a rokkantnyugdíjast milyen feltételekkel alkalmazhatják: mint egy normál munkavállalót v. mint egy nyugdíjast? ( Főleg a belépéskor és kilépéskor szükséges papírokra, járulékokra gondolnék.)
Köszönöm szépen, az tök jó. Szerintem ki fogom használni valami jó kis őszi borozással összekötött zempléni gyalogtúránál. Mindent a dógozó egészségéért! :-)
"287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet
a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről
8. § (1) Évente egy alkalommal 50%-os kedvezményű menettérti utazásra érvényes menetjegy igénybevételére jogosult a legalább három hónapja munkaviszonyban álló munkavállaló és családtagja a munkáltató által kiadott, a melléklet szerinti igazolás alapján. A kedvezményt a munkavállaló jogosult külön az oda-, illetve a visszaútra is igénybe venni az igazolás kiállítását követő 3 hónapon belül.
(2) Ha a munkavállaló házastársa (élettársa) saját munkaviszonya alapján is jogosult a kedvezményre, azt csak saját jogán veheti igénybe.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából családtag a munkavállalóval közös háztartásban együttélő házastárs (élettárs), eltartott nőtlen és hajadon gyermek 18. életéve betöltéséig, amennyiben egyéb jogcímen kedvezmény igénybevételére nem jogosult, továbbá életkorra tekintet nélkül a munkavállaló gyermeke, ha részére magasabb összegű családi pótlék jár. Ez utóbbi esetben a kifizetőhely igazolását a kedvezmény igénybevételekor fel kell mutatni."
Kilépő dolgozó munkaviszony igazolására rá kell írni, hogy igénybevette-e a kedvezményt, hogy az új munkahely tudja, mert éven belül ilyenkor is csak egyszer jár.
Van erre a célra rendszeresített 3 példányos nyomtatvány, a MÁV csak azt fogadja el. A neve vasúti igazolás, a Nyomell Kft (is) gyártja, a száma C.Váll.71.r.sz. Szerintem bármelyik nyomtatványboltban lehet kapni.
a kerdesem a dolgozonak evente 1x jaro 50%os utazasi kedvezmenyrol szol. ezt pontosan milyen modon kell igazolnia/kiadni a munkaadonak? ha jol emlexem elozo helyemen erre volt vmi kulon ketpeldanyos papir, amit kitoltott a munkaugyis es nekem azt kellett felmutatnom a vasutjegy melle. de mostani helyemen ilyenrol "nem tudnak" csak adtak egy foglalkoztatoi igazolast es a vegere odairtak, hogy az igazolast az 50%os vasuti kedvezmeny igazolasar adtam ki...
a helyi vasutas kisasszony szerint ez nem lesz jo, de azt nem tudta megmondani mi is kellene pontosan.
szoval jo lesz ez nekem, vagy mi a pontos neve annak a papirnak amit ki kellene tolteni?
A kollektív szerződés azért szerződés mert két fél szabad akaratából köti. A kollektív szerződést a munkáltató kötheti a szakszervezettel. Így a szakszervezet az, aki ezt elfogadhatja vagy visszautasíthatja.
Az un. csúsztatásos rendszer egyébként teljesen törvényes, és a szellemi állomány számára széleskörebn alkalmazott megoldás. Ezt szokták rugalmas muankidőként meghatározni.
Természetesen csakis egyműszakos munakrendben dolgozókra, és valós rugalmas munakidő mellett alkalmazható, amikor a dolgozó valóban rugalmasan oszthatja be munkaidejét.
Sziasztok !
Kérdésem volna, itt biztosan tudja valaki a választ. A munkáltatóm módosítani akarja a kollektív szerződést túlóra ügyekben, ami persze az alkalmazottaknak rosszabb lenne az eddigiekhez képest (nem akar túlórát fizetni, csúsztatásra kényszerítene ...). Van-e erre módja, illetve ki szólhatna ebbe bele, kell-e emiatt a dolgozókkal aláíratni valamit, kötelesek vagyunk ezt szó nélkül elfogadni ?
