A beépitési százalékot bruttó területre vetitik, tehát a terasz beépitése nélkül is valószinűleg már túl vagytok épitve.
A jelenlegi állapotában a terasz nem számit bele a beépitésbe.
Ez nagyon érdekes, mert minden engedéllyel épült (megvannak a papírok) azaz ezek szerint a kutya nem nézte anno, hogy túllépik... :(
2.
Igen, kellene, mivel nő a beépités, és tartószerkezet is változik (tető, esetleg födém)
A beépithetőséggel talán annyit lehet játszani, hogy a tervben a mellékpéületet bontásra kell kiirni, amit a használatbavételiig kell teljesiteni. Az épitési engedély 2 évig érvényes, és megkezdéstől 5 év után kell használatbavételit kérni.
(abba ne reménykedj, hogy a beépithetőségi határt idővel feljebb tolják, mert ez abszolút nem reális)
Nem is reménykedem, ilyen vállalásokat meg nem akarunk tenni, mert a melléképületet megtartjuk... :)
3.
Akkor kell engedély, ha új nyilászárót raksz, vagy NAGYOBBAT, mint a mostani. Azaz a falat tartószerkezetileg megpiszkálod (áthidaló).
A régi épitési engedély már elavult, erre nem érdemes hivatkozni.
Két helyre nagyobbat szeretnénk, meg nyitni is kellene még kettő ablakot... :(
4.
Nem kell.
Szuper.
5.
Attól függ mire használod. Ha kerti épitmény lesz, amit ténylegesen szaletliként használsz, akkor nem kell. Ha kocsibeállónak használod pl, akkor igen.
Kerti építmény, a melléképület falához tapasztva (Pici a kert, ezzel helyet spórolok...)
+1.
Ha a terasz olyan helyen van, hogy az utcáról nem látszik, akkor én rádobnék gyorsan egy féltetőt, polikarbonát tetővel, mintha meglévő lenne. Ebben az esetben te a terasz beépitését már csak korszerűsited, tehát elvileg megoldható a túlépités.
Ehhez azonban kell a szomszédok jóindulata is, mert az épitési engedélyhez csatolni kell két szomszédtól egy nyilatkozatot, hogy a terasz féltetője több mint 10 éves (elévülési idő).
Hát, a szomszédokat nem ismerem, nem szeretnék ilyennnel indítani... Egyébként nem látszik a terasz az utcáról.
Nagyon köszönöm, azért a biztonság kedvéért bebaktatok pénteken az önkormányzósághoz...
A beépitési százalékot bruttó területre vetitik, tehát a terasz beépitése nélkül is valószinűleg már túl vagytok épitve.
A jelenlegi állapotában a terasz nem számit bele a beépitésbe.
2.
Igen, kellene, mivel nő a beépités, és tartószerkezet is változik (tető, esetleg födém)
A beépithetőséggel talán annyit lehet játszani, hogy a tervben a mellékpéületet bontásra kell kiirni, amit a használatbavételiig kell teljesiteni. Az épitési engedély 2 évig érvényes, és megkezdéstől 5 év után kell használatbavételit kérni.
(abba ne reménykedj, hogy a beépithetőségi határt idővel feljebb tolják, mert ez abszolút nem reális)
3.
Akkor kell engedély, ha új nyilászárót raksz, vagy NAGYOBBAT, mint a mostani. Azaz a falat tartószerkezetileg megpiszkálod (áthidaló).
A régi épitési engedély már elavult, erre nem érdemes hivatkozni.
4.
Nem kell.
5.
Attól függ mire használod. Ha kerti épitmény lesz, amit ténylegesen szaletliként használsz, akkor nem kell. Ha kocsibeállónak használod pl, akkor igen.
+1.
Ha a terasz olyan helyen van, hogy az utcáról nem látszik, akkor én rádobnék gyorsan egy féltetőt, polikarbonát tetővel, mintha meglévő lenne. Ebben az esetben te a terasz beépitését már csak korszerűsited, tehát elvileg megoldható a túlépités.
