Nem tudom, hogy vigasztal-e, de én például számom tartalak, mert talán Te vagy itt az egyetlen, aki a hobbiasztalosságnak az esztergályos részét műveled. És miután itt az indexen "kihalt" az esztergályos topik, így ez a szegmens nagyon elvétve van jelen. A múltkor például kérdeztem, hogy tud-e valaki CNC faesztergályost, de nem akadt jelentkező, úgy emlékszem.
Tudom, nem vigasztal, de szerintem 12 ember az nem kevés. Éppenséggel egy kezelhető méretű közösség, ha nem üzletről van szó, ahol az előadó tiszteletdíját, terembérlést és egyéb járulékos költségeket kell előteremteni egy ilyen találkozóra. Ha ez is szempont, akkor nyilván az a cél, hogy a költségeket minél több részre lehessen osztani.
Sok sikert!
Más. Ha nekem kérdéseim lennének faesztergályos ügyben, akkor melyik fórumot ajánlod, ahol a leginkább találok szívesen válaszolókat. Nem akarok felcsapni faforgatónak, viszont akad néha olyan művelet, ami faesztergályost kívánna és mindig gondban vagyok azzal, hogy nem ismerem a technológiát, anélkül meg nehéz rátervezni az adott műveletre. Rátervezés alatt azt értem, hogy kézenfekvő megoldásokban gondolkodjam, ne akarjak olyat, amit a technológia nem enged, illetve kihasználjam azt, amit viszont kínál.
Megszólalásaimat tekintve vezetem a rangsort hátulról. Alig-alig szólok hozzá témákhoz, de ennek több oka is van. A famegmunkálásból engem leginkább az esztergályozás érdekel, ezt próbálom művelni, immár évek óta, leginkább amatőr szinten. Elfigyelgetem az itteni munkálkodást, de én is, mint oly sokan mások csak hallgatólagosan követem az itteni változásokat.
Most egyfajta közvélemény kutatással fordulok felétek. Bár témáját tekintve meglehet, hogy egy szűk csoportot, vagy talán még azt sem fog érdekelni. Néhány évvel ezelőtt megszerveztem, egy barátommal közösen egy szimpóziumot, amire sikerült egy méltán híres, magyar származású, külföldön élő esztergályost megnyerni, aki el is jött, és olyan metódusokat mutatott be esztergályos díszítés és megmunkálás területén, ami persze mint mindig, most is így utólag mindenki, aki meghallgatta, elismerően szólt róla. Bővebben itt lehet az eseményről olvasni. DE mindösszesen egy maroknyi írd és mond a szomszéd kutyájával egyetemben azaz 12 emberkét érdekelt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy elsősorban amatőröket összefogó tematikus fórumokon lett előzetesen beharangozva. Most a körülmények úgy hozták, hogy ismét lesz(lehet) ilyen előadás lebonyolítására lehetőség. Okulva a múltkori fiaskóból - ezt több fórumon és lehetőségen is közzé teszem - szeretném felmérni, hogy idehaza ténylegesen hány embert érdekelhet, vagy kelti fel kíváncsiságát egy ilyen jellegű előadás sorozat, vagy szimpózium, ha úgy tetszik.
Egyfelől azt tudni kell, hogy az ilyen típusú előadók előjegyzési naptára hónapokkal előbb foglalt, ezért még csak nem is az idén szeretném ezt előzetesen megszervezni. A tervezett helyszín és időpont Szolnok, 2016 április-május.
Akinek felkeltette a kíváncsiságát, kérem küldjön egy levelet a hobbiasztalos@yahoo.com címre, és a mai naptól számított 2 hétig fogom jegyezni a jelentkezők számát. Az e-mail tárgy mezőjébe kérek csak annyit írni, Jelentkezés, és azt fórumot, vagy médiát mögé írni, ahol ezt a felhívást olvasta pl. index. A jelentkezés semmilyen elkötelezettséggel nem jár, és a leveleket ezt követően törlöm.. A határidő letelte után beszámolok az eredményről. Aki gondolja, ossza meg felhívásomat, hogy minél több emberhez eljuthasson.
Na megint haladtam egy kicsit az elszivóval,a motor rész helye készült el ma,levágom a hordót méretre,ráragasztom a szeparátor részre és próba üzem! :)
Jajjneeem, nem volt az olyan durci, csak "mű", azért is volt a szmájli :)
Igen ritkán sértődök meg. Meg Vajk azért jóval célirányosabb ember mint én, már amennyire a hozzászólásai alapján meg tudom ítélni. Ha én is annyit barkácsoltam volna már, mint ő valószínűleg én is az célszerűségre törekednék. De mint korábban írtam, én még bőven tanulófázisban vagyok, szóval néha direkt választok kerülőutakat. És ahogy Kamelot is megjegyezte korábban: a saját tapasztalatnál nincs értékesebb tudás. És tartósabb sem :-)
Vegyük pl. azt, amit ő is, Paco is és más is többször szajkózott: miért nem melegíted meg azt a bánat plexit? Nos próbáltam én, de ... jó eséllyel nem voltam elég kitartó.
Merthogy most éppen semmi dolgom nem volt, öcsémet bambultam ahogy fényszórót políroz és hirtelen ötlettől vezérelve előkaptam egy megmaradt kis plexidarabot, befogtam a satuba és megbeszéltem vele: barátom, téged most folyósra melegítelek ha addig élek is. Legnagyobb meglepetésemre 2-es fokozaton 5-10 cm távolságból, nagyjából 15-20-30 mp elteltével elkezdett meghajolni. Gyorsan előkaptam egy rossz seprűnyelet, ráhajtottam. Aztán másik irányból is, csak úgy kézzel.
Ugyan már!Nem kell rögtön megsértődni. A kollégáknál kiszakadt a humorzsák, ennyi. A kamerás ötlet tetszik, csak kompresszor is kell hozzá, ami fújja az optikáról a port!
Egyébként vastag (3-5mm) üvegcsíkkal is megoldható. Az edény felületére szilóval felragasztod, és kész. Ha nyomott a rendszer akkor belülre, ha szívott akkor kívülre. Esetleg az egész ciklont csinálhatod ilyen szegmentált üvegcsíkokból. Van olyan erős mint a plexi, csak nem mattul be a súrlódó anyagtól.A kalapácsot meg a plexi sem bírja.
tök nagy a hőkapacitása, nem lehet pillanatok alatt felmelegíteni. próbáld ki egy lefolyócsövön ha még nem csináltál olyat. percekig kell megíteni, és kaszálni kell hogy egyenletes legyen.
A hőlégfúvók 150 fokról indulnak, a magas fokozat 500-550 körül van. Ha hirtelen melegíted egy ponton, akkor felforr a felülete, de alatta a teljes keresztmetszet hideg marad és nem változik az alakja. Lassan, átmelegíteni kell, távolról, sok perc alatt, türelemmel.
Nézd meg, hogy hőre lágyul-e, mondjuk egy öngyújtóval az egyik sarkán. Ha igen akkor egy hőlégfúvó kell neked meg egy szép nagy bútorlap amire rárogyasztod (az adja a síkot). És vagy a hőlégfúvóval, vagy ha befér a sütőbe (nem valószínű, de akár lehet is) akkor beállítod azt 110 fokra és berakod a lappal együtt. Addig tartod ott vagy fújogatod amíg ráfekszik és hagyod kihűlni.
A hosszú hétvégén fűnyírót javítottam - elsőre ez off, de várjátok ki a végét...
Van egy noname gépzetem, ami megadta meagát és az exem is odaadta a behalt Bosch gépét, mondván, hátha tudok vele valamit csinálni....
Na az első: a noname érdekes módon kalickás (alumínium) forgórészű kefe nélküli motor, ami 600/2800 fordulat és siklócsapágyas. Miután nem bírt elindulni, csak zúgott-búgott, kínomban kifújtam mindent belőle kompresszorral és befújtam WD40nel. A következő próbára akkora forgásba jött, hogy ihaj! 1:0!
És innen nem off: ilyen fűnyírót fillérekeért (de tényleg 2-5000 Ft tokkal vonóval) lehet kapni az elektronikus használt piacon. A motorból viszont baromi jó (szerintem) korongcsiszoló gépet lehet csinálni.
A Bosch gépemben a barna szálat egy négyzetes hasáb alapú "izé" szakította meg (gondolom ez valami hőbiztosíték lehet), amit ami után szétszedtem és visszaraktam már tökéletesen működött is (érdekes a bosch egy kefés motor használ a fűnyíróhoz...). Véletlenül nem tudja valaki, hogy ennek mi az "üzemszerű" visszaállítási, bekapcsolási megoldása? Most megy, de nem tudom, mit csináltam, amitől jó lett...
A másik, hogy találtam a pincében egy hihetetlenül régi TV képernyőt védő "plexi pajzsot", ami "gömbsüvegre" van hajtva. Nincs tippetek, hoyg ezt hogyan lehetne síkba fektetni?
Bármilyen furcsa nekem tetszik és én tennék bele. Nekem horganylemez a hordóm és abban szemeteszsák. Gyaluláskor marha hamar meg tud telni ha nem figyelek rá. Ezután már a ciklonban gyűlik. Onnan aztán élmény kikapirgálni.
már a múltkor is akartam mondani: plexit nem használhatsz úgy, hogy feszültség van benne. előbb utóbb mindenképpen elreped. ha meg akarod hajlítani, akkor rendesen meg kell hajlítani. felmelegíteni, formára hajlítani és kihűteni.
Köszi, szerintem is pofás lett bár a szilikonozási technikán még csiszolnom kell (még a fülem is szilikonpasztás lett ... o.O)
Csak sunnyogva vallom be, hogy van gyalugépem. Egy Güde vastagoló (akciósan vettem 1 hónapja, 65ért, most kicsit drágább). Aminek 55mm-es az elszívótorka. De tényleg :) tehát ahhoz még "pont" jó.
De függetlenül attól, hogy lesz-e olyan cuccom, aminek 63-as vagy 100-as elszívó-csatlakozása van, megépítem újra, ekkor már normális bejövő csővel (nem volt több 110-es, na :-) meg szűkítőm se nagyon, na :). No meg a sokak által javasolt polikarbonátból/lexánból az oldalfalat. A tetejét/alját ugye újrahasznosítom, mert a tesztek alapján ez a méretkombó (átmérő/magasság) működni látszik.
Egyébként az átlátszó leválasztóról egy kis elmélkedés: elsőre parasztvakításnak tűnik. Talán másodikra is.
De.
Pl. az első leválasztód megépítésénél szerintem különösen hasznos. Ugyanis, ami nem volt benne a videóban de be kell hogy valljam: a nagyobb mennyiségű tesztszívásnál, ha "mélytorkos" technikával szívattam fel vele a port (érsd: a szívócső nem nagyon látszott ki a porhalomból), úgy bizony akármilyen leömlőnyílás pozíciót is használtam, a leválasztóban feltorlódott az anyag és mindig hagyni kellett neki időt (vagy meg kellett kicsit nógatni/dönteni) , hogy a bent megpihent forgács eltűnjön. Na most ezt egy nem átlátszó oldalfallal mikor veszük észre? Naugye :-) A feltorlódás elkerülését egyébként meg fogom próbálni szélesebb/nagyobb nyitásszögű (pl 240 fokos) leömlőnyílással.
Szóval amikor kísérletezel, de akár egy esetleges extrém mennyiségű forgács felszívásánál igenis jól jön, hogy LÁTOD ha tele van a hócipó. OK, normális géphasználattal ilyen nem fordulhat elő (???), de pl. ha van faesztergád, és mondjuk fél napig meg se állsz vele, állhatsz bokáig a forgácsban (mint ahogy én már álltam tavaly), szóval nemcsak tesztesetekben lehet nagy mennyiséget felszívni egy menetben.
Átlátszóság projekt 2: a favödrömnél is ki fogok egy fél szegmenst, mondjuk a közepétől a tetejéig cserélni plexire, mint egy kis kukkoló ablakot képezve ezzel. Így ezen keresztül látom majd, ha telítődik. Ha jól sikerül, lehet nem is egyet, hanem mondjuk négyet, így minden pozícióból látható lesz egy "szintjelző" ablak.
Az ajánlott "Camar"-os felfüggesztés akkor a legjobb, ha alul csempére lóg rá a szekrény, mert a sín miatt az elem eláll a faltól. Azt sem árt ilyenkor tudni, hogy a hátlapot ebben az esetben ajánlatos bemarni, és a camart is beljebb rakni a hátsó síktól. valahogy így:
Az oldalsó falhoz rögzítésre 4x30-as csavar használatos (18-as oldallapvastagság esetén)
Saját tapasztalat alapján az ellendarab/sín felső pereme, ahová ráakad a camar kampója a szekrény felső síkjától 48mm-e legyen. Így még le és fel is tudod szintezni kb 5-5 mm-t. Amikor feljelölöd a falra vigyázz add hozzá a 48-hoz a lyukközép és a lemez teteje közti távolságot. Ezt szintezd ki a falon. Jelöld rá hol lesznek a szekrények oldalai. oda kell felrakni a lemezt. Ahol két felső elem találkozik, oda hosszút szoktam rakni, 108 mm-est, ahol csak a sor vége van oda 60mm-est. Ott ahol két elem találkozik ki szoktam vágni a sín helyét az oldallapból Fentről 80mm-t, így könnyű ráakasztani.
Valahogy így:
Ha vége elem akkor így:
A végső résznél a lemezt beljebb teszem a jeltől kb fél centivel.
Hátlap kivágás valahogy így:
X a szekrény szélessége.
Hátlap magassága szekrény magasság-2 mm.
A hátlap rálóg a tető és fenéklapra. Ide lehet szögezni/csavarozni.
A fenék és tetőlapot a szekrény mélység-18mm-re szoktam csinálni.
Az oldallap bemarás hátlapnak így:
A HDF-nek 3,5mm, de inkább 4 mm-es nút dukál, hogy ne szoruljon be.
Összeszerelésnél figyelni kell arra, hogy a camart nem lehet akkor felszerelni, ha már bent van a hátlap, a kampó nem fér át a nyíláson. A fje nagyobb mint a szára.
Ebből látszik, hogy ezt nem egyszerű jól megcsinálni, gyakorlat kell hozzá.
Ha nincsen csempe, akkor is alkalmazható ez, de akkor mindent át kell számolni, hogy oda tudd a falhoz húzatni a szekrényt.
Ha nincsen csempe, akkor inkább az ikeás akasztót javaslom. Nagy szekrényt akár több mint két darabbal felrakva.
Valahogy így is lehet:
Ez egy elég nagy és nehéz felső elem. A négy sarkában lett felfogatva. Köszöni jól van. Stabilan rögzült. Amit a képen látsz az egy rögtönzött alátámasztás 60 cm-re a munkalaptól. Így egyedül is könnyen be tudtam szerelni, szépen be tudtam vízbe állítani.
A vastagságra elég a 2-2.5 cm, a szélességére meg minimum 5 cm javaslok. A mai posztot nézd meg, abban is ilyennel akasztják fel a csavar tartó polcot.
előbb meg kellene állapítani, hogy a cucc amit veszel az egy faház vagy egy kunyhó. előbbi esetben kell legyen alsó födéme, oszlopokon áll az egész és fütyül alatta a szél. utóbbi esetben nincs alja csak amit csináltatsz alá. a két esetben teljesen más történet az alulról szigetelés.
én is ezt írtam, h ez az egy biztos (aljzatszigetelés)
viszont eleve csak 2 méter magas a műhely
pajaci pl. 10 centis szigetelést írt, plusz a takarás is vagy 2 centi, stb, szóval nem szívesen veszítenék el majd' 15 centit, így most azon gondolkodom, hogy mégis kívülre kéne, azaz a házacska alá
az viszont egy fokkal bonyolultabb, illetve fogalmam sincs (még), hogy azt miként kell megcsinálni, főleg, ha nem akarok továbbra sem betonozni
Az aljzat szigeteléshez plusz 1 szavazat. Biztos, hogy nagyon sokat számít, ha másban nem a hőérzetben. Másrészt a fali szigetelést, ha mégis szükség lesz rá, akár részletekben is megcsinálhatod, ahogy a pénzed/időd van rá, de az utólagos aljzatszigeteléshez teljes műhelyürítést kéne csinálni nagy valószínűséggel.
Ugyanmár! Matthias mindent fából csinál! Ja hogy nem tartós, lóg-lötyög, kotyog? Fából van, az a lényeg!
Mellesleg a kolléga ötlete nem rossz. Ha van anyag, idő és türelem, akor kiváló megoldás! Kinek mi van otthon, abból dolgozik. Az idejét meg mindenki maga osztja be.
Külön szaparátort nem használtam hozzá, hanem csak a gyári vászon szűrőjét. Elég régi gép volt, a csapágyai még jók voltak, legalább is nem éreztem kézzel semmi kotyogását. Ettől még kikophatott kagylósra.
MDF: nem hangzik rosszul, de azért azt a szűrőrész leveszed, felteszed, porszívót ráteszed, egyszóval "nyúzódik": nem biztos hogy az MDF éle sokáig bírná.
aztaaaa. nekem pont ilyen volt az első műhely porszívóm. még megvan! valami 2000-ért vettem a vaterán, de saccra 12 éve. a szivattyúja alapból nem ment.
"Azt nem tudom miből tudnék csinálni egy 30cm átmérőjű hengert,van jó ötletetek?
Arra gondoltam mi lenne ha sűrűn bevagdosnék farost lemezt hogy hajlítható legyen erre a 30cm átmérőjű ivre"
Csak halkan jegyzem meg, hogy gépet, vagy gépalkatrészt másból is lehet készíteni - nem csak fából.
Ilyen helyre inkább alumínium-lemezben, vagy még inkább PVC, vagy egyéb műanyag-lemezben gondolkodnék - mintsem fa-lemezben.
Mindenféle vastagságban kapható bármilyen lemez - normális kiskereskedésben akár a szükséges méretre vágott csíkban is.
Ezt aztán hajlíthatod-szegecselheted-ragaszthatod-falcolhatod-hegesztheted-fúrhatod-stb..... szóval gépalkatrésznek azért ezek jobban megfelelnek, mint a farostlemez.
Na meg van a porelszivómhoz a takaritógép,úgy döntöttem minden képp meghagyom a motor előtt lévő szürő részt,plusz csinálok neki egy hengert amibe helyet fog foglalni (igy akár szőnyeget is birok vele majd takaritani ha lekapom a szeparátorról és ráteszem a saját viz tartályára.
Azt nem tudom miből tudnék csinálni egy 30cm átmérőjű hengert,van jó ötletetek?Arra gontoltam mi lenne ha sűrűn bevagdosnék farost lemezt hogy hajlitható legyen erre a 30cm átmérőjű ivre és 2 réteget összeragasztva meg is lenne a csövem amibe helyet foglalna a takaritó gép motor része.
Most leteszteltem megint és úgy néz ki, hogy működik az, csak sokkal erősebben kell lefogni az 1-es fokozatban mint a 6222-es típusnál (és beljebb is kell nyomni a ravaszt). Illetve 3,5-es csavar átmérő felett működik inkább a határolás, a kisebbeket süllyeszti ha nem figyel oda az ember. Tehát nekem bőven elég az 1-es nyomaték fokozat is, bár így nem sok értelme van a 20 fokozatnak...
Amúgy 2 egymáson lévő bútorlapon teszteltem, keményebb faanyagom most nincs.
Hát ezek nem valami biztató sorok voltak,pedig 80 dB van ráirva,a tiéd már lehet kicsit csapágyas volt,milyen szeparátort használtál hogy mindig tele szaladt a gép porral?Azért is éghetett le mert tele szaladt porral,szerintem.
ha vacak a fal, akkor nem biztos hogy lehet oda tenni a tiplit ahova akarod. ha a 10 centis darabka két tiplijéből az egyik fugába megy, már lehet küzdeni. vagy pl ha villanydrótot kell kikerülni.
a 6 centi 50 forint, a 11 centi 90 forint, a két méter meg 890. szerintem ki lehet bírni. szépen ráteszem a méteres vízmértket, feljelölöm, kifúrom, felrakom, és csak fel kell szórni a szekrényt.
Én azt pocsékolásnak tartom. Minek legyen a teljes szélességben sin amikor gyakorlatilag két szekrény csatlakozásánál is max 6 cm-t használok belőle. Azt meg hogy hova kerüljenek ezek a darabok illik eltalálni. Nekem még nem volt olyan hogy 20 centiket kellet volna húzogatni. Használja ki-ki ízlése szerint.
