Ha csak ennyiben gondolkodsz, szerintem vegyél különböző csemegefajtákat, ha jók, akkor lelegelitek a nagyját, aztán ha mégis marad valami, azt bele lehet tenni a meglévőkből készített mustba.
Fajtában nem tudok segíteni, de az Irsai nagyon rossz nem lehet a céljaidra, ha mégis ezt választod.
Már több helyen láttam faiskolában szőlőoltványt Pesten, ám kétlem, hogy ilyenkor nagy választékot találnál. Inkább csak olyan kereskedőknél, akik az illendőnél nagyobbat akarnak szakítani.
De ha tudsz ingyen vagy olcsón telefonálni, és rászánsz egy órát, akkor ülj le a monitor elé, és hívogasd végig a kerületedben lévő faiskolákat, hátha.
Én úgy tudom, ez a 22-25 (vagy akár 30) fok csak két hétig szükséges, ameddig elkezd összeforradni a nemes az alannyal. Utána (ha már majdnem kezdenek kibomlani a rügyek) kirakásig 5 fokon tárolni.
A szőlő oltásában mármint kézben oltásról lévén szó kezdő próbálkozó vagyok. A mikéntjét a you tubról néztem le a szőlőtermesztés c. kisfilmből. Ott mutatják hogyan is kell. Amugy Én is átoltani szoktam ez az első ilyen próba.Egyébként ott hangzik el 22-25 fok fürészporban nedves helyen stb.
Régóta van szőlő a kertünkben, régen az egész terület szőlős volt, most már csak nyolc tőke van, amiről nem tudom, hogy milyen szőlők lehetnek, de valószínűleg fehér borszőlő fajták (az egyik finom roppanós, muskotályos ízű, a másiknak elrághatatlan a héja és kissé savanykás).
Ültetnék még néhányat, egyelőre most csak 6-8 tőkét. Borkészítéssel eddig nem foglalkoztam, de idővel ki szeretném próbálni, ezért arra gondoltam, hogy olyan szőlőfajtát ültetnék, ami vegyes felhasználásra alkalmas. Vagyis, ami enni is finom, de a maradékot meg tudom csinálni bornak.
Kezdeti utánaolvasás után jelenleg az Irsai Olivérre gondolok, mert elég igénytelennek tűnik, mellesleg korán érő, aminek örülnék, és bort is készítenek belőle.
Érdekelne a véleményetek, hogy jól választok-e, ha irsait veszek, illetve van-e esetleg jobb/más ötletetek. A lényeg az lenne, hogy ne legyen nagyon érzékeny, mert ugyan mindig próbálok rendszeresen permetezni, de van, amikor csúszok vele. A kertben egyébként homoktalaj van, domboldal teteje, környező nagy fák miatt nem tűzi egész nap a Nap, de elég fényt kap a terület.
A szőlő oltványokat jövő héten venném meg, és jövő hét hétvégén ültetném. Budapesten tudtok esetleg olyan faiskolát, ahol szőlőoltványt is lehet kapni? Mert különben csak neten tudom megrendelni postai utánvéttel.
Időközben rájöttek, hogy az alanynak nem elég a filoxéra tűrőképesség, hanem a talaj mész tartalma sem mindegy, és a növekedés erőssége, és a nemes vessző tűrőképessége is különböző.
Valaki legyen oly kedves, hogy megírja már nekem, hogy akkor a szőlővesszőt hideg vagy meleg helyen kell gyökereztetni???
Józan gondolkodással nem az lesz a melegen gyökereztetésnek a vége, hogy a hajtás megindul a gyökérzet meg még nem tud kifejlődni és nem lesz tápanyagutánpótlás?
Vagy ez tökre nem így van?
Akit esetleg zavarna már, hogy még mindig ezen a kérdésen lovagolok, az kérem nézze el nekem!
Kösz a gyors választ.És még egy kérdés aki ért hozzá:Zömében chardonnay szőlőm van és ehhez jön ami nem fogy le csemegék és minimális rizlingszilváni.Ebből áll össze a háziborom.Ugyebár mivel örökség Apám után adott a dolog de a rizlingszilvánit le kéne váltanom. Ez kb 30 %-a a 500 nm területnek. Az érési idő miatt, hogy egybe szüreteljek szürkebarátra,vagy pölöskeire gondoltam. Ti mit szoltok? A pölöskei mellett a rezisztencia szól :) vagy esetleg jótanács?
Leoltottam 30 db pölöskei muskotályt,most nyirkos fürészporban előhajtatom 23-24 fokon.A kérdés :alanynak valamilyen aprószemű sötét direkttermőt kaptam Ha ez nem a kifejezetten nem az oltványosok álltal használt alany akkor nem is olyan ami ellenáll a filoxérának?
