Jo, de mi a "sajat hibad", ha meg munkakori leirasod sincs? Es ha van, fegyelmi vetsegen nehez kapni valakit, aki megfontoltan (gyk szarva mindenre) dolgozgat...
Persze esszel, de biztos lehet... de mind1.
ha a saját hibám miatt kirúgnak, akkor nem jár a segély, ezért nem választhattam ezt a megoldást.
a betegállomány azért nem megoldás, mert csak időleges, tehát mondjuk egy hónap, és utána ugyanabba a helyzetbe kerülök, ami miatt el kell mennem.
most odaadtam a "papirt" a főnök titkárnőjének, simán lehülyézett. mindenki így tesz, aki nem tudja a hátteret, ami elég komoly, mondhatni életbe vágó (de ezt most hagyjuk, tényleg).
Es miert nem rugatod ki magad inkabb? Ha munkakori leirasod sincs, akkor nincs nagyon mire felelossegre vonjanak konkretan. Par hetet/honapot meg ellebecolsz ott, a leheto leglassabb munkavegzessel, addig is fizetnek penzt, aztan ha nem tetszik nekik a hozzaallasod, mondjanak fel ok neked. Persze, ahogy olvasom, mar a hatad kozepere se kivanod a helyet, de penzben lehet, hogy rosszabbul jarsz.
Tenyleg, ha valakit fegyelmivel rugnak ki, akkor jar a mnsegely ugy, mint sima munkaltatoi felmondasnal?
És ha nem írsz semmit, csak a kördoki ír ki kimerültséggel (ami úgy néz ki, nem is lenne csalás) betegállományba? Bemenned nem kell, és a táppénz még mindig több, mint a munkanélküli segély.
eleve közös megegyezésként fogom beadni, a kérdés az (kezdettől fogva), hogy elfogadják-e. tudom, hogy a mn. segélyhez csak így juthatok hozzá. de ez egy szemét hely. és egy szemét főnök. csak reménykedem, hogy esetleg hozzájárulnak a közös megegyezéshez. (bár a te általad írottak fényében egyre kisebb ez a remény).
azért volt fontos ezt tudnom, mert nem hinném, h a munkáltatóm elfogadná a k. m.-t, ha csak nem kötelező neki. szerencsétlen helyzetben vagyok, nem jókedvemben mennék/megyek el, nincs egyéb munkalehetőség a láthatáron (sőt azon túl se).
ez egyébként a munkahelyemen meglehetősen szubjektív kérdés; az elődömet, aki lopott, és simán (rendkívüli felmondással) kellett volna kirugni, közös megegyezéssel bocsátották el. Szó szerint pofára megy az egész. Számomra a munkanélküli segély szempontjából lenne nagy szerepe a közös megegyezésnek - úgy gondolom, hogy holnap nehéz napom lesz. (az idegösszeroppanás szélén állok amúgy is).
Mellesleg nekem munkaköri leírásom se volt soha. Mindez egy állami munkahelyen (kórház) [most már nem félek leírni, úgyis mindegy:)]
Menekülnek az emberek erről a helyről, és nem véletlenül. (visszaélések, emberhez méltatlan bánásmód, stb.).
még egyszer megkérdezem, hátha valaki válaszol (sürgős lenne...)
ha közös megegyezéssel szeretném felbontani a munkaviszonyomat, van-e joga (bármilyen jogcímen) a munkáltatómnak ahhoz, hogy a közös megegyezést meghiúsítsa? holnapra kellene a válasz... előre is köszönöm. (végigböngésztem egy csomó forrást a google-ból, de erre az egyre nem találtam megoldást)
sziasztok, elnézést, ha lerágott csont, de most nem tudok utánaolvasni...
kérdésem: közös megegyezéssel szeretnék elmenni a munkahelyemről. van-e a főnökömnek joga ezt megakadályozni (ha a munkakörömmel kapcs. okok miatt megyek el?)
ha pl. holnap beadom a kérvényt (?) a munkaviszony megszüntetésére, akkor milyen határidőt írjak rá? kell-e egyáltalán? (tehát h ettől az időponttól szeretném megszüntetni a mviszonyt). nyilván van felmondási idő, és azt rászámítják erre a határidőre...
szőke vagyok, beismerem, de most nagyon elkeseredett is, és nagyon szükségem lenne a válaszokra.
