Ahogyan ígértem itt vannak a képek. A tekercsek eredetileg fojtók voltak egy egyenáramú hajtásban, azokhoz nem nyúltam csak a vasmagot távolítottam el belőlük. A képen látható vas Fe 235 anyagból készült.
Azt hiszem itt is felmerült már a kérdés, mi volt, és mikor csinálták az első igazán pontos fémmegmunkáló gépet.
A napokban ráleltem a hivatalos válaszra.
Ugyan az esztergagép a legősibb gép, hiszen már az egyiptomiak is használták, de szerintem már ennek előtte is használták az íjas esztergát, ha másra nem tűzgyújtásra, mégis az első, dokumentált, fémmegmunkálásra alkalmas, és viszonylag pontos gépet 1751-ben egy francia csóka, Jacques de Vaucanson fejlesztette ki. Ezt a gépet tekintik minden modern gép ősének.
Ha minőségi a csapágy, akkor valószínűleg van benne zsír, egyébként olcsó kivitelben már találkoztam olyannal is, amiben nem volt. Elsősorban azért kérdeztem, mert ha tele tömted, akkor is melegszik, nem is kicsit.
Az illesztést nem szabad szorosra venni, előfeszíteni kell.
Meg lehetne nézni mérőórával, hogy mennyire kotyog a főorsó hasonlóan ahhoz, ahogy esztergákon szokták. Első körben a mérőóra állványát fel kellene erősíteni az orsóházra (nem az állványra!) és utána nekitámasztani a mérőcsúcsot a tengelynek, majd kézzel kissé megnyomkodni a tengely végét. A csapágyak adatlapján meg lehet keresni az illesztés pontosságát, majd egy egyszerű geometriai szerkesztés/számolás útján meghatározni, hogy mennyi holtjátéka lehet a tengelyvégnek. Ha ennél sokkal kisebb a mért érték, illetve irányfüggő, akkor elkezdenék gyanakodni arra, hogy talán nem pontos a csapágyperselyek vonalba fúrása az orsóházban.
Ezeket a csapágyakat a gyári leírás szerint nem kell zsírozni, mert a porvedő alatt tele vannak nyomva és a gyár szerint az kitart az életciklusuk végéig. A csapágyak fém porvédője szolgál labirintusként is, szóval nagyon macerás lenne zsírozás helyett olajkenésre átszerkeszteni a gépet, meg talán minek is, hacsak nem a szórakozás kedvéért.
Szoval bocsánat, röviden: nem zsíroztam külön, csak ahogy kiszedtem a csomagolásból.
@crosspisti is ahogy feltételezte, ezek szoros illesztésű csapágyak (gondoltam, hogy attól kisebb az ütés).
A kis marógép gyári értéke a max. 3000-es fordulat, gondoltam, hogy akkor azon megjáratom csapágycsere után.
Egyébként már azt veszem észre, hogy kevésbbé melegedik, mint legelőször, de el tudom vinni kb.: 15-20 perc alatt a kellemetlenül meleg állapotig (3000-es fordulat). De a visszajelzések alapján elengedem ezt a problémát: nem ipari gép, hobbira is fogom használni, szóval, ha nagyon meleg, akkor leállítom és várok, meg valószínűleg nem lesz mindennapos a 3000-es fordulat.
Hát épp azért, mert ötven+ évesek, azokon a tipushibákon már réges-régen átestek. Már, ha voltak egyáltalán. Egy olajszivattyú nem az az űrrakéta, amit ne lehetne megjavítani.
Van ezeknek valami típushibájuk amire érdemes figyelni vásárláskor? Az olajszivattyút elhalálozását olvastam több helyen is. Persze tudom 50 éves gépek, csodát nem lehet várni tőlük de hátha ki lehet fogni egy kevésbé nyúzott példányt.
Van kis esztergám{E2N} ,marógépem {TOS FNA 22} az is kicsi,a maX fordulat mindkettőn 2000 ,nagyon ritkán kellett még ezt a fordulatot használnom,a nagyobb gépeimnél legfeljebb 1000 fordulat.Van ellenpélda is, átmérő 3mm alu alkatrészek gyártása automata esztergával nagy szériába 8000 fordulat percenként,a termelékenység megkövetelte,a vágósebesség megfelelő.
A régi csapágyakkal melegedett? A csapágyaknál a méretükön kívül ,még számításba lehet venni a gyári illesztésüket is,mert van szorosabb,és lazábban illesztett csapágy,például a meleg helyeken üzemelő csapágyak C jelzéssel vannak ellátva.Nagyobb fordulatra készítenek bronz,textilbakelit kosaras csapágyakat is.A másik,ahogy írtad 4 darab csapágy van a tengelyen,itt már kis alakhibák is hozzájárulhatnak a melegedéshez.Szerintem a kezet még bíró melegedés nem veszélyes,ez kb 50-60 fok a csapágyzsírok a dupláját is bírják.
Ha jól értem, a kollégának nem esztergapadja van, hanem marógépe, abból is kisebb. Pl. Egy 5-ös karbid ujjmarót simán meg lehet küldeni 3000RPM-mel.
Egyébként esztergapadon se árt a nagyobb fordulat. Az enyémben 2000 a max. fordulat. Ezzel megvagyok, de kis átmérő (2-7mm) esztergálása esetén vagy kicsi furatok megmunkálásakor nem bánnám, ha lenne nagyobb.
Mire kell a 3000 fordulat? 60-1100-ig szinte mindent el lehet intézni esztergán. Mivel súrlódás van így melegedés is, ez természetes folyamat. Kérdés hogy mennyi- az annyi, és kell-e a 3000 fordulat.
Strigon ME1000 marógépről mi a véleményetek? Az otthoni kis "hobby" műhelyembe kalandoztak el a gondolataim egy marógépen. Túlzottan nagy (persze relatív, mi a nagy) pénzeket nem szeretnék erre elkölteni, meg szoba méretű gép sem kell semmiképp, méretben szerintem az ME1000 Strigon passzolna talán az elképzeléseimhez és a rendelkezésre álló hely nagyságához. 3-400e között nézegettem őket, szerintetek ha ennyiért sikerülne venni egyet amin mondjuk működik minden és nincs nagyon szétkopva, az jó ár egy ilyen gépért? Nyilván mindenféle kiegészítő és tartozék hegyek ennyiért tudom, hogy nem lesznek hozzá, mondjuk vertikális fejjel azért jó lenne meg maga agép legyen rendben. Többet most nem szánnék erre, romot viszont nem akarok venni, akkor inkább most hanyagolom ezt a dolgot.
szert tettem egy kis asztali marógépre. 2001-es a kicsike, ezért gondoltam kapasból kicserélem a főorsó csapágyazását. 4 db 6000-es szériába tartozó mélyhornyú golyóscsapágy van benne, 2z-s porvédéssel. Tulajdonképpen ez utóbbiak szolgálnak csak labirintusként. Vigyáztam, hogy a csapágyak csak préseléssel, sajtolással kerüljenek a helyükre. Ütés ne érje öket. FAG csapágyakat vettem. 5 perc pörgetés után (kb. 3000-es fordulat) melegedés van. Nem mondom, hogy forró, de meleg. Mi lehet a gond? Vagy ez ilyen?
Erről a tekercsről engem is érdekelne egy fénykép, a fizikai kialakításáról. LEhet összeütnék itt bent melóhelyen egyet, és akkor lenne BP-n is egy, a társaság ilyesféle bajait orvosolni...
