Ide írjon mindenki, akinek van valamilyen ötlete, hogy hogyan kell egy brikettálógépet megépíteni! Szerintem pár okos ötlettel közösen mindent meglehet valósítani! Hajrá!
Először is kellemes ünnepeket kívánok én is mindenkinek.
Kicsit meglepett a sok sor . Utóbbi időben kevesebbet irkáltam mert már sokat szerepeltem.
De olvasom és értékelem az erőfeszítéseket. A papírpréselésnél valami kis automatizáció elkellne hogy életképes legyen.
Idén 4 géppel végeztem , szójaszalmára sikeresen használják . A baj hogy ez poros szakma, ha nagyban megy mindenképpen kell porelszívó vagy zárt rendszer.
Köszi , akkor marad a csigás prés . Van esetleg valakinek egy müködő csigás prése , aminek elkérhetném a méretét? előre is köszönöm , a csigát milyen anyagbol érdemes gyártatni?
Most jutottam a végére a fórumban leírtaknak és nagyon szimpatikus a csigás brikettáló!
"Brikigép" hozzászólásai és ötletei alapján próbálok elkészíteni egyet.Összeraktam egy lakatos segítségével egy lendkerekeset.
Nem kell profi gépre gondolni de tesztelésre elég volt!47mm átmérőjű brikettet sikerült készíteni 2x10cm hosszban mikor eltört a főtengely.
Abból készült amit találtunk az udvaron. Kis siker de nem adjuk fel!Majd lesz komolyabb! Na de a csigás az talán kisérletezések után már kevesebb anyagból is produkálhat jobban!Kiemeltem Brikigép legfontosabb hozzászólásait hogy ne keljen végigkeresgélnie annak aki ilyen gépre adja a fejét! Köszönjük Brikigép!!!
A kúpos préshengerben a csigák szakaszosak, így az agyag jobban átdolgozódik benne, lépcsős kialakítás esetében
viszont az agyag visszaáramlása csökken.
A préshenger és a csigalevelek közötti rés mérete általában 1,5-3 mm. A résméret növelésével az agyag
visszaáramlása növekszik, így csökken a présteljesítmény. A rés csökkentésével pedig a súrlódás nő meg, ami nagyobb
hajtóteljesítményt igényel.
Ha növeljük a préshenger átmérőjét, akkor a csigaátmérő és a présteljesítmény is nőni fog, de a belépő és a kilépő
keresztmetszetek is megnőnek, ami egyenlőtlenebb áramlási sebességeket okoz. Az egyenlőtlen áramlási jellemzők
szerkezeti repedéseket okozhatnak a termékben, ezért sokszor alkalmaznak cserélhető betétekből álló préshengert a
hengeres préstestben.
A brikettaló csiga a legroszabb , mivel könnyen rászorul az anyag. Kezdésnek, 40-45mm átmérőjű csiga elég 20-30mm
menetemeledéssel. Magja a csapágynál 30mm , a nyomórésznél 18mm, és egycsigásra gondoltam. Fordulata 150-200/perc
körüli. Meghajtáshoz maga a szíjjhajtás nem elég , kell fogaskerék (esetleg láncáttétel)is.
Menetét változó emeledésűre készítem kézzel (nyomóirányba ritkul),így elkerülöm az anyag rászorulását a csigára
viszont így az utolsó menet viszi el a "balhét".
Az én tapasztalatom szerint a csigás gép egyszerűbb de a brikettminőség kérdésesebb. A csiga szerintem egyrészt
szétrombolja az anyag sejtszerkezetét ,ezért jól összetapad a brikett(még a tűzön sem esik szét), de hogy ez a
hatás minden anyagnál létrejön-e azt nem merem állítani. Egy kisebb csigás géppel sikerült olyan brikettet nyomni
amely fönt úszott a vízen és napokig nem ázott szét.
Az összeragadáshoz mindenképpen nyomás kell azért hogy az anyag szemcséi olyan közel kerüljenek egymáshoz amikor
már érvényesül a molekuláris erők vonzóereje. Kisebb nyomás esetén kevesebb szemcse tart egymással kapcsolatot
nagyobb nyomás esetén több a ragadási pont. Ha melegítéssel elérjük azt hogy az anyag összetevőiből részben
ragasztójellegű anyagok keletkeznek,ez is a molekuláris erők vonzóereje által köt össze. Csupán melegítéssel az
anyag szemcséi nem kerülnek egymáshoz közelebb, és annyi ragasztó sem képződik ami kitöltené a szemcsék közti
hézagot. Természetesen ez a bioanyagra fűrészpor, kukoricaszár szalma stb. értendő.
