Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Még azt kérdezhetném, hogy melyik két gomb lenyomásával jutok be a menübe?
Őszintén 2 éve nem csináltam és nem emlékszem már rá, de a kódért is hálás vagyok! :) Egyébként újabban a készülék azt produkálja, hogy a meleg víz ingadozik. Maga a hőmérséklete! Ha jól emlékszem, egyszer egy 101 - es hibakóddal le is állt!
Kell már hívjak hozzá egy szakembert, tisztítás céljából, de előbb én is át nézném!
Akkor ha kérhetnélek szépen: melyik két nyomógombra léphetek be a menübe?
Kazánház kb 20 m2, de most a kazánház közepén ott áll a rég kazán csonkolt verziója, hogy a melegvíz termelés meglegyen. Ha elkészül az egész, akkor érdekesen fog kinézni, hogy minden készülék a végében be van szorítva, és az eleje meg tök üres.
Szeretnék már képeket feltenni a kész kazánházról.
Buderus GB 042-vel kapcsolatban kérnék segítséget. Bekötöttem a cirkulációs szivattyút a szerelési útmutató alapján, majd a szerviz menüben az 1.F funkció értékét 0-ról 1-re állítottam (lehet 2, vagy 3 is, de nem találtam leírást, hogy azok mit jelentenek). Ezután kéne az RC-35 vezérlő szerviz beállításaiban is aktiválni a cirkulációt, itt azonban nekem ezek a menüpontok hiányoznak. Megpróbáltam újraindítani a kazánt, de nem jött elő az RC-35 -ben a funkció, pedig a melegvíz többi beállítása ott van, szolár menüpontok is működnek (van szolár rendszerem), de a melegvíz menüben a cirkuláció összes pontja hiányzik. Tud valaki segíteni hogyan tudom életre kelteni a cirkulációt? A HMV szivattyú direktben áramba dugva működik.
Ariston Genus One System 24 kondenzációs kazán kerül felszerelésre radiátoros és padló fűtésre. Vajon megoldható, hogy a kazánt radiátoros fűtés esetén a buszos termosztát bemenet (BUS), a padlót pedig az 1. szobatermosztát (TA1) bemenet indítsa?
A buszos termosztátot már megvettem, de nem tudom mi indítsa a padlót ha a fenti felvetésem így nem működik.
Radiátoros rendszer lesz, egy meglévő rendszer felújítása. 35 éves ház, 35 éves fűtési rendszer lesz felújítva, ami eddig vegyes kazánnal volt táplálva. Most csak vascsövek vannak. Ezért is írtam, hogy kb. a 0-ról kell kiépíteni. De a ház adott, lakott, belső kialakítása megvan.
Lemez radiátorok vannak már, több helyen dupla is, de az összes ki lesz cserélve, lényegében mindenhol nagyobbra.
Annyi lesz a változás, hogy pl. a földszinten lévő radiátorok mindegyike közvetlenül a pincéből fogja kapni a be- és elmenő ágat. Most ez úgy néz ki, hogy 1-2 helyen feljön a lakótérbe, aztán ott kering a csővezeték a szoba falain. A pince mennyezetre meg a kiépítés után teszek minimum 10 cm eps-t, amibe a csöveket is belerakom. Szerencsére nem olyan hideg a pince, mert javarészt terepszint alatt van, télen is kb. 15 °C-ig hűl le.
Már majdnem elküldtem a válaszomat, csak sikeresen bezártam a lapot...
Szóval Sony Black is írt a szénacélról idomok meg minden kapcsán. Azért én nem vetném el az ötrétegű csövet sem, illetve még megfontolandó a rozsdamentes acél is.
Meglepő, de olcsóbb most, mint a réz, press idom ehhez is szinte korlátlan variációban rendelkezésre áll.
Ha nem akarsz padlóban vagy falban csövet vinni, van erre más esztétikus megoldás is. Falszegély, amiben el lehet vezetni a csövet, sőt még némi kábelezést is.
Nézz meg pl. egy rehau rautitan stabil rendszert (azért ezt írom, mert épp ezzel dolgozom most, nem vagyok porszívóügynökük :-)).
A legtöbb helyre idomot sem kell tenned, meghajlítod a csövet szépen rádiuszra, és elfordulsz vele.