Az alany aprószemű mélysötétkék igen késői éréső magos,szinte csak mag, és héj.
Szia! Én a helyedben nem kockáztatnék európai vesszőkkel ha nem homokos a talaj. Hogy mekkora a veszély az attól is függ, hogy a környékeden mennyien termesztenek szőlőt és mennyire ápolják azt. Én szőlőtermesztő vidéken élek ahol nagyon sok az elhanyagolt ültetvény és sajnos jelen van a filoxéra. Ha közel s távol senki nem termeszt szőlőt akkor minimális az esélye, de én még ezt a minimálisat sem kockáztatnám. Gondolj bele, ha évek múlva már gyönyörű a lugasod, gyönyörűen terem és ne adja Isten akkor jelenne meg... A másik érv a gyökérnemes vesszők ellen, hogy az oltványok növekedési erénye általában jobb és gyorsabb a dugványnál és lugasról lévén szó ez is fontos szempont lehet.
A korábbi évekbn ilyenkor már rügyfakadás után voltunk. Most meg jó lesz ha április legvégére elérjük ezt.
Nem tudom mennyire lesz a késői fajták éve az idei. A lemosópermetezéssel is még űgy néz ki várhatok két hetet is.
Nem is csoda hogy ezen a fórumon is alig van bejegyzés, mert egyszerüen nem történik semmi, csak várhatjuk türelmetlenül februárvégi hőmérsékletek közt a tavaszt.
Tavaly metszettem először szőlőt, az idén második alkalommal.
Csercsapos váltómetszést (hosszúcsapos váltómetszést) próbáltam alkalmazni, amihez viszont alapvető az első világos rügy meghatározása. Ez számomra mindkét alkalommal nagy dilemmát okozott.
Van valamilyen praktikus módszer az első világos rügy egyértelmű, biztonságos meghatározására?
Az első jól fejlett rügy a vesszőn?
Vagy esetleg az első normális hosszúságú ízköz alsó rügye?
Vagy az első jól kivehető szárcsomón (megvastagodáson) elhelyezkedő rügy?
Esetleg a legalsó befelé, fás rész felé néző rügy?
Én a Detersol és Sanaton szereket ajánlanám. A kettő kb 2000 forint (lehet kicsit több) de 1000 litrenyi hordót lehet vele megtiszítani. Még a penészes, dohos hordókat is rendbehozza. Nálunk a kertész átruházban is kapható, de borász szaküzletben szerintem bárhol megtalálod.
Én azt tapasztaltm, hogy a folyamatok után több öblítővizet érdemes használni mint amit javasolnak. Illetve a teljes folyamat végén én kiforráztam a hordót.
Persze mindez kkor érvényes, ha a hordók nem száradtak szét. Ahogy azt mások is írták.
A Rizlingszilváni alapvetően borszőlő.Csemegeszőlőként nem telepítik jellemzően.Hobbizóknak én nem ajánlanám, mert a legkényesebb szőlőfajták közé tartozik.Réz és kén bonyolult időjárási és fertőzöttségi viszonyok között annyi nek, mint a szentelt víz!Csak szellős helyre érdemes ültetni, mert minden betegség a leghamarabb megtalálja.Aki mindezek ellenére rá vetemedik, az sok munkával brutális termést takaríthat be róla, és jó közepes minőségű bort készíthet belőle.
Én szótfogadnék az unokatestvérnek! Ennyi idő kénezetlenül, óhatatlanul problémát okoz a hordónak. Magyarul v.milyen szintű penészesedés szinte biztosan van benne. Kénezetlen hordó tapasztalatom szerint gyorsabban is korhad. Lehet ugyan kis mértékű penészt trisózgatni, belsejét gyalulgatni, de tökéletesen a penész íz nem el tüntethető a fából. Nincsen annál nagyobb méreg, mikor egy szépen érett, igéretesnek induló termés kellemetlen ízt, illatot kap a hordótól. Én inkább vennék v.mi megbízható helyről használt hordót pár ezer Ft-ért, a nagyapait pedig szépen leápolnám és dísznek jól mutathat.
Bocsánat ha egy kicsit konkrét voltam, de már én is megjártam!
Gondolom a hordó pincében volt tárolva, és nem száradt szét.
Először bele kell nézni, hogy milyen a belseje. Égő gyergyát kell belelógatni. Ha elalszik, akkor elemlámpa égőt.
Ha 6-7 éve a hordók ki lettek mosva, és ki lettek szárítva, akkor viszonylag tisztának kell lenni.