Többször hangsúlyoztam a csőben való megszorulás kényes voltát! Ez ok miatt már többed magammal én is jókorákat
buktunk! Sokféle összetett jelenség játszódik közre. Minden anyag más anyag közvetlen közelségében mozgásában akadályozva
van a surlódás és a molekuláris kötődés által. A surlódás jelenségét jól leírják a fizikai törvények, de a molekuláris kötést a mái napig nem tudta tisztázni a
fizika tudománya! Tény az ha mozgásra kényszerítesz egy adott felületi keménységgel rendelkező csőben valamilyen szilárd
halmazállapotú porszerű anyagot, akkor az a felületi ellenállás hatására egy adott hosszúság után ami anyagtól ,
hőmérséklettől függő dolog, lassan szorulni kezd. A szorulás hatására nő a nyomás ami szétterjed a csőfalhoz közel
levő részecskékre is ami által ismét növekszik az ellenállás.Ez addig fokozódik míg a nyomóerő több tud lenni az
akadályozó erőtől.A surlódási erő egy bizonyos nyomáson stabilizálódik, de éppen ekkor beleszól a dologba a
molekuláris kötés amely teljesen megzavarja és megrontja a kísérletező brikettálók életét. Ez az erő hirtelen lép
fel , mivel a molekulák közötti távolság négyzetes függvényében növekszik vagy csökken. Ez miatt nehezen
szabályozható a különféle anyagok kellő sűrűségre való megszorulása. Pelletáló gépeknél a csövet majdnem úgy
hangolják mint az orgonasípot. A csövet lehet kúposra készíteni és ettől függően változik a megszorulás. Ha a cső hőmérsékletét 200-300C fokra
emelik akkor szintén sokat változik az anyag és a cső közötti ellenállás, ez szintén összetett dolog , mert ebben
szerepet játszik a különféle vegyületek képződése is amelyek megváltoztatják a surlódást. A cső anyagának
keménysége is határozó tényező. Szerintem ha valaki kemény , szép felületű, sokféle anyaggal ilyen tulajdonságú brikettet akar készíteni, akkor
felkötheti a gatya szárát!
A préscsőben1- 2-3 menet van (evvel lehet kísérletezni ), és a kúpos végződés. Már többször írtam én keményen
hegesztem és elsímítom. A csigát készítheted a legjobb szerszámacélból is akkor is elkopik.
A csiga vége 60-70 mm hosszon enyhén kúposan végződik. Ez teszi a lyukat a brikettbe, így keményebb a brikett is
meg vezeti a csigát. A kúposság azért van mert így lecsúszik róla az anyag, de ha nagyon sokat fogod használni
eltűnik a kúposság, meg ellentétesen is kialakulhat a kopás miatt.
Az utolsó egyenes menet felépíti a nyomást a kúp meg elossza lejjebb is és így tovább a legkissebb
keresztmetszetig. Szerintem ennyi a lényeg!"
Ha csigás géppel akarnak foglalkozni azt figyelembe kell venni hogy a csiga nem úgy működik mint egy dugattyú! Már számtalanszor leírtam a csiga átrendezi az anyag struktúráját, szemcsemódosítást csinál, kicsalja az anyagból a
lignint, ezáltal kisebb nyomással is jobban kötött brikettet készít mint a dugattyús gép. Azt viszont végképp nem könnyű biztosítani hogy a csiga órákon át rendületlenül végezze feladatát.
Csigásból profi gépet nagyon nehéz készíteni, még szalma és szalma között is kimutatja a különbséget, a jó csiga és
cső alakot nehéz kikeresni. A jó cső akkor is kemény marad ha 400 fokra felmelegszik, ezek szuper anyagok. Először nem is kell törekedni ilyenre, a cső kúpolása különböző , de 8mm alatti. Úgy kell megcsinálni h. többször
betehesd az esztergába javítás végett. Nagyobb kúpolásról kezded és addig csökkented míg jó nem lesz. Elöször, másodszor nekem is úgy beszorult h. 5 kilós nagykalapács, visszarúgott mint a vasról. Kályhába tettem és
kiégettem a cuccot, nekem a cső kemény maradt, 400 foktól nem lágyult ki. Nem árt ha olyan erőátviteled van ahol a fordulatszám kersgélése lehetővé válik, nem véletlenül használok
szíjáttétel mellett fogaskerék átvitelt is.