Veszel 2 lécet, az egyik élét felrére levágod kb 30 fokos szögben és úgy csavarozod fel a falra, hogy a ferde rész felül a fal felé lejtsen. Megcsinálod ennek az ellendrabját is ugyanígy ferdére vágva, azt meg a felső szekrény tetejénél a hátlapra szereled fel, Így egyszerűen fel tudod akasztani a szekrényt. Alul elég 2-3 tipli meg csavar, hogy a szekrény alját ne lehessen elemelni a faltól és akkor le sem lehet verni a felakasztott szekrényt.
Hát remélem nem esik szét..:))Majd csinálok fotót,ha rajta lesz a hátlap,a munkapult,meg a fogantyúk és felrakom a falra az odavalókat.Apropó ! Létezik már olyan,hogy valami lapos sin agy valami ?Amit felrögzítek a falra erősen és ahhoz akasztom-csavarozom a felső elemeket.Vagy csináljak valamiből ? A leghosszabb 145 cm x 90 cm,ezt egybe csináltam ( négy ajtós + egy polcos rész a szélén :)
Napok kérdése és hozzáfogok a sajátunkhoz.na az már kicsit bonyolultabb lesz :) Az már lábas lesz,mosogatógép beépítés,alsórész,felső rész és legfelső rész,ami kombinálok egy másik színnel,lámpasor és plusz a korona :)
A sarokelemek (korpuszok) azok már készen vannak csak még kicsit ujra átformálom a front miatt:)
Ugyan ilyen takarítógépet használtam régebben a forgácselszívásra. Volt vele bajom rendesen. Piszok hangos volt sokat zabált, de viszonylag jól szívott amíg el nem tömődött az a kis kivehető ajtón lévő szűrő, ahol fújta ki a levegőt. Állandóan tisztítanom kellett az a kis szűrőjét. Aztán már annyira kikopott a bepattintós zárja, hogy ha megtelt a szűrő akkor az egész ajtót kilőtte, és egy hatalmas porfelhőt pöffentett a műhelybe, ami felgyűlt mögötte. Nagyon kicsire méretezték azt a kifújó nyílást. Kb 1 évig tudtam használni a műhelyben utána leégett motorja.
Köszi segitséged,igen valami autós lapos szűrő is jó lenne de azt giszem csinálok még egy kör hengert a szeparátor fölé amibe helyet foglalhat az első képen lévő gyári szűrőház,igy szerintem annyi előnyöm lesz hogy egy gyári nagyobb szürőfelületem lesz viszont kb 15 cm-el magasabb lesz a komplett elszivóm.
Tehát ennek a résznek plussz csinálnom kell egy hengeres részt,végülis nem gond mert van még papir hordóm.
Értem mit szeretnél. Egy szlovák használatiban találtam, akkor tőle szeretnél megszabadulni ha jól értem:
Szerintem ettől még nem lenne sokkal nagyobb tornyod, meg azért csak ehhez van tervezve. De ha mindenáron sajátot akarsz barkácsolni, én valami ilyesmit képzelnék el:
A (célszerűen fa)henger olyan magas lenne max, mint a szűrő amit beleteszel. Teteje+alja rétegelt, oldfala hajlítható MDF vagy akármi más (plexi ne :D)
Ha van kör alakú szűrő (nem tudom van-e) akkor a kékkel jelölt belső doboz nyilván kör alakú és akkora méretű amekkora a szűrő, ellenkező esetben sima hasáb. Ebbe rakod a szűrőt és kb szerintem működne is a dolog. Nem tudom honnan és milyen szűrőt lenne érdemes választani, de akár autók légszűrője is jó lehet, nekem olyat öcskös ha jól emlékszem ezres környékén hozott utoljára az Ignisembe. Talán jó lenne ilyesmi neked is. De tapasztaltabb elszívó-építők majd kijavítanak :-)
Kérdés: tényleg olyan sok magasságot spórolsz meg vele, hogy érdemes legyen ezzel külön foglalkozni?
Elszivót illetően egy kicsit eltévedtem amúgy,mint irtam jövő héten jön a takaritó gép,na most ugye annak csak a fölső motorészét akarom rátenni a szeparátor tetejére,de ugye a motor részen ott van egy nagy szűrő,na azt nekem ki kellene váltanom valamivel,arra gondoltam hogy a szeparátor fölső részébe kellene tennem egy bútorlapot amibe egy szürőt kellene belevarázsolnom.Ugye itt is a helytakarékosságon van a hangsúly mert nem akarom az egész szeparátos rész mellé még egy egész takaritó gépet tenni,már igy is nagy a komplet szeparátor.
Mutatnék egy kis videót hogy milyen a takaritó gép: https://www.youtube.com/watch?v=HmLH5uoE1Fw
Biztos értitek mit akarok kinyögni,erre nem számitottam de megoldásra vár.
"Jól vettem észre, hogy az alacsonyabb sebességfokozatban ugyanaz az állás nymatékosabb? konkrétan beállítottam 1-es fokozatba és azt tapasztaltam, hogy az alacsonyabb sebességben mélyebbre csavarta ugyanazt a csavart."
Hú, volt mit olvasnom mire 1 napot bepótoltam. Zajlik az élet a fórumon az biztos.
Jó látni, hogy milyen eredmények születtek szeparátor ügyben. Csomó dolgot tanultam belőle. Gratula urak!
Füstölő forstner téma: Nekem 2 féle 35-ösöm van. Mindkettő keményfémes. Az egyik füstöl és alig megy az anyagba. A másik egy ezer éves, nagyon jól működik, pedig már félfogú. Azt figyeltem meg, hogy a nyeső élek dőlésszöge más a két fúrón. Ami meredekebb az füstöl és nem viszi. Aminek laposabb szögben áll az éle az jól dolgozik annak ellenére, hogy egyik szélső foga egy leejtést követően letört, illetve jó múltkor kisebb baleset folytán az egyik nyeső éle is kicsorbult. Mégis viszi a bútorlapot. Majd lefotózom a különbséget.
Barnamedvébbnek: Az aljzatot biztosan szigetelném már az elején. Nálam beton aljzat van, ez egy régi vályogfalas épület, vékony aljzatbetonnal. Van ez a jó kis műhelykályhám, de télen az a baj, hogy a fejem már vörösen izzik a lábam meg fázik. (A legjobban a nemesebbik szervem jár :))) Sajnos a padlóval már nem tudok mit tenni, az hideg marad (esetleg egy vastagabb szőnyeg, gumi vagy egy farács segítene) De egy légforgatót be fogok szerelni. (egy cső a sarokba ami fentről egy kis ventilátorral lenyomja a meleget alulra a lábamhoz.)
Kamelot (91420) Ez valami hasonló mint amit én kezdtem csinálni! Ez most felbiztatott, hogy folytassam a kísérletezést!
halaloszto 91439: Igazad lehet, én téglafalat néztem.
hegizoli 91470: örülök, hogy bevált 4x50 és a konfi. Jó lesz.
A csiszolatpor és a forgácspor külön kategória. Lehet optimálisat csinálni az egyikre vagy a másikra. Vagyis célszerű lenne külön gyűjteni a fűrészporos bödönbe a fűrészport, csiszolóporosba a csiszolóport, forgácsosba a forgácsot ami így mehet tisztán a tengerimalacokhoz is. Ha van 1 elszívó, az elé lehet építeni több bödönt is, csak alakuljon ki a tutiegyszerű- tutijó bafflekialakítás, ami behangolható az adott célra, az adott porszívóval, (vákuummal).
AZ ajtókon nem volt pánthely ,én maróztam ki és annyira tettema fészket,h jó legyen :) Egy ajtón van csak gyári pánthely,de az megmaradt tartalékba.Esetleg valahová egy egyedüli szekrényhez jó lesz :) Próbálatam ugy is ahogy írtad tettem a szerelőtalp alá 1 kis laminált farost úgy is jó megoldás.
"Szóval te hidegen a sik plexit ráhajtottad az ivre?"
Úgy ahogy mondod. De ezt is csak azért, mert amikor az OBIban kóvályogtam az anyagért, és méregettem ezt a "Hobbyglass"-t, odajött egy eladó és megkérdezte miben segíthet, blabla. Röviden elmondtam mit szeretnék, jól belelkesült és mikor mondtam hogy nem tudom kibírná-e a hajlítást, és én nem merem, ő kikapta a kezemből és megtekerte. Ránézésre akkorára ami nekem is kellett. Nade más "úgy nagyjából" megtekerni, meg pontosan körívre hajtani. Mint a példa is mutatja. Egyébként 2mm vastag a plexi.
"(most sem rázogatni kellett volna, hanem előtte-utána megmérni)"
Pontosan ugyanezek jutottak eszembe, MIUTÁN megnéztem a videót :-) Főleg a második állítással tudok egyetérteni. Nem csak "exhibicionizmusból", de ezért is jó néha-néha felvenni a bütykölést, mert így külső szemlélőként sok mindent másképp csinálnál.
Azt elhatároztam hogy egy régi rissz-rossz, de még működő porszívóval fogom a csiszolókat egy ideig elszívni, aztán ha emberesebb adag összegyűlik, megkajáltatom a Thien Baffléval is. Egyébként egy jó befőttesüvegnyi biztos volt ebben is, de majd komolyabb mennyiség után lehet jobban megítélni, mit is tud. De első próbálkozásnak szerintem nem rossz.
Módomban állt 0Ft befektetéssel lecserélnem a Skil 6222-met az újabb és erősebb Skil 6221-re.
De van egy kis gondom vele. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy nem működik a nyomatékhatároló kapcsolója, ugyanis 1-es fokozaton is tövig becsavarja a 3,5x30-as csavart. Hiába lefogom a tokmányt, nem old ki. Míg a régebbi típusnál 1-es fokozatban alig kellett szorítani a tokmányt, már kattogott. Más is tapasztalt ilyet, vagy egyedi hiba lenne és vigyem vissza?
Egy kis infó a 6221-ről (6222-höz viszonyítva):
Pozitívum:
- erősebb motor, nagyobb nyomaték (érzésre)
- nagyobb fordulatszám
Negatívum:
- hangosabb
- picit nagyobb, hosszabb a hátulja
- a forgásirány váltó kapcsolója nem áll úgy kézre (hüvelykujjam nehezen ér el odáig) mint a 6222-nél és nehezebben is jár.
Lehet hogy hatékonyabb de sok helyet foglal. Itt a legtöbb versenyzőnek ebből van a legkevesebb. Számomra hogy 90 vagy 98 százalék nem oszt nem szoroz. Nem termelek annyit hogy jelentősen számítson.
Szóval te hidegen a sik plexit ráhajtottad az ivre?Akkor nagyon ne csodálkozz hogy ez lett a vége,én kapásból egy hőlégfúvóval egy ivre megfelelő átmérőjű valamire melegitettem volna ré,tehát mikor leveszed a sablonról akkor úgy marad!Anno 2 es plexibő igy csináltam egy ives darabot autó müszerfal órái elé,sikerült,bár ici picit bubrékos lett.Szóval igy kelett volna kezdeni.Milyen vastag volt a plexit?Az eredmények nagyon jók,remélem enyém is ehhez hasonló lesz.
Pár éve vettem egy 6m2-es tábla 2mm vastag kétoldalt UV védett polikarbonátot, mert azzal borítottam le a sörkollektorom. Persze méretre kellett vágni, egy kb 25 cm széles csík leeső volt amit most megtaláltam. Volt egy kb 35-40 cm átmérőjű kerek falapom, megpróbáltam köré hajlítani és azonnal elpattant a törhetettlenek árult polikarbonát. A lexán viszont tényleg nem törik, ollóval lehet vágni. Az is ugyanilyen átlátszó. Nekem valószínűeg azért pattan el a polikarbonát, mert megöregedett az állásban. Amikor vásároltam akkor feltekerve vittem haza, akkor nem tört el.
Már kezdem én is bánni hogy olyan nagy ciklont csináltam. Csak a nagy helyigény miatt. A működésével nincs baj. A hordóval együtt 220 cm. Annak egy lombszívó a motorja. Lehet hogy kiveszem belőle és megcsinálom ilyen leválasztósra.
Jelentem megcsináltam a leválasztó hatékonyság tesztjét:
Aki nem akarja végignézni -> az tekerjen a végére :-) .... vagy íme a száraz adatok:
2394 g forgácsot kapartam össze.
3 grammnyit sikerült a végén a porszívóból összeszedni, a szűrőből kiütögetni.
Akárhogy is számolom, 0,1253 %-nyi por jött át, azaz a hatékonyság 99,8% körül van. Nem éppen laborkörülmények között született az eredmény ... de legyen 99%, az se rossz annyira.
Én már nem melegítek semmiféle plexit :-) Polikarbonát, punktum.
Amúgy annó Paco javasolta a melegítést, van is öcskösnek egy B&D hőlégfúvója. A szétreccsent plexin tesztelgettem, de vagy én vagyok a béna, vagy én vagyok a béna ... a tenyeremen teszteltem kettes fokozaton, milyen távolságról és idő után égeti, na mondom ez jó lesz már a plexinek is. De akárhogy, akármennyi ideig próbáltam, közelebbről, több ideig ... sehogy se akart "lágyulni". Illetve én nem vettem észre rajta hogy X időnyi melegítés után mondjuk könnyebb lenne ráhajtani a korongra az anyagot. Határozatlan ideig ezért jegelem a plexi-melegítés tanulását ...
De most meggyógyítom jóféle, igen ragaszkodó fajta ragasztószalaggal és azért egy hatékonyság tesztet csak megcsinálok vele, kíváncsiságból.
nem a fészket kellett volna átmarni, hanem a kivetőpánt talpa alá tenni valami lemezt hogy elemelje az oldalfaltól.
ha nem mondod, akkor úgynevezett nullás talpat adnak a boltban, ami a 18-as oldalfalhoz jó. de van kettes, négyes talp is, ami pont annyit tud hogy vastagabb.
Én voltam aki kicsit sajnálta hogy nem plexites lesz az elszivó,(vagy más is?).A véleményem az hogy plexiböl is megoldható a dolog hogy tartós legyen csak macerás a plexivel dolgozni,szeintem is pont úgy történhetett a repedés,ezért a vágásra is ida kell figyelni,melegen kell vágni és úgy nem olyan rideg és nem reped!!Na meg vagy úgy szereljük be hogy ne furkáljuk ki (nútba ültessük ragasztóval),vagy nem fúróval kell kifúrni,vag ha fúróhegy akkor a fúrás környékét megint csak felmelegiteni!Ilyen ez a plexi sajnos,hány miliset használtál?Vagy da megoldás a polikarbonát mint ahogy emlitetted is.
"aztán vettem egy keményfémlapkásat és a füst elillant."
Nekem is keménylapkás pánthelyfúróm van - ezt használom már sok éve - sima acél-erdészfúróm soha nem is volt.
Ez is egy kutyaütő, párszáz forintos, lengyelpiaci "darab" - ami enyhén szar is, mert kicsit elköszörülték a hegyét, így majdnem egy szintben van az oldalpengékkel, ami nem igazán kóser.
De tény és való, hogy soha nem égetett, nem füstölt.
Pedig ez is látott már "érdekes" anyagokat (főleg a 30 éves, NDK-s bútorlap volt kihívás - ami sokkal inkább bakelithez hasonlít, mintsem forgács-bútorlaphoz.)
Nem is forgács jön ki belőle megmunkáláskor, hanem egy porszerű anyag - ami jó büdös is, de nem azért mert ég, hanem mert ilyen :-))))
Igaz, olyan sűrű a szerkezete, hogy metrikus menetet lehetne vágni bele - de hogy nem asztalos-szerszámnak való, az is biztos.
Nos, leírom lassan, elsősorban magamnak, de másnak is akik hasonlóban gondolkodik, hogy
N E C S I N Á L J Á T O K P L E X I B Ő L
még véletlenül se, ha csak az van otthon akkor se! :)
Az van, hogy az összeszerléskori félelmem (hogy megint megreccsen csavarozáskor) bejött, csak nem összeszereléskor és nem a csavarozásnál. Ezt álltó helyébe produkálta, iccaka:
Ahogy látható, nem csavarozásnál repedt szét hanem kettő csavar között (alul-belül sincs ott csavar). Az lehetett, hogy amikor anno szétvágtam a plexit (eredetileg 50x150-es volt a csík csak kettévágtam hosszában), keletkeztek a vágás hatására ilyen kis "mikrorepedések", egyik sem volt nagyobb 1-2 mm-nél, gondolom ahogy a sűrű fogazású fém fűrészlap megdolgozta a plexit, az így válaszolt neki (valahol azt olvastam hogy az jó neki felvágáshoz) . De nem törődtem vele - itt viszont annyira nagy és tartós erőhatásnak volt kitéve, hogy gondolom az egyik ilyen mikrorepedés gondolta úgy hogy tovább növekszik kicsit.
De sebaj. Azért nem tekintem kidobott pénznek, csak tanulópénznek, mert:
- kiderült a legfontosabb, hogy tudok jó leválasztót építeni, ami elég jó hatásfokkal is dolgozik (jó 5let Repítő, lemérem a tegnapi fél vödör cucc súlyát, meg ami átkerült a pornyűvőbe is)
- barkácsolhattam kicsit! (és NAGYON még a zasszony sem orrolt meg)
- kiderült, hogy a favödör az tényleg jól sikerült.
- csak a plexi és egy kis szilikonpaszta az anyagveszteség, a tetejét és az alsó gyűrűt, valamint a Baffle - lemezt és a csavarokat, illetve a kimenő csövet újra fel tudom használni (megfogadom a tanácsodat, kap nagyobb bejövőt is)
Amíg nem sikerül beszerezni az általatok is ajánlott polikarbonátot (remélem hétfőn bemegyek a vasvillbe és sikerül venni), addig kap még egy olyan fejreállított "L-tartóoszlopot", meg egy kis szilikont és megmutatom öcsémnek is, mert kíváncsi rá.
Úgy rémlik, mintha én is panaszkodtam volna itt hasonlóra, aztán vettem egy keményfémlapkásat és a füst elillant. Szinte biztos, hogy életlen (gyorsbiliacél?) az a szerszám, amivel dolgozol.
hát, ahogy mondtam, az élet is erre szorít, hogy az első évben így maradjon
akkor a te tanácsod alapján talán az aljzat szigetelést is kihagyhatnám? hmm...
viszont megütne a guta, ha azért nem tudnék benne dolgozni ősztől kezdve, hidegben meg gyorsan letenni szigetelést szintén nem lenne kedvenc elfoglaltságom
Szuper lett a ciklon elszívó , fújó szerkezet. "Ilyenek " vannak szemes termények továbbításra :)
Persze gyári és nagyobbak :-)
Két nap alatt én is szívtam pár gramm port amíg elkészítettem egy konyha szekrényeit,még a polcok következnek meg a hátlap. Pedig a sajátunk még ezután következik :)
Vannak tapasztalatok az ügyben,Pl: nézni kell a bútorlap vastagságát és a kivetőpántok tipusát,mert a blumos ráütődő nem igazán jó az alig több mint 15 milis lapokhoz (korpuszhoz).Volt egy gyárilag
fészekmarózott (kiv.pánthoz)ajtó és a felszereléskor kiderúlt volna,h az ajtó picivel szélesebb lett volna mint a korpusz.A probit megoldottam egy részt van kicsi állítási lehetőség a kivetőn,másrészt,
a fészket kinteb maróztam az ajtó széléhez.Így nyertem 1,5 - 2 mm-ert.Ez az ajtó rohadtúl kemény
ez nem pozdorja.A 35-ös fészekmaró füstöl benne :) pedig csak finoman nyomtam neki.
Egy kérdés: az einhel álványos fúrom a fészekmaróval,meg fúróval elég gyengusz már.Mi lehet a baj vele.Nem is néztem az ékszíj hogy van rajta.
FüstyZ ! A p.csavarok (4x50) jól megfogják a lapokat,bár használtam pár tiplit meg konfi csavart előfúrva :).
Ez is nagyon jó! Gratulálok. Egyedül a szívócsövet sajnálom, hogy nem csináltad nagyobb átmérőjűre, mert akkor kombi gyalugép elszívásra is tudnád használni. Ez a plexis megoldás tényleg nagyon látványos. A videó is jó lett :)
Nekem kimondottan tetszik, hogy egy kis spontán "verseny" féle alakult ki és sok ötletelés a leválasztó témában a fórumon, már csak egy mérleges hatásfok mérést kéne mindenkinek csinálni egy nagyobb mennyiségű forgáccsal és az eredményeket megosztani itt. Az lenne az igazi verseny :)
Köszi,látom a tiéd is szuperül mükszik,a 120 fokos kivágással is,nem olyan érzékeny ez a cucc mint gondolnánk szerintem!!!
Persze nálad elhanyagolható a letörés mert neked 5 milis lemezből van nekem meg 22 milisből.
