A napraforgó mézelésének több feltétele van, ezért fix kilókat előre garantálni nem lehet.
A mézelést a következők befolyásolják: talaj fajtája minősége, a naprafogó fajtája, a vetési ideje, a talaj nedvesség tartalma, a kelés és a kezdeti fejlődés minősége, a csapadék mennyisége, virágzás előtt jó, ha beázik a talaj, A virágzást zavarja-e meg tartósabb esőzés, megfelelő mennyiségű-e a vetésterület, nincs-e leterhelve, van e a na. táblák között virágzási idő eltérés, jobb ha nem mind egyszerre virágzik, a méh családok erőssége,l állapota is lényeges, milyen távolságról hordanak, van-e elvonó növény, példáaul a tök képes rá.
Lényeg az ha optimális minden, akkor lehet 30 kg átlag, persze lesz akinek kétszer is meghordják valamilyen szinten. De azért idő kell az érlelésnek is, gyengébb családoknak ez tovább tart. kb 2/3 legyen minimum fedve.
Kezdőknek a méz minőségének megállapítása is szokott gondot okozni, ha tornyosodik a méz akkor jó. De a hőmérséklet is befolyással van a viszkozitására. Reggel kezdéskor főleg jó hűvösben, a híg méz sem folyékony annyira.
De viszatérve a mennyiségi kérdésre én nem vennék tutira 30 kilót. Mert mi van, ha olyan napraforgóra vándorolsz ami gyengén mézelő, sok van ilyen. Vagy egyszerre nyílna a táblák, és beüt néhány napos , netalán hosszabb esőzés. Mostanában az augusztusi virágzásúak felénk nem mézeltek egyáltalán, régebben még az ősszel nyílók is adtak rendesen.
Volt hogy mértem 40 kiló feletti gyarapodást,ez nem átlag, és nem a kipergetett méz! Ez jóval kevesebb. Az akkori átlag valamicskét több mint 30 kiló volt. De vannak évek amikor örülünk a 24-26 kilónak is. Volt hogy a tök elvonta a méheket, így átlag 10 kg minőségi tök mézet pergettünk. A körzetben lévő méhészek mind hasonlóan jártak.
Aki most akar főállású méhész lenni, vagy nagyobb pénzt méhészetbe fektetni az szinte biztos lehet a pénze elvesztésében. A szakma összeomlást vizionál. Jelenleg a kínai szutyok miatt nem kell az akácméz, elméletileg még a vegyesre van igény, de ha sokat kínálnak belőlle azért is egyre kevesebbet fog kínálni a felvásárló.
Most úgymond sokan előre menekülnek, és állomány növeléssel próbálják a kieső jövedelmük pótolni, viszont túlkínálat esetetén zuhanni fog az ár, így lehet hogy ez sem fog működni. Viszont aki most még jó áron elad, kiszáll, nagyobb valószínűséggel jól jár.
Az üzeleti életben sem akkor szokás vásárolni, amikor az árfolyamesés már a küszöbön áll, és kopogtatni készül.
Reálisan én sem várhattam el, hogy konkrét adatokat kapok a saját "házam tájáról", de kicsit reménykedtem valami olyasféle érték előbukkanásában, ami azt jelzi, hogy egy általam vázolt, az Alföld határán lévő, nem túl acélos talajon található "semmi extra, de használhatónak tűnő" méhlegelő alapján nagyjából mennyi a "-tól -ig" érték 1-1 méhcsaládtól, álló méhészetnél.
A tavalyi és idei évemet majd úgyis csak év végén tudom összemérni, és még akkor sem biztos, hogy a két kapott érték mérvadónak tekinthető (kicsivel több tapasztalatom lett, meg persze az időjárás sem ugyanaz), bár annyi könnyebbségem azért lesz, hogy az idei szaporítások miatt hasonló számú "törzscsaládot" vehetek csak figyelembe.