Brikettcsigánál, nekem 2mm-től kevesebb nem volt átmérőben, ha 1-et hagysz a csiga úgyis belemar a csőbe ami
elrontja az anyag csúszását. Nekem most 3mm , ha a csőbe beszorul az anyag akkor mindenképpen visszavág, a lényeg akárhogy is megszorul a csőben
, a csigában ne tudjon beragadni. Nagyon kínos kísérletek után tudtam olyan profilt kifaragni amelyiknek öntisztító
képesége van.
1 menettel nem lehet elég nyomást elérni, sok anyag visszaáramlik, de csak kísérletezés után tudsz olyan csigát
készíteni ahol 5 menet csőbe lógás után se szorul bele az anyag.
a csiga belóghat 5 menetet is ha jó a kialakítása, de csak akkor nyom előre rendesen ha tud kapaszkodni a cső
falában---hornyolás!!
A hornyolás alapvető , nézd meg a húsdaráló belsejét ott is van ! Ezt számtalan formában meg lehet csinálni de
lényeg h. legyen. A vietnami tipúson a levél nem kúpolódik az nem baj , de mint korábban tájékoztattalak a tengely jobb ha kúpol már
2-3 menettől a végéig. Profi csigát és csövet higgyétek el nehéz készíteni, miért kérnek a jó gépért millió forintokat ? Egy hidraulikus
automata legalább 5 x komplikáltabb mégis csak a felét teljesíti mint egy jó csigás mégis dupla millió ( 4-6)
forintokat kérnek érte.
Már majdnem leírtam mindent, a csigásat szíjjáttétel+fogaskerék áttétellel hajtom 200-300 fordulat között
szíjtárcsával variálok, legjobb a 240
Először 3mm kónuszoságot (kúposágot) válassz, de ez függ az anyagtól is és a csigától is. Ha fűtöd a csövet nagyobb
kúposágú is lehet a cső. Az elfogadott csőhosz 200-300mm az átmérőtől függően. (kisebb átmérő-rövidebb cső). Van fönt a fórumon Vietnam-i és Banglades-i gép rajza, meg az 1067 h.sz.-nál is van tűrhető rajz.
2. a szenpor eleve tomor, a preselessel nem csokken jelentosen a terfogata. ellenben a forgacs terfogata a brikettalas soran siman tizedere kell csokkenjen, kulonben tul laza a brikett.
a legfontosabb szerintem a brikettben lévő nyomás :) a hőmérséklet és a kötőanyag nem előírás a brikettgyártásnál. viszont ha a szenet össze lehet préselni csak ugy hogy 2henger közé öntöd a szénport ... akkor a fűrészpor is lehet igy viselkedne....
ezért vetettem fela témát hátha valaki érdemelegesen hozzá tud szólni
Szertintetek olyan brikettálót nem lehetne építeni mint amivel a dió szén brikettet gyártják? hogy 2 henger forog egymással ellentétes irányba és felül bemegy az anyag alol pedig kijön a szénbrikettt, vájatok vannak a hengerek oldalán... biztos ismerős a rendszer valakinek... ilyen elven fát vagy papírt nem lehetne esetleg? csak szénen alkalmazható ez vagy más anyagon is ami relatív könnyen beszerezhető!?
Az a papírbrikett, ami műanyag zsákba párásodik, az nem száraz. Egyszerűen nincs kiszáradva.
Az mese , hogy 3 nap alatt kiszárad. A külseje az megszárad. Ketté kell törni, és megmérni a nedvességtartalmát.
Nem bemondásra, nedvességmérővel. Ha 15% felett van, nedves.
Én kiszárítottam, 3-4 hétig szárítottam, beletettem műanyag zsákba, nem párásodik. Mert ugye ami száraz az nem tud párásodni.
Gyulus111 nyugodtan, mondhatod, rosszmájú, csipkelődő, nem érdekel. Csak tudod én nem megtévesztem az újakat, nem fényesen festem le a papírbrikettet, mert nem az.