Még nem volt teszt,jövőhéten jön meg a szőnyeg takaritó gépem, és annak a fölső motor részét akarom ráépiteni,addig max sima porszivóval tudnám kipróbálni annak meg nincs értelme mert szövet zsáknál úgysem látnám hogy mennyi port szed össze oda (remélem egy grammot sem),ma este kentem le festékkel,szóval jövő héten teszt.
Sajna nálam nem lehet majd látni ahogy dolgozik (plexi hiányában) meg nem volt kedvem plexitesre csinálni,pedig frankó ahogy látja az ember hogy most neki dolgozik a gép mi után ő rajta dolgoztunk!!
Na, szépen alakul a tiéd is! Volt már tesztelve? Vagy még nem "konyhakész"?
Én nem tettem letörést a leömlőnyíláshoz, lévén hogy én csak egy 5mm-es rétegelt lemezből csináltam azt a baffle lemezt. Tapasztalatom az, hogy a nyílás helyzete (is) nagyon fontos (ld a videómban), nekem akkor volt tökéletes amikor a bejövő cső alá tettem a leömlőnyílást. De lehet hogy más méretekkel (leválasztó átmérő/magasság, leömlő rés szélessége, nyitási szöge, stb) máshova lenne optimális elhelyezni.
Szia.Nagyon kis pofás elszivó lett,jókora!Kb én is igy épitgetem az enyém most,sok videót megnéztem és abból következtettem ki a méreteket,mondom ha másnál működik akkor nálam is működnie kell.Lehet hogy nem lesz 99,5% os mert ahhoz pontos méretek kelletek volna mindenről de na.
Nekem is megfordult a fejembe hogy nem porszivó rész épitek a tetejére hanem mint te csinálok egy saját lapátos szivó egységet,de úgy döntöttem hogy egyszerűbb lesz ha egy takaritó gép szivó részét épitem a tetejére (jövő héten jön meg),annyi hogy szerintem egy ilyen szivórész mint a tiéd 2800-as körüli fordulattal és akármekkora lapátrendszerrel szerintem tuti csendesebb mint egy porszivó motor,bár ahogy nézem a gyári kisseb elszivókra is simán ráirnak 100 dB hangot.Ezzel ellentétben a takaritógépre ami jönni fog 80 dB van irva,tehát elvileg csendesebb lesz amit kétlek!
Láttam olyan lapot is a neten ahol egy porszivó motort épitettek be egy fa dobozva plussz mág ki is volt szigetelve,na arra azért kiváncsi lennék mennyi hangot fogott meg.
" a szűrőzsákot a rendszer végén talán kétszer takaírtottam ki"
Mennyi idő alatt?Hányszor telt meg a tartályod?
Itt ugye nem mindegy az se hogy mit sziv vele az ember,mert egy csiszológépre kötve fél napot dolgozva vele bizony az sok finom port jelent,és itt jön az hogy a Baffle lemezt ezért lenne jó vagy állithatósra csinálni vagy úgy tervezni hogy mire fogja az ember használni,bár egy hobbiasztalosnál van forgács is,fűrészpor is és nagyon finom por is csiszolásból szóval ...!
Bezony hogy jó :-) Baktassak mint a hegyikecske ha elolvastam egy méretezési doksit is. Megnéztem ennek a mókusnak a videóját (meg egy még vagy egy tucatot :-) , majd megcsináltam az enyimet: (most nézem, hogy a videó leírásában méreteket is közöl - na, én azt se láttam :-)
Az én videóm végén ott vannak a méretek .. hááát, az ajánlások alapján (kimenő benyúlás min. d, stb) az enyim kokószippantásra se lenne jó, semmi nem annyi és olyan arányú, mint az ajánlások.
Persze nem azt mondom, hogy a mérnöki adatok semmire sem jók, de én így csináltam, így (is) fasza. De ki fogom próbálni 240 fokos kivágással is, semmi nincs még rögzítve, a baffle lemez egy 5mm-es rétegelt lemez, egyszerűen csinálok egy másikat, kicserélem és letesztelem.
Az számomra érdekes volt, hogy az egyik tesztnél elfelejtettem a szorítókat feltenni és észre se vettem, sőt, a "rendes" tömítés hiánya (egyelőre csak a plexi+elszívócsövek és a fa találkozásához raktam Ceresit szilikont) ellenére majdnem felemeltem a nehéz favödröt is a leválasztóval együtt. Amikor meg befogtam a bejövő csövet, azt a rohadt merev és feszülő plexit elkezdte elhúzni ott, ahol nem volt odacsavarozva. Szóval a vákum nagysága eddig úgy néz ki ötös, leülhet.
A szomszédom egy echte német hölgy, aki ide házasodott (azóta elvált, de két gyermekével ittragadt). A szülei minden évben kétszer eljönnek meglátogatni 1-1 hónapra. Ezek a látogatások mindig áprilisban és október-november hónapban történnek. Eleinte a lakókocsiban éltek, amivel eljöttek, de pár éve az öreg német felhúzott a kertben egy kisebb faházat. Az anyagot itt vágatta le egy magyar céggel, és ő rakta össze, láttam közelről, még segítettem is neki. Ennek a faháznak a fala nem több 5 centinél, talán még annyi sincs. Ebben a házban töltik azt a 2 hónapot, igaz nem télen, de azért elég húzós időjárásokban benne alszanak is. Még csodálkozni is szoktunk ezen eleinte, mert a házban lenne legalább egy üres szoba nekeik, de úgy látszik, szeretik az önállóságot. Igaz, hogy Brémából jönnek el idáig, ahol nem mediterrán az időjárás, szokva vannak. :)
Apósomhoz meg október 20. után szoktunk lemenni gesztenyeszedésben segíteni. Akkor szintén faházban alszunk, aminek a fala 2 centis, lakkal együtt. Egy fújós melegítő ventilátorral fűtünk be esténként, amit 3.000 Ft-ért lehet venni a barkácsáruházakban. Eddig nem fagytunk meg egyszer sem.
Lehet, hogy egy próbát neked is megérne egy ideig, hogy az a 7 centis fafal mennyire komfortos. Lehet, hogy fűtéssel ki lehetne bírni benne hőszigetelés néklül is, fűtened pedig mindenképpen kell majd.
Éppen ezt a rajzot akartam feltenni, mert én is ez alapján csináltam a saját elszívómat. Lehet, hogy nem vagyok szakember, de nem agyaltam ennyit a méreteken, arányokon. Az alaprajz ugyanilyen, az átmérőt meg az unimaxos ventilátor-lapáthoz igazítottam. Az számomra is teljesen nyilvánvaló volt az első pillanattól, hogy sokkal helytakarékosabb egy függőleges elrendezésű elszívó.
Alul a Thien szeparátor, felül a ventilátor a motorral, közte 10 centi a távolság egy csővel.
A drop slot szélessésége nálam 4 cm, valószínűleg a hasamra ütöttem, mikor ezt találtam ki. Az egész szerkezet magassága akkora, hogy a 100-as cső belemenjen. Láttam ennél sokkal magasabbakat is, de ilyet is a neten, azt gondoltam így is működik, és így is van.
Az elszívó tetőlemezén látszik, hogy mennyire nyúlik bele a cső. Egy összekötő cső felülről belenyomva a 10-es rétegelt lemezbe, nem lehet több a benyúlás 2 centinél.
A ventillátor ház is kb. ugyanilyen magas.
Az nyilvánvaló, hogy minden cső egyformán 100-as, a szűkület nagyon rontja a teljesítményt. Ezekkel a méretekkel az elszívás szubjektív méréseim alapján legalább 99%-os, a szűrőzsákot a rendszer végén talán kétszer takaírtottam ki, minimális por kerül bele.
Szóval vagy szerencsém volt a méretekkel, vagy nem annyira fontos, hogy minden magassági, vastagsági méret olyan legyen, mint a szakemberek számításai alapján lennie kell.
Nem én akartam makita lapot venni. Amúgy körbejártam a témát, az egyik gépemen hosszvágó lap lesz, a másikon meg keresztvágó. Univerzálisat nem veszek többet. Az olyan mint a 4 évszakos gumi, nyáron se jó, meg télen se :-)
"(nem a szokásos elrendezésű) Dupla golyós mechanika, (valójában 4 golyósor, a belső és a középső profil is gördül) a golyók távolsága 12,5 mm, (lemezből sajtolt fix távtartó van benne) a golyók mérete 6 mm körül van."
A másik is pont ilyen, csak 1/10-e a súlya a leírások alapján. Van egy ilyen sínem nagyobb hosszban, 1mm-es lemezből van. Ezek szerint emez 10mm-esből van?
valszeg az lesz, hogy megy még bele szigetelés is és úgy rá az OSB
legalább alulról ne támadjon a hideg
ahogy írtad, első évben nem lesz szigetelés, mert nem lesz rá pénzem :)
felemészti a költözés és ez a műhely, de fontos, hogy meglegyen és ne kelljen valahol deponálni a cuccokat, mert onnan mindig nehezebben indul el az ember
így inkább elsőre merek egy nagyot álmodni, aztán szusszanok egyet
Amit eddig csináltam semminek nem számoltam ki a hatásfokát. Ha nekem megfelel akkor megfelel és szarok rá hogy 99 vagy 90%. Az öreg már elég régen csinálta ezt , és ha olyan rossz lenne akkor lett volna már javítás. Semmit érő dolgokat meg nem publikálnak ha csak nem elrettentésül.
No, reggel 8-kor pincébe le, azóta most jöttem fel először, ezt mókuskodtam össze:
Igen .. ez az az a plexi, ami elsőre nem sikerült és szanaszét reccsent amikor felcsavaroztam. És maradt belőle a másik fele (25x150cm) aminek most adtam még egy esélyt.
Röviden: működik. Talán emlékeztek hogy a Karcher mennyi finom port átengedett a porszívóba. Nos, ez kb,. 20x-os mennyiség felszívása után semmit. Sehol a "porköd" a porszívó falán. Fénykép nincs róla csak videó .. ld később.
Majd írok részletesebben, meg Laci próbálkozását se olvastam, hol jár, arra is kíváncsi vagyok de most .. már lázad a csajos és azt mondta, mást fog az elszívó csövébe dugni nem forgácsot ha nem jövök fel ... o.O
Szóval ha lesz időm jön egy rövid videó is, meg méretek/mi/hogy/miért/mi milyen távolságra van, egyelőre csak annyi hogy az első menet jól sikerült. Meg lógok mér archiválónak is némi fűrészlap átterkintéssel, az is jön de nem találom, valahol a rumlee alján van ... küldöm azt is amint leengednek a pincébe :-)
És hány %-os hatásfokkal? Azt is részletezi? Szerintem nagyon nem mindegy, hogy mondjuk 95%-os hatásfokkal vagy 99.99% hatásfokkal választja le a port.
Amcsiban a családi házak padlózatát akár a földszinten akár az emeleten élére állított deszka váz alkotja, rajta 2 cm-es OSB 4 ami vízálló. Ez nem szívja fel a vizet, nem penészedik, mehet rá a linóleum vagy a járólap is.
"Még szerintem még stílusos is lenne ott,csak simán évente lemeszelve "
Ej mi a kő tyúkanyó kend, hát steril orvosi műtőt építene?
Nálam 20 éve volt meszelve a műhely és még mindig fehérek a falak :) Évente 1-2 alkalommal leszedem a porhálókat oszt annyi. Elégedjen meg a műhelyem azzal, hogy rendszeresen felsöprök és kompresszorral kinyomom a maradék port a polcokról. :)
Minden a vákuum és a szállítandó (leválasztandó) anyag függvénye. Lehet, hogy így a legoptimálisabb nála, lehet hogy nem. Én biztosan olyat csinálnék amit tudok állítani, mind bafflelemez-távolság, mind belógó elszívócsőhosszra, hogy a bent képződő hurrikán az adott porszívóvákuummal jól működjön.
Nekem 2 dolog nem tetszik ennél a rajznál. A baffle távolsága a felső burkolathoz képest d távolságra van ami nagyon kevés. Amiket eddig láttam ilyen forgácsleválasztókat, ott többségüknél 2 vagy 3 d távolságra volt a baffle. Ha logikusan végig gondoljuk, akkor egy 240 fokos fordulat alatt nem is tud annyira lelassulni a forgács, hogy teljes egészében lehulljon.
pld ennél is több mint 1 d a távolság :
ennél is
Ennél is kb 1+3/4 fordulat kell a forgácsnak hogy leérjen a kúposodó részhez.
A másik ami nem tetszik a belógó outlet cső hossza is rövid, minimum d hosszan be kellene lógnia. Itt azért választották 1/2 d méretre, mert a baffle is csak 1 d távolságra van.
Igazad van, a faház padlója és a beton aljzat közé célszerű párazáró fóliát tenni. A műhely légtere felőli párásodás szerintem nem valószínű - hacsak fel nem locsolgatod, pormentesítés miatt :)
Nem kell vakolni,direkt fózolt. Még szerintem még stílusos is lenne ott,csak simán évente lemeszelve .Akkor lehet jó ha sokat van használva a műhely télen is,nem kell nulláról indítani a fűtést ha átmelegedett a fal.Viszont ha csak néha lesz begyújtva akkor én tetőléc váz közé raknék 2cm kőzetgyapotot lekartonozva,oszt jónapot.
Szerintem is az Inch na de ez hogy aránylik a cső átmérővel vagy maga az egész átmérővel?
Amúgy 240 fokot ir,az nekem tuti megvan,a csövet is jó helyre raktam be ahogy nézem csak a vastag Baffle lapra a kivágás elejére tennem kell egy letörést,hogy ott ne akadjon meg a por.
1- The design may be scaled to suit. 2- The only fixed dimension is the slot width. 3- The configuration may be flipped over to have the inlet at the right-hand side. CW or CCW air 4- D and d can be any size within reasonable limits. 5- The shape and size of the dust container do not rotation does not matter. affect operation. 6- The baffle goes on top of the container. Use a thin material for its construction (1/8" hardboard). 7- The cover is a solid disc with the outlet hole at its center. 8- A smooth finish on the inside and an airtight construction improve operation substantitally. Drop slot
Meg az az 1,125 a drop sloton az mi? valszeg inch, de sose értem miért így írják, és miért nem úgy ahogy a mérőszalagon is rajta van. Ez 1 egész 1/4-ed inch lenne, vagy mennyi?
Nagyon köszi, igen ez az amire minden le van írva, egyedül a drop slot szélessége nincs jól. Ha a többi érték a csőátmérőhöz van viszonyítva, ennek és a dobnak is meg kéne hogy legyen egy adott porszívó légszállításával együtt. :(
A falazat burkolására némi légréssel (lécvázzal kialakítva) faforgács lapot használnék, amire valami értelmesen választott jelölés rendszerrel felvinném a takart váz tartóinak helyét. Ez egy későbbi polc, szekrény, csatlakozósor, stb. elhelyezésénél nagy segítség lehet.
A padlóra járható hungarocell, esetleg egy vékonyabb neoprén réteggel borítva, és újra a faforgácslap, majd antisztatikus PVC takaró réteg. Ezt a rétegzést azért még megkérdezném egy-két, tapasztaltabb szakembertől (!). Nagyon fontos a lábak melegen tarthatósága, mert sunyi módon, az ízületi problémák mikor megjelennek, akkor már elég nehezen korrigálhatók. Az alulról jövő hideg igen hatásosan dolgozik :(
A padlóba is tennék teherhordó rácsozatot, elsősorban oda, ahova esetleg nehezebb gép, gyalupad kerülne - nem biztos, hogy a hőszigetelő rétegzés örülne a dinamikus terhelésnek, valószínű összetömörödne, vagy összetöredezne.
Én mindenképpen foglalkoznék a porszívó csendesítésével, a kilépő levegő zajcsökkentésével és azzal, hogy a műhelyből kifújja a levegőt, ne ott kavarja fel. (igen, kell egy visszacsapószelepes szellőzőnyílás, hogy ne legyen depresszió a műhelyben) Továbbá a master-slave vezérlése is meglegyen.
Ha meg minden összeállt, ott a kezedben egy kitűnő központi porszívó amit a lakásba is be tudsz építeni, csak megtoldod egy samsung twisterrel, és pár méter központielszívós pvc-vel. A kanyarok miatt fontos ez, ha nincsenek, jó a sima 50-es lefolyócső is. Gégecsövet meg veszel méterre.
Ha szabad, én is hozzátennék pár szempontot, ha én csinálnám, mit vennék figyelembe:
- A házikó szerkezete szerelt - emiatt belülre csak és kizárólag szerelt megoldásokat alkalmaznék. Azaz: belülre aljzatbeton nem, tégla, ytong falazat nem, stb. Oka: teljesen más a karbantartási módja a kettőnek, és a hőtehetetlensége is. Ebből párásodási, penészedési hajlam következik. A szerelt szerkezet könnyen változtatható, pl. nincs bevésési igény a vezetékezésnél, csak leemeljük az érintett egységet, majd visszaszereljük az egyéb munka végeztével.
A tégla falazat, beton padló nedves technológiával készül, amit a környező fa szerkezet nem igazán szeret ...
- Faház esetén különös figyelmet kell az elektromos kötések minőségi jellemzőire fordítani. Korrózió, vagy laza kötés miatti átmeneti ellenállás növekedés a csatlakozás felforrósodását eredményezi, a többit faház esetén nem kell hangsúlyozni.
- Teljes mértékig egyetértek a padló hőszigetelés szükségességével. Ennek megoldását ill. az esetlegesen meglévő kiegészítését egy olyan szakemberrel konzultálnám, aki járatos a ma használatos anyagok alkalmazási lehetőségeiben és korlátaiban. Az alaplemezt teljesen betonból készíteném - különösebb szilárdsági előírás betartására nincs szükség - viszont figyelmet fordítanék a házikó tartó oszlopainak (tartó kereteinek) lehorgonyzására, és a falazat környékéről a víz elvezetésének korrekt megoldására. A tetőről cseppenő víz, illetve annak falazatra fröccsenése nagyon durván szét tudja cseszni a fából készült sarokmegoldásokat ! Sajnos, saját tapasztalatom van erre ... Németország nm a szárazságról nevezetes :)
A kilépőcső bemerülése és a baffle lemez tetőtől mért távolsága se mindegy. A két lemez távja asszem belépőcső vastagságnyi, a kilépő bemerülése meg féltávolságnyi. A kilépő és belépőcső vastagsága ugyanakkora. Elképzelhető, hogy nagyobb tető és bafflelemez távolsággal is jó, de akkor is a két lemez távolságának a feléig kell bemerülnie a kilépőcsőnek. (Csak fejből írok, nincs előttem a jegyzetem.) A pontos behangolást úgyis az adott elszívás és az adott elszívandó, leválasztandó anyag adja meg.
A belépőcső mögötti élt vékonyítsd le úgy, hogy a felső éle egyenes legyen, az alsó meg ferde. Ez egy elválasztópenge-szerűség. A Cső utáni ha vastag szintén okozhat turbulenciát, pont úgy mint a repülőgépszárnyak. Itt lefelé kell terelni az élt. Szerintem.
Az a nagyon nagy előnye a bafflénak, hogy kicsi, nem egy magas torony mint a ciklon. Érdemes tisztességes érintőirányú belépést csinálni a belépőcsőnek, legyen profi a dolog, ne rontsa le saját hatásfokát azzal, hogy a belépőcső hátuljának ütközik a körbeforgás helyett.
értettem amit először írtál, de ez egy kerti ház, nem olyan vastag, mint egy rönkház és vélhetően a kondenzvíz ki tud lépni belülről kifelé
ezek nem is egész éves lakhatásra vannak kitalálva, nem úgy árulják őket, tehát ez nyilván azt jelenti, hogy nincs nagyon szigetelve, ami megfogná a párát
tehát a vékony falazat itt most előny lehet abból a szempontból, hogy lehet belülről szigetelni
persze, ez most egy ötletvihar
még ott helyben is lehet kérdezni és üzletelni, mert nyilván abból az áruházból fogom megvenni a szigetelő cuccot is
Ha jól megnézed, az egy elválasztó lap, és a rés "eleje" leválasztja az alsó és a felső oldalt ahogy körbe forog az anyag. Ezt mindenképpen egy vékony lapra kéne készíteni, később már vastagodhat, hogy ne rezonáljon (legyen tartása) Az elejét meg úgy kellene kialakítani, hogy ne fütyüljön mint egy síp :) Ha egy "fal" van ott akkor az lerontja a hatásfokát, és könnyen lehet, hogy nem engedi leesni a forgácsot. A kivágást tuti, hogy nem saccra kéne megcsinálni, de nem jöttem rá milyen kapcsolata van a be-ki vezető csővel, a hengerátmérővel és a szállított levegővel. A Hirsch könyvben a ciklonok tök jól le vannak írva, és a kivezető csövet veszik alapul, ami "D" átmérőjű, ehhez képest vannak a többi méretek (1/2D, 2D stb) na valami ilyesmit hiányolok a kivágásnál, hiszen egy nagyobb dobban eleve lassabban kering a cucc mint egy kisebben, és a forgács vagy a por se mindegy. Eszerint lehetne cserélhető lapra is csinálni, egyet a forgácshoz, törmelékhez, egyet a finomabb porhoz.
