A kávé, kávéfőzők és -darálók tudománya és művészete.
Szeretettel várunk kérdéseiddel és véleményeddel, de előbb nézz szét a www.kavekorzo.hu weboldalon, ahol már sok elméleti és gyakorlati tudnivalót összefoglaltunk.
Jobog, ez fel sem merült bennem! Sőt, örülök, hogy érdekel Téged a téma, azért is fotóztam be. Másrészt ha vannak tárgyi tévedések, úgymint a Gaggia bojlerjének űrtartalma vagy teljesítménye etc. ami a táblázatban is itt a mai napon bekerült (ez se a táblázat készítőjének a "hibája", hanem sok téves adat van fenn a neten!!!), akkor jó ha legjobb tudásom szerint kijavítom... Én örülnék többek között a legjobban, ha itt a legkülönbözőbb gépek fűtési megoldásairól stb-ről láthatnék érdekes fotókat magyarázatokkal. Mindig örülök, ha valaki lefotózza és dokumantálja azt, amit észrevett vagy megtanult...
Megjegyzem, már említettem, hogy én mielőtt a Gaggia Classicot megvásároltam, agyba-főbe vizsgálgattam a Silviát, mert Silvia-Venus-Gaggia közül akartam választani. Mindenik gép nagyon teszik, de engem a Gaggia műszaki megoldásai győztek meg, az összetett okokról, igényeimről itt már korábban is írtam.
De minek az USA-ból? Itthon is kapni minden ilyesmit, és nem hiszem, hogy feltétlenül drágább lenne. Annak idején Vén Resuval beszéltünk róla, meg néztünk alkatrészeket, már nem emlékszem a pontos árakra, de akkor is.
Maga a vastagfalú bojlertest hőtehetetlenség következtében a termosztát kikapcsolása után 40 mp múlva éri el a csúcshőmérsékletet. ebből következik,hogy nem mindegy mikor indítjuk el a csapolást! Napi 20 csapolást végzek és minden csapolás előtt egy kicsit,kb 1 mp-re beínditom a pumpát...szinte minden nap 1-2 alkalommal előfordul, hogy a Gaggia túlfűtötte magát.
Másrészt a víz "előfűtését" ennél kicsivel komolyabb módon képzeltem el, mondjuk ha az a cső ahol bemegy a víz kétszer körültekeredne a főzőfejben-bojlerben amolyan csigavonal szerűen. (Nyilván az meg más jellegű gondokat jelentene a fej hűtésével.)
Itt alig van másról szó mint, hogy a víz átmegy egy elég vastag fémházon ahhoz, hogy egyáltalán be tudjon jutni a bojlerbe. Ezt minden más főzőben is meg kell tennie, és a Silvia bojler fala is elég vastag ahhoz, hogy valamennyit melegítsen, +még azon is van általában egy becsavart csőcsonk amire jó nagy hollanderrel szorítják rá a bejövő víz vezetékét, ezek réz alkatrészek...szóval ettől még nem tekintjük a bejövő vizet előfűtöttnek szerintem.
Mindettől príma gép, nem kötekedés kedvéért forszírozom a témát, csak szeretném érteni melyik műszaki megoldás miért jó, avagy nem jó.
MrB: Hogy szomjan ne halj a jövő hét elején küldök jópár podot, olyanokat is amikből kimaradtál: mokambo, néhány pascucci, buscaliogne, ha addig megjön a lambo podja akkor olyat is :) Remélem nem bánod ;)
a bojler és a főzőfej anyagából, struktúrájából, a fűtőtt felület nagyságából, a fűtőszálak teljesítményéből és elhelyezkedéséből, a melegített víz mennyiségéből, a vízvételezés helyéből, a termosztátok elhelyezkedéséből és igen kis hiszteréziséből ki-ki vonja le a következtetést arra vonatkozólag, hogy egy ilyen főzőfejet/kazánt tartalmazó (ún. Uni4514 bojler) Gaggia előírásszerűen, használat előtt bemelegítve, 60 ml kávét milyen vízhőmérsékleti stabilitással tud lefőzni... És ilyen teljesítményű fűtőszálak mellett milyen gyorsan fűti fel ismét a vizet...
Nekem gyártói dokumentáció, saját mérések és tapasztalat alapján semmi kétségem nincs afelől, hogy ezzel a fűtőrendszerrel szerelt gépek rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkezik - hőstabilitás szempontjából is. Úgy gondolom, a képek is önmagukért beszélnek.
A bojlertesten a termosztát mellé van rögzítve., ebből kifolyólag más értékeket mutat mint a víz hőfoka. Ez nem gond egyáltalán mert ez csak egy viszonyszám, de kiválóan alkalmas a szörfözésre. A Carimalinám termosztátja elromlott és most egy kis odafigyelésel ez tölti be a szerepét. Beállított min-max hőfoknál jelez.
Más: egyébk. a "többi luk" a főzőfejen, mármint ahová az OPV és háromjáratú szelep nyílásait berajzoltam, szóval a "maradék" 4 db luk nem más, mint a szelepeket rögzítő csavarok helye... Csak a gyengébbek kedvéért írtam ide:-))
Jah, hát én is majd valami újabbat tervezek, ha tervezek, fontos hogy jól is nézzen ki... Persze ez még csak a következő 1-2 év projektje, csak tájékozódom ebben is, hogy mennyiben jönne majd ki... Kösz az infókat ;)
Itt van néhány részletes fotó, arról a témáról, amiről a (41347.) és (41315.) hozzászólásban írtam.
A képeken a következő látható:
1. Gaggia dupla, külső fűtőszőszálas (1360 W) aluminium bojler és krómozott bronz főzőfej arányok (egymás mellett) 2. Gaggia aluminium bojler és krómozott bronz főzőfej arányok (egymáson, ahogy a gépben is eredetileg vannak) 3. Bojler: 504 g (üresen) 4. Bojler: 581 g (vízzel teletöltve, a vízszint magasságát egy papirdarab jelzi) 5. Főzőfej: 934 g 6. Főzőfej: 958 g (vízzel teletöltve a főzőfejhez csatlakozó, a bojler tetejéig benyúló rézcső is, és a főzőfejben levő járatok is (OPV-hez és solenoid-hoz vezető járatok), a vízszint magasságát egy papirdarab jelzi (a járatok kifolyónyílását ragasztószalaggal zártam el). 7. A főzőfejre csatlakozó szelepek, tehát az OPV /kék/ és a háromjáratú szelep /piros/ (solenoid valve) helye. 8. A víz áramlása a főzőfejben és a bojlerben (hideg víz = kék, forró víz=piros)
Hozzáteszem, hogy a Gaggia Classic OPV-je rézből van, és közvetlenül a főzőfejre illeszkedik, tehát a beáramló víz előmelegítése már itt elkezdődik...
Ezek alapján a bojlerben 581-504 = 77 g (azaz 77 ml) víz van. A főzőfejben (vízzel teletöltve a főzőfejhez csatlakozó, a bojler tetejéig benyúló rézcső, és a főzőfejben levő járatok is - OPV-hez és solenoid-hoz vezető járatok -) pedig 958-934 = 23 g ( azaz 23 ml) víz van, ez összesen 77 + 23= 100 ml