Ehhez azonban kell a szomszédok jóindulata is, mert az épitési engedélyhez csatolni kell két szomszédtól egy nyilatkozatot, hogy a terasz féltetője több mint 10 éves (elévülési idő).
Egy 70-ben épült családi házról van szó, aminek 84-ben volt egy bővítése, és 86-ban került mellé egy melléképület.
Van egy 105 cm magas (az engedélyezési terven legalábbis) nyitott 24 négyzetméteres terasza. Mi úgy tervezzük, hogy ezt egy könnyűszerkezetes felépítménnyel befedjük (nevezzük télikertnek.).
Kérdés: A terasz jelenleg vajh beleszámít e a beépítési százalékba?
A telek 540 nm, a ház lakótere 100, a melléképület 42 (ez mindkettő nettó szám!), a beépíthetőség pedig 30%.
Azaz 162 nm, ami ha terasz benne van, akkor már túlszaladt...
Kérdés2: Építési engedély kell e a terasz beépítéséhez?
Kérdés3: Nyílászárókat szeretnénk cserélni. Kell hozzájuk engedély? Van ahol méretváltozás lenne, utcafronton az előszobán batárnagy ablakok vannak, (kettő db a megsárgult ép. eng-ban szereplő egy nagy helyett) mi kettő kisebbett tennénk. Az udvar felé eső részén nagyobbítanánk egyet és egyet befalaznánk, a szomszéd felé pedig (a telekhatártól van 1-2 m) nyitni szeretnénk még kettő ablakot (ezek egyébként szerepelnek az ép. engen, de rejtélyes okból nem építették be őket).
Kérdés 4: A melléképületben leválasztanánk egy vendég lakrésznek való részt (2 db belső válaszfalat kellene építeni (plusz víz-csatornabevezetés)), ennek külső nyoma nem lenne. Ehhez kell engedély?
A kerületi szabályozás az OTÉK-on legfeljebb szigorithat, de annál megengedőbb nem lehet.
Mivel a lakóövezetek felső beépitési határa 30%, ezért nem tartom valószinűleg a +5%-ot (egyébként sem hallottam még soha erről a "megengedő" módszerről).
Az épitménymagasság egy bonyolultabb számitás, nem szimplán magasságot jelent.
A homlokzatok felületének összegét kell elosztani a homlokzatok vizszintes vetületeinek összegével.
A kerületünk kvsz-e szerint 30%-os a telkünk beépíthetősége. Szeretnénk egy nappalit hozzáépíteni a házhoz, viszont azzal már túllépnénk a beépíthetőséget. A telken van egy melléképület is, amit nem szerenénk lebontani, mert hasznos, a garázst viszont igen. Úgy hallottam, hogy vannak kerületek, ahol engednek még +5%-os beépíthetőséget. Nem tudom, hogy ez itt is így van e.
Van ilyen lehetőség, ha van akkor kerületenként változhat saját hatáskörön belül?
A másik amatőrebb kérdés:
-mit jelent az építménymagasság? A legkisebb 4.5m, a legnagyobb 6m. (teljes magasság, tető alja?)
-mit jelent a szinterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke?
Épitészként viszont nem adok ki a kezemből tervezői nyilatkozatot olyasmire, ami nem felel meg a hatályos jogszabályoknak, mivel a kamarai tagságomat kockáztatom...
Egyébként ez a bejelentéses dolog egy marhaság, csak az időtényezőt gyorsitja, meg elhiteti az ügyfelekkel, hogy tök egyszerű az eljárás.
A jogszabályalkotók létrehozták az általuk az nagyon egyszerűnek hírdetett engedélyezési formát, a bejelentést. Az építési bejelentés esetében azt jelenti, hogy az ügyfél benyújtja hozzánk a bejelentését egy tervezői nyilatozattal, de terv nélkül. Az építést már előtte 5 nappal megkezdhette. A bejelentését elfogadjuk, fél évig építkezhet, aztán 120 napon belül kimegyünk ellenőrizni, amikor az épület már készen van. Ha azt látjuk, hogy szabálytalan a építés, pl. rossz helyre építe akkor le kell bontatnunk az épületet. Ha a tervet be kellett volna nyújtania a bejelentésnél, már akkor kiderült volna, hogy nem jó helyre építkezik.