Bocs, hogy beleszólok, a jogifórumon már adtam is erre a kérdésre választ, itt még annyit tennék hozzá, hogy természetesen csoportos leltárfelősségi nyilatkozat nem létezik. Fogalmilag kizárt.
A férjemmel leltárfelelősségi nyilatkozatot akar aláíratni a munkáltatója (ruházati nagyker raktárban dolgozik), mégpedig csoportos felelősséget. Konkrétan ez van a megállapodásban:
"Tudomásul veszem, hogy munkaköri feladatomnál fogva 2004. ... tól ..-ig terjedő leltáridőszakban, a Munka Törvénykönyvéről szóló - többször módosított - 1992. évi XXII. tv. 170-170/D par. szerint a.. alatt található leltári készletben keletkező leltárhiányért, mint a fentiekben megjelölt készletet kezelő személy, vétkességre tekintet nélkül a Munkáltatóval megkötött Leltárfelelősségi Megállapodás rendelkezései alapján a leltárhiány teljes összegéért 6 havi átlagkeresetem mértékéig és az ott meghatározott feltételekkel felelősséggel tartozom."
A férjem azért van megijedve, mert a cég nem a precizitásáról híres, és eddig minden leltárnál hiány volt az adminisztráció majdnem teljes hiánya, a nem leszabályozott leltárkezelés miatt.
Ugyan van ilyen a megállapodásban, hogy "A munkáltató és munkavállalók megállapodnak abban, hogya munkavállalók mentesülnek a leltárhiányért való felelősség alól, ha - a munkáltató nem biztosította a jelen megállapodásban szabályozott, a készlet biztonságos megőrzésére vonatkozón szabályokat. ...."
de a férjem szerint ezt kimagyarázhatnák, hogy csak két embernek járhat oda be (egyébként elvileg tényleg).
Még egy momentum: a férjem minimálbérre van bejelentve. Ha mégis valami gáz lenne, és ez a papír alá van írva (holnap reggelig kapott határidőt), a minimál hatszorosát vonhatják le, nem amit ténylegesen kap, ugye?
Ja, még egy: természetesen azt mondták, aki nem írja alá, az mehet Isten hírével.
A "perkálás"-ról: itt is a törvény szerint előírtak vonatkoznak akkor, ha jól tudom: először 3 ledolgozott év után jár 1 havi végkielégítés, stb. Hát akkor az ugrott, 5 és fél hónapja vagyok itt. De ez most mindegy.
A lényeg, hogy rendes felmondással 1 havi felmondási időm van a törvény szerint. Jó ezt tudni.
Rendkívüli felmondás: a külföldi központ mindenféle okokat állított/keresett egy magyar ügyvéd által fogalmazott levélben a főnököm hibáit bizonygatva. A főnököm szintén ügyvéd által válaszolt, de minden ponthoz tudott egy vonatkozó faxot, levelet, stb mellékelni amivel védi magát. Szóval meglátjuk. Holnap du. minden kiderül.
Átszervezésre hivatkozva rendes felmondással mindkettőtöknek nyugodtan felmondhatnak, de persze akkor perkálni kell. A főnököd támadja meg azonnal a rendkívüli felmondást bíróságon, annyira kilóg a lóláb, hogy biztosan nyerni fog.
Egy angol cégcsoport mo-i képviseletén dolgozom. A cégcsoportot megvette a GE, ezt a képviseletet valószínűleg megszűntetik itt Mo-n, és a feladat elvégzése beolvad a magyar GE-be. Felmondhatnak most azzal a szöveggel, hogy a céget megvette a GE vagy át kell vegyen a GE (mint új tulaj) és majd x idő után ők mondanak fel?