Egyértelmű hogy ez nem lehet magában a járófelület,valamivel burkolni kell,ne olvasgattam utánna de ha pl 10 cm aljzat betonból 2cm nikecelt tesz ki az már nem egy rosz dolog,persze lehet ez melle alkalmazni még plusszba nikecelt táblásan,de szerintem én csak a betonba raknék.
Ez is jó lenne, de 228 Ft /db áron ha kiszámolod mennyi kell ehhez az kis épülethez, padlót fogsz a végősszegtől. A kőzetgyapotba nem költözik be az egér meg a patkány sem. Ha a faburkolat teljes lezárása előtt alul az aljzatra a szigetelés alá patkánymérget szór az ember az évtizedik ellátja a feladatát ha nem éri alulról pára. Ha meg jól záródik az ajtó és ablak akkor meg nemigen jut be a patkány és az egér sem. A külső falat nem rágják át, mert nem hülye ő sem, keres inkább lyukat ahol bemehet.
Ezt a nikecelel kevert betont csak akkor szabad műhelyben aljzatbetonnak használni ha kerül rá valami más burkolat is, pld járólap vagy vastag linóleum. Ha nem kerül rá semmi akkor nagyon hamar fel fog töredezni a beton felülete, söprésnél kopik, porzik, nem egy kopásálló az ilyen beton.
Lépésálló hungarocell így is úgy is kell a beton alá, azon már nem sokat fog javítani a nikeceles beton.
Belülről melléfalazni ytong válaszfal elemmel? Nem lesz idegesítő egértanya,mintha szösz-mösz hőszigetelő lenne bedobozolva patkányfiaztatóládának . Ha végig fűtve lesz azért jó egy kis hőtároló felület,a fa előlép hőszigetelésnek.Hasonlóan működhetne mint a belülről agyaggal tapasztott hagyományos faházak.Ragaszóval lehet falazni házilag egy fúrógéppel keverve,szegeléssel pár soronként be lehet kötni.
Gipszkartont műhelybe ? Sohasem raknék. Marha könnyen sérül és ahhoz képest drága. Semmit nem tudsz rá rögzíteni. Ezerszer jobb ha a belső burkolat nútféderes OSB. azzal is lehet légzárást csinálni.
Pár éve a haver műhelyébe csináltam OSB belső burkolást mert a vékony vályogtéglákból rakott fal miatt nagyon hideg volt a műhelyében. 5*5-ös stafnikat csavaroztunk a falra méterenként függőlegesen és erre csavaroztuk a 10 mm-es osb lapokat amik nem voltak nútféderesek. Mivel méretre kellett fűrészelni az OSB táblákat elég sok leeső csík volt, amit átfedésbe raktunk az OSB táblák találkozására a fal felőli oldalon, ezzel pótoltuk a nútféder hiányát. A mennyezetnél is ezt alkalmaztuk. Semmi más szigetelést nem alkalmaztunk, mégis kb 10-15 C fokkal melegebb lett télen a helység mint előtte volt, pedig csak 1 db infra hősugárzó fűtött. Egy hétvégén el is készültünk a műhely oldalfalának burkolásával és a következő hétvégén meg a mennyezettel.
Barnamedvébb-nek jó tanács,ha még nincs meg az aljzat beton akkor azt minden képp olyan betonból csináld,csináltasd amihez nikecelgömb van adagolva,igy már az alap aljzat betonod is jobb hőszigetelő képességel bir mint a sima beton!
A 7 cm vastag fa falazat miből áll? Tömör fa vagy légréses, esetleg már valamennyire szigetelt fal? Ezt nem tudjuk.
Ha tömör fa lenne amit kétlek mert akkor nem ennyi lenne az ára, szóval ha tényleg tömör fa a falazat akkor ne rakj fel szigetelést az első évben, majd az első tél alkalmával ki fog derülni, mennyire záródnak az oldalfal elemei és mennyire húz be a hideg. Addig teljesen felesleges költségbe verned magad a további szigetelésekkel amíg nem tudod ezt.
Ha légréses a fal, azaz 2 lambéria szerű burkolat között van egy légrés akkor a höszigetlése elég gyenge, mondhatni semmi. Ha a 2 réteg között viszont már van üveggyapot vagy kőzetgyapot esetleg hungarocell, akkor már sokkal jobb a helyzet. Szerintem lakás céljára kevés ez a szigetelés de egy műhelynek elég ahol csak nappal fűtesz. Célszerű infra hősugárzókkal megoldani a fűtést, ha mind a 4 falra raksz egyet akkor nem csak egy oldaladat fogja melegíteni a testednek.
Az aljzat betont viszont tényleg rendesen le kell szigetelni. Ezen ne spórolj. Ha a lábad fázik alulról akkor akármilyen meleg lehet a helységben akkor is fázni fogsz. az 5 cm lépésálló hungarocell a minimum amit illik beépíteni a beton alá. Ez nem olyan hatalmas költség egy ilyen kis épületnél.
A mennyezetről sincs semmi információ, milyen felépítésű. Valószínűleg nincs vízszintes mennyezete az épületnek, hanem látszanak alulról a szarufák. Ekkor érdemes a szarufák tetejére 22 mm vastag nútféderes OSB lapokat rakni és arra meg felülről 10-15 cm kőzetgyapotot vagy üveggyapotot.
Ha van vízszintes mennyezete a házikónak akkor viszont meg kell nézni, miből áll és milyen vastag, eszerint érdemes tovább gondolkodni.
Én azt javaslom, hogy mielőtt végleges döntést meghozod, érdemes lenne élőben látnod egy ilyen házikót, hogyan van elkészítve. Azt is vedd megfontolásba, hogy lehetséges, hogy jobban jársz e ha a vékonyabb falú épületet veszed meg amin semmiféle szigetelés nincs és akkor magad tudod kialakítani a szigetelést és a belső burkolatot az igényeidnek megfelelően.
Egy ilyen kuplungos megoldású tökéletes lenne a célra. Hejj, szegény dédnagyapám mi mindent alkotott volna egy ilyennel, neki csak kézi lombfűrésze volt de vérpofin mívelte.
Tényleg. Ha belülről nem jut oda pára és nem kennek rá cellulózos tapétaragasztót, tapétát, fűrészporos hülyeséget, akkor nem lesz semmi baja. A gipszkartont meg fullba rá kell kenni, szintén a légréskizárás miatt.
2 centi (!) nikecellig bátran szigetelhetsz belülről is, semmi gondot nem okoz.
Igaz, nem szigetel úgy, mint a 10 centis réteg, de azért már ennyi is sokat számít.
Én már több helyen szigeteltem így belülről beton-panel külsőfalat - és miután, 3 évre rá, egy táblát el kellett távolítsak, alatta hófehér, csontszáraz falfelület volt. Nyoma sem volt sem penésznek sem más nyavajának alatta.
1-2 centi nikecell még messze nem klasszikus hőszigetelés - viszont rengeteget javít a hőkomforton, pláne ha úgy kerül az ágy, hogy az ember feje a külső fal mellé esik és azt érzi, hogy csak úgy "süt a fal a fejére", ahogy mondani szokás.
- Én mértem kopasz falfelület-hőmérsékletet kinti mínuszoknál - és bizony volt, hogy 9...11 °C-os volt a falfelület - a 23 fokos szobában.
- Amióta leszigeteltem belülről, 17-18 fokos a fal felülete - kb. ugyanolyan körülmények közt.
A belülről szigetelés elég lutri, lehet berohad a fa/szigetelés határánál. 7cm fa szigetelő képessége egyenlő 30cm tömör téglával, vagy 70cm vasbetonnal, és tudomásom szerint a panelházakban sem szoktak megfagyni.
igen, ezen az alsó szigetelésen gondolkodom, hogy már az előkészítés (ház helye) milyen legyen
a minimálisan ajánlott kinti eljárás: homok, kavics, homok, tömörítve, majd nagy betonlapok (nem teljesen lefedve az alapot) és arra állítják a házat mondjuk ez a legolcsóbb, de igen, én is aggódom, h onnan is "sok" hideg fog feljönni
azért én egy kicsit szigetelném is ;), ezért kérem a "lakóközösség" véleményét
Nem kell arra semmilyen szigetelés, egy siestával belehet fűteni. Hőtároló képessége nem igen van, ezért ameddig fűtesz, addig jó idő van, utána nagyon hamar kihűl, de gyorsan fel is lehet fűteni.
Az aljzat a problémás, azt kell nagyon szigetelni. 10cm lépésálló polisztirol, arra nútféderes osb, vagy MFP, és linóleum a tetejére.
Heejjj, ugyan miért nem csodálkozok, hogy ez a "viking-megoldású" gép valójában ....román :-)))
Emlékeztek még a román Dorin-ra?
Azért az se sokat szarozott egy-egy feladat előtt - attól függetlenül hogy volt-e megfelelő anyaga-alaktrésze-szaktudása valamihez...avagy sem - megoldotta.
Erről egész biztos Pillanatragacs kollégánk is sokat tudna mesélni - az ottani román kollégák munkásságáról :-)))
Egyébként teljesen érthető, hogy évtizedes súlyos hiánygazdaságban, amikor már az égvilágon semmit sem lehet kapni egy munkához - az emberekben olyan speciális készségek fejlődnek ki, amelyek előtt a normál szakmai környezethez szokott szakembernek megáll az esze... és csak ácsorog egy helyben.
Példaként ott vannak a kubai autószerelők - akik 60-70 éves amerikai autókat tartanak napi forgalomban úgy, hogy egy gramm alkatrészhez sem jutottak hozzá az elmúlt fél évszázadban.
Állítom, hogy ezt a mutatványt (ilyen totális alkatrészhiánnyal) még Detroitban, az autók szülőfalujában is csak nehezen adnák elő az ottani szakik.
Belülről szigetelni nem célszerű. Nem engedi melegedni belülről falszerkezetet, így az teljesen átültetés télen. Akár fagypont alá is. A belső szigetelés és a fal között kicsapódhat a pára, penészedni fog, illetve a fa anyag beszívhatja ezt a nedvességet. Ez télen megfagyhat, ez roncsolja a fal szerkezetét. Nem vagyok a téma szakértője, de pár éve én is a belső szigetelésben gondolkodtam, akkor átrágtam ezt a témát. Én kerülném a belső szigetelést.
Kinéztem egy ilyen kész kerti házat műhelynek, mivel ezzel elég hamar fedél alatt lehetnék és ezt odakint részletre is odaadják. Nútféderes palló, 70 mm-es falakkal. (van teljesen vacak 28 millis fal is). Német termék és Németországban lenne, tehát nem hazahoznám.
A kérdésem az, hogy szerintetek van-e esély ezt belülről annyira szigetelni, hogy télen is lehessen benne dolgozni. Esetleg kis jancsikályha szerűvel fűteni, vagy max olajradiátorral. Itt azért egy ésszerű szigetelésre és burkolásra gondolok, nem arra, hogy a 3x-sát ráköltöm.
Én sokat gondolkodtam már a varrógép motoros verzión. Nagy előnye a pedálos fordulat szabályzás és a csendes működés. Rendszeresen jár hozzánk a melóhelyre egy varrógép szerelő aki karbantartja a gépeinket. Tőle kértem tanácsot illetve ezeknek a motoroknak a jellemzőit, tulajdonságait. Szerinte is alkalmas lenne egy ilyen motor, bár a fordulatszám szabályzása nem a leg jobb erre a feladatra, mert kis fordulaton elég gyenge a motor. Az ipari varrógép motorok már maximálisan megfelelnének a feladatra, azok sokkal erősebbek még kis fordulaton is, ráadásul tartósabbak is. Egy ilyen motor ára 20.000 huf körül van bár ki lehet fogni olcsóbban is a vaterán, jófogáson. A fékes-kuplungos motorok sokkal drágábbak, de a erre nincs szükség.
Rendben,beszámolok majd az eredményekről.a "baffle" lemez vastagsága 22mm,egy 17 milis forgácslap és ez ragasztva egy 5 milis rétegeltre.A rés szélessége sacc-ra ment,hossza kb ahogy mondod 270 fok.
Ezt a belépőélt kifejtenéd bővebben?
Viszont még arra figyeltem hogy hol helyezem el a csövet.
Vidd végig így ahogy elkezdted, aztán számolj be róla.
Viszont a baffle lemez vastagnak tűnik. De mindenképpen csinálj neki egy belépőélt. Egyébként milyen számítás szerint állapítottad meg a kivágott rés szélességét? (a hossza 270 fok)
Varrógépmotoros megoldásban nem gondolkodtok? Azokat ismeri valaki közelebbről? Az otthoni verzióra gondolok. (ezt még panelban is lehetne nyüstölni úgy mint a hűtőkompresszoros kompresszort. Senkit nem zavarna, senkinek nem tűnne fel.
Az imént rájöttem hogyan lehet sketchupból 1:1 méretben kinyomtatni az A4-es lapnyira rajzolt dolgokat 1 lapra (nem 6-ra ahogy erőszakoskodik) A kész skp rajzot exportálni kell pdf-be 1:1 skálával :) Lehet csinálni szuperpontos sablonokat minden célra.
Ígértem fényképeket a sűrített levegős porszívómról. Itt van pár kép. A porgyűjtő zsák hiányzik a gépről, azt a fekete csatlakozó részhez lehet rákötni. A zsákot valahova elraktam és nem találom.
A szerkezet gyakorlatilag egy nagyobb átmérőjű cső amibe belül középen a palstjában van egy horony, a horony oldalában pedig sorban a pici lyukak körben ahol a sűrített levegő beáramlik a vastag csőbe hátra fele. Így a cső elülső szájánál szívóhatás lép fel és fel tudja 1-2 cm távolságból szippantani a faforgácsot. Nem túl hatékony a szívása még 5 bar kompresszor nyomáson sem, 8 bar felett kezd jól szívni. Ekkor már egy átlagos porszívó szívásával vetekszik. Hatalmas előnye ennek a szerkezetnek, hogy robbanásveszélyes helyen is lehet használni.
Én a unimaxosat ajánlom, aminek erősebb a motorja. Csiszolásnál illetve nagy átmérő esztergálásánál kell az erősebb motor pld nagy tányér készítésénél. Az én faesztergámnak is a gyenge motor a hibája. A másik előnye ennek a gépnek, hogy MK2-es a csatlakozója a kitámasztó kúpnak ami egy szabvány, így gyakorlatilag bármilyen MK2-es szabványú fémeszterga tartozékot használni lehet hozzá. Pld MK2-es tokmányt, morse kúpot stb...
A folyamatos fokozatmentes fordulatszabályozás nagyon hasznos a DM 450-esnél, míg a unimaxos csak 5 fokozatban tud más fordulatszámot.
Amit hiányolok ezekből a hirdetésekből az, hogy milyen kiegészítők járnak a géphez és milyeneket lehet rendelni hozzájuk. Pld 3 vagy 4 pofás külső illetve belső tokmány, morse kúpok, késtartók, stb.
Nekem is ez a verzió tetszik a legjobban. Ráadásul a motor hátra kerül és nem a gép alatt foglalja a helyet, így alacsonyabb asztallapot lehet csinálni, a motor sem szennyeződik fűrészporral annyira.Egy hátránya viszont van ennek a konstrukciónak. A fűrészlap jobban himbálódzik előre és hátra a végeknél mivel kicsi a befogó himba tengelyének és a befogási pontnak a távolsága. A másik típusnál a forgáspont jó 50 cm is lehet, így ott már sokkal kisebb a himbálódzás.
"Oké,de még lépek valamit az ügybe mert van ennél egy kicsit nagyobb is,kb még félszer akkora.sacc/kb 40 littyós."
60-65cm magas kellene minimum, annál alacsonyabból szerintem nem érdemes leválasztót csinálni. Egyrészt hamar megtelik, másrészt nem fog rendesen működni.
------
A nagyobbik elszívómon, ami egy 130literes hordóra épített kúpos ciklon, jól látszik a hordóban, hogy először a fal mentén rakja le a forgácsot és ~15-20cm a közepe felé a mélyedés. Azaz a hordóban is körbe áramlik a levegő és a falnál csapódik ki a forgács. Ahogy telik a hordó, úgy csökken a széle és a közepe közötti különbség. Ha úgy 4/5-ig megtelik, akkor már nincs mélyedés a közepén és időnként fel is kap a forgácsból. Szóval, ennél tovább nem érdemes tölteni. Egy 40-45cm magas edényben szerintem mindig kavarog annyira a levegő, hogy nem fog rendesen lerakódni a forgács/fűrészpor, de 20-25cm telítettség után biztosan rohamosan romlik a szeparáló képessége.
Ja persze, a kupak. Szerintem ez lesz itt az újabb bökkenő. :)
A klasszikus ciklonban alapvetően kétféle áramlás van:
- lefelé haladó spirális az edény (kúp, henger) palástja mentén a bejövő csőtől a fenék felé. Ez a palást-menti levegő "pótolja" azt, ami középen felfelé távozik (lásd eggyel lejjebb)
- felfelé haladó henger alakú (szerintem az is csavarvonalú) ez pedig a középvonalban a fenéktől a szívócső felé
(valami mozgság kell legyen a szívócső körül is, de ott jó esetben nincs részecske (por) mozgás)
A kupakos rendszerben a két főáram helyett valami más van. Az edény teteje körül is kialakul jelentős légáram, mert a kupak közvetlenül onnan szívja a cuccost, ezért a felfelé haladó légáramlás a palást felé tolódik és a belépő piszkos levegőt inkább felfelé téríti el.
Ez csak elmélkedés, egy szakszerű modellezés többet mondana.. :)
Az egy békazár, én is ilyen néven ismerem, csak kicsit átalakítottam a célnak megfelelően. Az ellendarabját is ráfogattam a zárra egy kis horganyzott lemez darabbal és egy rövid 4-es csavarral. A képek talán többet mondanak:
A befogó méretek számomra bőven elegendőek mindkét gép esetén.
A motor teljesítményben viszont nem kis különbség van a kettő között.
Ti melyiket ajánlanátok?
Vagy esetleg más gép?
Többet sajnos nem tudok kiadni érte.
Otthonra hobby célból kellene. Néztem hirdetési oldalakon gépeket, de nem merem bevállalni a házilag barkácsolt gépeket.
Úgy vagyok vele, hogy inkább drágábban újat veszek, mint olcsóbban használtat, amire költhetek plusszban egy vagyont, mire használható lesz, és még esztétikusan is néz ki!
Szerintem nem ugyanaz lesz az eredmény, mint a másik fajtánál.
A rudazat ennél vízszintesen alternál, ami ugye párhuzamos az asztal síkjával, nagyságrendekkel kevésbé zavaró, mint az, hogy pattog a munkadarab az asztalon!!
Mert az enyémnél ez játszik, alig tudom rajta tartani!
ÉS a fene egye meg, az elődje olyan volt, mint egy schaffhauseni óra, és nem ellopták!!
Mert lusta volt. A képeke egy másik szakdolgozatból szedte, ami benne van a hivatkozásjegyzékben. Tutira abból vannak a képek, kvt-ban megvan a könyv, de nem fontos kikeresned, a lényegi részt copipastézték a méretezésekkel együtt.
ezért írtam hogy a scheppach csak volt név. régen egy jónevű asztalosipari gép volt, mára már csak egyik a matricák közül amiket a kínai felragaszt ugyanarra.
Arról nem beszélve, hogy ez egy-az-egyben a Güde (vagy fordítva). Oldalborítás, feszítő, elfújó, asztalforma, fordulatszám-szabályzó, ki/bekapcs gombok ... mind ugyanúgy néz ki. Csak lámpám nincs.
az alsó és a felső kar a hátsó állítható összekötővel és a fűrészlappal egy keretet alkot, amit paralelogrammában mozgatsz. mint az általad betett paralell arm sémán.
a csavart azért nem direktben, hogy egy mozdulattal tudja oldani és az eredetire visszafeszíteni. ha áttört mintát vágsz, akkor félpercenként kell kivedd a fűrészlapot. ezért is jó a csapos.
Minden attól függ mit akarnak elérni. A losztet is ciklonnal választják le amikor a túlnyomásos tarályból a malomba küldik egy csövön át, sőt az egy zárt rendszer, mert a levegő, vagy gáz liszt nélkül visszamegy a tarályba. Oda olyan ciklon kell ami a lisztport leválasztja adott levegőáramlás mellett. Forgácstól a fűrészport is el lehet így választani :) Szerintem az a fő probléma a kolléggánál, hogy kicsi az alsó doboza. A bordázott belső egyértelműen rossz, egy PVC adló behajlításával-beragasztásával kipróbálhatja milyen sima felületnél.