A bontás bejelentésénél, ha elkészült a bontás és azt bejelenti az ügyfél, nem kaphat semmiféle határozatot róla. Ahhoz, hogy a földhivatalnál be tudja jegyeztetni a bontás tényét, kérnie kell az építéshatóságtól egy hatósági bizonyítványt, ami 20.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díj befizetésével jár, és ez alapján jegyzi be a földhivatal.
És ezt nem a hivatalok találták ki, nem a hivtalok alkotják a jogszabályokat, ők csak kötelesek alkalmazni őket.
Én építéshatóságnál dolgozom. Szereném nektek elmondtani, hogy nem a hivatalok "packáznak" az ügyfelekkel, hanem a jogszabályalkotók. Hetente módosítják a jogszabályokat, ami ezáltal már követhetetlen, hiszen több mint 10 jogszabályt kell figyelnünk egy építési engedély kiadásához. Ráadásul nem egyértelműen fogalmaznak, így minden hatóság megpróbálja értelmezni, persze különböző eredménye jutnak. Ha a jogszabály értelmezését kérjük a Kormányhivataltól, akkor leírják a saját véleményüket, de felhívják a figyelmünket, hogy ez nem hivatalos állásfoglalás, így továbbra sem egyértelmű hogy mit kell tennünk.
Ha nincs rajta a térképmásolaton, akkor ingatlanfedezeti szempontból nem létezik (értékbecslőként ez a szabály).
Tehát hiába van ott a telken X éve, értékbecslésnél nem lehet figyelembevenni. És az se számit, ha megvan rá a használatbavételi, de nincs átvezetve a térképmásolatra.
Hát nálunk ilyet nem adtak az biztos. Már eltelt a bejelentéstől egy pár hónap. Az nem olvastam, hogy a bizonyítvány mennyibe kerül, de nem lepődök meg, ha pénzt kérnek érte. Az építkezés során már megedződtem ilyen téren. De ha a paragrafus szerint ez kell, akkor kénytelen vagyok ezt kérni.
Na, okosodtam a google-val mégis: a 109/1999. FVM rendeletben ez van benne: "(3a) A bejelentés-köteles épületváltozás, továbbá az építési tevékenységgel nem járó rendeltetésmód változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az építésügyi hatóság által kiállított - az épület rendeltetését megjelölő - hatósági bizonyítvány szükséges." (65.§).
Akkor már csak az ép.hat-ot kell megkérnem, hogy állítsanak ki egy ilyet. Bízom benne, hogy nem én leszek az első aki ilyet kér.
Bár még mindig nem láttam semmit, hogy mivel szankcionálhatnak, ha nem jelentem be, mert csak az építési engedélynél van a 30 napon belüli nyilvántartási kötelezettség, a bejelentéskötelesnél semmi nem lesz jogerős, az sincs meg, hogy nekem ilyen bizonyítványt kellene kérni, és az sincs benne, hogy mi van akkor, ha ezt a bizonyítványt, majd csak 25 év múlva kérem meg. Persze ezt nincs kedvem kipróbálni, inkább papírozok, és alszok nyugodtan.
Akkor ezek szerint nem csak velem packáznak :-). Egyébként mi történik, ha nem jelentem be a földhivatalba ezt a garázst? Mi előnyöm, avagy hátrányom van abból, hogy nincs bejelentve? Hiszen erre engedély nem kellett, az építés kezdetét bejelentettem, a határozat erről meg van. Persze a használatba vételi engedélyről nekem nincsen semmi hivatalos, mert csak beadtam az eredeti péládányt és kész. Ezt akár kukába is dobhatták/dobhatják. Ha tudtam volna, hogy ez lesz, akkor legalább két példányt csináltattam volna, és ebből egyet átvételi dátummal lepecsételtetve visszakértem volna....
