Először is nagyon köszönöm a sok jó tanácsot, sok hasznát vettük.
Egy hete értünk haza Igalo-ból. Alapjában véve elmondható, hogy nagyon jól éreztük magunkat. Mindig volt valami, ami egy kicsit keresztbe tett, de nagyon szépek az emlékek, a hiányosságokon pedig elég hamar túltettük magunkat. Vissza fogunk menni.
6 főre foglaltam szállást 7 éjszakára. Az ár nagyon olcsó volt, 77 ezer forint körül. 4 főre kényelmes, 6 főre kicsi szűkös volt. Ami nagyon bosszantó volt, elvileg udvarban tudtunk volna parkolni. Mivel 7 személyes nagy autóval mentünk, ez lehetetlen volt. Az utca meredek sikátor és az udvar szűk és rövid az autónkhoz. Miután nagy nehezen kitolattunk az utcából, azt hittük leégett a kuplung, iszonyat büdös volt. Ezek után kb. 500 m-re 50 euróért sikerült bérelnünk őrzött parkolót, mivel a környéken semmi parkolási lehetőséget nem találtunk. Mindezt 18 óra utazás után.
Utazás: oda-vissza is 18-18 óra. Gyorsabban is meg lehetett volna tenni, de nézelődtünk, sokszor megálltunk, + 2 nap nyaralás. Oda: Bp-Udvar-Osijek-Doboj-Sarajevo-Mostar-Trebinje-Herceg Novi -Igalo, vissza: Igalo (Dubrovnik felé)-Trebinje-Foca-Sarajevo innen ugyan az, mint odafelé. Minden határátkelés teljesen sima ügy volt, szinte nem kellett várnunk sehol. Kivéve visszafelé a Montenegro-Horvát határon, ott 2 órát araszoltunk, minden olasz rendszámú autót szétkaptak a horvátok. Az út hosszú és nehéz, de a táj mindenért kárpótol. Egyszer igazoltattak Sarajevo környékén, de csak ránéztek a papírokra és tovább engedtek minket. Rengeteg rendőr, mindenhol mérnek, de ha valaki betartja a közlekedési szabályokat, semmi gond.
Körbejártuk a Kotori öblöt. Megnéztük Kotort, Perast, a 2 kis szigetet. Elmentünk Zanjic-ba, megjegyzem ez a strand tetszett a legjobban, ott megnéztük a Kék barlangot, a Mamula szigetet. Mind-mind csodálatos. Megnéztük volna Budvát is, de egyszerűen nem találtunk parkolót, így mérgesen elmentünk a Jazz strandra. A kuplug miatt nem nagyon mertünk felmenni a hegyekbe. Utolsó nap azért megkockáztattuk, elmentünk az Ostrog kolostorhoz. Kezdő világjárók lévén nem tudtuk, hogy oda csak tetőtől talpig bebugyolálva tudtunk volna bemenni. Rendesen fel voltunk öltözve (nem strandcucc), de volt bőven fedetlen testrészünk, hisz 35 fok volt árnyékban, így nem tudtunk bemenni. Kendőt sehol se tudtunk venni. Ez azért elég rosszul érintett bennünket 200 km-t autóztunk és nem voltunk egyedül ezzel a problémával. Itthon utánanéztem, sehol nincs ez az apró információ, a bejáratnál szembesültünk egy táblával, ami az öltözködési előírásokat tartalmazza.
Ami nem tetszett: kisebb strandokon nincs WC, kismama is volt velünk, ő azért óránként ment volna. Ahol volt, ott katasztrofális állapotban. Ha volt szemetes konténer, azt sose takarították, csak ürítették, ami kifolyt belőle, az ott bűzölgött. Ahol meg lehetett állni és gyönyörködni a tájban, ott rengeteg a szemét és a bűz. Persze ez mind a turisták bűne, de akkor is kellemetlen volt szagolni.
Árak: étteremben: sör 2 euró, üditő 1,5. 2x vacsiztunk 6-an 50-60 euróból megúsztuk. Üzletben: 5 l-es víz 1,20-1,30, másfél literes 0,70, sör 0,70-0,90. Gyorsbüfé kaják majdnem mindenhol minden 1,5 Euro (plejskavica, cevap, hamburger, hot-dog, palacsinta, pizza szelet)
Összefoglalva, az öböl egy csoda, ezt mindenkinek látni kell, az emberek kedvesek, az árak nagyon jók, egy szuper nyaraláson vagyunk túl.
csutortok Haj-Nehaj itt még volt osvény, pár száz méteren, de utána valahogy eltunt, hát, itt kellett volna visszafordulni! De mi mentunk tovább, tuti, hogy rossz "úton", szerencsénkre kígyókkal, pókokkal nem találkoztunk, csak ezzel a teknossel de voltak száraz ágak, szúrós gallyak, bozótos, boróka, amik ossze-vissza kapartak minket. Sziklákon, úttalan utakon mentunk felfelé, amikor is elértuk a várfalat, de olyan részre jutottunk, ahonnan nem volt tovább merre menni, be kellett érnunk ezzel a látvánnyal
A lefelé út még nehezebb volt, esélyunk se volt ugyanarra lejonni,mint amerre fol mentunk, sokszor jutottunk zsákutcába, ahonnan jó pár métert visszafelé kellett másznunk, mert nem tudtunk tovább menni. Az egészben az az érdekes, hogy megtaláltuk az osvényt, amelyiken fol elindultunk. Ez máig se tudom, hogy lehetett! Amikor leértunk, hálát adtunk a jó Istennek, hogy szerencsésen lejutottunk és egyikunknek se lett semmi baja, mert akkor ott nem tudom mit csináltunk volna, ha valamelyikunknek kificamodik a bokája, vagy hasonló torténik...