Köszi, Lesliev
Ha nem írod alá a hosszabítást, és a lejárat napja utáni munaknapon nem jelensz meg amunkát felvenni a szerződés megszűnik. Ha megjelensz és egy napot a muankhelyi vezetőd tudtával végigdolgozol határozatlan idejűvé válik a szerződésed.
A célszerű az, hogy jelezd írásban, nem kívánsz szerződést hosszabítani, az utolsó napon adják ki a béredet és a dokumentumaidat. A szabidat soha nem kell kivenned, azt a munkáltató adja ki. Ha nem adja ki, és vége a muankviszonyodnak, az időarányos részt pénzben megváltani köteles.
A megszüntetés módoszatait jól tudod, és az esélyeket is elég jól méred fel.
A munakszerződés kötelező eleme a bér, anélkül nem jön létre. Ha amunakszerződésben nem írják bele a próbaidőt, akkor az nincs is. ha van beleírva próbaidő, akkor is csak akor kell kisebb bért fizetni, ha ezt külön elrendeli a szerződés.
Már alá kellene írnom a határozott idejű szerződésem fél éves meghosszabítását(07.01-től). De időközben adódott egy másik lehetőség is, csak ráültek a papírmunkára. Szóban már felvettek, csak kell valamilyen főguruk rábólintása is a felvételhez.
Kérdésem:
- Elegendő-e annyi, hogy egyszerűen nem írom alá az eddigi cégemnél a hosszabítást és ezzel automatikusan megszűnik a munkaviszonyom, vagy van még valamilyen formalitás?
/Igaz ott is egy 1 évre szóló határozott idejű szerződés vár :-( /
- Ki kell vennem ilyenkor az időarányos szabimat?
Ha mégis meghosszabítanám dec.31-ig (mivel nem akarok a két lehetőség közé esni), akkor tudtommal a következőképpen lehet ,,kilépni" belőle:
1, Közös megegyezéssel (amibe a főnök nem biztos, hogy belemegy)
2. Rendkívüli felmondásommal, amire viszont nagyon ütős indokot kell találnom, ami nem fog menni.
Nyugtassatok meg, hogy kellőképpen tájékozott vagyok!
Ha valami kimaradt, akkor szóljatok!
A munkaszerződésben ugye benne kell lennie a bérnek is, és mi van a próbaidőre járóval? Azt is felkell tüntetni?
Ha normálisan fogalmazzák meg, akkor simán lehet.
Pl. Fizetés próbaidőre: 70e Ft, ami véglegesítéskor 100e Ft-ra nő. És akkor még elégedett is a dolgozó, hogy majd' 50%-ot emelnek 3 hónap után. Csak sajnos arra nincs semmi biztosíték, hogy 3 hónap után megér nekik ennyit az ember, és nem keresnek inkább egy másik balekot. :-(
-jár e a délutános pótlék annak a mvállalónak, ha (kétműszakos munkarendbe vették fel, 6 órás munkaidővel) az egyik műszak 10-16 a másik meg 12-18 között van?
- és mi van akkor ha egyműszakos munkarendben dolgozik 12-20 között / vendéglátás /, jár neki a délutános pótlék vagy sem?
Olyan kerdesem lenne, hogy az uj helyemen probaidore a fizu 70%-t adnak csak ki a fennmarado reszt abban az estben ha veglegesitenek. talkoztatok mar ilyennel? Illetve lehetsegs ez? -ezt kinaljak igy nagy valasztas nincs.
kösz a választ.
Ma volt tanszéli értekezlet, és a tanszékvezető azzal vádolja a kollégát, hogy ellopta a saját iktatott órakérő leveleit a tanszékről, így ő nem tudott róluk... Érdekes, hogy némelyikre mégis írásban válaszolt. Vizsgálatot, botrányt akar, bár nem tudom, mire jó ez hangulatkeltésen kívül. Szerinted jó valamre, kéne erre valamit lépni? Szerintem ha annak az embernek van még egy kis esze, hagyja a témát elaludni, nem forcérozza. Munkaügyi bíróság láni fogja, kinek az érdeke ez, ha a barátom elkezdi lobogtatni a válaszokat. Vagy a kollégákat akarja a tanúskodástól elriasztani? Kell tanú a munkaügyi bíróságra, ha minden dokumentálva van? Mert ha kell, biztos, hogy én leszek az, és ennek nem örülök, bár én is megnyerem majd a pert, mert világos lesz, miért tesznek lapátra.