De pont ez az, hogy nincs olyan használatba vételi engedély, mint a háznál! A háznál kérni kell az engedélyt, lefolytatják az eljárást, és kiküldik a határozatot. A bejelentés köteles építménynél (garázs), viszont nekem kell használtba vételi bejelentést tenni (a jogszabály szerint) egy nyomtatványon, és slussz-passz. És nincs tovább a paragrafusokban erről semmi. Illetve még annyi van, hogy az ép.hat. 120 napon belül ellenőrizheti, hogy valóban az épült fel, amit bejelentettem, és ha nem az, akkor bontathat, meg bírságolhat. Arról nem szól a fáma, hogy ha minden oké, akkor kell-e küldenie valamit. Nem azt várom, hogy csiribá-csiribú valaki bejegyezze helyettem, hanem arról van szó, hogy a földhivatal nem áll szóba velem ha nincs használatba vételi engedély, de honnan legyen, ha nem küld ilyet a hatóság, mert a jogszabály ilyet nem ír elő?
Sziasztok! Nem tudom valakinek van-e gyakolati tapasztalata bejelentésköteles garázs építésével kapcsolatosan. Igyekeztünk mindent szabályosan csinálni, így meg volt a bejelentés, kaptunk határozatot, hogy nyilvántartásba vették. Felépítettük, és megtörtént a használatbavételi bejelentés is részünkről. Most szerettük volna a földhivatalban bejegyeztetni, de mivel itt nem "keletkezik" a házéhoz hasonló határozat, így a földhivatal nem foglalkozik vele. Sehol nem láttam, hogy ha megtörtént a használatba vételi bejelentés (nem kérelem!), akkor mi a feladata az ép.hat-nak, vagy van-e egyáltalán. Lehet, hogy csak elteszi a bejelentést és kész. Ez a bejelentéses téma egyébként is szabályoztatlannak tűnik, mert pl. a megyei építési felügyelet az egyik alkalommal azt írta, hogy a házhoz hasonlóan a bejelentés köteles építmény építésének megkezdését is be kell jelenteni, mert ellenkező esetben büntetés jár, amikor meg bejelentettük, egy másik ügyintéző ajánlott levélben visszaírt, hogy ezt csak a helyi ép.hat-nak kell bejelenteni, őket nem érdekli, és törölték a nyilvántartásból és hagyjam őket ilyen hülyeségekkel. Szóval a garázs, ami különálló épület a telken ezek után felkerül a tulajdoni lapra, vagy a térképre? Vagy ez olyan, mint a kerti szaletli? Nem lesz ez után papíron? Vagy még nyüstölni kell a helyi ép.hat-ot valami igazolásért? Van erre valami paragrafus amire hivatkozhatok? Bocs a sok kérdésért, de erre a google-val nem találtam meg a választ.
Az elsődlegesen alkalmazandó jogszabály a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelete.
Idézet a rendeletből.
10. § (1) Az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot.
Ez utóbbi rendelet pedig a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet és az ötös mellékletről van szó.
Valaki meg tudja mondani, hogy az Epitesi Hulladek Tervlapot hova kell bekuldeni? A femu jelezte, hogy a tervlapon sok lesz a hulladek es el kell kuldeni valamely hatosagnak, de nem irtam fel, hogy hova.
Azt hittem rakeresek es megtalalom, de most nem igazan egyertelmu, hogy hova is kellene elkuldeni.
A probléma ott van, hogy a telek területét tekintik kiinduló alapnak, tehát hiába van neked 12%-os beépitettséged a használati szerződés alapján, az nem számit.
Minden jogszabályt az összesre kell nézni.
Magyarul nem bonthatod le és épithetsz helyette másikat, mert a beépitési mutatói a teleknek már most szarok.