Sajnos, tavaly a repcét eleve az átfejtés időszaka környékén gyűjtötték, az ideit meg még nem pörgettem ki, ezért ebből kiindulva nem mondhatom azt, hogy az idei év biztosan erősebb lesz a tavalyinál (bár jó lenne ez alapján "jósolni", meg még inkább: eltalálni a becslést, mert az elveendő repcés fiókokba nézve szerintem talán a tavalyi mennyiség másfélszerese is lejöhet).
Persze ha a többi is így mézelne, még a tavalyinál is elégedettebb lennék, és még kevésbé törném a fejem a bővítés kérdéskörén :)
Ennyi hozzászólás után úgy látom, hogy nem kapsz "választ", azaz nem igazán tud senki válaszolni. Kb ezt mondtam én is.
Ahol én vagyok, ott akác van bőven, remélem ezzel nem lesz probléma ( új telephely), naprára viszont nem merek maradni, mert 12-18 Ak-ás homokos talaj. Állítólag nem úgy mézel, mint egy hajdúszoboszlói, kabai 40 Ak-ás feketeföldi napra. Ezért fogok menni...
Tavaly egy méhész ott ahol én vagyok "homokon" 10-13 kg/kaptár mézet pergetett, hajdúszoboszlói feketén volt 30 kg.
Persze, hogy az ország vegyes területin más- mást hallasz /mondanak eredményt.
Dicsérik a békési napraforgókat is....
Ahogy az előttem hozzászólók is mondják, mindenkinek mások a bajai, hol az időhiány, család, területi adottságok, mely akár költségben eléggé odavágnak, stb....
A méhész családjánál, és a méhészetében is mindíg akadnak rendkívűli események, nem tervezett időkiesés.
Én hatodik éve főállásúként méhészkedem, de így sem mondhatnám hogy mindenre jut idő, (piacozunk is). Az időjárás is beleszól. De a családdal is el kell fogadtatni hogy ne úgy tekintsenek az emberre hogy te otthon vagy "nem dolgozol" aztán erre is arra is be lehet fogni. Az egyik évben így akác előtt, amikor már erőteljesen készülődtünk, az egyik rokon fogadott kőművese mellé segédmunkázni akart elhívni, mert aki ment volna beteg lett. Természetesen Rögtön hárítottam, utánna még napokig bosszantott a dolog, egyébként is van olyankor dolog és szervezni való rendesen.
A másik az hogy egy állománynak telephely is kell. Itt is adódnak munkák ha más nem hát fűnyírás, 500 négyszögölön az sem kicsi munka, persze nyilván nem üres a telek vannak gyümölcsfák is. Némi minimális gondozást ezek is igényelnek.
Volt hogy kérdezik miért nem kertészkedem, más sem hiányozna, bár látszólag beleférne de miért is ne pont akkor kellene öntözni, kapálni amikor a méheknél is fontos dolgok lennének. Próbáltam minimális hobbi szinten, aztán csak a veszteséget termeltem a drága öntözővíz miatt. Amit benzines szivattyúval lehet húzatni. Inkább még néhány kaptárral többet turkálok, aztán megveszem azt a kis uborkát vagy paradicsomot. Jobban járok.
Lényeg az hogy kialakítsa az ember a maga munkaidelyét, én általában napi 2X 3-4 órát töltök a telephellyemen. De ez lehet több is kevesebb is, mindíg az aktuális teendők fügvénye.
Egyébként rengeteg közvettet járulákos munka és feladat kapcsolódik a méhekhez sokan ezt nem veszik számításba.
Munka mellett is mindíg elterveztem az év elején a méhészeti teendőket, aztán többnyire örültem ha a nagyon szükséges dolgok belefértek az időbe.
Vannak akkik sok száz családot kezelnek, lepergetnek "egyedül", aztán amikor részletesebben beszél rólla kiderül hogy keze alá dolgozik 5-6 segédmunkás. :)
És dicsekszik a nagy eredményekkel, had ne írjam milyen javakkal, de panaszkodik hogy 20 éve nyaralni sem jutott ideje. Akkor kérdem én, hogy mi az értelme a nagy gürizésnek?