A Lentebb, általam linkelt könyvet érdemes lenne felkutatni, abban tényleg benne van minden.
Nekem az az érzésem az arányokat látva (3. kép, ahol fejre van állítva), hogy túl mélyre nyúlik az a központi benyúló cső, így túl közel szájadzik a gyűjtő rész aljához, ahonnan fel tudja szívni a lelassult, de könnyű darabokat, szemcséket.
Ebben a szakdogában - többek között - a derék kolléga azt modellezte, hogy mi történik az áramlásokkal különböző faltulajdonságokat (balmenetes, jobbmenetes, egymenet, több menet) összehasonlítva, és azt találta, hogy a ciklonoknál az a legjobb, ha simafalú, vagyis a te bordázott gyűjtő bödönöd nem éppen ideális. Azt hozzá kell tenni, hogy a klasszikus ciklon ugye fordított csonkakúp alakú, mi meg itt inkább hengerekkel próbálkozunk.
Pénzteszt pipa, penge dönthető nem az asztal ... de mondjuk az ára ennek se csillagászati (mármint nem a 700 ropis kat.) Itt a legdrágább is "csak" ezer dodó.
De azt hiszem ez a modell is bőven több, mint amiről egy hobbista álmodhat :-)
Én is sok videót megnéztem, de valami mást akartam.
Értem, hogy hogyan működnek.
De te meg azt nem érted, hogy ez amit én építenék, ez egy forgácsleválasztó és egy porszívó egymás tetejére építve. Nem a porszívóba akarom beszívni a forgácsot, hanem egy külön leválasztóba. Azt szeretném, ha a szűrő nem tömődne el olyan gyakran. Az, hogy a porszívó nem külön van és gégecsővel van összekötve az elválasztóval az egy kis különcködés.
Most már kicseréltem a kimenő csövét könyökről hosszú lemenőre. A bejövőt, meg 90°-ról 45°-re és egy elkerülővel rávezettem a tartály másik oldalára. A legjobb eredményt úgy értem el, amikor a lenyúló cső végére készítettem egy "kupakot 110-es PVC-ből tizenpár centi hosszan (ekkorát találtam otthon). De a finom port így is felszívta (valszeg rövid a 110-es cső)
Abban igazad lehet, hogy felkavarja a port a tartályban, mert a tegnapi újabb tesztek ezt igazolták. Arra gondoltam, hogy baj lehet, hogy a rozsdamentes tartály fala bordázott a stabilitás miatt, ezért az anyag nem tud spirálban leszánkázni az oldalán.
Ilyen volt szívás előtt a vödör:
Ilyen kupakkal:
Ilyen kupak nélkül vagy volt, hogy a lemenő csövet kivettem és egyenesben szívta a tartályt:
És ez volt a tartályban:
A vödör továbbra is behorpad, ezzel most nem foglalkoztam. Ha ezt szeretném véglegesíteni akkor valszeg egy 110-es csővel kellene lemennem és arra egy szélesebb és felfelé hosszabb kupak kellene
Egyébként nem tudom, hogy szarakodjak-e ezzel tovább, valószínűleg egy nem túl költséges, de annál tanulságosabb teszt marad ez egy rendes megoldás elkészítéséig.
(A rugó miatt mondtam, hogy viking: a fűrészlap előfeszítése állandóan változik...)
Itt van a másik két megoldás elvi megoldása:
És végül egy fából készül, (szerintem) igényes megvalósítás (mondjuk nehezem értem, hogy miért nem direktben használja a csavart, de hát mindegy: lennének ennél sokkal olcsóbb és egyszerűbb gyorszárak is):
Egyszer egy videón láttam ezt a drága gépet amint használják, és nagyon megtetszett, hogy minden öntöttvas rajta és csomó extrával fel volt vértezve, például több irányból volt megvilágítás. A pénzérem teszten az asztal kiválóan teljesített. Érdekes volt, hogy nem az asztal lapja volt dönthető a gépnek oldalra, hanem a gép mozgó mechanikáját lehetett megdönteni az a vízszintes asztalhoz képest, ami így kényelmes munkát biztosít. A videót jó pillanatban megállítva tudtam leolvasni a gyártó emblémát, utána már csak rákerestem a neten, és akkor szembesültem az árával.
Sajnos nem raktam el a linket, így most nem tudom előkapni bizonyítéknak, de remélem elhiszitek enélkül is. Ha jól emlékszem akkor kb 1 éve beraktam ide a linket a fórumra amikor téma volt a lomfűrész, de most azt se találom.
Elküldeni nem kell, mert nem "lejmolni" akartam, hanem csak infót szerezi, hogy hol lehet 2megtaperolni".
A kézbe való lapokból van egy rakat (még gyerekkoromból is), csak azt nem tudtam, hogy ezekbe ugyanaz való.
A kézivel mindig az volt a bak, hogy "behorpadt" a lap, azaz túl erősen toltam előre, hogy haladjon... :-)
De ha jól látom, igazából itt a "műszerészfűrész" lapjától, az elszakadt keskeny szalagfűrészlap darabig minden használható, tehát jogg, ha csavaros beszorítású holmit kerítek, vagy csinálok.
A te géped működését tekintve az egész keretet mozgatja (azaz külön állítod be a lap feszességét), vagy mint a"portugál-viking" kollégánál, egy rugós-karos előfeszítésvan, és a gép ez ellenében huzogatja a lapot? Mert gondolom, azért ezt is csak húzó vágásra szabad használni, mint a kézit...
A hosszuk ugyanolyan mint a kézi lombfűrész keretbe is használatos, teljesen standard a méret. A fogak kialakítása viszont sok újításon esett át. Régen csak apró fogú fűrészszál volt fémhez és nagyobb fogú fához. Most már vannak spirálszálak is amikkel bármilyen irányba lehet vágni akár tolod a munkadarabot, akár húzod, akár oldalazva mozgatod. Persze ezek árban kicsit drágák.
Régen a kézi keretes fűrésznél én nagyon sok szálat szakítottam el, mindig akkor szakadt el amikor megbicsaklott a kezem és megszorult a fűrész szál. A gépi meghajtásnál sokkal tovább bírják, mert nem bicsaklik meg a kezed, hiszen egy asztalon tolod a munkadarabot, valamint a vágási sebesség is többszöröse a kézinek, így nagyon kicsi a megszorulás veszélye.
"Egyébként ilyen spanyol/portogul nyelvű dolgokat hogyan találtok meg?"
Egyszerű. a youtube oldalon jobb oldalt mindig feldob pár ajánlást ami az aktuális videó témához valahogy kapcsolódik de beraknak oda nem illő ajánlásokat is az eddig meglátogatott oldalak statisztikája alapján. Ha megtetszik egy ajánlás képe vagy szövege akkor megnézem. Így gyakorlatilag bármilyen nyelvterületen készült videót össze lehet szedni a gyűjteménybe. Én így vadászom az új videókat a bloghoz.
Persze, szívesen. Hazamegyek és lemérem őket. Annó vettem vagy 50 lapot hozzá, mindenféle fogsűrűsággel.
Illetve ha gondolod, küldök egyet-egyet mindegyik fogsűrűségből, próbáld ki mire jók. (írj a mailcímemre, a cím miatt, ha érdekel, sztem sima "pukkantós" borítékban elküldhető)
Kb 2 hónapja vettem pár lapot a kézi lombfűrészbe, amik ugye nem csapos befogatásúak, megnézem azok jók-e a Güdébe (hosszba). Főleg az a lap érdekel, ami minden irányba vág (spirális vagy milyen fogazású).
Kis gyakorlással szépen lehet vágni amúgy a kézivel is. Én a "minden irányba vágóssal" vágtam ki ennek a fogazott csapozásnak (tesztdarab) a vízszintes részét. Meglepően szépen lehet vele vágni (én azt hittem sokkal durvább lesz a felület a spirális fogazás miatt).
Lakkozás: ott mindig lesz kérdeznivalóm :) De ha legközelebb lakkoznom kell, előre kérdezek. Köszi, egészen biztos hogy élni fogok a lehetőséggel!
Üdv a topikban. El kell hogy keserítselek, nem ismerek itt olyan embert aki ekkora méretben készített volna ágyat. Egy ekkora ágy még egy Guliver családnak is nagy lenne :)
Új korában tekerj rá egy ócsó, nagy papírporzsákból kivágott palástot. Menelux-ból az AEG takarítógépre való a legnagyobb zacskóanyagú. Levegő átmegy rajta, de a szöszeidet, hajszálakat leszedheted könnyedén, vagy kidobod és vágsz másikat. Nem is tudom kitől van az ötlet, de nálam remekül bevált :)
A 19w-os motor csak rásegítene, hogy ne kelljen közvetlen a fejemnél azt a k. hangos elszívót zúgatni. Normális páraelszívónak 60fokos ernyője kéne, hogy legyen, a felszálló pára menne magától (a kürtőnek kinéző gyáriak sem kürtősen működnek, csak dizájnelemek kényszerhajtással. Ha a páragyűjtő kürtő tetején egy elforduló kicsit lejtő csőben befújva egy 100m3-es kanluxxal rá lehetne küldeni a hidegebb kinti levegőt, amiben azonnal kicsapódik a pára + szellőzik is. Az a helyzet, hogy nem fúrhatom ki a ház falát és csak két kis 50mm-es lyukacska van ami piszkosul lefogná még Y elosztóval bekötve is, így meg kellene küldeni nagy slúggal, hogy kimenjen. Az meg iszonyat idegesítő, hangos.
"Azért akad abból olyan, amibe nem kell porzsák és tisztítható/mosható a szűrője. Pl. mindjárt 1db otthon is."
Milyen szűrő van benne? Mert amit én láttam, abban mind olyan bordás (autó-légszűrő szerű) papírszűrő-patron volt - ami menthetetlenül eltömődik viszonylag kevés használat után is.
Ráadásul hozzáférni sem triviális, mert a mögé a védőszita mögé rejtik, amiről a gyanútlan júzerek azt hiszik, hogy az a szűrő, amit könnyűszerrel le is tudnak tisztítani.
Az tény, hogy a huszonezres gépek bizonyos tulajdonságaival ki kell békülni (komproimisszumot kell kötni).
Pl:
- ne könyökölj a lemez asztralukra :) Nekem még nem sikerült elgörbíteni.
- Igen, "ráznak". Fogasd le őket. Enyimen van 4 lik csavarnak, de eddig sima asztalos szorítóval még tűrhetően megoldottam. Az asztal szélére meg nem rakom a nagyitól örökölt 100 éves kína porcelánvázát, plusz kártyavárat sem építek rajta :-) Igen, az enyim nem megy át a "forintos" teszten.
- Kifelé néző porelszívó csonk: nekem ugyan van kis sörpocak, de egy derékszögű csonk elég jól megoldja hogy ne szúrjon hasba. Maga a gépen lévő csonk nem nyúlik túl az asztalon sem, szóval az említett csonkkal tűrhető az elszívás.
De persze én is vágynék egy finomabb/jobb cuccra, de amennyit a Güdét is használom ... egyelőre megbékélek a sutaságaival :)
Komolyan ... milyen modell kerül 700 roppantóba? Csak kíváncsiságból, nem flame. Beírtam hogy best scroll saw ... de párszáz dodós modellekig jutottam csak. (mondjuk első pár találaton túl nem is turkáltam tovább)
Az X-faktorban volt vagy 3 éve egy ilyen LCD-asztal, amin Gesztiék újjal mozgatták a versenyzők fotóit, hogy "ez marad, az megy a levesbe, stb."
Épp el is gondolkodtam rajta, hogy vajon mennyibe kerülhetett egy akkora méretű érintőképernyő, amit 4 ember kényelmesen körbeült? Pláne 3 évvel ezelőtt !!!
Egyben hadd zaklassalak még egy kicsit: ezeket a gépi" lombfűrészlapok" ugyanazok, vagy sokkal testesebbek, mint a "keretes" kézi lombfűrészeké?
Hosszra mások?
A guggolóba beírtam, de csak olyan "pici" képeket láttam, ahol se hosszukra, se az arányaikra nem tudtam következtetni. Arra emlékszem, hogy gyerekkoromban azért ezek pattogtak rendesen...
Természetesen nem ilyen "igénytelen" kivitelben - de ezek a vikingek azért tudnak valamit... :-)
Nagy valószínűséggel, azrét volt egy kis brazil aláfestő zene, hogy ne halld, amint a fejed is rezeg a zajoktól.
Egyébként ilyen spanyol/portogul nyelvű dolgokat hogyan találtok meg?
Láttam arab ékszerészeket, akik "sufnituning" körülmények között hihetetzlen dolgokat csináltak: kézzel lábbal kalapáltak, pontoztak, díszítettek, mindössze valami keményfa alapot használva mindösszesen egy maréknyi szerszámmal.
Sziasztok! Még nem írtam ebbe a fórumba, új vagyok itt! Van e itt olyan ember aki gyártott már vagy rendelkezikszekrényággyal? Kíváncsi lennék hogyan építhetőegy ilyen legalább 160x 200 m es.Milyen vasalat kell hozzá meg milyen méretű bútorlapokból rakható össze! Köszönöm ha valaki segít!
Működne az ötleted, de a hatásfoka csak keveset javulna, mert a csőventilátorból relatív kicsi sebességgel áramlik ki a levegő így nem tud akkora levegő tömeget megmozgatni a ventúri csőben.
nincs ingyenebéd. sok levegő megmozgatásához midenképp nagy teljesítmény kell. ha a 19W ventit lagymatogon tudja pöszögtetni a levegőt, abból sehogy nem lesz szélvihar.
a venturi cső annyit csinál, hogy a kis tömegáramú ámde nagy sebességű áramlásból nagy tömegáramú kis sebességűt csinál. képzelheted hogy a 400 baros patronból mekkora sebességgel áramlik kifele a levegő! egyszerűen azért csinálják így, mert így kicsi tartály elég.
Egyépként azt is fel szokták tüntetni hogy milyen hangos?Vagy csak némelyik gyártó?Jó lenne kifognom egy halkabb tipust használtba,igaz hogy a műhelyen kivűl lesz egy másik helységbe,da akkor se szeretném hogy üvöltsön!!Oda a kis helységbe szoktam bezárni azokat a dolgokat amiknem nem szeretem a hangját :) Kompresszor stb.
Na az azér durva!!Hú de megbüntetném az ilyen gyártót aki ilyen szart gyárt,az oké hogy tele vagyunk minősithetetlen kinai szarokkal (de hogy oké),na de egy pórszivót nem ezért vesz meg az ember!!
A felségem pár éve vett egy kis aranyos porszívót, mondtam neki, hogy az egy nagy rakás szar lesz, de nem hitt nekem. 5 perc pórszívózás után leold a hőkioldója a gépnek, és csak kb 15 perc hűlés után lehet újra elindítani. Az 5 perc egy szoba alapos porszívózásához sem elég nála, így egy szoba kitakarítása akár egy órát is igénybe vehet ezzel a szar porszívóval. Nemrég vettem az aldis konnektoros porszívóját amit a gépek indítani is és leállítani is tudnak. Na azzal nem egy szobát, hanem az egész emeletet végig tudja takarítani 15 perc alatt.
Nem semmi. Ezt a módszert nem lehetne bevetni például páraelszívóknál? Nem szó szerint így, hanem egy csendes, de levegőt kellően fújó kanlux 19w-os 100-as csőventillátorból befúvatni a kürtőben levő venturiba, ami ugyanígy magával ragadná a környező párás levegőt, de nem észveszejtő páraelszívóhanggal. (a kihúzhatósok amúgy áramlás tekintetében egy csődtömegek)
A sima falú cső egyértelműen jobb lesz, azt már coanda is megmondta. A 90 fokot viszont kerülni kell a lefolyócsőnél, inkább két 45 fokból kell összerakni a kanyart.
De jó téma van teritéken,(elszivó),ma már bele kezdtem én is,holnap már fejleményekkel jövök,remélem nem szaladok egy hibába se bele és tökéletesen fog működni.
Ezt nm gondoltad végig. Persze hogy fel tudná fújni, de gondolj bele, mikor használják a vészcsúzdát. Akkor amikor kényszer leszállás van és esetleg sérült a gép is és ömlik a kerozin is ki a szárnyakból vagy a törzsből. Na egy ilyen helyen egy piroteknikai patron szép kis tüzet vagy robbanást tudna csinálni. A replőkre csak olyan anyag építhető fel ami lángálló, azaz magától nem ég hanem kialszik. Ez alap követelmény minden anyagra amit a gépre felépítenek. Még a szőnyegpadlónak és az üléshuzatoknak illetve a szivacsoknak is lángállónak kell lennie, ráadásul ezt úgy kell tudniuk, hogy toxikus anyagot, füstöt nem bocsáthatnak ki akkor sem ha ég még.
A lángállóságot vizsgálnunk is kell amikor új fajta szövet/szőnyeg/függöny....stb érkezik ami még nem volt.
Annyit kiegészítésként a teljesen jó leírásodhoz, hogy Hirsch Lajos: Porelszívás, porleválasztás c. alapművében minden gyönyörű szépen le van írva. http://antikva.hu/fizika/porelszivas-porlevalasztas-28 Egyedül a Thien -Baffle nincs benne (annál számomra csak a köríves kivágás szélességének a méretezése nem teljesen világos)
Én nem vettem még, mert amit én kinéztem magamnak hogy egy jó kis gép az cirka 700.000-be kerül. A 25.000-es gépek meg nem igazán nyerék meg a tetszésemet a lemez asztalukkal. A külföldi fórumokon is rendre szidják ezeket a lemez aszalos gépeket, hogy attól képes elgörbülni az asztaluk, hogy rátámasztja a csuklóját az asztalra. De már az is elég, ha elhajlik egy kicsit és így már nem lesz függőleges a vágás. Az olcsó gépek rezonanciája is jóval nagyobb mint az öntöttvas 700.000-es gépé, több órán át fűrészelgetni egy rezgő asztalon ami szétrázza az ember kezét, nem egy nagy öröm. Két féle végkialakítású (befogású) fűrészszál van, a kereszt tüskés amit csak egyszerűen be kell akasztani egy kampós villába és van a hagyományos egyenes fűrészlap amit csavarral kell rögzíteni. A csavaros előnye az, hogy olcsóbb hozzá a fűrészszál, és ha letörik belőle egy kisebb darab akkor is lehet még használni. A kereszt tüskésnél ha eltörik a száll akkor kuka. A másik előnye a sima fűrészszálnak, hogy jóval kisebb átmérőjű lyukon is át lehet fűzni a szálat egy belső vágáshoz, így finomabb mintát lehet vele vágni.
Sok géphez, de nem mindegyikhez adnak egy kiegészítő adaptert amivel mindkét fajta szálat be lehet fogni a gépbe.
A gépek felszereltségében is elég nagy a szórás, van amelyiknek semmilyen porelszívása nincs, na azt nem venném meg. Van olyan aminek a kimeneti cső csonkja a delikvens felé áll, így csak távolabb lehet leülni a géptől, mert a porszívó csöve útban van. Van olyan gép amelyiknek oldalt vagy hátrafele van az elszívás, ott már közel lehet ülni a géphez. A forulatszám szabályzás már alap követelmény, ebből nem engednék. Az anyag lefogatását sem oldja meg minden gép, van aminél nincs lefogató talp, ennél fel tudja rántani a munkadarabot a gép ha nem nyomod le eléggé az asztalra a munkadarabot. A helyi világítás és a porlefújás is fontos a gépnél, ezt sem tudja minden olcsó gép.
Jól emlékszel, a ventúri cső elvén működik a felfújás. Lényegében van egy kisméretű levegő patron (kb a duplája méretben a szódás szifon patronnak és ha jól tudom akkor 400 bar nyomással van benne a levegő. Ez édes kevés lenne egy hatalmas vészcsúzda felfújásához ezért vetik be a ventúri csövet. Egy jóval nagyobb átmérőjű csőbe egy vékony szívószálon keresztül vezetik bele a patronból a nagy nyomású levegőt úgy hogy a szívószál a nagyobb átmérőjű cső tengelyvonalában leheli ki a levegőt. Ez ugye a ventúri elv alapján mozgásra készteti a nagy csőben is a levegőt, méghozzá igen csak brutális nagy mennyiségű légmozgás alakul ki, ez már bővel elég a vészcsúzda felfújásához pillanatok alatt. Néha el kell sütni a patront, mert előírás, hogy tesztelni kell a csúzdát, nincs e rajta szakadás, nem e rágta ki az egér, stb... ilyenkor persze mindig ott vagyunk és bámuljuk mi is, hogy 1-3 másodperc alatt hogyan tudja kökeményre felfújni a csúzdát az a kicsi patron.
