Látjátok, mondom én, hogy csak később jön össze a név és a vallás. Azaz létezik egy férfi ezzel a családnévvel - 1787 óta öröklődik ugy-e a családnév, azaz ugyanazzal kell anyakönyvezni a gyermeket, mint az apát, ez is II. József - s csak később jön be a vallás egy anya révén, s lesznek a gyermekek izraelitává. Nem tudom mennyire ment ez, egyáltalán lehetett-e akkor (nincs még polgári házasság!) Ez persze nem állítás, de érdemes megvizsgálni, ill. nem egyből elvetni.
Magam nem olvastam a rendelet szövegét, de úgy tudom, hogy a zsidóknak német közszóra visszamenő családnevet kellett felvenniük: tehát elvben a magyar családnévvel rendelkező zsidóknak is nevet kellett változtatniuk II. József intézkedése értelmében.
A családnévváltozások Magyarországon 1800-1893 között c. mű on-line változatában <http://www.radixindex.com/adatbazisok/nv003007.shtml> nincs a felvett nevek közt Kepecs így vlsz. még 1800 előttről való.
A fenti műben szereplő zsidók viszont sokszor éppen német névről változtattak magyarra. De ez előző német nevük is felvett volt: II. József névrendelete kötelezte a zsidókat kötött családnév viselésére (addig zömük X ben Y volt). Mivel ez a rendelet a németesítés korszakában jött ki, és a zsidók jelentős része városokban, német(ül bezsélő) polgárság közt élt, ezért többségük német vezetéknevet vett fel. Ez azonban nem jeklenti azt, hogy magyar környezetben élő zsidók ne vehettek volna fel magyaros vezetéknevet.
köszi, hogy köszönöd, de nem érdemlem, e topikban én is a hallgatóság soraiban ülök :))
Egyébként, ha 1850-ben viseli valaki, pláne, hölgy, akkor korábban is viselte, minimum az apja (házasulandó lányok amúgy sem szoktak magukban névváltoztatni). S akkor korban visszahaladva az idő majd megmutatja, hogy egyáltalán magyarosítás-e.
Galíciában a zsidóság a társadalom teljes vertikumát kiadta, azaz volt zsidó földbirtokos és béresként földműves is. A gabonához való köthetőség ilyentén formája teljességgel hihető. Kérdés, magyarosítás-e, vagy a név és a vallás egy házaspárnál találkozik: egy vegyes házasság pár generációval feljebb?(nyelvészeti kérdéshez nem tudok hozzászólni.)
Kepecs: "Ősmagyar" személynév név -- zsidók tehát vlsz. magyarosítással kaptán (válaszották) névül. Tkp. ugyanaz, mint a Kepes, mert a régi m. -s kicsinyítő képzőnek volr -cs változata is. Ezzel tehát az is tisztázódott, hogy esetünkben egy -cs kicsinyítő képző járult a Kepe alapnévhez. Ez utóbbi szintén régi magyar személynév, és ugyanaz, mint a hasonló kepe 'gabonakereszt' köznév. Eredetileg tehát paaraszti foglalkozásra utaló ragdványnév lehetett.
Kedves topiktárs ! (az endre gondolom felvett név, ezért nem szólítottalak így)
Nem, nem válasz. Azt én is a hozzáértőktől várom.
A "kezdtünk gyülekezni" kiszólás Hofitól származik, az a a bizonyos, "ki fogdosná meg a művésznőt?" történet az őrmesterrel. (pontosabban lehet, hogy úgy van, hogy "na ekkor már kezdtünk gyülekezni", mindegy, aki ismeri a történetet, tudja mire gondotam.) Arra kívántam célozni, hogy vannak nevek - ismert, közéleti személyek nevei - amelyekre az ember önmagában nem kiváncsi. Felmerül benne, meditál, de nem kutatja, nem kérdezi meg, mert mi köze hozzá, de ha már felmerült, más rákérdezett, akkor szívesen odafigyel, hogy is van ez. S az idézet miatt múlt idő, azt akartam jelezni, hogy szerintem többeket érdekelhet.
Úgyhogy a választ magam is várom, talán LvT, ha benéz. Addig is gyere leülök ide melléd :), várjuk együtt. (szerintem már az első pár sor be is telt.)
A kagylózó lány az odahallgatást akarta szimbolizálni.
Kedves LvT,
egy ismerősöm (zsidó) családjában bukkant fel 1860 körül a Kepecs név. Meg tudnád mondani, mit jelent és honnan származik?
Köszönöm szépen,
sze
> Azt hiszem közben rájöttem, hogy az örmény Dermendzsián (Dermenjian) családnév megrövidült változatáról lehet szó
Az ürmény eredet nagyon valószínűnek tűnik, azonban én nem rövidült változatra gondolok, ugyanis a -jan itt apanévképzőként használatos, így a Dermendzsin maga az alapnév lehet (vagy annak továbbképzése).