Kb. fél éve regisztráltam magam a munkaügyi központban. Erre egyéb okból volt szükség. Semmi járulékot, segélyt nem kapok, mert hivatalosan még nem volt munkahelyem, de nem is ezért mentem oda. Most viszont nyaggatnak, mert nem járok be őket látogatni. Ezt ki lehet valahogyan védeni, vagy az örökkévalóságig be kell járnom, ha hívnak? És mennyire kell őket komolyan venni, hiszen én semmit nem kapok tőlük.
Előre is köszönöm!
Kedves Mindenki
A probléma a következő: egy egyházi egyetmen dolgozom (azaz nem vagyok közalkalmazott). Egyik munkatársamat a tanszékvezető mindenképpen ki akarja rúgatni (munkáltató a dékán). Ez nem nagyon megy neki, mert határozatlan idejű munkaszerződése van. Pakolgatták ide-oda, átrakták x tanszékről z-re (munkaszerződs-módosítás nélkül, tán ezzzel is lehetne kezdeni valamit) 1-2 órát kap (10-12 a heti kötelező neki),stb. régóta dokumentálja az eseményeket, pl írásban kéri, hogy tegyék neki lehetővé a tanítási kötelezettségei ellátását. Hol válaszolnak neki, hol nem, de iktatják a kéréseit. Dékán (munkáltató) tszkvezetőhöz(munkabeosztó), tszkvezető dékánhoz küldi. Megpróbáltak aláíratni vele egy félállású szerződésre mdosítást, persze nem írta alá. No, most a jövő félévre egyáltalán nem kapott órát. Mi a teendője? Szerintem írjon megint a dékánnak, hogy dolgozni szeretne, aztán vegye föl a fizetését, amíg utalják neki, és várja meg, míg felmondanak (elismerten jó munkaerő egyébként, úgyhogy nehéz dolguk lesz) és aztán pereljen. Jó ez így? Ha nem fizetnek, akkor meg akkor pereljen.
Érdekes hely ez a munkahely, pl hetekig nem tudtunk neki szmsz-t szerezni.
„Mt. 107. § Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól
d) a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára;
151. § (1) Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, a munkavállaló munkabérét távolléti díjára ki kell egészíteni, illetve munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni. Távolléti díjat kell fizetni akkor is, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, annak mértéke meghatározása nélkül.
(2) A munkavállaló részére távolléti díj jár:
c) a 107. § d) és f) pontjában meghatározott esetekben;”
vagyis el kell, hogy engedjenek, igazolás persze kell, és az orvos miatt kiesett időre bért (távolléti díjat) is kapsz.
Sziasztok!
Tudna nekem valaki segíteni, hogy milyen "jogai" vannak egy kismamának a munkahelyén? Úgy értem, a vizsgálatokra köteles elengedni a mukahely és nem kell ledolgozni (vagy le kell?), igazolást kell vinni, hogy tényleg dokinál voltam, van-e lehetőség rövidített munkaidőre stb.
Vagy hol tudnék ennek utánanézni?
Köszönöm.
A törvények (és asszem az OGY rendeletek) teljes szövege fent van az ado.hu-n. Ha jól emléxem, regisztrálás nélkül is elérhető. (Egy próbálkozást mindenesetre megér :-))))
Szakbarbár,
szóval ezek szerint az első hónap leteltével meg kell kapja a tájékoztatót, ezt jó tudni.
Most azonnal biztos nem jönne el, mert pillanatnyilag nincs más lehetősége, de elmondtam neki mindent, amit eddig írtál, és megbeszéltük, hogy nem adja fel, hanem folytatja a munkakeresést, közben gyűjtögeti a bizonyítékokat és amint lesz valami új lehetőség, akkor lépni fog.
Nagyon köszönöm mégegyszer a részletes tanácsaidat! Ha lesz valami (remélhetőleg pozitív) fejlemény, ígérem beszámolok róla.