Persze van az önállóságnak is egy vitathatlan előnye, nincs az embernek hülye főnöke, saját magán kívül. :)
Igen,ez az elmélet. ahogy írtam is. nekem az 50.60 család kényelmesen belefér ,a többi munkát hozzá igazítom.Ez a 120 az optimális méh sűrűség esetén volna jó.Vagyis az 5-600 000 méh család. Ekkor csak a munka hely volna ,és a méhek. Ahogy írtam is csak a szolgáltatóknál van napi 8 óra,és csak ők tartják be a munkaügyi törvényeket.Nagyjából. Szóval aki máshol dolgozik,az lényegesen többet keres,viszont nincs sok szabad ideje.
120 család nagyon elméleti mukamellet, mert helyben dolgozz, csak heti 5x8 órát, túlóra és hétvégi munka nélkül, a főnök meg amikor akarod, engedjen szabadságra.
Én 14 évet méhészkedtem így,többnyire napi 10 óra és hétvégén szombaton is általában dolgoztunk. Kivétel amikor nem volt túlóra az január, február. Egyedül a szabadsággal volt szerencsém, egyben kaptam 3 hetet akácra minden éveben. Továbbá helyben dolgoztam, de eszembe nem jutott volna hogy 120 családdal robotoljak.
Todom sokan tartanak akár többet is akár főállás mellett. De tudom mi fér bele, ha becsületesen akarod kezelni az állományt. Nyilván azzal senki nem dicsekszik, hogy már egy hónapja bele sem nézett a kaptárakba. Én sem szoktam "csak" vizsgálgatni. Mindíg van valami más oka is, csak néhány példa: tavaszon bővítések, vagy mostanában bölcsőzések.
Egyébként meg létezik olyan is hogy család.
Ami borítani szokta az ütemtervet, az az időjárás, az esőzések, de aszályos hordástalan időben sem lehet kezelni mont a robot, mert hamar kutatás rablás törhet ki. Aztán vannak emberi tényezők is.
Én még bőven innen vagyok az alsó értéktől is, ezért úgy vélem, a jelenlegi munkahelyem mellett számomra bőven elég lenne 30 termelő család kezelése, esetleg némi szaporítással kiegészítve, ha szükséges. A 60 család becsületes átnézése egy hétvége egy napján akkor jöhetne össze, ha jó az idő, és ezen kívül nincs is más teendője az embernek - a legtöbb esetben viszont ezek nem állnak össze, valami simán közbejöhet. Ha meg egy hétvége kimarad, és utána esetleg ismét hétvégére esnek a rossz csillagzatok, akkor ez tovább tolódik. Bizonyára jó szervezéssel áthidalható, de most úgy gondolom, fél lábnak jó lesz a méhészet, és nem nyújtózkodok tovább a takarómnál, se pénzben, se időben. Az egy dolog, hogy sokkal inkább élvezem ezt a fajta tevékenységet, mint a "40 órás robotot", de... ez van.
Mivel Én több lábon állok a megélhetési méhészkedés annyira nem érdekel.Most. Világos jól ön minden kis forint. Egyre nehezebb a sok méz pergetése,túl sokan vagyunk. Már tavaly előtt óta a napraforgón alig lehet méhészkedni.Olyan nagy a kutatás. Mert a kedves vándorkollégák csak jönnek,és pakolnak,azt se tudják hova,és a kiszemelt táblán mennyi már az ott lévő állomány.
Tavaly hallottam,olyat,hogy egy szó hiányzott a kaptár borogatáshoz ! Ez nagyon szomorú.Mostanában nem szabad a méhészettől túl sok pénzt remélni.