A mostani épület körvonalát felhasználhatod, és arra rakhatsz tetőtérbeépitést. A 4.5 méteres épitménymagasság viszont földszint+térdfalas tetőtérbeépitést tesz csak lehetővé.
A trükk az, hogy beadod födémcserére+tetőtérbeépitésre a tervet, de bontáskor "véletlenül" kiderül, hogy a falak állékonysága nem megfelelő. Ekkor az állékonyság miatt készithetsz új falakat a MOSTANI helyére.
(A szabadonállóság teljesül egyébként, mert az előkert mérete a helyi adottságok figyelembevételével lehet akár nulla is. Az oldalkert és hátsókert számit.)
Megint a szemem elé került egy jónak tűnő telek, aminek vannak bajai :-(
(1) Az Lfk jelű falusias lakókertes terület jellemzően alacsony laksűrűségű,
összefüggő nagy-kertes lakóépületek, mező és erdőgazdasági épületek,
továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi,
szolgáltató és kézműipari épületek elhelyezésére szolgál,
mely legfeljebb két önálló lakóegységet tartalmazhat.
Mi van, ha már most HÁROM Lh (Lakóház) jelű épület szerepel a térképen?
Az ingatlan osztatlan közös (5 tulaj van) tulajdonban van, de a használati megosztás
alapján az 5-ből, a 3 ott/benne is lakó tulajé a 3 "Lakóház" felépítmény.
Ebből a 3 lakóházból az egyiket venném meg... felújításra és bővítésre.
(2) Az Lfk jelű falusias lakókertes területen az
OTÉK 14.§. (2) és (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.
(3) Az Lfk jelű falusias lakókertes területen az övezeti előírások: a) a legkisebb beépíthető meglévő telek: 700 m2 b) a legkisebb kialakítható építési telek: 1500 m2 c) a beépíthetőség legnagyobb mértéke:
700 m2-ig 20 %, 700 m2 feletti telekhányad után 5 %,
Mivel 2256 m2 az összterület, így a beépítés határa elvben: 700*0,2+(1556*0,05)=217,8 m2
Ezzel szemben,a lakóházak+gazdaságiépületek+ólak már most is ~320 m2 az egészen !
Viszont az engem érdeklő hányadon csak 70/564=12% jelenleg ....
Vagyis a többi tulaj anno (10+ éve már) jócskán túl építette magát.
Ilyenkor a többiek miatt én szívok vajon?!
Mert, a saját 12%-om sem bővíthetem már tovább?
A használati megosztás ellenére sem...
d) kialakítható legnagyobb épület bruttó: 200 m2
Ez azt jelenti, hogy a fenti 217,8 m3 nem használható ki?
Vagy csak egy épületre él a korlát és pl. két épülettel lehetne 217,8 m2 is?
e) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, a tetőtér beépíthető
Vajon fölfelé viszont terjeszkedhetek ez alapján a meglévő 70 m2 házrészen?
f) a legkisebb zöldfelület arány: 60%
Ez bőven megmaradna...
g) beépítési mód: szabadon álló
Elég rossz helyen van az öreg házrész, ~1 méterre az úttesttől-
(egy réges-régi kisajátítás miatt)
Vajon egy elbontás után, a teleken belül máshol
volna esély ugyanakkorát újra építeni a saját részemen belül?
Különös tekintettel az egésznek (fentebb leírt) már eleve túlzott beépítteségre!
----------------
Vajon a meglévő, leromlott 70 m2 minden további nélkül
- felújítható?
- padlástérrel bővíthető?
A kék épület, kerékpárút felőli fele részéről van szó.
Ha van lehetőség a fennmaradás megadására megadja, ha nincs nem, de amire nem adja meg azt nem írhatja elő h bontsd le. 10 éven túl nem bírságolhat, nem bontathat, elvileg ezt az indoklásban le kellett volna írnia. Semmit nem tudsz vele csinálni, a jókarbantartás keretén belül rendbentartod, ennyi. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdon.