Ez nem úgy működik, hogy sehol máshol nincs nyoma annak, hogy a munkaidő mikor kezdődik és meddig tart, csak a jelenléti íven. Ez annak a kötelező tájékoztatásnak a része, amit meg kellett (volna) kapnia. Ha tényleg változna, hogy mikor dolgozik, azt is bele kellene és lehetne írni.
„Mt. 76. § (7) A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja
a) az irányadó munkarendről,
b) a munkabér egyéb elemeiről,
c) a bérfizetés napjáról,
d) a munkába lépés napjáról,
e) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve
f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, valamint
g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.
(8) A munkáltató a (7) bekezdésben előírt tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni”
Ha ilyet nem kapott, az már egy fél indok a rendkívüli felmondáshoz, mert ennek a tájékoztatásnak a hiánya az alapvető jogai gyakorlását teszi lehetetlenné. Ha esetleg nem lenne bejelentve az EMMÁ-ba, az a másik fél ok. Nem vagyok sem ügyvéd, sem bíró, de még jogvégzett ember sem, úgyhogy nem tudom megmondani, mennyi bizonyítékot gyűjtögessen, csak azt tudom, hogy szabad bizonyítás van, úgyhogy akár ilyen nevetséges dolgok is beleférnek, ha más nincs. De induljon ki abból, hogy a munkáltató milyen bizonyítékokat tudna felhozni: legfeljebb a többi alkalmazott tanúvallomását. De ha olyan időből származik egy bizonyíték, amikor a jelenléti ív szerint egyáltalán senki nem volt bent, akkor a többiek vagy nem tudják bizonyítani az ellenkezőjét annak amit, ő állít, vagy régen rossz, ha bizonyítják, mert akkor az azt mutatja, hogy ők sincsenek rendesen bejelentve és a munkáltatónak nem lehet hinni.
De van sokkal egyszerűbb módja is annak, hogy a cég akarjon tőle megszabadulni. Egyszerűen csak könyveljen rosszul néhány tételt, fűzze le össze-vissza a bizonylatokat, legyen goromba az ügyfelekkel, esetleg oktassa ki őket ha adócsalásra utaló nyomot lát – adócsaló irodának nem hiszem, hogy makulátlan ügyfelei lennének, főleg, ha innen kapják pl. a személyi jellegű ráfordítások csökkentésére vonatkozó javaslatokat.
Egy hét hanyag munka, és a munkáltató, ha nem akar ügyfelet elveszíteni, kezdeményezni fogja, hogy inkább közös megegyezéssel váljanak el.
Vagy nem lehet, hogy idegileg ki van merülve attól, hogy ezt játsszák vele? 1-2 hét betegszabadság elég rövid ahhoz, hogy a munkáltató felülvizsgálat ügyben lépni tudna, de elég hosszú ahhoz, hogy inkább belemenjenek egy közös megegyezésbe. 4 órás minimálbérrel 1 hét betegszabadság 7.314 Ft költségébe kerül. Az a cég, aki képes havi 8.878 Ft miatt veszélyeztetni a neki profitot termelő dolgozó későbbi ellátásait, azt a 7.314 Ft-tól kellőképpen ki fog akadni ahhoz, hogy meg akarjon szabadulni tőle.
Én a helyében egyébként azonnal eljönnék, nem tartanék attól, hogy ötszámjegyű összeg miatt egy ennél többe kerülő és több, mint bizonytalan kimenetelű pert indítana ellene a cég. Az egyetlen rizikója az azonnali távozásnak csak az, ha nem fizetik ki a tárgyhavi bérét, úgyhogy előtte azért célszerű lemásolni a jelenléti ívet.
Még egy kérdés a rendkívüli munkavégzéshez kapcsolódóan: mivel a munkahelyem több mint 8 órát van nyitva, ezért ha nem is több műszak, de több munkakezdési idő van. Gyakran van értekezletünk, ezek jellemzően reggel 8-kor. Ha valakinek aznap mondjuk 10-re, 12-re kellene bemennie dolgozni, az tök nagyot szív, mert 9 és 10 között például már nincs értelme/ideje hazamenni. A kérdésem az, hogy kötelezhet-e a munkáltató ezeken a munkaidőmön kívüli részvételekre, és ha igen, beleszámít-e az értekezlet a munkaidőbe, vagy valami egyéb kategória. Köszönöm.