A saját tapasztalatom szerint olyan 120 méhcsalád kezelhető átlagban a hétvégeken. Az esték az anya neveléseké,és a raj gondozásé.ehhez jó pár napszabadság is kell. Vagyis ekkor már nincs más egyébbevételi forrás a munka helyen kívül.Na meg olyan munkahely is kell ahol az ember bármikor szabadságra tud jönni. Multik, verseny szféra,szürke gazdaság kilőve. A szolgáltatóknál ezt meg lehet oldani,de ott kevés a fizetés.
A nagy összeomlás után,amikor rendeződnek a méh családszámok, lesz érdemes méhészkedni.Akkor amikor a gazdaságunk is elindul. A sok pénz hajhász,kényszer méhész elhagyja e szakmát.
Úgy számoltam olyan 180 méhcsaláddal el tud boldogulni egy ember. Az átlag munkáknál. A vándorlás ,és a pergetéseken kívül. A bevétel meg mint most,hol hopp,hol kopp.
Sose voltam egy lábon álló,és ezt senkinek sem szoktam javasolni.Vagyis akkora állomány kell,hogy a feles szabad időt kitöltse. Ezt mindenikek magának kell ledöntenie ez mekkora családszám.
Úgy kell számolni,hogy egy vizsgálat kb 10 perc szóval óránként 6 az a család amit tüzetes vizsgálatkor kezelni tud egy ember.Most termelőről beszélek. Jó kaptárban,ahol a fészek,és a méztér jól el van választva.Napi 60 az a családszám amit át lehet nézni becsülettel.
a határ a hobbi,és a profi között 120 család szerintem. Azért biztosan nagy a szórás.
Most a főállású méhészkedést senkinek nem javaslom. Már látszanak a jelek,szóval kitartás,sok oda figyelés,sok szerencse,és a siker nem marad el.
Azokat a rendes főállású méhészeket fogom sajnálni akik belebuknak.
Az jól hangzik, hogy "ha 1 család 30 kg naprát termel", de én ezt a dolgot sose értettem meg. Őszintén szólva, fogalmam sincs, mi a "jellemző", vagy "normális" gyűjthető mennyiség egy adott növényről. Persze, könyvekben írnak ilyesmiről, meg fórumokon is van pár elpöttyintés mindenféle, számomra hihetetlennek tűnő értékekről, és azt is tudom, hogy ez a méhlegelőtől, vándorlástól, időjárástól, család erősségétől, stb. függ, de akkor sem találkoztam még "általános" középértékkel.
Nekem például elég volna egy olyan infó, hogy "legjobb esetben" (nektározó, kellően meleg időjárás mellett), általam is ismert (tehát a valóságban valószínűleg alábecsült) néhány hektár (pl. 20-25 repce, 5-10 akác, néhány selyemfű, 10-15 napraforgó, meg rejtőzködő méretű aranyvessző vagy ilyesmi őszi) összetételű méhlegelőnél, 20-30 családnyi állóméhészetnél mi az, ami "átlagos" eredmény. Ehhez talán már tudnék viszonyítani, mert erre van tapasztalatom, illetve egy ideig "ezzel kell majd együtt élnem".
Eszembe jutott a 2 héttel ezelőtti fagy a gyümölcsösökben. Bevétel ugrott, de az ápolási munkák és költségeik ugyanazok. Ez az évük keményen mínuszos.
Méhészetre vetítve is hasonló, repcét kihagytam ( hogy megérte-e nem tudom), ha az akác lefagyott volna 2 hete hova mentem volna, akkor már csak a napra maradt volna az évre.
Ha 1 család 30 kg naprát termel, és 700 ft-ért leveszik nagyban ( 50 családra számolva), akkor 1.050.000.- árbevételed keletkezne. Persze, ebből még bőven van költséged is, tehát ez az éved éhenhalás. Szörpiztetés, atkaírtás, műhelymunkák, üzemanyag, ....
Szerintem nem lehet ezt megmondani, hogy mi a biztos...
