. 10 éven túl nem bírságolhat, nem bontathat, elvileg ezt az indoklásban le kellett volna írnia. Semmit nem tudsz vele csinálni, a jókarbantartás keretén belül rendbentartod, ennyi. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdon.
Ha nem irta oda a bontást, akkor ez gyakorlatilag egy se ilyen-se olyan döntés. Visszabontani (és/vagy büntetni) nincs jogalapja, viszont a fennmaradásit nem akarja megadni a túlépitettségre hivatkozva...
Szerintem arra játszanak, hogy ha bármiféle engedély köteles tevékenységet akarsz csinálni ezután (teszem azt új ablak nyitása), akkor viszont már előirhatják a visszabontást, mivel túl van épitve, és most nem adtak rá fennmaradásit.
Azaz ha ez igy marad, akkor konzerválod az ingatlant ebbe az állapotába, és semmiféle engedély köteles dolgot nem csinálhatsz rajta a bontás nélkül.
Hmm... nopánickal értek egyet, ilyen régi épületre nem tagadhatják meg a fennmaradási engedélyt, hiába lépi túl a MOSTANI szabályozás szerinti beépitési értékeket.
Meg kell fellebbezni a határozatot, és várni hogy a másodfok megadja.
Pontosan. Az első számú kérdés, hogy a helyi önkormányzat rendelete engedélykötelessé tette-e a kerítés építését (ha nem szól erről a rendelet, akkor az országos szabályzat szerint nem kell rá engedélyt kérni). Akár kell engedély, akár nem, azt, hogy melyik oldalra és mit szabad építeni, szintén rendeletben határozza meg az önkormányzat. Ha nem is kell engedélyt kérni, akkor sem szabad a szabályozásban tiltott módon építeni.
Nem engedélyköteles tevékenységek végzése védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen: A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken azokhoz a – földmunkával járó – tevékenységekhez is engedélyt kell kérni az irodáktól, melyek egyébként nem engedélykötelesek, például: 30 cm mélységet meghaladó földmunka, faültetés, szőlő- és gyümölcsös telepítése, tuskóirtásos fakitermelés, rigolírozás, meliorizáció, kerítés állítás, légvezeték-tartóoszlop állítása, kavics-, föld- és anyagdeponálás, feltöltés és töltés létesítése, a terület funkciójának és használatának megváltoztatása, reklám elhelyezése, régészeti park, bemutatóhely létesítése, a lelőhely részét képező épület, építmény vagy maradványai bármely járószintjének, padlójának megbontása. faültetés, tuskóirtásos fakivágás, tereprendezés stb.
Igazából nem kell 2.7 méter, elég nekem egy 2 méteres is, a lényeg, hogy a szomszédot eltakarjam.... Nem utcafronti a kerítés, a szomszéddal "közös". Most egy sima drótkerítés van ott, náddal bevonva, de kevésnek bizonyul a kíváncsi szemek elöl.Annyi kérdés még, hogy erre pontos szabályt hol tudnak nekem adni? A helyi építési osztályon? Vagy ez szakmailag kihez tartozik? hova kell elmennem, mielőtt egyik hétvégén nekiállunk? :-)
Az a baj, mint korábban is írtam, hogy a területünk nagy része régészeti terület. és ebbe beletartozik a az építendő kerítés is.
Korábban kérdeztem ugye, hogy hogy is tudok építkezni oda, ahol régészeti területet jelöltek. Erre kaptam is választ, köszönöm. Azzal kapcsolatban is először az építési osztályra kell bemennem?
Kivéve, ha: műemléki vagy világörökség területen lévő telek
közterület felőli telekhatárán lévő kerítésről van szó.
Az esetleges védelem ténye a helyi rendezési tervből derül ki...
Attól, hogy n em kell engedély persze be kell tartani!!!
- az önkormányzat helyi rendeletében előírtakat, ha van ilyen
(arról, hogy milyen lehet a kerítés)
- az OTÉK-ban adott általános előírásokat
pl. a tömör kerítés csak max 2,5 méter magas lehet!
- az egyéb jogszabályi előírásokat
(szomszéd jogok, biztonsági előírások, pl.)
------------------
Az OTÉK a kerítésről ezt írja...
Kerítés: a telek területét a közterülettől, illetve a szomszédos telkek területétől térbelileg elválasztó, lehatároló építmény.
Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
44. § (1) A telek határvonalain - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - kerítés létesíthető.
(3) A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia.
Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.
(4) A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat.
(5) A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2,00 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni.
(6) A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását - a helyi sajátosságokra is figyelemmel - a helyi építési szabályzat meghatározhatja.
Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg.
(7) Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani (3. ábra).
(8) Két út között fekvő telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között - a szomszédos telek mélységének megfelelően, illetőleg a szomszédos telek megosztása hiányában, az oldalhatárok felezőpontjainál - meg volna osztva (3. ábra).