Elég sok videót braktunk a blogra is meg ide is a forgácsleválasztó építéséről, de most úgy érzem, még mindig nem érted meg a működésének lényegét. Erre abból következtetek, hogy az alsó tartályba szívod bele a forgácsot.
Vegyük is egy kicsit górcső alá a forgácsleválasztó működését. A működési elve az, hogy a felül beáramló forgácsot neki kell szorítani a forgácsleválasztó falának a légáramlás irányításával, a forgács a falnak ütközve le fog lassulni, és szépen lehullik a gravitáció hatására az alsó gyűjtő tartályba. A forgácsleválasztó el van határolva egy lemezzel a tartálytól és így csak egy keskeny nyíláson tud a falak mentén lehullani a forgács. Miért van erre szükség? azért mert így a leüllepedett forgácsot nem kevered fel újra. Sajnos a te verziódban pont ez a legnagyobb hiba, folyamatosan felkevered a lehullott forgácsot és port ami így feljut a felső tartályba és eltömíti a porszívó szűrőjét. Ráadásul minél több forgács van már a tartályban annál jobban felkeveri azt. Ha lenne egy mondjuk 2 m magas az alsó tartályod akkor már nem okozna ilyen nagy felkavarást az elrendezésed, de a tartály alján akkor is körkörösen áramlana a levegő és kúp alakban rakja le a forgácsot emiatt. A te tartályod viszont nem ilyen magas, így igencsak hevesen keveri fel a leülepedett forgácsot.
A kúpos alakú forgácsleválasztónál is el van határolva a tartály a leválasztótól, ott nem a palást mentén, hanem középen van egy szűkebb lyuk, ahol le tudd hullani a forgács, de felkeverni már nem tudja a leülepedett forgácsot.
A rajzod alapján és a leírásodból is pontosan értem, mi lenne az elgondolásod de sajnos ez nem jó a véleményem szerint a forgács felkeverése miatt.
Azt írod, hogy kb 10 cm van a papírszűrő alja és a műanyag edény alja között, ez szűken, de szerintem elég lenne fogácsleválasztásra ha beraknál a szűrő egy elválasztó lemezt és annak a közepére tennéd a 100-as lyukat egy szívószállal mondjuk 5-6 cm belógatva.
Igen sokszorosa a légszállítása mint a porszívónak. A gyári adat szerint 1150m3/h a szívó teljesítménye és 1600Pa vákumot csinál. Átszámítva 19,1 m3/perc és ez 318 liter/másodpercnek felel meg.
Csak a pontosítás végett: A 100-as csövön nem 100km/h szélsebességet mértem, hanem 109-et, ez 9%-al több. A szűkítő végén mértem kisebb, 100-as értéket.
Ha a te általad kiszámolt 220 liter/s-hez hozzáadjuk a +9%-át az 240 liter/perc értékre jön ki.
Ez viszont még mindig elég messze van a 318 liter/perc gyári adathoz képest, azaz csak 75%-a és itt elveszett valahova 25%. Na most viszont nem tudjuk, hogy a gyári érték mérésénél a gégecsövön keresztül mértek vagy közvetlenül a motor szívó csonkjánál. Feltételezem, hogy a motor szívó csonkjánál mérték a gyári értéket, mert így ugye magasabb szám jön ki az meg jobban mutat majd a prospektusban. Tehát a 25 % veszteség a hullámos falú gégecső miatt van, piszok nagy a légellenállása azoknak a hullámoknak, nagy turbulenciát hoznak létre a cső fala mellett az örvények, és ez rontja le a hatásfokot. Minél hosszabb a cső annál nagyobb a veszteség. Tehát célszerű minél simább falú csőben vezetni a forgácsot nagyobb távolságra és nem az irreálisan drága gégecsőbe kell beruházni hogy elérjen a műhely másik végébe is hanem pld 100-110-es átmérőjű szennyvíz lefolyó csövet érdemes inkább használni, mert annak sima a fala belül így kisebb a légellenállása. Ráadásul a szennyvízcső kb 10%-ba kerül a gégecsőnek árban.
Próbaként csinálni fogok holnap egy olyan mérést is ahol nem a gégecső végén mérek hanem a motornál, hogy kiderüljön, jó e feltevésem.
Eszméletlen a fazon egyébként, villáskulcsot még nem láttam a kezében. Ha hatlap, akkor kombináltfogó, satu helyett időnként a lábujjai, a leggagyibb tecsó minőségű kéziszerszámok. Na ez az igazi viking!
Na, csak nem emlékszem akkor rosszul :) Azért hoztam fel, mert ezt a dolgot a porelszívásnál is ki lehetne használni. Ha van egy szívó ventillátor, abba venturis módon bele lehetne segíteni egy kis motorral, de nem közvetlenül porirányból befújva, hanem oldalról, tiszta levegővel.
Hát igen, erről csersavas dologról hallottam én is, hogy "csodákat" tud művelni a fémekkel..
Ezért szerintem a jó por-szűrés védi meg legjobban a motor-részt - mert ami nem kerül be, az nem is tud ott trógerkedni a fémrészekkel.
Meg aztán azt is el kell fogadni, hogy minden gépnek van egy élettartama - ezért ha mondjuk egy ilyen elszívó-motor mondjuk 10 év használat után elkezd gyengélkedni... hát mondhatni, hogy megszolgálta a (nem túl horribilis) árát.
Csak egy érdekesség a fűszerüzleti gépvásárlásról:
Hétfőn vettem egy digitális sublert az Aldiban (3k), amiről 2. kipróbálásnál otthon kiderült, hogy nem működik rendesen (az első az csak ki-be kapcsolás volt futtában) - 0-ról méretre, majd visszacsúsztatva 0-ra nem 0-t mutat, hanem több mm-rel különböző értéket. Pénzvisszafizetést, vagy cserét ajánlottak, utóbbit az ügyfélszolgálat felhívása és országos árukészletről tájékozódás útján javasolták.
Ügyfélszolgálat készséges volt, jelezte, hogy már több, mint 2 hónapja volt ez akciós, nincsen már sehol, és ez már csak selejt lehet ilyenkor. Így utóbb belegondolva gyanús is volt, hogy mit keres ez itt megint, mert mintha nemrég láttam volna, csak akkor még nem volt a bevásárló listán...
Szóval vigyázat! Gépet fűszerüzletből csak akciós időben!
a por ami átjut a leválasztón ha átmegy a motoron is akkor koptatja a tekercselést és belemegy a csapágyba. a műhely pora sokkal abrazívabb mint a lakás. akár a fapor, akár pl csiszolóanyag.
"Alap, hogy átáramló hűtéses szarokkal nem foglalkozni."
Ugyan miért nem? Hobbi-célokra? Nemááá.
Mi baja lesz attől egy porszívónak, hogy megy pár percet - amig a szaktárs levág-legyalul valamit - aztán pár perc szünet, aztán megint egy kis meló - mégis mi baja lesz ettől egy mezei (átszívós) porszívónak?
Ennél sokkal keményebb igénybevételnek van kitéve egy nagyobb lakásban, amikor az asszonyka (vagy a férjura) nekiesik a nagytakarításnak és 2 órán keresztül le sem állítja a gépet (max. fél percre, amíg másik konnektorba dugja át).
Ehhez képest, egy hobbi-asztalosműhelyben messze kíméletesebb, (kisebb kitöltési-tényezőjű) működésnek van kitéve egy porszívó.
Ugyan miért ne bírná hűtőlevegővel - pláne egy jól megépített, kis ellenállású ciklon (forgácsleválasztó) esetében?
"Azért én a kimenő levegőt kivezetném a műhelyből egy 63-as, vagy vastagabb csövön."
Ezt azért meggondolnám a helyedben (pláne télen) - mert amit kifújsz a 63-ason, azt valahonnan pótolni kell - vélhetően a kinti, fagyos levegőből.
Vagy mindenkinek odabent elkezd kékülni a feje és zihálva levegőért fog kapkodni - ha olyan hermetikusan príma nyillászáróid vannak beszerelve. :-))))
De sokkal gyorsabban felfújható, ha nem csak egy nagy tartályból nyomják egy szelep kinyitásával a levegőt, ami maga előtt tolja a korábban befúvottat, hanem egy "lövedék" behúzza maga után a venturi segítségével, így plusz térfogatot ragad magával az ami beáramlik. A matrac rövid, a légzsák rövid, de a csúszda hosszú. Itt volt a kísérlet lényege. Egy Richard Hammonds-os hogyan működik c. műsorban volt erről szó.
Alap, hogy átáramló hűtéses szarokkal nem foglalkozni. A jó porszívómotoroknak külön hűtése van a tetejéről. Nyugodtan befoghatod a porszívó levegőbeszívó nyílását semmi baja nem lesz, sőt érdekes módon csökkenni fog a felvett teljesítmény, mivel nem végez légszállítást. Ha beszed valami finom port, azt ki is fogja oldalt dobni magából. A csapágyig nincs esélye eljutni.
Azért én a kimenő levegőt kivezetném a műhelyből egy 63-as, vagy vastagabb csövön.
a rezgőcsiszoló is excenteresen rezegtet, csak gumihasábokra van felfüggesztve a csiszolóasztal (az igazi excentercsiszoló bolygóműves).
Gyakorlatilag a rezgésszámból és a rezgőkör átmérőjéből meghatározható az aktuális szemcse "vágósebessége".
Ez minél nagyobb, annál jobb felületet kapsz: tehát ha a fordulat fele, de a rezgőkör átmérője kétszeres, akkor ugyanaz a vágósebesség. Ha a fordulatszámok aránya nagyobb, mint a rezgőköröké, akkor a nagyobb fordulatú gyorsabb, azaz jobb felületet ad.
Ha műanyagra akarod használni, akkor a lassabb a jobb, mert nem égeti meg az anyagot.
úgy ereszt le ahogy írod. csak a teljesség miatt írom, hogy le kell eresztenie, mert úgy működik. az a lényege hogy mikozben beléfúrja a páciens a buksiját, szépen egyenletesen fékezze.
Ami biztos, hogy a 200 W alatti semmit sem , csak bohóckodni lehet velük, mert az agyadat rázatni.
Elég sokat festek, lakkozok, így a felület előkészítés miatt kipróbáltam egy rakat dolgot, mire megvagyok:-)
Én a nagyolást (sok anyagleválasztás) mindig excenter csiszolóval csinálom. A finommunkákat azonban rezgővel.
Rezgőből is van többféle (otthon majd megnézem az adatokat és beszámolok):
Van egy állítható fordulatú FERM rezgőcsiszolóm (túl jó volt, már nem gyártják), van egy Black & Decker multim (átfordítható lapja: delta és rezgő), valamint egy Skil-em és egy ferm deltacsiszolóm.
Az az érdekes, hogy - tapasztalataim szerint - mindegyik egy jól meghatározott szemcseméretű papírhoz nagyon jó , de ettől eltérővel már messze nem muzsikál olyan jól (akár durvább, akár finomabb ).
mert ez a törvény. ha egy webshop egy adott évben átlép egy összeghatárt az adott eu tagállamba szállított áruval, akkor be kell jelentkezzen az ottani nav-nál, onnantól az ottani áfát kell beszedje és be is kell fizesse az adott ország adóhivatalának.
vannak akiknek emiatt van lengyelben külön csomagküldő-január kft-jük, csomagküldő-február kft-jük, és így tovább. mások meg nem ennyire székely góbék.
Igen, ezt így visszaolvasva tényleg jól megaszzondtam o.O
Szóval: ami nekem van (a te első példád kb) azzal nagyon gyorsan tudsz finom felületet elérni, nem kell órákig masszírozni. Tényleg csak egyet-kettőt húztam vele a 120-as papírral, és nagyon nagy volt a különbség.
De: sok anyagot csak sok idő alatt tudsz levenni vele. Szerintem leginkább a kis regzőkör átmérő miatt. Nem hiszem hogy a nagyobb rezgésszám ezt pótolja. Sajna nincs elérhető közelségben kisebb rezgésszámú/nagyobb rezgőkörú rezgőcsiszoló, ezért ez csak elmélkedés- Pl az is, hogy ez utóbbi a nagyobb anyagleválasztású, a "jó lesz az durvább felülettel is" melóhoz való.
A "melyiket válasszam"-ra már írtam, persze ez akkor jó választás, ha igaz az elméletem.
Igen, volt téma az utóbbi fél évben. Akkor ezt írtam a Güdémről. Azóta egyébként kiderült, hogy ott volt a dobozában a sima fűrészlapot támogató befogója is, szóval nem csak csaposat támogat. A fűrészlap befogatása egy szempont lehet a választásnál. Ha csak csaposat, Schnitt linkelt egy jó megoldást erre is.
A Güde egy belépő szintű masina, eddig még nem volt gondom belőle hogy nem öntvény az asztala - de nyilván nem hátrány, ha az :) 5 éve ~Huszonpárezerért vettem, kb most is annyi az ára. Ilyesmit, meg ezt, meg egy "fapontyot" vágtam ki havernak, a telkére névtáblának. Teszi a dolgát, na :)
Ferm-et ajánlottak még páran, masszívabb jóval mint a Güde. Ill Proxxon lehet még a minőségibb kategóriából jó választás.
Érdemes arra is figyelni, hogy mekkora az asztal mérete, a fűrész kinyúlása - nyilván ez határozzza meg hogy mekkora méretű lapot tudsz szabni/forgatni.
Van-e jó porelfújása? - kevésbé fontos szempont, de ha sokat dolgozol vele .. ugye itt apró részleteket vágsz ki, a vonal "látása" fontos szempont lehet. A Güdémen az semmit se ér (kb semmit nem fúj). De persze tüdőből megoldom :-)
Nem, nem kell elválasztólemez - részemről max egy szitaszövetet (pl. szúnyoghálót) tettem volna csak oda - a maximális biztonságért, nehogy valami élesebb darabnak eszébe jusson meglátogatni a motort.
A motor kúpjára meg egy jóminőségű (!) papír-porszívózacsit raktam volna - a lisztfinomságú dolgok megfogására.
MINDEN ami a szívás útjában áll - az (a kifújó-oldalhoz képest) hatványozottan ront a szívóteljesítményen
Sőt, még a motorra is veszélyes a soványabb mennyiségű hűtőlevegő miatt.
Ezek szerint einhell-t ne...A klónok (vagy dónorok) is ugyanilyenek (Güde, stb) ?
Van valami "különös ismertetőjele" annak, hogy egy gépezet használható, vagy sem? Mert a kipróbálásra 8akár még egy boltban is) kb annyi esélyem van, mint Szálasinak a népbíróságon...
Leszögezem, hogy nem tudom a valóságban hogyan van, de:
A légzsák azért ereszt le mert egyrészt hűlnek a robbanás után maradt gázok, másrészt lyukak vannak a légzsákon amin le tud ereszteni a felfújódás után. Ha nincs lyuk, akkor csak a hűléssel kell számolni. A patronból a robbanáskor fejlődő gázok azok bent maradnak. És mivel nem kell tizedmásodperc alatt felfújódnia, így lehet hosszabb idő alatt, de hidegebb és több gázt fejlesztő pirotechnikai eszközt használni. A gáz szempontjából nem számít az, hogy cső vagy egy gömb a felfújandó dolog. A gumimatracba is egy lyukon fújod be a levegőt, mégis az egész megdagad.
"Szerintem egy egyszerű pirotechnikai patron K gyorsan fel tudja fújni, lásd légzsák."
Meglehet, hogy pirotechnika - bár az önfelfújós mentőmellényekben gázpatront használnak.
Azt szabadítják be manuálisan, vagy automatikusan a mellénybe, amikor az vízbe érkezik.
Könnyen elképzelhető, hogy egy 100-150 bar-os palack ott figyel a csúszda szájában - és amikor a feltűnően csinos légi-utaskísérő meghúzza a kioldó-madzagot - máris huss és már fel is fújódott az "élménycsúszda".
Mert ha ennek a csúszdának használatára élesben is sor kerül - az biztos, hogy mindenképp "nagy élmény" az utasoknak :-))))
nem nem nem! Pont ez volt a lényeg, hogy az önmagában kevés. A csúszda egy hosszanti dolog, cső a légzsák meg egy pontból nyílik szét. Ott a robbanószer tágulása tölti meg, de az nem tartósan levegővel, mire "használod" tképpen már esik is össze. A csúszdánál is van robbanószer amit kilőnek messzire, de nem tolja a levegőt, hanem behúzza maga után. Ahonnan indul, ott van egy kis technikai csel, valami venturi dolog, de nem találok közelebbit.
Aztán vettem egy Einhellt. Na amíg az első - aminek nem emlékszem a fajtájára - nem rázott, addig ez a másik úgy ugrál az asztalon, hogy alig lehet rajta dolgozni.
"Tehát a finomabb papírral, de nagyobb rezgőkörrel nem ugyanaz az eredmény, mint esetleg a durvább papírral, de kisebb rezgőkörrel? "
Szerintem itt a kérdőjel elhagyható. Pont, így van. Főleg akkor, ha a finomság terén nagy a különbség (pl 240 vs 60). Az utóbbi "belevés" a fába a 240-hez képest.
Nekem egy Bosch PSS 200 AC van. 24.000/2mm paraméterekkel, 200W-os. Tegnap lecsiszolgattam vele a favödröm oldalát. Ami ugye rétegelt lemezből van, tehát eleve nem éppen durva a felülete. 2x végighúztam egy csíkon, és a nem kezelt felülethez képest "tükörsima" érzés volt végigsimítani. Gyors és finom az eredmény. (120-as papírral küldtem neki)
De pl ugyanezzel a géppel leszop**m magam, mire síkba csiszoltam azt a fafelületet, amit itt Fabian papa szalagcsiszolóval egyenget. Nálam ugyan nem voltak ilyen szintkülönbségek, de volt bőven és akkor csak rezgőcsiszolóm volt még. No ide jobb lett volna az általad említett nagyobb rezgőkörös és lassabb gép, mondjuk 60-as papírral. /persze mégjobb egy vastagoló gyalu :) /
Szóval a kérdésedre a válasz: az egyik gyorsabb éls finomabb eredményt ad, a másik haladósabb melóval de randább felülettel ajándékoz meg. Mindkettőnek megvan a létjogosultsága - a maga területén. Ha venned kell és az a kérdés: melyiket vedd meg? Én mégiscsak a nagyobb rezgésszámú kisebb rezgőkörös verzióra szavaznék. Ha vannak egyéb facsiszoló eszközöd (pl excenter-csiszoló) akkor azokkal haladhatsz, majd rendberakod a finom munkára való rezgővel. Én így gondolkoznék.
A repülők vészcsúszdáját hogyan is fújják fel olyan gyorsan? Egyszer láttam egy műsort, és ha jól emlékszem akkor nem csak simán belenyomják a levegőt (gázt, vgy akármit) hanem valami venturi csövön keresztül robbantanak be valamit és az húzza be tulajdonképpen a leveőt maga után, és ezért lesz tele olyan gyorsan. Ilyesmi rémlik, de biztos nem pont így van. A kulcs biztosan a venturi dolog, hasonlóan mint a tankok lövegcsövének a végén azok az oldal-lyukak, csak fordított hatással.
Ha már Németország: nem tudom, mennyire bosszant fel, :) én itt vettem. Akkor éppen a magyarországi házhozszállítás is ingyenes volt. Érdemes itt nézelődni, vannak időnként jó akcióik.
Ez már nem is címkézetlen Triton, mint régen, hanem teljes mértékben az. Ez a kedvezményes nettó ár is több, mint anno a kedvezményes bruttó ára volt, amikor még címkézetlenül árulták. De ebben az árkategóriában még mindig a legjobb vétel szerintem.
Köszi, ezt nagyjából én is sejtem, de a művelet finomságát a papír finomsága is befolyásolja. Tehát a finomabb papírral, de nagyobb rezgőkörrel nem ugyanaz az eredmény, mint esetleg a durvább papírral, de kisebb rezgőkörrel? Mert egy rezgőcsiszolóval - úgy gondolom - mindenképpen el kell jutni olyan finomságig, ami a végét jelenti a felületi megmunkálásnak. A kisebb rezgőkörűvel is meg a nagyobbal is.
És ha ez igaz, akkor mi az előnye annak a gépnek, ami kisebb hatékonysággal dolgozik? Még azt sem mondhatnám, hogy az a halkabb, mert annak nagyobb a fordulatszáma, tehát valószínűleg jobban visít.
A nagy fordulat - kis oszcillálás finomabb felületet, a kisebb fordulat, de nagyobb rezgőkör durvább felületet hagy maga után, de nagyobb anyagleválasztást eredményez.