A Dermendzsin ~ Dermenjin név úgy tűnik, az erdélyi örménységre jellemző. (Viszont az USA-ból a XIX. sz. közepéről kimutatható e név Dermenchin formája, ugyanakkor a Dermencsin magyar környezetben is adatolható.)
Magának a névnek az eredetét megpróbálom kideríteni.
Ad Csanyavecz: Az etimológia ugyan nem lett tisztább, de a lehetséges alaphoz hoz hozzátehető a szlk. čakat? ~ or. чаять /csajaty/ 'vár' igék csa- töve n-nel bővült formájának gyakorító alakja, esetleg a szlk. začat?, počat? 'kezd' elöljárós igék töve gyakorítva. (A név nincs összefüggésben a Csány stb. településnevünkben lévő, ill. a szláv Čsaslav név rövidüléseként előálló szláv Čan(a) személynévvel, ui. -v- névképző nincs. Ez utóbbi vagy a fenti 'vár' igéből származik, vagy 'tisztelet, tisztelt' jelentésű)
Ad Zanyecz: A régi szláv Zan személynév -- ha ebből ered a Zanyecz, ha nem -- a Sándornak megfelelő szláv nevek rövidülése.
Na ma nagyot néztem a gyorskeresés eredménye után... Már minden régi ősöm vezetéknevét jóformán visszakérdeztem, csak a saját vezetéknevemet nem...
Mit jelent a Mihalik? Hogy szlovák azt tudom, a család Bars megyéből (Felsőkamenec, Nagyugróc) ered, de maga a név jelentése mi lehet? Mihálynak szláv formájából?
> tkp. cáfolva Ungvári Tamás nézetét, miszerint "senki sem születhet Hivatalnak"
Említsük meg itt még egyszer a névtanos Kálmán Béla nevét, aki az én forrásom is volt. Ungvári egyébként azt a nem ritka tévedést követte el, hogy a mai jelentést-konnotációt abszolútnak (időben változatlannak) tekintette.
---------
Csanyavecz, Zanyecz: Ezek szlovák nevek (bár a környező szlávság sem zárható ki), a végükön az -ec személynévképző áll. Ez utóbbi képezhet földrajzi névből lakosnevet, igéből cselekvőnevet, névszóhoz járulva régi kicsinyítőképző. Sajnos, ezek olyan ritka nevek, hogy adatokat nem sikerült rájuk szereznem, az alapszavakat pedig önmagukban egyelőre nem sikerült elemezni (lehet, hogy nem is fog sikerülni). Egyelőre csak halvány tapogatózás:
- A csanyav- csábítóan igei; ha feltehetnénk, hogy az első a magyarosodás eredménye, akkor esetleg a szlk. čnieť 'magasba emelkedik felnyúlik' vagy a cnieť (sa) 'búslakodik' ige gyakorítói alakjával van dolgunk. Esetleg találhatnók egy ilyen szlovák (cseh, lengyel, ukrán) földrajzi nevet.
- A zany- tőnél szintén csábító a 'mögött' értelem, tehát valamiféle helynévi használat. Ezt támogatja az, hogy van lengyel Zanecki vezetéknév, ill. Zanecin helynév. Van ugyanakkor adatom régi szláv Zan személynévre, amely alapul szolgálhat.
Nem tudom, sikerül-e még valamit kiderítenem, ha igen, akkor jelentkezem.
Kurcsinka: Szlovák név, amely ma is kimutatható vezetéknévként (Kurčinka), sőt az Árvai-magura egy 919 m magyar csúcsának is a neve. A név könnyen etimologizálható: kurča 'csirke, csibe' + -in(a) birtokos melléknévi képző 'kb. -é' + -ka kicsinyítő képző.
Kinyomtattam, elmentettem, magamtól soha nem jutottam volna ezekhez az információkhoz az biztos, vagy csak nagyon hosszas keresgélések árán. De szerintem úgysem.
Hosszú ideje furdalta az oldalamat a "Hivatal" családnévnek nem is annyira az eredete, inkább az, hogy hogyan jöhet létre egy ilyen családnév, de most látom, hogy erre a kérdésre korábban (937. sorszám alatt) lényegében már választ adtál (tkp. cáfolva Ungvári Tamás nézetét, miszerint "senki sem születhet Hivatalnak", ld. http://beszelo.c3.hu/03/11/11ungvari.htm). Az Ungvári által e helyütt részletesen méltatott H. Ervin kapcsán eszembe jut néhány további érdekes családnév: Csanyavecz,Kurcsinka,Zanyecz. Előre is köszönöm, ha megmagyaráznád ezek eredetét.
Salajka: Nagyon megnyugtató lenne, ha kiderülne, hogy a lenti Tromposchhoz hasonlóan ez a név is németes (ill. nem magyaros) helyesírással került lejegyzésre, így ejtése /szalajka/. Ez esetben ez összeköthető a magyar szalajka 'hamuzsír' szóval. A hamuzsírfőzés egy szakma volt, így ez foglalkozásnév lehet. Mivel a szalajka közszó szlovák eredetű, a magyar mellett szlovák elnevezésre is gondolhatunk. A magyar országos vezetékes telefonkönyv 3 Szalajka vezetéknevű tételt ismer, a szlovák 14 Salajka-t.