Falsarkoknál legrosszabb esetben is használsz toldóhüvelyes idomot, és kész. Gondolom, radiátoros rendszert akarsz, ezért a falon kívüli csövezés.
Ha radiátor, azt tessék brutálisan túlméretezni, hogy viszonylag alacsony hőfokú vízzel tudj fűteni. Jobb lesz a komfort is tőle, meg a kazán is ekkor fog kondenzációs üzemben dolgozni.
Az acél csövek esetén a megfelelő hőszigetelés is sokkal kritikusabb, mint egy műanyag csőrendszer esetén.
Ha egy komplett új rendszert építesz a nulláról, gondolom a ház is elég jól darabokban van / lesz. Azért a padlófűtésen elgondolkoznék. Ebben az esetben a csövezés nagyja is mehetne a padló rétegrendbe.
Én épp most csinálom a komplett aljzatot. 20 cm EPS150 az aljzatszigetelésem, 4 rétegben lerakva (4x5 cm). Legalul az elektromos csövezés, a következő szintben a víz és fűtés gerincvezetékek, a fölső kettőben meg már semmi csövezés, csak az EPS. Erre jön a fólia, majd a padlófűtés, estrich beton, végül hidegburkolat / laminált padló.
Kötés / csőcsatlakozás a padlóban nem lesz egy darab sem, az ivóvíz hálózatot körvezetékes kialakításra terveztem, így egyik falikorongtól a másikig megy a cső.
A rézcsőnek métere drága viszont az idomok relatíve olcsók.
A szén acél cső olcsó, viszont az idomok horror drága.
A szénacél idomok bumfordiak és nagy peremük van, van akinek ez bántja az esztétikai érzetét. A rézcső idomok elegánsabbak. Ha viszonylag kevés idom kell akkor jó a szénacél, ha sok az iránytörés akkor inkább réz.
Kondenzációs kazánt fogunk a közeljövőben beépíteni a központi fűtési rendszerünkbe, és kb. az egész rendszer a nulláról lesz kiépítve (a mostani közel 35 éves).
Mik a tapasztalatok, vélemények a szénacél csőről?
Falon kívül mennek majd a csövek. A szerelő így nem ajánlotta a műanyag 5 rétegű csövet. A szénacélt ajánlotta, mondván, hogy a réz nagyon drága. Van itt olyan, akinek ilyen, szénacélből készült rendszere van?
156 kWh/m2 * év? Az egy szigeteletlen épületnél éves szinten lehet, de ha csak kWh/m2 van megadva, akkor valami nem stimmel.
Ha úgyis energetikai felújítást tervezel hőszigeteléssel és nyílászáró cserével, akkor a jelenlegi adat tök fölösleges, ezt a tervezett energetikai módosításra illik újraszámolni.
Onnantól kezdve nem a fűtés energiaigénye lesz igazán mérvadó szerintem, hanem a HMV. Ha mindenképp lesz kondis kazán, és van helyed tartálynak (feltételezem a hőszivattyús bojler kapcsán),
akkor inkább egy jó indirekt tárolót választanék a kazán mellé. A hőszivattyús bojlernek legalább 3 COP-val kell üzemelnie ahhoz, hogy ugyanannyiért termelje a melegvizet, mint a kondis kazán,
de a hőszivattyús bojler bekerülési ára biztosan magasabb, mint egy indirekt tárolóé, és illik mondjuk H esetleg Geo tarifáról működtetni.
Eleinte én is mindenféle hőszivattyús napkollektoros napelemes talajhőcserélős fűtésrendszert akartam, de az ésszerűség azt diktálta, hogy tök fölösleges ennyire elbonyolítani.
Minél kevesebb kényes pontja legyen a fűtésrendszernek. Amennyi plusz beruházás lett volna a sok "csicsa", nem hozott volna akkora megtakarítást, és van egy irgalmatlanul elbonyolított rendszerem.
Konklúzió részemről:
A tervezett új energetikai állapothoz is elkészíteni az éves hőigény számítást, majd egy darab kondis kazán ("fűtő kivitel") + egy indirekt tároló. Szerintem ez a leghatékonyabb az esetedben.
Vésztartaléknak az indirektben még mindig tud fűteni egy elektromos fűtőbetét, ha valami épp történne a kazánnal, viszont csak egy tartályod van, és semmit nem kell csinálnod, hogy a gázkazán helyett villany