A két szélsőérték a flexre fogatott fíbertárcsa és a rezgőcsiszoló. Az első csak forog, a másik csak rezeg.
Annyi adalék hozzá, hogy ha tudsz még korrigálni, akkor az íves "könyök" ellenállása nagyságrenddel kisebb, mint a szögletesé.
Azaz egy jó nagy ívben meg kéne hajlítani egy ilyen átmérőjű csövet (akár a henger beömlőcsonkjával ellentétes oldalra megcsapatva-vezetve), nem ugrásszerű, hanem folyamatosan változó görbülettel és erre kicserélni ezt a 87 fokos könyököt... Ez akár adhatná a bevezetési spirál első "szakaszát"
nekem ez érintő irány, merőleges a sugárra. viszont ne fordítsd lefele, nem az a lényeg hogy lemenjen, hanem hogy körbemenjen nagyon sokat, és közben lassuljon le.
Még annyi, hogy sokat tud segíteni , ha az asztali körfűrészedhez a hosszú vágásokhoz használsz görgős támaszokat, ha már tolóasztalt nem tudsz hozzá szerkeszteni.
Igazából enélkül, vagy ezek nélkül nem is nagyon lehet megvalósítani: ha megnézed a profi gépekhez nagyon komoly supportok vannak: a "normál" asztalok kb 50-60 cmes vezetése nem egészen elegendő qa pontos, több méter hosszú vágásokhoz...
Próbálkozom majd újra. Szóval lézereznek is? Azt hittem csak mechanikusan gravírozgatnak. A fő probléma egyébként az, hogy a munkadarab majdnem 60cm, ez nem nagyon fér be a gépek többségébe.
Ez sajna nem járható, nem szeretném az eredeti tartályt megpiszkálni. azt szeretném, hogy pár mozdulattal vissza lehessen állítani az eredeti állapotot, mert sokszor viszem magammal a gépet. Igen, ezt még nem írtam, hogy ez is szempont volt.
Azt hiszem amit a 91188-ban írtam az lesz a első iránya a folytatásnak. Ez jár kevesebb rombolással. A fenéklemezbe fúrt újabb 63-as cső lehet egy 2. lépés, ha az első nem éri el a kívánt hatást. (a rétegelt lemez födőt nem akarom egyenlőre újra kifúrni, mert ha elrontom, vagy nem jön be akkor már nincs több anyagom, kellene megint venni egy táblával)
Sajnálom, hogy akkor így jártál, de azt konkrétan tudom, hogy nekem üveg lézergravírozáshoz három percbe tellett négy jelentkezőt összeszednem pár éve.
Lehet, hogy a könyök túl erős gátat ad. Ha lehet, érintő irányú becsatlakozást készítenék. Én amiatt kerültem el az oldalról csatlakozást, mert ahhoz ügyetlen vagyok, valamint jobbnak láttam mobilitás szempontjából, ha a hordó levehető tetejébe építem :) (Két hordót sikerült szereznem, így egyszerű a csere, ha szükséges.) Közbülső megoldás: a bal oldali képen látható csatlakozó, vödör oldali részét ferdén lemetélném, hogy az oldalfal felé ne képezzen akadályt. A megmaradó rész mindössze a közép felé haladást akadályozná, mint egy 'árnyékoló'.
Igen, könyök. Már sejtettem, hogy az nem biztos, hogy jó lesz, ezért meg is vettem a 63-as egyenes csövet a cserére. De nem akartam szétvágni, míg a könyökkel nem tesztelek. A könyök a belépő résszel ellentétes irányba állt, ezért bíztam benne, hogy nem szívja át a belépő port.
minél nagyobb átmérőn, hogy kicsi legyen a légsebesség, ne ragadja magával a cuccot
Szerintem a 63mm elég, amiket néztem, azoknál szerintem még 50mm sincs.
Azt még nem tudom mi a jobb, ha
1. a bemenet alá rakok egy sík korongot, aminek a szélén van rés
v.
2. beburkolom a lenyúló csövet LyPapa módszere szerint
Kérdezni még kérdezett a koma, válaszolni már nem válaszolt. Valaki írt privátba, hogy csinál ilyesmit, aztán már ő sem válaszolt, amikor írtam neki. Mondjuk a CNC faesztergálás sokkal kevésbé járatos téma, mint a marás. Amit meg most én szeretnék, az nem csak lézergravírral menne, hanem sima mechanikus marással is. Lehet, hogy megpróbálom azt.
szerintem ez is sok érte. jó régen volt egy barkácsbolt Budaörsön, ahol volt kb ezresért, meg utánna volt kiárusítás a fétisben 700ért. azoknak csak egy pálca a tekerője, meg egy 10%-al igénytelenebb mint ez a conrados.
Először is, Füsty kolléga gépezete egy korrektül elkészített gépezetnek néz ki - apró megjegyzésekkel a részemről
(ha már közprédának lett kitéve, miért ne :-))))
És itt utalnék az egyik mondatodra - amit az én tapasztalatom másképp igazolt. Jelesen erre gondolok:
"szélső helyzetektől eltekintve, a vákuum képző oldalon tökmindegy, hogy 60-as, 100-as, vagy bármi egyéb."
Szerintem ez nem így van és fel is vázolom, hogy miért is:
A szívó-oldali (!) lég-ellenállás hatványozottan hat a szívóhatásra, mert nem csak síma ellenállásként működik, hanem egyben levegő-ritkulást is okoz, ami rettenetesen lerontja a centrifugál-ventilátor hatékonyságát.
Más szavakkal:
1) Ha egy (mondjuk 25-30 mm-es) rekeszt először egy porszívó kimenő-ágára teszünk, akkor az egy bizonyos hozam-csökkenést eredményez. Ez természetes.
2) Ha viszont ugyanazt (!) a rekeszt a szívó-oldalra tesszük - akkor az előző csökkenéshez képest n-szer nagyobb csökkenést fogunk tapasztalni.
Mert nem csak a légellenállás játszik be, hanem a ventilátor hatékonyságának a brutális csökkenése is.
Konklúzió: szerintem a kolléga gépével most az a baj, hogy a 63 mm-es szívó-oldali keresztmetszet a karcsú - ha azt megduplázná legalább egy másik ugyanolyan csővel - brutális hozamnövekedést tapasztalna.
Lehet, hogy az 50-es könyök a belépőnél túl drasztikus, és nem alakul ki a perdület a tartályban, mert nagyon lelassul a cucc az éles kanyarban? Vagy esetleg meg kellene toldani a könyököt, hogy jobban a tartály falához simuljon? Vagy cseréljem az 50-es könyököt ívre? Ez volt az első elképzelésem, de nem simult elégé a tartály falához:
Ezért cseréltem könyökre:
Megpróbálom akkor a következőket:
- Lenyúló cső "burkolattal"
- Merevebb falú vákumtér
- Enyhébb ívű forgácsbelépés és jobb tartályfalra simítás
az elszívó csonk ami az alső edénybe megy az könyök???? annak a közepéből kellene felfele szívnia! minnél nagyobb átmérőn, hogy kicsi legyen a légsebesség, ne ragadja magával a cuccot. amin bemegy a cucc, annak kellene oldalra fordított könyöknek lennie, hogy elinduljon körbe. ha a bemenet síkja alatt lenne egy korong a szélén a réssel, akkor készen is lennél.
Nem szeretnék okoskodni, de azt hiszem, itt a csőátmérők, lejjeb-feljebb dolgok kicsit elviszik a lényegről a figyelmet :) tehát:
- cél: vákuum képzés, és a beszívott darabos anyag megpörgetésével a tartály aljára ülepítés.
- vákuum képzése: elszívó cső csatlakoztatásával. Szélső helyzetektől eltekintve, tökmindegy az átmérője. Miért célszerű a darabos anyag felszívó szintje alá csatlakoztatni ? Amiatt, hogy ne próbálja felfelé elrántani az oldalfalnak ütköző, spirál pályán lefelé szánkázó szilárd részeket.
- anyag felszívó cső: csatlakoztatása a vákuumos tartályhoz - oldalról vagy felülről, lényeg, hogy a beszívott anyag viszonylag kevés eltérítő, akadályozó perem, gát, stb. nélkül csapódjon a kényszerpályára.
- beszívó - gyűjtő szeparálása diafragmával: akkor célszerű, ha bármi miatt kis távolság alakul ki a gyűjtő tartály alja, és a vákuum képző cső belógó alja között, és kis telítettségnél is fennáll a már gyűjtött anyag vákuum képző rendszerbe szívása.
- csőátmérők: amint írtam, szélső helyzetektől eltekintve, a vákuum képző oldalon tökmindegy, hogy 60-as, 100-as, vagy bármi egyéb. A felszedő oldalon is mindegy lenne, ha nem kellene torlódásra számítani, ami a kis ívű kanyarok, könyökök esetén szinte természetesen megjelenő probléma. Emiatt célszerű a nagyobb csőátmérő . (Gondolj bele, hogy egy apró faszilánk a forgács áramlásban mekkora dugót tud maga köré gyűjteni.)
A fentieket végiggondolva, nem hiszem, hogy túl sok probléma adódna egy Thien szeparátor építése kapcsán.
Természetesen a tévedés(ek) korrekcióját szívesen fogadom !
Ha meg vízzel tölti fel, akkor rögtön vízoszlop milliméterben kapja meg a szívónyomást.
Ezzel sokkal könnyebb számolni, mérni: hiszen egységnyi a "fajsúlya" - az az U-csöves manométer.
A gond vele csak az, hogy ahogy vajk is írta, ez nyomást mér, nem légmennyiséget - neked pedig nagy légmennyiségre van szükséged. A vödör a szívónyomástól horpadt be, a szívócsonk fokozatos növelése pedig az áramlási sebességet (négyzetesen) csökkenti, változatlan légmennyiség mellett...
I. a hagyományos módszer. II. amit megcsináltam. Végül is szerintem ez a kettő ugyanaz, csak a II. az kompaktabb. Ráadásul még nagyobb az átmérő a két tartály között mint az I. verzióban. Ha ezt 100-ra bővítem, akkor afelé haladok, hogy egy tér is lehetne a kettő. Azt azért valószínűsítem, hogy a 63-as könyököt kicserélem csőre, ami lejjebb nyúlik. De szerintem a 100 az sok lenne. A te módszered szerint ha elkészíteném, akkor egy csomó problémába ütköznék. A vödörhöz nem tudom az eredeti gégecsövet csatlakoztatni. A szívószál csövet meg nem értem. Ott nem férne el a szűrő miatt. Mert így néz ki:
A szűrő és a vödör feneke közt kb 10 cm van.
A vödörmerevítés ötleted nem rossz, de félek annyi merevítés kellene, hogy akkor eljutok a szegmentált burkolatig :)
Az a baj, hogy most azonnal nekiesnék a folytatásnak, de most meló jön egy jó darabig. Ha jutok valamire megosztom veletek, köszi!
A kimenet hozzáférhető, át lehet oda is csavarni a csövet, azaz lehet belőle lombfújót is csinálni :) De ott hiába mérnék, az csak az eredeti megoldást tudná mérni.
Esetleg próbáld ki a fordított papírhengert. Egyszerűbb, mint egy körlapot elhelyezni a tartályban. Röviden: kartonból készíts egy hengert, és az egyik végét zárd le. A függőlegesen belógó porszívó csőre rögzítsd - akár csak egy vastagabb dróttal - úgy, hogy a cső alja és a henger alja között legyen 2-3 cm légrés, valamint a henger nyitott teteje a tartály fedele alatt 2-3 cm-rel végződjön. Magyarul: dugd a porszívó csövét a papírhengerbe úgy, hogy azért tudjon levegőzni. Ha gondolod, akkor a henger teteje és a tartály teteje közé akár szűrőt is rakhatsz. Ha megnézed az általam felküldött fényképen a forgács lerakódási alakzatát, akkor látható, hogy tök felesleges még egy kényszer elhelyezése a lehulló darabkák útjába (szerintem).
Fel sem merült bennem, hogy az asztalin van gondod...
A célra a legjobb, a több jótyúbon is szereplő "table saw sled" kulcsszó alatt szereplő megoldás. Ezek között találsz pofon egyszerűt, meg teljesen "csillagháborúsat" is - azt választod, ami jól esik.
Mielőtt Paco "barátunk" ;-) ebbe is belekötne, jelzem, nem az esőre gondoltam...
Az az érzésem, hogy lehetne még javítani a hatásfokon, ha 2 kompartmentesre csinálnád a leválasztó teret, vagyis egy felső kompartmentre, ahol a csövezés van és egy alsóra, ahol a forgács és a por gyűlik. A kettő között kell természetesen átjárást biztosítani. A klasszikus ciklonnál ez ugye úgy néz ki, hogy a felső kompartment csonka kúp alakú és a keskenyebb vége szájadzik a gyűjtőedénybe. A vödrös megoldásoknál, ahol nincs kúposítás, olyan térelválasztóval oldották ezt meg, ahol a bejövő és lefelé tartó légáram számára egy köríves szakaszon van csak nyílás a két tér között. Úgy látszik, ez nem kerülhető meg, ha még kevesebb port akarunk a porszívóba. A hosszú hétvégén remélhetőleg lesz nekem is időm ezt tesztelgetni.
az a kérdés hogy a mély rész elszíneződésére vagy a többire gondolunk? szokott olyan lenni, hogy a melegedéstől mellette is besötétedik, kicsit ilyen füstös lángos lesz, mintha megkapta volna. ha utánna le van csiszolva a sík, akkor ez eltűnik.
mennyi volt? nekem csak egy van aminek ilyen szép öntvény a tekerője is, egyértelműen jobb kivitel mint a többi. nekem az az egy került vagy 2500ft-ba.
" ha a kimenet hozzáférhető, akkor kipróbálod mennyi idő alatt fúj fel egy 200l szemetszsákot."
A kimenet nem hozzáférhető ezen a típuson, nekem is ilyen porszívóm van. A 200-as zsákot kb 1 mp alatt felfújná így azt nem tudod ezzel a módszerrel megmérni.
Én egy egyszerű szélsebesség mérővel mértem meg az elszívóm áramlását.
A mért eredmény km/óra, ennyit tud az einhel forgácselszívó új korában a gyári gégecső végén, amikor még nincs eltömődve a zsákja a finom porral.
Az egész elgondolásod hibás szerintem. A fő hiba az, hogy a felső műanyag tartály most nem sok vizet zavar, azon kívül, hogy lefogja az áramlást és behorpad. A két tartály közötti lyuk mérete kicsire csináltad, oda minimum egy 100-as átmérő kellene, hogy ne fogja le ennyire az áramlást. Nézd meg alaposan a képeket, a kisebb átmérőjű szűkítővel jóval kevesebb a szélsebesség. Nekem a szélmérőnél már 20-50 km/h eltérést mutatott a mérés, ha egy két fokkal elfordítottam a szélmérőt a cső szájánál.
A forgácsot a feslő tartályba kellene belevezetned oldalt felül egy könyökcsővel a falhoz kipenderítve a forgácsot. Az alsó fém tartály lenne a tároló ahova lehullik a forgács. A fém tárolón lévő szívó lyukat ragaszd le jó erősen ragszalaggal, például high speed tape szallaggal, ez a 800-900km/h szélsebességet is kibírja a repülőgépeken (erre lett kitalálva). A motor alá egy szívószál csövet kell beépíteni ami a műanyag tartály közepéig be kell lógatni. Így a felső tartály A szívószál cső mérete legyen kb 100mm átmérőjű, hogy az áramlást ne szűkítse le annyira.
A forgács az alsó tartályba persze nem fog lehullani ha középen akarod egy nagy lyukon levezetni, hiszen a forgács a műanyag tartály oldalánál áramlik. Tehát olyan összekötőt kell csinálnod a 2 tartály közé ahol a széleken van az átvezető nyílás a tartály falánál.
Ha így átalakítod akkor hidd el, hogy működni fog.
A felső műanyag vödör behorpadása ellen úgy védekezz, hogy a tartály külső oldalára csinálj fából pár pálcát függőlegesen amit hozzácsavarozol a motor alatti és a két tartály közötti elválasztóhoz a léc végeinél, majd a műanyag tartályból kifele átfúrva oda tudod csavarozni a függőleges lécekhez a műanyag tartály falát több helyen.
Tulajdonképpen nem kell ide lézermester, egyszerűen csak megint belefutottam valamibe, amit nem tudok értelmezni és nem tudom, hogy én vagyok ennyire hülye, vagy csak a szokásos ködösítés...
A feladat egyszerű, van egy fafelület, amibe összesen 32db 12mm magasságú egyszerű (Arial jellegű) nagybetűt (verzál) kellene begravírozni 0,6-0,7mm mélységben. tele van a youtube ilyen lézergravírozós videóval, nagyjából látszik, hogy mi mennyi idő.
erre a maestro a következőket írja nekem miután elküldtem neki a dwg fájlt.
"Úgy sejtem hogy ezt, cc. 9-12 réteggel lehet eltávolítani,és így sem kerülhető el az elszíneződés, amit kis finom csiszolással szerintem lehet kezelni. Egy réteg az elképzelt beállításokkal több mint 1,5 óra. Ha tudom a fa fajtáját kipróbálok egy betűt és meglátjuk milyen lenne."
Tehát nem is a teljes meló lenne másfél óra, hanem a 9-ből egy réteg?? Tehát 15 óra lenne 32 betűnek a lézergravírozása???
Oké, a maestro kicsit túlfinomkodta a dolgot az égetés mértéke körül, nem kell nekem, hogy nyers fa szín maradjon a munkálat után, mintha mechanikusan gravírozta volna, nem baj ha elszíneződik az égetett felület.
Éppen a napokban kaptam egy ilyen névjegykártyát, hát nem hiszem, hogy x óráig készült volna...
Igen. Ha nem zárja le, kiszippantja az olajat. (vizet) A víz túl híg, és követhetetlen, legalábbis a szinkronnál, arról nem beszélve, ha ott beszippanja, az szívás :)
A folyadék oszlopnak csak az emelkedés különbségét kell megnézni. A zárt végénél vákum keletkezik, na az nem mindegy hogy mennyi.
"A másik gondom, hogy nem szív akkorát, mint eredeti állapotában."
Most sokkal többet kóvályog benne a levegő és bizonyára megnövekedett a rendszer áramlási ellenállása, és még a fakorongok illesztésénél is mellészívhat. (nem látok ott tömítést)
Mondjuk, azt nem egészen értem, hogy miért jó az a vödör az alján a lyukkal. Azon csak átszívni tud, így kimarad ebben a térben a leválasztás. Abban sem vagyok biztos, hogy ezek a "mezei" megoldások megfelelően megpörgetik a levegőt. Az meg szükséges a hatékony leválasztáshoz.
Nos, egyelőre az átszívást nem teszteltem, csak a kimenő lejjebb/feljebb milyen hatással van az "elveszett" pormennyiségre.
Itt a két verzió:
Sajna csak ilyen szűkített hosszabbítót találtam a porszívócső meghosszabbítására.
Belelapátoltam egy befőttesüvegbe egy kevés, nagyon finom fűrészport. Lemértem az üveggel együtt, 366 gramm volt a súlya. (a második szíváskor is pontosan feltöltöttem ennyire).
Csak a Karcherből szedtem vissza mindkét esetben, igyekeztem ugyanolyan alaposan és nem melléöntve visszaszedni. Legnagyobb meglepetésemre mindkét esetben ennyit mutatott a mérleg:
Há' mondom ezt meg hogy?? Na összekevertem a megmaradt mennyiséget szemre ugyanannyi durva, esztergálásból félretett forgáccsal. Kb. ilyen volt a mixelt és a csak finom por állaga:
Nos, az így kapott mix súlya az üvegben 392 gramm lett, a Karcherből visszanyert anyag mindkét esetben ugyanannyi lett: 384 gramm. Az hogy itt kevesebb "veszett el" (ment át a porszívóba, maradt a csőben, stb) gondolom annak a számlájára írható, hogy a durva forgács is "lehúzott" valamennyit magával és ott tartotta a Karcherben.
A Karcher elég alacsony, a kimenő lentebbi állása kb az edény magasságának feléig leért. És mégis ugyanannyi hiányzott. Nekem ez érdekes eredmény.