(9) Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén - a helyi szokásoknak megfelelően - az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.
(10) Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít (3. ábra).
(11) Ha a telek oldalhatára a szomszédos teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár szabályait kell alkalmazni.
(12) Nyúlványos telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti - az utcafrontival egyező irányú - közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát (kezelőjét, használóját) terheli (3. ábra).
(13) Üdülőterületen - ha a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik - csak nem tömör kerítés vagy élősövény létesíthető.
(14) A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani.
(15) Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja.
(16) A honvédelmi és a katonai, valamint a nemzetbiztonsági építmény elhelyezésére szolgáló telek telekhatárán, annak tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kerítést kell létesítenie. A kerítés nyomvonalában az őrzést biztosító építmény, illetve a kerítésre őrzést biztosító jelzőrendszer eleme elhelyezhető. Ezen telek esetében a (14) bekezdésben foglaltaktól - a külön használatú telekrész használatához szükséges műszaki megoldás építésügyi hatósági engedélyezése mellett - el lehet térni.
Szerintem ez - itteni gyakorlat szerint - nem fekete-fehér ügy.
Lehet például úgy is kerti tetőről beszélni, hogy időnként az ember beáll alája az autójával. Egyszer megteheti, mert nem ezzel a céllal épült. Ő ott, tényleg pihenni, szokott. Aztán beáll másodszor is és...
A lényeg, hogy OTÉK, 1. számú mellléklet, 45. pont. Amiből látszik, hogy az egytelen számon kérhető adat az a maximum 20 m2.
"A kerti tető az OTÉK-ban definiált kerti építmények közé tartozó, pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás céljára szolgáló műtárgy."
"A fedett, oldalról részben vagy egészben nyitott gépjárműtároló, fatároló bár kialakítása lehet lábakon álló kerti tető is, nem minősíthető kerti építménynek, mert vizsgálni kell az OTÉK 1. számú mellékletének 77. pontja szerinti rendeltetését: azt a használati célt, amelyre az építmény létesült, illetve amire használják. Ha ilyen szerkezet gépjármű-tárolásra, illetve tárolásra (pl. tűzifa stb. tárolásra) létesülne, létesült vagy használják (illetve a gépjárművek számára kialakított behajtó- és kapu mögött, a gépjármű-beállóhely fölött helyezkedik el), akkor nem kerti építmény, hanem az Étv. 2. § 10. fogalom-meghatározása szerinti épület, amely szerkezeteivel részben teret zár körül tárolás céljából. (BM Építésügyi Igazgatási Osztály, 2010. július 2.)"
Ismeri e valaki a "Kerti tető" meghatározását. Az építési rendeletek használják ezt a a kifejezést, de sehol nem találtam ennek meghatározásáát. Fontos lenne, mert vitám van az építési hatósággal.
Méretfüggő a dolog, hogy mihez kell épitési engedély, mihez kell csak bejelentés (amihez ugyanúgy kell tervrajz is).
A régészeti jelölés azt jelenti, hogy a KÖH (Kultúrális Örökségvédelmi Hivatal) előzetes engedélye szükséges minden földmunkával járó épitési tevékenységhez. Ezt az engedélyt régészeti feltáráshoz is köthetik (aminek a költsége téged terhel).
Igazából azt kellene kisilabizálni, hogy egy 20 cm-es lemezalapra rakott garázs/faház mennyire bolygatja meg ezt a régészeti témát... (szerintem semennyire, de KÖH hozzájárulás kelleni fog).
Szóval idén már ne nagyon számits épitési engedélyre, mert a hivatal malmai borzasztó lassan őrölnek. (a KÖH meg külön tragédia)
Olyan kérdésem lenne, hogy szeretnék egy faházat építeni az udvaromra. Párom bement az építési osztályra, és kaptunk szabályozási terv kivonatot.
Ezen a rajzon bevan jelölve az udavarunkon egy nagy rész, ami "R"-el van körveszaggatva. Illetve szaggatott vonal, közte R betűkkel.
Azt mondták a páromnak, hogy Régészeti terület. Az a baj, hogy nem tudtam bemenni, Ő meg nem tudott ott mit kezdeni a helyzettel.
Esetleg valaki tudja, hogy azon belül akkor nem is építhetek? Mert beletartozik a házunk is, meg a melléképület is...
És a faházat pont ar R-es területen belül szeretném felhúzni, a szomszédom eltakarásának céljából is.
Lke-2 jelü övezetbe tartozunk, azt is megtudtam, de eddig még sok infót nem találtam erről.
Aki esetleg jártasabb ilyen dolgokban, kérem segítsen egy kicsit, mielőtt tervezőt fogadok. Mert azt is megtudtam ma, hogy tervező kell egy garázs építéshez is?! vagy egy sima faházhoz is...
