Kedves Elefada, köszi az infókat...A függőség nem lehet kétséges, mert gyönyörű állatoknak tartom a kecskéket (az anatómiájuk, a tekintetük, a színük-szőrük...minden tetszik, ami élő kecske)..És még személyesen nem is ismerek egyet sem.:)
Feltétlen szimpi, hogy okosak, ragaszkodók, tiszták, kedvesek...Ha a gazdasági hasznát nem is nézzük, már ez is elég, hogy akár a kutyákat is letaszítsák a házi kedvencek trónjáról. Idővel.
Megnéztem az oldaladat. Szeretnék megismerkedni ezekkel a kis őzvörös ördögfiókákkal, ha szabad..:)
A többit e-mailben.
Nagyon köszi mégegyszer mindenkinek a tippeket, segítséget.:)
Ok. Köszönöm, megpróbálom ezeket. A fiss alapsajtom az tök ok. Aztán be a sólébe és kemény lesz. A rögnagysággal már próbálkoztam....csak késsel vágtam meg....de az nem segített. Általában kaszabolok egyet késsel...(mármint a hármas vágást) leszedem a savót pár perc múlva....aztán meg a habverővel óvatosan aprítok még rajta... (nem...nem a rugóssal, hanem azzal az ívelt drótszálassal....de vigyázni szoktam, hogy ne legyen túl apró...pár perc után megint leszedem a savót....és borítom a gyümölcsmosó kosárba...
De minimum 30 fok kell az oltáshoz, nem?
Kipróbálom az ülepítős módszert is....de akkor mikor tegyem bele a zöldfűszert, vagy hagymát?
A parenyicát tudomásul vettem....de mivel gyártanom kell....(különben leszedik a fejem), ezért próbálom minél kevesebb tehén hozzáadásával.
Ha joghurttal oltom be....akkor is kemény lesz....pedig 30-35 fokon oltom...20-25 fokon csepegtetem...20 dkg. só megy a 8 dl vízhez...és bár én is hagyom 8-10 órát a sólében...elvileg a több sónak lágyítania kellene, nem keményíteni. Igazából ehető...és meg is szokták....(enni) :-)))) de azt a trappista szerű puhaságot-enyhe gumisságot nem tudom előállítani. Változtattam már a töretméreten....próbáltam víz helyett savóban....a ph miatt....de nem megy.
Ja....igen....a fele kecske fele tehén tökkkkéletesen működött parenyicának az ST-vel.
HuRRRRRÁÁÁÁ!!!!
:-))))
Most ki fogom próbálni, hogy meddig csökkenthetem a tehén-arányt, büntetlenül.
maga az alvadék jónak tűnik, csak megkóstolva porhanyós. Tehát nem egynemű, mint mikor csak a nyers tejet oltózzuk, hanem mintha nagyon apró kis omlós szemcsék volnának benne. Hmm, ha volna savfokmérőm, egyszerűbbb volna a dolgom, akkor a túlsavanyodást kizárhatnám.
Ahogy olvasom nálad lehetséges hogy túlzottan kimelegíted és kiszárad a töret......mert ahogy mondod már a formába szedéskor száraznak érzed ha jól értettem...
Hát igen a túlsavanyodáa is tipikus nyári betegsége a sajtoknak.....vegyétek vissza a csurgatási időt és sűrűn nézzétek qa nyújthatósági próbát(PH 5.2)...és érdemes ellenőrizni a sófürdő hőmérsékletét is a túl meleg sófürdőben igaz hogy gyorsabb a sófelvétel de ez sem jó mert hirtelen)....viszont a meleg miatt nem áll meg a savanyodás...15fokos sófürdő az optimális..
Én már akkor érzem, hogy nincs rendben valami, amikor kiszedem az alvadékból. Olyan porhanyós az állaga. Akkor ilyen, ha melegítés után vajkultúrát használok. Talán... talán rövidebb ideig kellene kimelegíteni az alvadékot, vagy alacsonyabb hőfokra. Majd még próbálkozom, de most csak 3-4 naponta van rá lehetőségem.