Mivel a szállodában AI ellátás volt, kajára, innivalóra nem volt gondunk, mindig boséges volt a reggeli, az ebéd meg a vacsora is, nagyon meg voltunk elégedve az ellátással! Csak fagyizni jártunk a sétálóra, 6-7 kugli fagyi volt 1 €ért.
Hazafelé is Horvátországon keresztul jottunk, a Montenegró - Horvát határon vártun másfél órát, utána a boszniai határ elott baleset miatt fél órát, útkozben megálltunk leállókban Sv. Stefant meg Dubrovnikot lefényképezni. Délelott 11 kor indultunk és reggel 6-ra értunk haza.
1 165 km, a cél Sutomore, hotel Korali. 4 felnott és egy gyerek, egy autóval, elég szukosen voltunk hátul, de ki lehetett azért bírni. Horvátországon keresztul mentunk, délután fél 5-kor indultunk, másnap reggel 8 korul értunk oda, se határátkeloknél, se a fizetos kapuknál nem kellett várnunk sehol, kétszer álltunk meg rovid pihenore benzinkútaknál. Reggel odaértunk, a szobánkat csak délben foglalhattuk el, úgyhogy fogtuk a strandcuccokat és lementunk a partra, meg korulnéztunk egy kicsit a kornyéken. Azzal ellentétben, amit ide írt nekem valaki, hogy milyen lepukkant hely ez a hotel Korali, kellemesen meglepodtunk, nem volt rossz, a part is nagyon kozel, kb. 50 m.
Kirándulásaink: Hétfo délután Stari Bar
kedd Albánia, Shkodër és a Rozafa erod
szerda Ratac (nem a nudista strand, hanem a kolostor romjai miatt)
Hja! Utazás előtt megy az érdeklődés ezerrel. Azután meg nincs semmi visszacsatolás!
Aki érdeklődött utazás előtt, az kérjük tiszteljen meg bennünekt egy néhány mondatos KONKRÉTUMOKAT is tartalmazó beszámolóval, ami a jövőre nézve segítheti az ezután utazókat.
Mostani állás szerint péntek este vagy szombat hajnalban. A visszaérkezés még bizonytalan. Ilyen csempészmotyó beszerzést csak akkor vállalok ha vissza autóval jövök. Úgy egyébként nem csak szeletelve sonkát, hanem akár egy egész marhát is hozok neked!
:-)
Csak egy tipp:
A Montenegróban vásárolt termékek legnagyobb része szerb termék. Így ha van amit valaki a nyaralás közben felfedezett, azt akár egy vajdasági kirándulás során is be tudja szerezni. Egy hangulatos családi program a palicsi tó melletti állatkert meglátogatása, ami után a Szabadkára vezető út bal oldalán van egy RODA (vagy Rodic) bevásárlóközpont, ahol bankkártyával fizetve meg tudjátok venni a szükségeseket. De van Metro is, ha az jobban tetszik.
Tehát most nem igérem. Legközelebb meg inkább friss érett gránátalmát hozok!
Nos igen,régi mendemonda szerint, Jaz kavicsos része az volt, szóval volt-volt...... Kavicsos rész után,sziklákon átmászva, van valami.....:) Ratacot sem néztem meg...mert sok a kukkolós turista. Susanjbanban a strand végén, van egy kis másik strand, olyan helyi, onnan tovább láttam sziklák közt mászkál valaki pucéran, de engem se nem izgat, se nem zavar.
De..... Csak Ada Bojanán van ilyen rész. Szomszéd államban is csak olyan helyeket kell keresni, ahol hivatalosan FKK
Véget ért Montenegróban a „ lustaság versenye” a kiírás szerint „ kapa nélkül is van kenyér” címmel! Második alkalommal rendezték meg ezt a versenyt, ami nemzetközinek lett hirdetve/de jelentkező hiányában csak montenegróiak neveztek be/ ,a tavalyi győztes időt /24 óra/messze túlszárnyalva az idei győztes egy niksici fiatalember ,32 órát bírt ki a semmittevésben és nyerte el a 200 Eurós díjat!. A szabályok szerint vizet ihatott,és ehetett is,csak a fekhelyéről nem kelhetett fel,még legelemibb szükségletei elvégzésére sem. Remélhetőleg jövőre néhány hazánkfia is benevez és méltó ellenfele lesz e „nemes” versengésben a montenegróiaknak! :-))
de nekunk megfelelt az olcsóbb is! :)
háttérben a szálloda
itt még volt osvény, pár száz méteren, de utána valahogy eltunt, hát, itt kellett volna visszafordulni! De mi mentunk tovább, tuti, hogy rossz "úton", szerencsénkre kígyókkal, pókokkal nem találkoztunk, csak ezzel a teknossel
de voltak száraz ágak, szúrós gallyak, bozótos, boróka, amik ossze-vissza kapartak minket. Sziklákon,
úttalan utakon mentunk felfelé, amikor is elértuk a várfalat, de olyan részre jutottunk, ahonnan nem volt tovább merre menni, be kellett érnunk ezzel a látvánnyal 
