A kávé, kávéfőzők és -darálók tudománya és művészete.
Szeretettel várunk kérdéseiddel és véleményeddel, de előbb nézz szét a www.kavekorzo.hu weboldalon, ahol már sok elméleti és gyakorlati tudnivalót összefoglaltunk.
Emlékszel még, az eszpresszód milyen volt az első napon? Szerintem a Mukkáról sem tudtál meg semmit ennyi idő alatt, majdnem 0 kísérletezéssel.
Eleve, az alumínium kotyogóféléknek kell egy vékony patina-réteg ahhoz, hogy jót főzzenek, az elsőre kb. 3 nap, amíg kialakul. (Később, ha egy ideig nem használtad a gépet, már 2 alatt újraalakul.) Ennyit még akkor is várni érdemes, ha a módszerekkel, alapanyaggal még el sem kezdesz variálni.
Pszichológiai oka lehet ennek az árképzésnek: a német ebay-t nézegetve észrevettem, hogy a szálhúzott / polírozott rozsdamentes készülékházú kávégépeket irreálisan magas áron lehet értékesíteni. Pl. képesek az átlag ár kétszeresére is fellicitálni az inox házas Saeco Aroma-t (ez egy régebbi, szögeltes formájú Saeco).
ahham. Ránéztem a blogodra, de nem kellett volna. A Kardhalas kajához érve a gyomrom egy szerény, ámde meggyőző kordulással jelezte, régen volt reggeli, és soká lesz vacsora, ne szívassam már. ~ : D
andrew7 itt súlyosan összekeversz két fogalmat amit már Silvia PID kapcsán többször átrágtunk.
A hőstabilitás úgy is érthető, hogy állásában a két gép fűtőszála milyen hőmérséklettartományban kapcsol ki-be. Ez a termosztát hiszterézisétől függ. Ebben a versenyszámban a Gaggia nagyon jó, a Silvia nem, itt segít rajta a PID.
A hőstabilitás fogalom használatának másik területe amikor azt nézzük, a csapolás megkezdését követően mennyire marad állandó hőmérsékleten a kifolyó víz, miközben a pumpa ugyebár nyomja befelé a bojlerbe a hidegvizet. Ekkor már semmit sem játszik van-e PID vagy nincs. Ez leginkább bojler méret kérdése, ebben a Silvia jobb, a Gaggia gyengébb. És ami rossz hír, hogy ezen sem pid, sem más ketyere utólagosan sem segít.
Erre nézve egyébként SiD is közölt mérési adatokat, amik jócskán eltértek az általad korábban közölt mérési adatoktól.
A beszúrt görbéknél egyértelműen írja, a csapolás utáni karhőmérsékletet méri, vagyis a hőstabilitás itt leírt második értemét, míg Te az első értelme szerint nézted.
Hát ja! Így már azért látszik az esztétikai különbség. Végül is 3600 ft a difi. Egy cirka 80 ezres beruházásnál ez nem egy akkora érvágás. Az egész 80 ezer az! :D
Az a baj, azt pont nem adta. Azokon ilyen érdekes máz volt, s az Ibin nem, az csak porfestett szürke. Ha olyan mázas lett volna, sanszosan már az van otthon. ~: D
Nem pont a szebb a jó szó rá. Más. Valahogy a porfestett szürke olyan.... semmilyen. Ha mondjuk valami antracitmetálra festették volna, vagy más élénkebb színre pl. tuti más képet mutatna. Igy olyan nemtudom.
Ha egymás mellett látnád a króm és porfestett Ibert, tippre Te is a krómot vennéd. Én anno megvehettem volna az utolsó, polcon kiállított porfestett szürkét, vagy egy új krómot. Króm lett.
Érdekes összeállítás. Néhány ponton azonban érthetetlen, nem világos az összefüggés. Ugye a táblázatban szerepel az összehasonlítás, az alján a hőmérsékletmérésekkel amit a karban mértek... Csakhogy a táblázat alapján éppen a Gaggiát kellne PID-el ellátni, de Gaggiára a GYAKORLATBAN mégsem kell, nem tesznek PID-et, míg a Silviát nagyon sokan PID-el látják el. Ennek nyomós oka kell legyen.
Az a megállapítás, hogy "kisméretű bojler, hőproblémái vannak", ez így nem helytálló. A hőproblémának bizonyos szinten éppen a nagyobb bojler lehet az oka..., nagyobb bojlerhez valóban más, komplexebb fűtési mód "illik"... A gőzkar valóban gyenge pontja a Gaggiának. Van még néhány észrevételem, délután beírom.
Írtam Expolygonéknak: Lux most nincs is, viszont Iberitalra a Chrom kivitelt említették. 30e + fa. Ez csak kinézetre más, mint a "nem chrom"? Asszem nekem a csicsa nem ér meg 3 ezerrel többet.