A vizsgálatok után egyet kiválasztasz, hideg! trisós vizzel kimosod alaposan, tiszta vízzel kiöblítgeted, majd napokig kicsepegteted úgy, hogy ne legyen nedves a belseje. Ezután egy kénszálat elégetsz benne, bedugva a nyílásait.
Kb egy hónap múlva belenézel, és ha tiszta belül, akkor őszig havonta kénezed.
Ha még ősszel is tiszta, akkor forró vizes trisós, majd citromsavas mosás.
Olyan kérdésem lenne, hogy olyan hordóba, amiben, már régen nem volt bor, meg e éri rendbehozatni és újra bort tárolni bennne?A helyzet az hogy anno a nagyapa , csak ebben készített bort.Mióta kb. 8 éve eltávozott apunak nem volt elég ideje ahhoz , hogy törődjön vele így az egyszerűbb demizsonos megoldást választotta. azóta eltelt úgy cca. 6-7 év és a hordók üresem kongnak.A hordók szerintem elég régiek, mert az oldalukon mintha a Magyar Korona volna belepecsételve (faragva).Úgy hozta a sors, hogy megérintett a bor szeretete (idén már a saját borom kortyolgatom, saját szőlőből...) és a nagyapámhoz híven szeretném én is hordóban tárolni a bort,ha macerásabb is mint a demizson és nagy örömmel töltene el, ha ugyanazokban a hordókban is tarthatnám, miben a nagyapám is tartotta.Nem tartozunk a borvidékek közé, de a faluban és főleg a családomban nagy hagyománya van a borkészítésnek, főleg olyan szőlőből, amit a saját munkánk gyümölcseként szüretelünk.Már terveztem a hordók felújítását, csak egy mai beszélgetés során az unokatestvéremmel (azonos a nagyapánk) azt tanácsolta, hogy mégse tegyem, mert abban a hordóban tárolt bor már nem lesz jó.Ő már egy pár évvel ezelőtt megpróbálta.Fontos még tudni, hogy ezek a hordók nem voltak áslungolva (nem volt bennük kénlap égetve).Ebben szeretném a tanácsotokat kérni.Válaszotokat köszönöm.
Dani
u.i.:(az előző hozzászólásokhoz) A tavalyi (1. éves) tapasztalataim alapján a Zalagyöngye nem igényel túlzott törődést évi pár permetezés, főleg lisztharmat és peronoszpóra ellen, zöldmunka terén nem tudok véleményt mondani, mert és azt mindig időbe és becsületesen elvégeztem, de így visszagondolva nem túl zöldmunkaigényes.
Nekem a Zala gyöngyével nincs tapasztalatom de a Rizling szilvánit csak az általam felsorolt többi borszőlőhöz képest tartom finomnak étkezésre. Édesnek édes de szerintem a csemegeszőlőkkel nem veszi föl a versenyt ízben és a magokat is érzeni. Én át is oltom az idén csemege fajtákra.
Tulajdonképpen az érdekelne, hogy a zalagyöngyéhez mennyire hasonlít ropogósságban.
Mert a zalagyöngye ropogós és kevés/kicsi magok vannak benne.
És az is nagyon finom.
Ahhoz képest ez milyen?
Mert pl. azt a fajtát nem szeretem, amiben nagy magok vannak és nagyon rugalmas a szem.
A zalagyöngye ropog a fogak között.
Akkor milyen a rizlingszilváni? Mert ha ropogós, édes, nem érezni am agokat benne, akkor simán megéri étkezésre telepíteni belőle 10-20 oltványt, főleg ha ingyen van.
Nekem van 25-30 tőke rizlingszilvánim és nem túl jók a tapasztalataim vele. Nálam majd minden évben elkap valamilyen gombás betegséget. Persze lelkesebb permetezéssel biztosan meg lehetne védeni, én kizárólag ként és rezet használok azt is csak lemosásra és néhányszor évközben ha nagyon kell. Viszont a tramini, az olaszrizling és a szlanka ültetvényeim úgy tűnik megelégszenek ennyivel, kizárólag a rizlingszilváni betegeskedik...
Ugyanakkor idén ültetek (és oltok) először csemegeszőlőt, eddig mindig csak a felsorolt fajtákból csipegettem étkezési célra is és ízre messze a rizlingszilváni "jött be" legjobban... Szerintem finom fajta! :)
Én nem vödröznék, ásnék egy kis árkot a kertben, védett helyen, döntve bele az oltványokat, a gyökérre föld, esetleg hosszabb távú tárolásnál víz, és kész. Fagyveszély esetén még esetleg egy kis földdel betakarni az alsó nemes rügyeket.
Annak szerintem nincs jelentősége, hogy a pincében áll, vagy a földben. A földben legalább addig is odatömörödik mellé a talaj.