A porszívó edényét és szűrőjét rendesen kipucoltam, kifújtam kompresszorral, hogy ugyanolyan eséllyel induljon mindkét eset. Előtte/utána:
A porszívóm 1500 wattosnak mondja magát, talán írtam korábban hogy OBI "sajátmárkás". Nekem egyelőre tetszik. Az különösen, hogy nem kell be- vagy kikapcsolgatni. Most leteszteltem a szalagcsiszolómmal is rendesen, szintbe csiszoltam a favödröm tetejét:
Humán szorító gyanánt egyszerűen beleálltam a vödörbe és körbeforogva szépen leszedtem a felesleget. Normál esetben ilyenkor én is, a csiszoló is, meg persze a vödör belseje is úszott volna a fűrészportban. De rendes elszívással: vödörben semmi, játszós mackón minimális, csiszolón szinte semmi por nem látszott. Régen sosem használtam hozzá elszívót, ez a teszt viszont meggyőzött, hogy KELL :)
"Csak kisebb gépekhez lenne jó?Körfűrészt nem vinné el?Gyenge lenne hozzá a szivása?Pedig 1200w-os."
Nem, legalábbis nekem nem vált be az asztali körfűrészhez. Nem a szívása a lényeg (az 1200W meg önmagában semmit sem jelent), a porszívók viszonylag alacsony légszállítás mellett nagy vákuumot csinálnak, azaz jóformán csak a cső végénél érvényesül a szívóhatásuk. (szemben a forgács elszívókkal, amik sok levegőt mozgatnak, lényegesen kisebb vákuummal)
"Akkor a hamuporszivóhoz még kellene külön egy szaparátor?Akkor lehet jobban járok ha veszek külön egy szobai porszivót 1800w-ost és ahhoz csinálom meg a papirhordót."
Tudom, hogy nem fogod elhinni és tovább agyalod a dolgot, de nem fogsz jobban járni. Egyrészt, bár ezért már hülyének lettem itt nézve, de én kefés motoron nem szívnék keresztül faport....oroszrulett. Igaz, van aki szereti. :-DD Másrészt folyton takarítanod kell majd.
"A hordó mérete kb 40cm átmérő és 70cm magas,de holnap pontos méretet tudok mondani."
Hop-hop, ha ekkora, az érdekel. Írok emilt ha még él az ajánlat.
"Hogyan lehetne házilag a szívóerőt lemérni? Szeretném valahogy egzakt módon összehasonlítani az eredeti és az átalakított gép szívóteljesítményét."
Ha tudod, hogyan mivel végzik a motorkerékpárok karburátorszinkronját, közel állsz a kérdés megválaszolásához :-)
Tehát fogsz egy kb kétméteres 6 vagy 8 mm-es benzincsövet, azt "U" alakban meghajlítva egy deszkára felerősíted és kb félig felöntöd hidraulika olajjal. függőlegesen állítod, az egyik végét lezárod, a másik végét összehozod a szívóággal. A folyadékoszlop emelkedni fog az eredeti és az átalakított gép szívóteljesítménye függvényében.
Remélem, érthetően írtam :) Valami ilyesmit kell csinálnod, mint amit a videó elején látsz:
- műanyag edény nem lesz jó. többmindenki próbálkozott, csak annak működött aki belül rendesen telirakta merevítéssel
- forgácselszíváshoz nem az számít hogy mennyire erős (felszedi-e a szőnyeget) hanem hogy sok levegőt mozgasson. mérési módszert csak a fújásra tudok, ha a kimenet hozzáférhető, akkor kipróbálod mennyi idő alatt fúj fel egy 200l szemetszsákot.
Nem is tudom, hogy mivel kezdjem. Elkészültem a forgácsleválasztóval. De egyenlőre nem lett jó. Úgyhogy ma csalódottan zártam ma be a műhelyajtót.
Először is az ötlet: arra gondoltam, hogy miért készítsek plusz egy leválasztót, amit aztán csővel a porszívóhoz kötök, miért ne lehetne a kettőt összeépíteni. Az alap egy Parkside műhelyporszívó. Úgy gondoltam, hogy a porszívó eredeti gyüjtőrésze lenne a leválasztó és a motor/szűrő komponens kerülne egy külön térbe. Ezt a teret ráépíteném a porszívó tartályára. Így nem gégecsővel lenne összekötve, hanem közvetlenül. (Nem tudom van-e már ilyen megoldás, én még nem láttam, de az is lehet, hogy feltaláltam a spanyolviaszt, az is lehet azért nincsen ilyen mert ez az egész eleve elvetélt dolog)
Csináltam rengeteg fotót, majd összefűzöm egy videóvá hangkommentárral, elsőnek a végeredményről most egy kép:
A részletek:
A porszívócső bemeneti részénél belülre raktam egy 50-es PVC könyököt, kicsit lefelé fordítva, hogy a forgács a fém vödör szélén pördülve szaladjon le.
Készítettem 15-ös rétegeltből egy korongot, ez megy rá födőként az eredeti tartályra.
Erre kerül a műanyag vödör. A kettőt egy 63-as átmérőjű lyuk köti össze, egy 63-as PVC könyök fordul át a szívótérből a gyűjtőtérbe. (ide elképzelhető, hogy egy függőleges cső kéne, ahogy azt ma megvitattátok, ami lejjebb megy a bemenő csőnél.)
A vödör tetejére jött még egy rétegelt korong, hogy össze tudjam házasítani a motor résszel.
Aztán jöhetett a próba.
És a hiba:
Na igen. Akkorát szív a gép, hogy a vödör behorpad :( Ez annyira felcseszett, hogy be is fejeztem a melót. Aztán persze agyalni kezdtem, hogy ezt mivel lehetne kiküszöbölni. Belső fém abroncs, stb, de szerintem eleve szar ez a vödör. Úgyhogy valami merevebb falú cucc kell. Pl. szegmentált, fa lécekből :)
A másik gondom, hogy nem szív akkorát, mint eredeti állapotában. Erre nem is igazán tudom a magyarázatot. Hiszen az eredeti gégecső belül kb 35-40 mm. A két teret ezért ennél jóval nagyobb átmérővel kötöttem össze. Mégsem elég erős. És a felső műanyag vödör is elég poros lett a próba után. A nagyobb darabok lent maradtak.
Hát ennyi.
Fontos! Tényleg várom az észrevételeket, ti mit csinálnátok másként? Nem szeretném, ha kidobott pénz és idő lenne ebből.
Vannak még képek további részletekről is.
Hogyan lehetne házilag a szívóerőt lemérni? Szeretném valahogy egzakt módon összehasonlítani az eredeti és az átalakított gép szívóteljesítményét.
Alapvetően arra van, amire kitalálta az az alaszkai brigád. Hogy amikor kunyhót kell építeni 600km-re a legközelebbi fateleptől, viszont az erdő közepén vagy, és fűréazed van, akkor ezzel megoldod. Lesz gerendád, pallód, mindened, csak benzin legyen.
ami blogokat olvastam róla, ott mind olyanok használják, akiknek nincs profi fakitermelő felszerelésük, viszont szeretnek héjázni ingyen anyagot. kertben kivágnak egy fát. nekedadják ingyen. hogyan viszed el? feldarabolod helyben, és elviszed a kombi asztrával. erre való, nem többre.
Mi a faxnak 1800w-os motor?????? Ebben nem lesz semmiféle hepaszarság ami lefullasztaná. Bőven elég az 1000W-os, de ha találsz kisebbet, 650-est, az is untig elég lesz. A porszívóhoz való tekergetős motorszabályzót is építsd be, mert fűrészport totál fölösleges orkánrobajjal szívatni ha eleve lokálisan szívsz el, gépre szerelt adapterrel ami eleve irányba köpi.
Motorból olyat keress aminek külön hűtése van (tetején egy kis motolla) nem tudod tönkretenni akkor se ha benyeli a fűrészport. Ha eldugulna a cső, akkor se ég le, csak forog magában. Az átáramlós, visítós szarokat felejtsd el. Ipari hulladékok. Újonnan egy 1000w-os motor 8e körül van.
Sőt, most hogy az összes robbantott ábrát átnéztem egészen biztos vagyok benne, hogy az OF1912RE az. Lehetne még az OF2200RE is de annak lekerekített a tetején a motorburkolat. Az összes többinek pedig kerek a fogantyúja.
Akkor a hamuporszivóhoz még kellene külön egy szaparátor?Akkor lehet jobban járok ha veszek külön egy szobai porszivót 1800w-ost és ahhoz csinálom meg a papirhordót.
"A hamuporszívó jó elszívónak egy normális leválasztóval a kisebb gépekhez (csiszolók, kézi körfűrész, lemello, felsőmaró) Nekem is abból van a kisebbik."
Csak kisebb gépekhez lenne jó?Körfűrészt nem vinné el?Gyenge lenne hozzá a szivása?Pedig 1200w-os.
A hordó mérete kb 40cm átmérő és 70cm magas,de holnap pontos méretet tudok mondani.
szerintem nem az a poen benne hogy nem kell szalaggatter, hanem hogy oda lehet vinni a rönkhöz, nem kell a rönköt vinni a fűrészhez. mert egy kisebb rönk is hamar megvan 5-6 mázsa zölden, azt meg nem triviális pakolni sem meg szállítani sem, netán még út sincs az erdőben. ezzel meg a helyén fel tudod vágni akkorára, amit már két ember fel tud pakolni.
Igen, ahhoz kellene, de ha ez ugyanaz a 46cm magas, mint a hirdetésben is, akkor sajnos az kicsi nekem. Ekkorából pont akkorát tudnék csinálni, mint a mostani is.
------
A hamuporszívó jó elszívónak egy normális leválasztóval a kisebb gépekhez (csiszolók, kézi körfűrész, lemello, felsőmaró) Nekem is abból van a kisebbik.
De amúgy nézem a videókat, a keret maga nem egy nagy cucc. Aluprofil, csavar, semmi nagy találmány. Viszont ha az embernek van egy jó erdeje, akkor nem hülyeség.
Nekem inkább az a bajom vele, hogy sok a veszteség, egy szalagfűrész kevesebb vesz ki az anyagból. Persze, amikor a világ végén alaszkában kell gerendát csinálni a semmiből, akkor persze ez a kurvajó megoldás.
Az előnyök nyilvánvalóak. Felsorolnám hogy mire kell figyelni
- az edény felerősíti a hangját
- olyan motor kell, aminél a motor hűtése külön van az elszívástól. takarítógép motor
- szerintem még így is kell porzsák vagy valami szűrő, hogy ne menjen a motorba a cucc. és az nem kellene a tartályban legyen, mert akkor sokkal többet kap a finom porból.
Tulképp egy háztartási porszívó házát is el tudhatod vágni úgy hogy házastól rá tudd tenni.
Visszaolvastam, most értem, mit nem értettem eddig.
Amit én használtam Boróka, az az olcsóbb, és kellett hozzá alapozó - Te pedig a 2:1-bent használtad, és abban van favédő vegyszer is (enyémben nincs), és ezért nem értettem, miért van kiemelve, hogy maszk kell, hiszen az "enyémnél" csak arra kell vigyázni, hogy a nedves szemcse ne kerüljön a légutakba :)
Az itthoni maszk méregkönyves (szántóföldi) permetszerekhez ajánlott maszk, szintén szénszűrős, az is elegendő lesz..., mondjuk, a maszk jobban elérhető nekem, mint maga a festék :)
Alaskan mini mill - láncfűrészhez való basz, amivel rönköt lehet "gatterolni", vagy gerendára felvágni Kedvenc kis műsoromban láttam. Nem volna hülyeség házilag barkácsolni valami ilyesmit.
Futottam ma egy kört, színhiányosan találtam is itt, van Polifarbe zöld és van Trilak (több színben) is hasonló áron, már csak egy olyan bolt kell, ahol van színminta is hozzá :)))
A Trilakról mondta az eladó, hogy az elég régi termék és nincs róla rossz visszajelzés.
Tényleg jó híg lötty, de nekem pont hasonló kell, ennyiért simán ki is lehet próbálni :)
maszk van mindenféle, akkor ezek szerint nem volt semmi extra.
Hát, én nem turmixoltam, de megkapta azt, amit egy ilyen festéknek meg kell kapnia, mégis szétesett és én ilyenkor hisztis leszek.
Sőőőt, mivel egy flaska kevés lett, másnap vettem egy újat, és annak ellenére, hogy ugyanott vettem (gyártási-állási idő) a két doboz közt is volt különbség.
Mogyorót és gesztenyét is vettem, az egyik szép narancssárga, míg a másik korrekt lila :)))
Mi most a második festésnél tartunk már, ha az segítség, el tudom mondani, mit ne.
Tikkurila Valtti - piszok jó vele dolgozni, kiadós, de nem tartósabb annyival, amint amennyivel többe kerül a társainál
Tikkurilla Pinja - ez nem annyira lakossági már, felkenés után piszok jól mutat - de ez ne tévesszen meg, fenyőről, vörösfenyőről és kőrisről éppúgy lepergett.
Ezeket a termékeket előszeretettel ajánlják háztartási festékboltokban.
Marad a Milesi :)
Ha a színed még nem adott és van rá lehetőséged, akkor ne nagyon sötét színnel kezdj, mert X év múlva is kerül rá majd réteg és akkor nagyon sötét lesz ott, ahol nem csiszolod teljesen vissza.
Ööööööööö....... Nemrég volt egy hosszabb thread pont emiatt. Hivatalosan csak ecset és kenés. De az a mezei felhasználónak szól.
Viszont megfelelő félmaszkkal és szűrővel szerintem fújható egészségkárosodás nélkül.
Nekem nem volt problémám a felkeverés utáni széteséssel, igaz én nem azt szoktam hogy kézzel keverek rajta kettőt egy falappal, hanem vagy 5 percig abuzálom egy fúrócsavarozóba fogott csigás keverőlapáttal. :)
A Borókát arra nem tudtam rávenni két napon keresztül (most festettem vele pergolát), hogy felkeverés után ne essen rögtön színeire - ráadásul a saját színmintái közt is hatalmas eltérés volt, nemhogy felkenés közben. Ám köszi az infót, jó tudni, hogy ha kell, akkor fújható.
A maszk általánosan kell csak, mint amennyire szükséges az a fújás miatt, vagy itt van valami pluszban is?
Igen, a korlátok laza átcsiszolása meglesz, a magasnyomású öblítés meg majd' minden évben megtörténik
point néztem, MM-ben 7eFt egy ilyen twister feltét. Sima ciklon az egész, ha a tetejébe egy matracfújó-szívót teszel azzal is működne. Hobbiasztalos kategóriában ezt a lombfűrésznél lehetne használni asztalba beépítve.
Teljesen értjük egymást, mindketten. Az egyetlen apróság, hogy te egy kézi körfűrészt vezetsz végig a vágás vonalán, némi segédlettel, én meg a körfűrész asztalon próbálok egy vonal mentén egyenes vágást készíteni. Kézi körfűrészem (még) nincs, de alumínium öleslécem az már van - tehát a hosszú vezető megvan. Ha veszek egy kézi körfűrészt a későbbiekben, akkor jól fog jönni a hozzászólásodban leírt módszer, köszönöm szépen.
Nekünk is ilyen porszívónk van. A nagy porcicák ide gyűlnek, és porszívózás után egyszerűen ki lehet önteni. Az apraja meg megy a tartályba (ja, porzsákmentes a gép.) amit sokáig nem is kell üríteni. Ha nincsen rajta, akkor a kicsi tartályban lévő kicsi szűrőre hamar felrakódik a sok haj, meg gyösz, akkor gyakran kell a tartályt tisztítani.
nekem csak ilyen porszívóm van régóta, másmilyen nem teheti be a lábát. az az értelme hogy használat után egy mozdulattal kiüríthető, látszik benne az összeszedett lego, és szinte semmi nem megy a porzsákba. így bátran megvehetem az 500 forintos szuper papírporzsákot, mert évente max 3x kell cseréljem, de akkor is csak a béke kedvéért.
Kültérre én a Milesi Hydrocrom nevű vékonylazúrját használom. Velúrhengerrel kenem fel. Híg, viaszos anyag, nagyon mélyen beissza a fa. De mivel híg könnyen megfolyik, erre figyelni kell, mert pár perc után már nem korrigálható a megfolyás. Az első réteg fakó és csúnya. A második réteget 4-6 órával később kell felkenni. Ez előtt egy nagyon finom csiszolás javasolt, de nem kötelező. A második réteg már szép, hozza a kiválasztott színt és a tapintása is nagyon kellemes. Harmadik réteg nem javasolt. Hosszú évekig tart. Van gyári felújítója is, amit évekkel később fel lehet kenni. Nagyon tuti anyag (igaz nem a legolcsóbbak közé tartozik 1L kb 3.300 Ft. Az 5L-es kb 15ezer). De az olcsó anyag akkor válik drágává, amikor két év múlva kezdheted előről átcsiszolni és újra festeni.
Csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy ha valaki keres egy 18000 darabos puzzle-t mert hosszú távú kihívásra vágyik, és én javaslom neki a Ravensburger eme termékét képpel, linkkel (ahol nincs egy darab sem), attól ő még nem lesz kint a vízből, mert 6 éve nem gyártják és sehol sem kapható. :P
Emiatt én pl csak azt javasolom ami az adott linken aktuálisan is elérhető.
Van két darab deszkám, mik szélessége jobbról, bálról a körfűrész lap és a talp közötti távolság.
A vágandó anyagra felteszem a vágás helyének jelét, és annak függvényében, hogy jobbról, vagy balról vágok, ehhez a jelhez passzítom hozzá a "talpsablonomat".
Itt húzok egy vonalat és ehhez a vonalhoz teszem hozzá a körfűrész vezető sínemet, ami egy asszimetrikus alumínium L profil.
Ezt két szorítóval hozzáfogatom az anyaghoz, majd a körfűrész talpát ennek mentén vezetve vágom el a hosszú anyagot.
Tapasztalataim szerint meglepően pontos vágást lehet vele még 2-3 méter hosszú anyagon is csinálni.
Fölül jön be a cucc, az "elszívó" rész az csak "oldalt" lukas, sok-sok apró luk van a cső palástján.
Az alja nem likas, hanem le van fenekelve.És mint a képen látszik, oldalra van némi palástja körbe.
Tehát csak a palástnál tudja beszívni a levegőt.
Az ósönös eladó bácsi azt mondta mikor vettük, hogy jo(bb) "függőlegesen" tartani, és nem megdöntve (szekrény alatti porszívózás nem annyira ok), mert akkor "felrántja a nagyobb cuccokat is).
(bár a sok kis lik miatt némi kételyt éreznem kellett volna, a kijelentésével kapcsolatban)
No a lényeg...
Hétvégén pókhálóztam a spájzban, és azt tapasztaltam, hogy FEJJEL lefelé használva is "működik" a leválasztó !
A leválasztott cucc - így fordítva használva - a leválasztó tetejében keringett !
Lehet nem sok segítség...de engem meglepett a dolog... :-)
Lehet érdemes lenne az elszívó részt valamilyen hasonló formában kialakítani nektek is. ( oldalán sok-sok kis lik, alja lefenekelt, körbe palást )
Mondjuk kérdés mennyit segít a "leválasztáson", hogy ugye ennél keskeny-hosszú a leválasztó tartálya !?
Petör köszi! A vázszerkezet és csatlakozásai (gerendák, merevítők, oszlopok), valamint a hajópadló illesztései miatt gondoltam, hogy fújni kellene valamivel, hogy azzal talán szebb lesz.
Venni nem vennék, ha kell, bérelek, vagy elektromos pisztoly kölcsön is tudok kérni.
És egy ilyen elszivó jó lehet valamire szerintetek?1200w os és szerintem egy olyan egyszerű megoldásról van szó a belsejébe mint LyPapa álltal feltett elszivós képeinél (91034).
Kerti kisház (szerszámtároló, biciklitároló...) építés projekt van folyamatban. A hét vége felé várható, hogy lehet már festeni. Mivel -számomra- nagy felülteről van szó (cca 70m2) és nem vagyok képben, hogy mi lenne a nagyjábóli optumim megoldás, ezért szeretnék tőletek segítséget kapni!
Mit érdemes felrakni? Kültéri vastaglazúr elég drága, én a kerítéslazúrokat nézegettem, ami jóval olcsóbb. Persze ebben jóval kisebb a színválaszték, de azért találunk megfelelőt. Gondoltam a zománcra is, de nem tudom, hogy ilyen nagy felületen a mozgások miatt nem reped-e meg...
Ha mondjuk ezt választom, akkor a felvitelére mit javasoltok? Festékszóró pisztoly? Kompresszoros pisztollyal? Széles ecsettel? Egyik sincs -ecset mondjuk van- és nem is festettem még egyikkel sem.
Szia.Mennyi kellene?Ha neked is ilyen porelszivós project-hez kellene akkor egyet tudok neked küldeni.(asszony hozta borászattól,valammi deritő anyag volt benne).
cseréltem le erre 
a könyökre.
Ezért cseréltem könyökre: 
A mért eredmény km/óra, ennyit tud az einhel forgácselszívó új korában a gyári gégecső végén, amikor még nincs eltömődve a zsákja a finom porral.