Az irodalom szerint állóméhészetnél a teljes munkaigény 1 munkanap / 1 család / 1 év, mármint ha a többszöri hozzányúlások idejét összeadjuk, akkor olyan 8 óra jön össze, a vándorméhészeteknél meg több, és ez még csak a nettó méhészkedési időtartam, a piacozás, stb. valószínűleg nincs benne. Az áprilistól augusztusig terjedő fél évre elosztva, ez a 20-30 közötti kaptárszám akkor minden hétvégéből 1 napot venne igénybe, már ha az időjárás, a méhlegelők és a méhek lennének olyan kedvesek, hogy ezt összehoznák :)
Vagyis, ha a fentiek közelítőleg igazak, akkor a hobbi-szint valóban olyan 30 kaptár alatt lehet. A kérdésem tehát inkább úgy szól, mire elég 50-60, esetleg 80 kaptár?
Az ember olvas mindenfélét, fórumot, könyvet is, meg beszélget méhészekkel (főleg az elején). Gondolkodom is, hogy hogyan lenne jó, most meg ezt írod: "messzire sem megyek.,minek. Kb 20-30 Km.-es a körzet , ahol majdnem minden van.A tervszerű anyanevelést 30 rajjal végzem.ez az én 50-60.-as átlag állományomhoz elég."
Senki zsebében nem akarok turkálni, csak kérdezem, hogy ez az 50-60-as átlagállomány megélhetésileg mennyire elegendő? Tavaly 10 kaptárral indultam, 12-vel teleltem, most (a munkahelyem és az időjárás miatt is) beleszaladtam néhány kihagyott átnézési lehetőségbe, úgyhogy (sajnos vagy szerencsére, nézőpont kérdése) vasárnap már a 10. szaporításnak valót tettem félre. Az idei terv nagyjából ennyi lett volna, szóval ez nem annyira gond, mert még ha mind meg is marad, akkor sem élnék meg jövőre a 22-ből (persze az már szépen termelne valószínűleg), de érdekelne, hogy mekkora az az állomány, ami több éves átlagban, átlagos méhlegelőt adó körzetben (repce volt tavaly és idén is, akác is akad pár hektár a környéken, selyemfű volt tavaly, napraforgó is), lehetőleg állóméhészettel (vagy nagyjából akkora mozgással, mint amit írtál) már megfelelő szintnek mondható?
Túl nagy állományt sosem terveztem, de azért jó lenne tudni, hogy hol van az a határ, ahol átbillen a hobbi-szint a "profi" méretbe. Nem szeretnék fölösleges célokat kitűzni, de azokat szeretném elérni, és ahhoz össze is kell szedni a hozzávalókat :)
"A Június közepétől kelt anyáknál már előfordul,hogy szeptember elején még nem akar leállni."
Az első évben ez valóban igaz, és? Egy évre emlékszem amikor szeptember 10 előtt néhány nappal már nem volt fias, egy családnál sem, az őszi kötelező vizsgálatkor.
Én is lépszalaggal kezdtem, majd osztott lépszalagos nevelés következett, ezt nagyon babrásnak tartottam a zárkadugókra ragasztgtása miatt, így váltottam a mártottbölcsősre ezt könnyebb felragaszgatni a dugókra. közben volt egy-két kisérletem Jenterrel de a műanyag miatt mindennek sokkal precízebbnek és optimálisnak kell lennie.
A tenyésztésre kiválasztott családoktól, egyszerűen csak kiveszem azt a keretet amelyben 3 napos álcát találok, előny ha fiatal világos lépben van. (Könnyebb kiszedni belőlle) Szemre állapítom meg a az álca korát, nem sokat szoktam tévedni mert 24 órán belül kelnek az anyák, ennyi kelési idő eltérés egyébként is lehet. A frissen kelt anyákat kicsi pároztatókba telepítem, durván a mérete 2 db 1/8 NB keret, 3 nap "pincézés" után rakom ki őket, estefelé.
Amint céloztam is rá hogy nem rosszabb vele, ha májusi az anya, illetve májusban tudunk anyát nevelni. De sajnos nem mindenki teheti meg.