A főnökömet holnap rúgják ki (képviseletvezető) valszeg rendkívüli felmondással (próbálták ügyvéddel bizonygatni, hogy alkalmatlan a cégvezetésre).
Tudtok-é nekem arról felhomályosítást adni, hogy a Közalkalmazotti Tanácsnak milyen jogai vannak a munkáltatóval szemben? (itt elsősorban az információ kérés a munkáltatótól munkajogi döntés előtt vagy utólag valamint a munkajogi döntésekbe /felmentésekbe/ való bevonás érdekel).
sajnos nem vagyok gyakorlo munkaugyes biro vagy jogasz, csak egy HR-es - viszont latom, hogy regen irtal. Munkaidokeretben dolgoztok? Mert ha igen, es mondjuk egy vagy akar kethaviban, a mi berszamfejtonk szerint nem baj, ha csak honap vegen toltod ki a jelenleti ivet, bar egy kicsit furcsa.
Szerintem egyebkent akkor is naponta kellene, hiszen maskulonben honnan tudnad, mennyi tulorad van?
A jelenlegi munkahelyemen nem vezetünk jelenléti ívet. Hónap végén írjuk alá a beosztásnyilvántartást, amit aztán a bérszámfejtő kap meg, és ez alapján kapjuk a fizetősünket.
Minden korábbi munkahelyemen naponta alá kellett írnunk a jelenlétit + beírni, hogy hánytól hányig dolgoztunk. Azt mondták ott, hogy ez a munkaügyi ellenőrzésekkor fontos, hogy látsszon, napról napra vezetik a dolgozók.
Ez egy Legfelsőbb Bíróságot megjárt ügy, illetve részletek belőle. Csak eseti döntés, tehát nem jogforrás, de amire hivatkozik benne, az a jogszabály, ezeket Te is fel tudod használni.
BH1999. 87.A keresőképtelenséget okozó betegség tartamára is megilleti a munkavállalót szabadság. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a táppénzes betegállomány ideje alatt a szabadság kötelezően kiadható, hanem azt, hogy a munkaviszony e címen történő szünetelése időtartamát a szabadság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni [1992. évi XXII. törvény 130. § (2) bek. a) pont].A felperes 1980 óta állt szállításvezetőként az alperes jogelődjével, majd 1991. január 1-je óta az alperessel munkaviszonyban.Az alperes 1995. április 6-án rendelkezett a felperes évi rendes szabadsága felének, 15 napnak 1995. április 10. és május 2. között történő kiadásáról. A felperes 1995. április 13-án táppénzes betegállományba került, ami 1995. augusztus 30-ig tartott. A betegállományba vételéről a felperes az alperest másnap értesítette, majd az első táppénzes orvosi igazolását április 28-án az alperes munkaügyi osztályán leadta. A felperes bérkartonja alapján szerzett tudomást arról, hogy a keresőképtelensége ellenére a kiadott és megkezdett szabadságát elszámolták, és csak az azt követő időszakban biztosította az alperes először az 1995. évre még járó 7 nap betegszabadságát, majd folyósították a táppénzét a betegállománya végéig.A felperes az eredménytelen egyeztetés után benyújtott keresetében az alperes jogellenes magatartása következtében elvesztett 13 nap szabadságának kiadására kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a szabadságát önhibáján kívül volt kénytelen megszakítani.