Elrontotam egy sajtot, ugyanis a precíziós mérleg eleme lemerült, és csak saccra raktam bele a vajkultúrát, aztán meg este benne felejtettem a sós vízben is. Hát ne tudjátok meg, olyan jó feta állaga és íze lett, hogy ihaj. :) Egy kicsit szárazabb, de omlós és törős, mint a feta, ízre meg kajak az, pedig csak egy hetes. Fene érti.
Biztos vagyok benne, hogy a legtöbben előre kitöltik a dokumentumokat egy becsült átlaggal, akik csak pár száz literrel gazdálkodnak naponta. Náhány tehenest ismerek, aki nem szórakozik vele. Így viszont nincs sok értelme...
(Ja, jut is eszembe. A sparhelttal mit kezdenének? :D Mert oké, azt még meg tudnám oldani, hogy mondjuk lehipózom a gránit konyhapultot sajtkészítés előtt - nem mintha onnan bárhogyan is szennyeződhetne -, de nekünk nem gáztűzhelünk van, hanem egy száz éves sparhelt, már két éve. Azt meg mindenki tudja, hogy nem a legsterilebb dolog a világon, amibe erdőből gyűjtött holt fát táplálnak, kormoz-poroz, és nem is igazán lehet levakarni, ha egyszer ráég valami. :) )
Na nálam most kezdenek ezügyben elszabadulni az indulatok.....mai piac(férjem jelenleg is kint van)..ellenörzés újfent...
miért nincs kettő db hőmérő a hűtőpultban, ahol 10fok alatt kell lennie a sajtoknak...
meg lettünk fenyegetve áruelkobzással....
De jegyzőkönyv sehol sem......most akkor hogy is van ez??....nem az kellene hogy ír egy jegyzőkönyvet ahol felszólít hiánypótlásra hogy X időn belül oldjam meg??
Sejtettem én hogy a HACCP-re nyomulnak nálunk......de hivatkozhatok én a kistermelői rendeletre senkit nem érdekel:-(
Genziana!......esetleg próbálj meg termo kulturát használni.....STI12.....vagy kultúrázz joghurtkulturával(a termo része miatt)....garantáltan nem lesz a kólinak esélye....bár itt meg oda kell figyelni a túlsavanyodásra....
Thermoval....kúltúra-oltás......6óra csöpögtetés..(de érdemes nézni a nyújthatósági próbát)...és mehet a sóba..
én nagyon szeretem használninekem nagyon bevállt...
Frissen regisztrált érdeklődő vagyok, szeretném a segítségeteket kérni.
Régóta olvasgatom a blogotokat, nagyon érdekes dolgokat tudtam meg eddig is a sajtkészítésről, a technikákról.
Sajnos csak laikusként szemlélődöm még, mivel Budapesten élek (egyelőre) és itt nem alkalmasak a körülmények kecskék neveléséhez, de maga a téma olyannyira érdekel, hogy ezt választottam szakdolgozat témának is. Mivel közgazdász leszek, ezért inkább gazdasági, marketing, üzleti tervezés oldalról illene megközelítenem a kecsketenyésztés kérdését, ha CSAK a szakdolgozatomat írnám belőle. Mivel terveim szerint egyetem után haza szeretnék költözni (vidéki lyány vagyok) és igazándiból is állatokkal szeretnék foglalkozni, ezért mélyebben ásnám magam a témába, ha már egyszer...:)
A neten nagyon sok anyagot találtam a kecskékről, sajtokról, sajtkészítési és állattartási technikákról, Nektek hála a sok infót életszagúan is össze tudtam kapcsolni valamelyest. Nyomtatott formában is beszereztem néhány könyvet. Jelenleg az anyagok gyűjtésének, tanulmányozásának fázisában vagyok, szinte elveszek a sok adatban; fajták, tejhozamok, laktációs időszak, fajtajellegek, karám kialakítások, oltók, prések, egyebek...Nektek ezek a dolgok már bizonyára természetesek, magától értetődőek.:)
Ahogy írtam is, sok az elméleti információ, gondolom sok minden a gyakorlatban teljesen másként fest majd, hiszen könyvekből nem lehet megtanulni ezeket a dolgokat.