Meg se közelíti a tüzifát, fűtőértékben, sokkal több a hamuja, nehéz fáradságos munka, sok kosszal és piszokkal. Meg rengeteg hely kell neki a száradáshoz. Száradás után a tároláshoz.
Ezek tények!!!
Aki ezek ismeretében csinálja, minden tiszteletem az övé.
a3oli régebben többször leírta, annak éri meg, akinek sok szabadideje van, nyugdíjas és ráér.
Pedig neki profi gépe van, klassz szárító állványai.
Én nem beszélek le senkit. Csak a tényeket közlöm, amiket én tapasztaltam a papírbrikett gyártás folyamán.
Aki szeretne csinálni, annak ha igényli tudok papírt biztosítani. Ingyen. Addig is dobom a kukába.
Eladó a brikettgyártó gépem is, beszerzési áron, erősített kipróbált kivitel. Ha valakit érdekel tudok adni még egy levegős gépet. Aprópénzért.
Köszönöm a hozzászólást nagyon jó érzés volt olvasni. Sajnos vannak akik nem igy látják a dolgokat, de amig van ilyen hozzászólás addig érdemes megosztani a sikereket másokkal!
Nem szoktam beírni de minden nap olvaslak benneteket! Ne törődj semmivel igenis hasznos amit leírtok.
Még csak elméleti síkban raktam össze a présemet, mert én úgy megyek hogy kapok vastagfalú papírcsövet, abba egyszerűen beleteszem az újságokat stb. és úgyis fa...án elég!! De egyre nehezebb ehhez is hozzájutni úgyhogy lépnem kell valamit.
Köszönjük neked és a többi kollégának az ÉPÍTŐ jellegű kritikat és segítséget!! Bocsánat hogy ismeretlenül vau-vau.
Én a magam álltal tapasztalt dolgokat irom le, és ha valaki kételkedik bennem- szivesen fogadom és megmutatom neki hogy valóságot irok! Amit a brikettről tudok azt nagyrészben a fórumon olvastam és ÉN kisérleteztem sokáig, mig egy "jó" módszert összehoztam!
Nekem bevállt és örömmel osztanám meg mással is. De ha nincs rá igény.......!?
az imént említett eljárással erre a célra megfelelő széna+fűrészpor vagy papírmassza+fűrészpor, persze több a fűrészpor és hozzá van keverve a papírmasszához (a papír massza alatt csak éppen nedves de már összedarált "összeturmixolt" papírra gondolok ami csak annyira vizes mintha kézzel kiszorítottuk volna belőle a nemszükséges nedvességet... de attól tartok hogy 2irányba nem préselhet felváltva mert úgy elveszítené a lendkerék a lendületét Ha pedíg egyszerre 2csőben préselne 2préscső egymás mellett, akkor dupla akkora nyomaték szükséges ami a lendkerék méretét befolyásolja és ismét folyamatlassuláshoz vezetne ... ha nem lassul az ütem idő a duplájára de dupla annyit termel akkor megéri így elkészíteni... persze ha nem kell orbitális 2m átmérőjű lendkerék ... :D Szerintetek???
Visszatérve az excenter rendszerre.... Ha úgy lenne meg építve hogy alacsony legyen a fordulat de nagy a nyomaték akkor kisebb motorral is meg oldható a lendkerék mérete miatt, És a lassú fordulat miatt a szerkezetnek is csak az erőhatást kell kibírnia nem a rángatózást... de ha a brikett téglalap vagy négyzet alakú lenne... és zártszelvényből lenne a tömörítő cső? és persze az átmérő lenne 10*10 vagy 10*15 ös négyzet.... Akkor nem fontos a sebesség... hogyha egy nyomás ideje latt annyival nagyobb brikettet is csinál amennyivel lassabb... ezt ti hogy látjátok?
valamint azt hogy ilyen gépből ha ka hét irányba potyogna a prikett akkor minden erő préselésre hasznosulna...
Ezzel kapcsolatban vélemények számítás vagy ellenzés valakitől esetleg?