Gabos: Régi magyar személynév: a mai Gábor név Gab rövidülésének továbbképzése -s kicsinyítő képzővel.
Hiller: Német név, etimológiája nem teljesen tisztázott: áll egy Hill(e) alapnévből és az -er képzőből. Ez utóbbi számtalan jelentése közül itt kettő jöhet szóba: (1) lakosnévképző, ill. (2) apanévképző. A kettő közti választást az határozza meg, hogy az alapnevet személynévnek, vagy helynévnek tekintjük. A Hill(e) kapcsán összegezném a vélekedéseket (melyek közül több is igaz lehet, mert lehet, hogy több régebbi szó esik ebben a névben egybe): - személynév a középalnémet hille 'szorgos' közszóból; - személynév az alnémet hille 'szénapadlás' szóból: itt aludt a cselédség, tehát ez a név a társadalmi helyzetre utalhatott; - a Hilde tagot tartalmazó férfi- vagy női germán személynevek rövidülése ld > ll hasonulással (n. Hilde < ógermán hiltja 'harc'); - egy Hill(e), Hüll(e), Hell(e) tagot tartalmazó helynév, vö. középfelnémet hüll 'tócsa, pocsolya' (> pl. a falu kacsaúsztató felöli része, vagy ingovány melletti település stb.), ill. alnémet helle 'lejtős, meredek'.
Metzler: Német 'mészáros' jelentésű foglalkozásnév, vö. n. metzeln 'leöl, levág' ige + -er foglalkozásnév-képző.
Kukucska: Jellemző szláv név, vö. cs.-szlk. kukučka 'kakukk' köznév. A név alapján nemigen lehet közelebbi szláv elhatárolást tenni, mindenütt frekvens mégha a mai irodalmi nyelvek nem így is nevezik a madarat (mint pl. a szb.-hv.-oknál).
Tromposch: Ez itt bizonytalan megoldás, de az eredetet én a német--magyar, ill. a német--cseh-szlovák vegyes környezetbe tenném. Az -s ~ -š ui. mind a magyarban, mind a cseh-szlovákban személynévképző, a név Tromp- eleje pedig ezen nyelvekre nem jellemző, sokkal inkább a németre. El tudom képzelni, hogy ez utóbbi a Trompete 'trombita' szó rövidült alakja, így a név 'trombitás'-t jelentene. A név viselői továbbra is németes közegben maradhattak, a név így lett német ortográfiával leírva.
> Radovics - Talán a szláv 'Rad ' = "tanács" szó származéka, vö. Radics LvT szerint:
Így van, csupán az alaptőhöz nem a szimpla -ić apanévképző járult, hanem a két apanévképzőből összetapadt -ović összetett képző. Először tehát volt egy *Radov nevű személy, aki egy bizonyos Rad leszármazottja volt, majd ennek egyik leszármazottját *Radović-nak, azaz 'Radov leszármazottjának' nevezték el. Azonban idővel az összetett -ović olyan gyakori lett, hogy önálló képzőnek éreztél, így egy lépésben is az alapnévhez tapadhatott; az hogy a hosszabb -ović vagy rövidebb -ić került-e éppen felhasználásra, az egyéni (ill. az adott kisebb közösségre jellemző) preferenciák döntötték el.
(N.B. A m. Radovics név egyébként sokkal kevésbé specifikus a szerb-horvát Radović névre, mint a m. Radics a szb.-hv. Radićra. Ui. ez a név belső fejlődés útján előfordulhat nyugati szláv területen, vö. lengyel Radowicz, ill. szlovák Radovič, még inkább a keleti szlávok közt, vö. orosz-ukrán Радович. Ez az összetett képző ui. a többi szlávoknál is elterjedt volt az egyszerű -ić ~ -ič ~ -icz ~ -ич ~ -ic n. -itz-cel szemben.)
Ad Kukol(y): Annyival árnyalnám-javítanám 2365-ös hozzászólásomat, hogy ez a név minden szláv nyelvben előfordul, így nemcsak szlovák(-cseh) eredete lehet. Sőt, ha a mai telefonkönyvi gyakoriságot vesszük alapul, akkor éppen a délszláv eredet (szerb-horvát) a valószínűbb, vö. a 118 Kukolj bejegyzés: <http://www.tportal.hr/imenik/?lang=1>.
Légyszíves meg tudnátok mondani,hogy mit jelent a Radovics (szerb) vezetéknév?Nyelvtan órára ez a feladat,és sehol sem találok használható infokat.Előre is naggyon naggyon köszi!:)
"Kezdtünk gyülekezni". (kép még tán nem is volt itt)