Amit viszont kihagynak az általam eddig olvasott szakirodalomból: a kecskék jelleméről nagyon keveset ír mindenki. Persze, ha tisztán gazdaságilag közelítem meg a témát, ennek talán nincs is nagy jelentősége, de mégis érdekel, hogy mire számítsak: ha kiskoruktól neveljük őket, biztosan kezesebbek lesznek. De alapvetően milyenek a kecskék? Kedvesek, érdeklődő állatok, játékosak? Meddig élnek természetes (tegyük fel a legjobb) körülmények között? A bakok valóban elviselhetetlenül erős szagúak?
Ha nincs ellenetekre, hogy egy érdeklődő oktondi kérdésekkel időnként megkeres Titeket, kérlek, írjatok saját tapasztalataitokról, örömmel fogadnám.
Ahány megye, de lehet h ahány város, annyiféleképpen értelmezik a rendeleteket és annyifélék a hatóság emberei....
A kistermelői rendelet lényege pedig éppen az (lenne) hogy a tejtermelő, kistermelő (200 liter/napig) ne essen mindenben azonos előírások alá, mint egy tejüzem, ami mondjuk 1000, vagy 100.000 liter tejet dolgoz fel és az egész országot beteríti termékekkel..
Úgyhogy igenis a saját konyhádban csinálhatod a sajtot, stb. ( na persze ha az józan ész szerit megfelel, azaz macska nem mászik az asztalra!!, stb.) Valóban időben elkülönítve, tiszta eszközökben (nem feltétlenül kell rozsdamentes acél, de szeretik stb.) , másik tiszta ruhában (nem a fejőruhában) A lényeg, hogy olyan körülményket kell biztosítani, bizonyítani, ami garantálja, hogy nem szennyeződik a tej a sajt semmivel a feldolgozás során. (állattartási részt nem tom pontosan, de az tuti, hogy nem követelhet meg gépi fejést, mármint rendelet alapján)
A hűtést igénylő termékeket valóban hűteni kell az árusítóhelyen (és főként célszerű is), de arra jó a hűtőtáska is pl.
Mostmár teljesen elkapott a harctéri idegesség, úgyhogy jövő héten konzultálok a Csm-i hatósággal... és majd beszámolok.
A gyártási napló, meg a rágcsálószer számla meg ilynek csak akkor kell, ha nem mint regisztrált kistermelő csináljuk a terméket, vagy ha több tejből csináljuk, pl. 300- ból. Ekkor már valóban kisüzemet kell csinálni és arra már sok-sok szigorú előírás vonatkozik.(pl. a felhasznált anyagok nyilvántartása, számlái, tisztítószerek, gyátrmánylap, technológiai utasítás, HACCP rendszer szigoró kialakítási feltételei az üzemnek, csempe, hideg és meleg víz pl. lábszeleppel vagy könyékszeleppel., szociális helyiség (fekete-fehér öltöző, wc(k), étkező), szúnyogháló, 3 tálcás mosogató, eszközök, anyagútvonal, stb. stb.. Vagy 5-féle dokumentumot kell naponta (gyártásonként)kitöltögetni aminek az a lényege, hogy ha valami történik a termék fogyasztás után (netán valaki megbetegszik) akkor vissza lehessen keresni hogy kitől volt az és mi lehetett az oka a problémának (nyomon-követés).
A regisztráció, igen így kell csinálni, de nem kell feltétlenül szövetségi tagnak lenni drága pénzért. A fejőskecsók regisztrálása és a 3-as mentesség igazolása is élelmiszerbiztonsági szempontból de a saját egészségünk miatt is fontos előírás. A tej havi bevizsgálása is előírás.