Szia! Nagyon jók a tippek a bizonyítékra, továbbítani fogom az ismerősömnek és megpróbálom kicsit "rugdosni", hogy ne nagyja annyiban a dolgot.
Egyébként van neki munkaszeződése, és csak annyi van beleírva, hogy napi 4 óra a munkaideje, a pontos kezdete/vége a napi beosztásra nincs meghatározva.
A főnöke azt is mondta neki, hogy vezessen jelenléti ívet, és váltogatva írjon bele 8-12 illetve 12-16 órai jelenlétet. Ez szerintem ravaszságra vall, picit nehezebb a helyzet, mintha mindig csak délelőtt dolgozna, de szerintem azért lehet úgy játszani a bizonyítékokkal/beírt jelenléttel, hogy egyértelmű legyen a dolog.
Szerinted számszerűleg kb. mennyi ilyen bizonyíték lehet biztosan elég a rendszeres 8 órázás bizonyításához? Mondjuk 1 hónap alatt olyan 5-6 elég lehet?
Buta volt. Nincs ennél feleslegesebb dolog, mint segíteni próbálni valakin, akin a saját butasága miatt nem lehet, mert hiába mondasz neki bármit, de egye fene, kap még néhány tanácsot. Csak azért, mert könyvelőirodától az ilyen játék az átlagosnál jóval undorítóbb, mivel ha valaki, akkor ők aztán pontosan tudják, hogy mennyit fog bukni az ilyen 4 órás konstrukcióval. És ha valaki, akkor azt is ők tudják pontosan, hogy a 8 és a 4 órás minimálbér között 8.878 Ft járulék különbség van, ennyi miatt képesek tönkretenni valakit. Egyébként ha az ismerősöd 8.878 Ft-ot sem ér, akkor igazán nem értem, hogy mit görcsöl. Minimális az esélye annak, hogy a munkabérén kívül másra beperelnék, az meg kevesebb, mint amennyiért egy ügyvéd szóbaállna velük.
Munkaszerződése van, abban, vagy legalábbis az ahhoz kötelezően kiadandó tájékoztatóban a munkaidő kezdete és vége benne van. (Ha nem volna munkaszerződése, akkor már nincs is miről beszélni, mert akkor 30 napon belül hivatkozhat érvénytelenségre és nyugodtan eljöhet. Ha nem jelentették be az EMMÁ-ba, és ezt bármelyik munkaügyi központban meg tudja nézni, az is egy jó ok.)
Kezdjen el gyűjteni mindent, amiből kiderül, hogy a munkaideje után is dolgozott, egészen véletlenül rendszeresen pont 4 órával többet. Talán a számítógépes listákon is rajta van a dátum, a legegyszerűbb egy ilyet lehúzni hazamenetel előtt, de küldhet is haza egy e-mailt/faxot a céges elérhetőségéről. Jól jöhet még a különféle hatóságoknál, ahova biztos megy egy könyvelő, a sorszám, amit az automata ad, azokon van idő is, a postai számla és a blankettán az újfajta bélyegzés, pizzarendelés munkahelyre, telefonálás olyannak, aki csak vele hozható kapcsolatba (költségre azért vigyázzunk), ügyfeleknek küldött e-mailek, általa küldött faxok visszaigazolásai.
Én leginkább kombinálnám az előzőeket és valamikor a 4 órás munkaidő után jó látványosan, a főnökök jelenlétében felhívnám a munkahelyi számról a Munkaügyi Felügyeletet/Foglalkoztatási Hivatalt/FMM telefonos tanácsadását, elmondanám a helyzetet és megkérdezném, mit tegyek. A választ nem fogják hallani, de nem is ez a lényeg.
Legyen egy kicsit bátor! A munkáltatók az ismerethiányt, a félelmet, a lustaságot és a beletörődést használják ki. Az ismeretei már megvannak, de a többiben nem tud helyette más lépni.