….Mindkét fokon eljárt bíróság jogi álláspontja helytálló abban a tekintetben, hogy konkrét szabályozás hiányában is megilleti a munkavállalót a már megkezdett szabadságnak a táppénzes betegállomány miatt történő megszakítása és az így fennmaradt szabadságnapok utólagos igénybevétele, illetve megváltása. Következik ez a szabadság rendeltetéséből és az Mt. 4. §-ában szabályozott, a rendeltetésnek megfelelő joggyakorlás kötelezettségéből. A szabadság célja - amint arra a másodfokú bíróság is rámutatott - a munkaerő regenerálásának biztosítása. A táppénzes betegállományra a munkavállaló keresőképtelen betegsége miatt kerül sor, amikor a munkavállaló munkavégzésre nem képes. A szabadság egyébként a munkában töltött idő után jár. Azt, hogy kivételesen, a munkaviszony szünetelésének időtartamára mely esetekben jár szabadság, az Mt. a 130. §-ának (2) bekezdése tételesen sorolja fel. Tévesen hivatkozik az alperes e bekezdés a) pontjára, amely szerint keresőképtelenséget okozó betegség tartamára is jár szabadság. E jogszabály helytálló értelmezése ugyanis nem azt jelenti, hogy a táppénzes betegállomány ideje alatt a szabadság kötelezően kiadható, hanem azt, hogy az ilyen szünetelés időtartamát a szabadság mértékének megállapításakor is figyelembe kell venni. A szünetelés ideje tehát ebből a szempontból a munkaviszonyban töltött időnek minősül.Az alperes ilyen körülmények között nem tett eleget a rendeltetésnek megfelelő joggyakorlás követelményének, mert a szabadságát a céljának megfelelően kihasználni nem tudó, beteg felperest a betegállománya bejelentése és igazolása ellenére úgy kezelte, mint aki a szabadságát tölti.
Arra lennék kíváncsi, hogy törvényes-e az, hogy a munkahelyemen a vasárnapi túlórát kizárólag pénzben fizetik ki, tehát a dolgozónak nincs választási lehetősége hogy pihenőnapot kérjen. Meg ha valaki nem tud jönni, mert más dolga van, akkor az a válasz, hogy keress magad helyett valakit, csak akkor mehetsz el, vagy( de ez ritkább ) hogy mákor jön be vasárnap.
Azt szeretném megkérdezni, hogy egy pedagógus közalkalmazottnak hány nap fizetett szabadság jár a "kényszerű" (nyári szünet, téli szünet, stb)-n kívül?
Valamint lenne egy olyan kérdésem is, hogy érvényes-e az a munkaszerződés amit a feleségem úgy kötött, hogy az aláírás napján már a feleségem volt, de a szerződésen még a régi adatai szerepeltek (régi név, szig szám, stb) mivel az új okmányai még nincsenek készen.
hogy szabadságom alatt eltörtem a lábam és beküldtem a munkahelyemre a táppénz papírokat, de nem számolták el, mert szerintük a teljes keresetemet kapom ez idő alatt és igy nem jár a dupla ellátás. Persze nem dupla ellátásról álmodoztam, hanem arról, hogy szabadságom helyett törött lábbal kinlódoknék inkább betegállományban és a szabadságos napjaim pedig megmaradnak. Ez szerintetek nonszensz? :-))))))))))
Nem védi a szerencsétlen munkavállalót semmi erre vonatkozó szabály? Felülbírálhatja egy ügyintéző az orvos által kiadott hivatalos papírokat?
1992. évi XXII. törvénya Munka Törvénykönyvéről153. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült fel, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz a munkáltató előzetesen hozzájárult.
(2) A munkába járással összefüggő költségeket külön jogszabály szerint kell megtéríteni.
78/1993. (V. 12.) Korm. rendeleta munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről2. § E rendelet alkalmazásában
a) munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás;
3. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának
a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon;
b) 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszonutazik.
HELP!
ma volt egy nagy vitám a főnökömmel, döntőbíró kellene.
A helyzet a következő: főállású alkalmazott vagyok egy televíziós Kft-nél, másik városból járok dolgozni. Havi 12 ezer forintot buszozok el átlagban, a főnököm azt mondja, hogy nem jár semmiféle utazási támogatás, szerintem meg jár.
Tudja-é valaki a tutit???