Az egy dolog hogy mutatóba van mindefelé akác, de a termeléshez komolyabb mennyiség kell. Környékünkön egyáltalán nincs már akácerdő vagy 30-40 éve . Régen is csak nagyon kevés volt, inkább csak erdőcskék. Ami van az elszórva utakmentén, erdősávokban stb. Így ha vándorol az ember az akácra, kisebb gondja is nagyobb mint hogy anyaneveléssel bíbelődjön közben. 20 éve csinálom de mindíg nagy megkönnyebülés amikor visszaérkezünk a telephellyemre. 500 fuvar kilométer. A méh töbletet kiegyenlítésre használom.
Háát igen,kicsit tényleg kivan sarkítva. most már látom. Nálam viszont így a jó,mert repcén már a termelők nincsenek a telelőben,csak a anya neveléshez szüksége családok.
Akácra rendezéskor készülnek az első rajok.Mivel elég nehéz a kezem,én lépcsíkos anya nevelést folytatok.Egy szezonban két szűzlép bánja,de jó foltozva a szűzlépeket alig észre vehető a metszések nyomai. Vagyis a rajok a telelőben élnek egészen napraforgóig. Sok gondot ez egyébként nem jelent,mert velük alig van gond,eleinte.
Amiért írtam,azért kell ,kellene akácon kelnie,mert napraforgón cserélek anyát Ekkor már jó egy hónapja petéznek. A család is szívesebben fogadja,nincs váltás a csere után,mert kiváló anyát kapnak.nem csak én a család is meg van velük elégedve.Ami még jó a korai anyákban időben letudnak állni.Nincs sok gondom a kései fiasítással,időben leállnak. A Június közepétől kelt anyáknál már előfordul,hogy szeptember elején még nem akar leállni.
Egyébként mindenhol van akác,kivétel talán ez az év.Az más kérdés,hogy a telelőhelyek le vannak terhelve.Bár úgy gondolom már minden felkapott akácos,és hasonló mézelő helyre ez jellemző.
Az hogy nem lehet mézet termelni,és anyát nevelni ez is kicsit sarkalatos. Páréve így csinálom.Igaz,én nem táborozom a méhekkel,és messzire sem megyek.,minek. Kb 20-30 Km.-es a körzet , ahol majdnem minden van.A tervszerű anyanevelést 30 rajjal végzem.ez az én 50-60.-as átlag állományomhoz elég.
Az akác alól én nem vonok ki termelő erőt. legalábbis nem ennyi népet,ahogy írtad.ez elmélet .Hasonlóan gondolkodva építtetni sem szabad,mert az csak méz veszteség.
A felesleges nép kerül a rajokhoz,vagy annyi amit egy termelő nem vesz észre.Vagyis 3 keret,ami igazából, a fiasítás,és az őket gondozó nép.Mivel röpkörzeten kívül készülnek ,tagadhatatlan,hogy párdolgozó,kinti munkás is "áldozatul esik"a raj készítésnek,viszont a kis rajok azonnal teljes életet tudnak élni. Nem kell etetni, itatni őket.
Ezéért nincs velük sok gondom.nem kis keretű pároztatóim vannak,hanem kis 10 keretes Hunorokban pároznak be,és élnek jó egy hónapig,de akár tovább is. Pontosan úgy ahogy Őrösi is javasolja.a kis,és közepes méhészeknek.Ezeknek a pároztatóknak készítettem egy fiókot ,amennyiben kinövi a család,amire sokszor van példa,főleg az első turnusban készült ,sikeresen párzott anyák képesek felfújni a kezdeti népet már napraforgó előtt képesek kinőni a 10 Hunor keretet.Nem kell kaptár csere,esetleg hely az anyának és fejtörés,hanem két fiókra engedem,aztán,amikor időm van foglalkozom velük.