A zsákolást én is próbáltam, de nem jött be épp a pára miatt! Ezért raklapon tárolom a kazánházban mindenféle takarás nélkül. Egy raklapra kb 1000db-ot raktam. Igy elfér 7-8 raklap, ami egy szezonra elég. A levegő száraz pára nincs télen meleg van igy semmi baja a brikettnek. Száritani csináltam egy állványt dobozcsőből 6-os huzallal be van hálózva, és arra rakom a préselt brikettet. "minden" oldalról éri a levegő, és ha süt a nap 3 nap elég a száradáshoz,(hátha még a szél is fuj akkor csonttá szárad) Az én brikettem papir gyaluforgács és száraz fürészpor keveréke és tégla formáju. haszálom folyamatosan ezért kell ennyi!
Nem igazán szoktam beszállni a fórumos vitákba, mert nézetem szerint nem visz előre.Csak a saját tapasztalatomat írhatom le.
A nyár során kb. 1800-2000db papírbrikett korongot csináltam.2-3 napi száradás után kézzel tapintva teljesen száraznak tűnt.Ekkor bezsákoltam fóliazsákba.Pár nap múlva észrevettem hogy a bekötött zsákokat kiütötte belülről a pára.Tehát a tapintásra száraznak vélt brikett még nem volt alkalmas az ilyen betárolásra .Közben beszereztem egy fa nedvességmérőt,és innentől fogva mértem a kész briketek nedvességtartalmát.Csak akkor tároltam be, ha 15%alá ment a nedvességtartalom.Ekkor se becsomagolva, hanem egy fedett, szellős helységben.Most, hogy eljöttek a párás, nedves napok, kíváncsiságból megmértem újból a briketeket.Most se éri el a 20%-ot, de az eltüzelés előtt pár órával a kazán tetején tárolom, ahol 10%alá megy a nedvességük.Kitűnően égnek.Vagyis inkább izzanak.Hisz pont azért csináltam , mert az volt a célom, hogy éjszakára ezt rakom a kazánra, és reggelig tartja a hőt a rendszerben.
Bár az én módszeremmel készítve, elég időigényes,eldöntöttem , hogy jövő nyáron , ha időm engedi még többet szeretnék gyártani a következő fűtési szezonra.
Köszönöm a szárítási ötletet. Szerintem egy ilyen fórum valóban az ötletek/tapasztalatok megosztására szolgál.
Nekünk egy felnyitható ping-pong asztal alatt van berendezve ugyanígy a "szárító".Estére,vagy ha játszunk netán esik az eső lehajtom a lapokat. kb 2 hét után még mindig szellőztető/szárító fedett helyre hordom be. Mérni nedvességmérővel, kívül
kopog, de ha eltöröm, belül még van komoly nedvességtartama.
Anno faanyag ismeretnél úgy tanultuk, hogy napon a fánál 1cm vastagság= kb.1 hónap száradás. Mi kb 40-50% fapor/forgáccsal vegyítünk,ami elvileg 8-14% sejt nedvességtartamú.Vizezéssel vesz fel, de sejtközit, ami gyorsabban szárad újra.5 cm vastagok a papírtéglányaim, én nem merem bezsákolni, dobozolni 1 hónapnál előbb.
Sajnos az az érzésem, hogy mivel fiaim felcseperedtek az idei volt az utolsó papírkocka készítésünk. Pont, mire összeállt ez a gyors, kompakt pneumatikus présünk.....
Na, látod, kinek a pap, kinek a papné..)) Nyes fűrészporból készült briketnek talán még az 1 év is kevés--de ki lehet próbálni..agyalok rajta, sajnos..((
Ha kicsit is figyelsz arra, amire reagálsz, akkor láthatod : én pl. ágaprítékot ( szárazat ) kevekerek a papírbrikettbe. Nyers fűrészporral biztosan nem így lenne.
Tényleg nincs értelme az ilyen vitának, azért leírom, én hogyan szárítok, hátha más nem így csinálja.
A " szárítóberendezés " nálam 2 x 2 bak, amire 4 méteres deszkák vannak fektetve ( kb. 18 cm szélesek ) Amikor kiveszem a présből a téglákat - fedett helyen préselek - kihordom a napon felállított deszkákra. Élével, kb. 8-10 cm-es távolságra lerakom, aznap még egyszer átforgatom a másik élére. Másnap dettó. A harmadik napon vagy délelőtt, legkésőbb este teljesen száraz. Természetesen ez így napsütésben igaz. Ha esik közben az eső, egy mellé fektetett fóliát ráhúzok. Ennyi.