Még jó,hogy sokféleképp lehet ezt csinálni. Nem mondom,azt,hogy az a ó ahogy én csinálom,de nekem a korai kelésű anyákkal csak jó tapasztalatom van. Nem csak terv szerűen nevelt anyák vannak a méhesemben.Néha későn még napraforgó előtt is mentek bölcsőt az arra érdemes anyától. Ezekkel van az a gondom amit leírtam.Erre is van megoldás,jól tudom,de jó az,ha magától természetes úton leáll a petézéssel.
"Mire az akác elvirágzik az utolsó tervezett idei anyának ki kell kelnie."
Nem rosszab vele, de enyhén szólva ez nagyon sarkalatos kijelentés. Nagyon akác központú gondolkodás. Miért is? Mert nincs mindenhol akác, ezért a termelő méhész vándorol. Ha vándorol, normális anyanevelés aligha lehetséges ebben az időszakban.
Így a rajbölcsők mentése jöhet szóba, általában 3 NB keretes pároztatókat szoktak betelepíteni. Többnyire a tisztítópergetés során, majd jellemzően utánfutóval haza kell szállítani. A vándortanyán nem maradhat, mert a teljes anyaérés és tájolás párzások időszaka nem férne az ott tartózkodás teljes idejébe.
egyébként ez a legprimitívebb mód, bár ésszel alkalmazva akár kiváló anyákhoz lehet jutni. Hány anya is kell egy évben? Lehet 1. 2. 3. évenkénti ütemezéssel cserélni. Ha csak a 3. éves anyákat cserélem, plusz az elveszettek, selejtek, pótlása, és a szaporítás szükséglete a következő.
Páldának vegyügünk egy 60 családos állományt, tehát tervszerű csere 1/3-a 20db anya, a nem tervezett cserék pótlásokra kb 10 anya a szaporítás, mivel termelünk is, legyen csak 10 kölyökcsalád.
Így 40 anyát kellene évente előállítani, 40X3 NB keret= 120 fias keret . Ez NB15 ös kaptárakkkal számolva amiben 8 keretnyi fias van, az pontosan 15 családnyi népnek felel meg. Tehát 15 család termelő erejét vonod ki, 60 családra vetítve. 15 család akác termeléséből hény anyát minőségi anyát veszel?
Nem teljesen pontos a számítás csak szemléltetésnek szántam.
A másik lehetőség egy szabályos anyanevelés indítása, mártottbölcsős, álcás, anyás, vagy anyátlan startercsalád, gépi keltetéssel, gödöllői, vagy hasonló méretű kispároztatókban pároztattással.
Ezt nem részletezném, de nem vándortanyára való technológia. Viszont nagyban iránytott, így kiválsztott megfigyelt tenyészcsaládtól, szaporítok, és tervezett időpontban jutok anyákhoz.
20 éve méhészkedem, kb 15 éve nevelek így anyákat magamnak.
Soha nem keltek a nevelt anyáim, az akác ideje alatt. Vagy termelünk, vagy anyát nevelünk! Mindíg a hazatérés után szoktam az első csapatot indítani.
Oké! Mi is a különbség ? Az meg kicsit elgondolkodtató,hogy egy 5 éves anya nagyobb családot tart fent,mint a sokkal fiatalabbak. Néha van nálam is 3 éves anya. de az már akácra nem tud 3 fiókos népet csinálni.Nem az a dolga. A rajkészítésnek,épp itt az ideje. Már csak két hét,és annak is vége. Mire az akác elvirágzik az utolsó tervezett idei anyának ki kell kelnie.
minél távolabb vagyunk az akáctól annál több gondoskodást igényelnek.Etetni,védeni stb.
Ha valóban öt éves és erős a család, továbbá ha az előző években még rajzani sem akart, akkor ezektől kell anyát nevelni. Főleg ha még jó mézelő is. Most rögtön lehet a szép, és jó helyen lévő bölcsőket menteni. Vagy valamilyen klasszikus anyanevelést indítani.
Műlép van folyamatosan építetve velük,tavaly úgy kirajzott az egyik hogy mostsem tudom melyikből rajzott ki ugyhogy idén alaposabnak kell lenem,a váltóbolcsöt megtudom különböztetni a rajbölcsőtől.
Lehet, hogy értetlenkedés a részemről, de ha egy családnál már legalább 3 éves az anya (5 éves meg pláne, ilyet nem is igen hallottam még), akkor miért nem olyan irányban tereled őket, hogy anyát váltsanak? Most 5 naponta lekaszálod az összes bölcsőt, vagy valamit rosszul értettem? Ha meghagysz nekik 2-3 bölcsőt (de egyébként kapnak helyet, meg miegyéb, szóval amúgy rajzásgátlási módszereket alkalmazol), abból lehet valami bajuk?
Alul húzák a bölcsőket tehát egyértelműen rajzani akarnak és már fedetek voltak.több darabot húztak Az anya az egyikben vagy 5 éves a másikban 3.gondolom cserélni kelene de ezek a legerősebbek ugyhogy inkább tobbet foglalkozok velük.
Mit jelent nálad az,hogy kiakar rajzani ? Hol vannak , a bölcsők,és mennyi ? A bölcső húzás nem jelent feltétlen rajzást. Mesélj a családról. Mit mond a napló róluk ?
A normális nem rajzóhajlamú családoknál, a "nagykönyvben" leírt feltételek együttállása esetén lép fel a rajzási ösztön. Míg ellentétes esetben, még népesnek sem kell lennie a családnak, és kisebb hordás esetén is már húzzák a rajbölcsőket.
A rajzás legjobb megelőzése, a minél több fiatal előző évi anya az állományban.
A gondot a szelektálás nélküli rajbölcső felhasználása okozza, fokozza.
A másik az értetlenkedés, pontosabban a méhész hülyesége. Ha észlelünk rajbölcsőket egy családnál, ott érdemes az összes fias keretet úgy átnézni hogy lerázzuk a méhek vastagját,( nem kell minden egyes méhet) így láthatóak lesznek az eldugottabb bölcsők is. A vastag méhtakarótól egyébként sok bölcső ott maradhat.
Elmegy a kedvük a rajzástól ha lepergetjük őket, például egy tisztító pergetés. Korlátozás nélküli, fekvőben amúgy is ez következik hamarosan az akác indultával. Végeztével ugye megint egy átfogó pergetés, ami elég stressz is, és természetesen ekkor is eltávolításra kerülnek az esetleges bölcsők.
A szokásos rajzási előfeltételeket, és a megelőzési pontokat had ne pötyögtessem már. Azt alapból ismeri minden méhész, vagy mégsem?
Egyébként meg elősször az elméletet kellene tanulni a "méhészleszek" uraknak, nem egyből tudásnélkül a nyakukba venni komplett állományokat. "Mert jó píz van benne", de ma már ez, az állítás is bukni látszik.
Így van ! Ami még fontos,a bölcsők megjelenése a rajzásra felkészülés utolsó lépése. Ekkor már bajosan lehet segíteni.Csak drasztikusan. Sok sok stresszel. Amikor egy család nem úgy fejlődik,épít ,dolgozik mint a többi arra kell csak figyelni.Szóval,nem csak a kereteket kell át nézni miben mi van,ha nem a családra is figyelmet kell fordítani. Hogyan.,miként viselkednek kezelés közben,mit csinálnak stb. Meg lehet látni,csak erre is kell figyelni.Pár év ,és látja ezt az ember. Természetesen,csak kis állomány esetén igaz.
Jobb odafigyelni az állományra, ha nem is 100%-osan de nagy biztonsággal megelőzhtő a rajzás. Főleg fontos a nem rajzóhajlamú fiatal anyákból, (előző évi) minél több legyen. Ezekkel alapból nem lesz gond. Az öregebb de még lendületes anyáknál kell jobban odafigyelni. A szokásos módokon.
