Jobb oldalon 1855 alatt az 5-ös számú,Barbara Bilcsik miben halt meg és a sor végén az a 27 mit jelent? Addig voltak talán házasok? Az kiderűl,hogy milyen vallású volt? Igaz,hogy a római katolikusoknál van a halál híre,de ez mérvadó?
Minden, még a legkisebb segítség is nagyon jó egy amatőr keresgélőnek. Tíz-tizenöt éve még igazán gondolni sem mertünk az otthoni kutakodásról.
A mormon adatbázis a keresőmotor miatt kitűnő. Az egész világon keres, és nem csak a pontos egyezéseket, hanem a variánsokat is mutatja (Gaal, Gaál, Gal, Gál, Gáál). A kivándorolt/elköltözött/távolra férjhez ment/bárhova elkényszerült rokonokat csak így van sansz megtalálni.
Például: Egy Debreceni születésű férfiembert ki keresné az ország már nem idetartozó másik felén, mert ott volt katona, és megszerelmesedett. Aztán egy sohanemhallott kis faluba megházasodott. Lekerültek az aposztrófok a nevéről, és Sándor helyett Alekxandr lett írva.
Ez a kereső készül/bővül most. Kicsit már működik. Ezért választottam.
A szkennert képek megvannak (könyvtárukban kikérhetők). Valami jogi huzavona miatt nem láthatóak a programban (Levéltárban sem adnak ki mindent). A most Szlovákiához tartozó anyakönyvek például nyílnak. Sajnos szerintem mindenki, mindenhol másképp értelmezi az adatvédelmi lehetőségeket. Az állásfoglalás változó, mindenkori főnök variál. Még nem tudni, hogy az E-portálon mi lesz a táncrend, és mibe fog ez kerülni nekünk, de reménykedjünk a legjobbakban.
Nehogy valaki félreértsen: tudom, hogy az FS-nél nagyon egységtelen az egyeztetés. Ez nem csak a magyarnyelvű indexelésnél van így: az angolnyelvű projecteknél is állandó probléma, hogy az egyeztető egyszer így dönt, egyszer meg úgy. Már nagyon sok vita folyt róla, hogy hogyan kéne rajta javítani -- például az arbitrátoroknak is kellene százalék-eredményük legyen (mondjuk, hogy döntéseik közül hányat kifogásolt az indexelő a "feedback" gomb megnyomásával). Legelsősorban az arbitrátorok kérik ezt, mert jelenleg a munkánk mind megy a nagy fekete semmibe, és fogalmunk sincs, hogy minket szidnak-e legjobban az indexelők.
Az indexelőknek azt tudom javasolni, hogy mindig az utasítás szerint indexeljenek, ne aszerint, hogy a legutóbbi egyeztető mit döntött. Ha az egyeztetés hibás, meg kell nyomni a "feedback" gombot, és továbbra is úgy indexelni, ahogy helyesnek látjuk.
És maradok amellett, hogy nem bírálás, nem értékelés, és nem "Ennyi jót csináltál, és ennyi rosszat", hanem nagyon egyszerűen: az egyeztető ennyivel értett egyet, annyivel meg nem. Ha a százalékot mindenképp érték(elés)nek veszed, akkor az az _arbitrátor_-ra vonatkozik: veled szemben az arbitrátor 98%-os egyetértést ért el.
Kedves tiborpapa! Lehet tudni, hogy milyen anyakönyveket scennelnek be? Lehetséges, hogy Szabolcs esetleg Bereg megyei is lesz közöttük? És csak az államit vagyegyházit is feldolgoznak?
Azért ha elkészül a MOL scannelés akkor is hasznos lesz a mormon adatbázis. A MOL anyag alapján például nem lehet követni majd az emberek vándorlását, ha nem közeli településről van szó. Igazából a kettő kombinációja lenne jó, feldolgozott anyag és mellette a felvétel.
Csak halkan jegyzem meg (félre ne értsétek, tisztelem azt a heroikus küzdelmet és azt a mérhetetlen sok energiát, amelyet világszerte erre a munkára fordítanak) hogy "nagy erővel" folyamatban van a MOL anyakönyvi mikrofilmjeinek (4 millió felvétel) scannelése, annak érdekében, hogy bárki számára az otthoni karosszékből elérhetők legyenek, és elérhetők is lesznek!
Kicsit félreértett. Nem az útmutatót kritizálom, hanem a bírálót/bírálókat aki hol így, hol úgy bírál/bírálnak.
[nem úgy kell róla beszélni/írni), hogy "értékelés" meg "választottbíró",]
Elnézést kell róla beszélni, a % szerintem csak értékelést jelent. Ennyi jót csináltál, és ennyi rosszat. Az egy hatásfok, ami jelzi a hibáimat, vagy bárminek a mennyiségét, teljesítményét. Az „arbitrators” meg döntőbíró, aki dönt erről.
[Az honnan jött, hogy "egy földműves... csak férfi lehet"?]
Ez onnan jön, hogy némelyik bírónál, ha nem írom be hogy férfi az a hiba, ha meg beírom akkor meg az a hiba. Ha következetesek lennének, elfogadható lenne. (Csak a "födművesnél" javított, a "napszámosnál" a "cselédnél" nem)
Úgy, mint a nyilvánvaló nevek szerinti nemiség kérdése.
Mostanában jött egy javított halotti csomag, ahol tizennyolcból hatba olyan halotthoz nem beírt „férfi” ki lett javítva, azért mert a házastárs rovatban szerepelt egy név. Valaki úgy gondolta itt jó lesz a név utáni nemesítés (sehova nem volt odaírva ki a férfi, és ki a nő, persze én is tudtam a nyilvánvaló keresztnév okán, csak hááát az utasítás). Aztán van aki érti, és rendesen értelemszerűen értékel.
[…"időpontokból nem számolunk ki életkort -…- mert csak azt indexeljük, ami az előttünk levő iratban szerepel. Ha nincs életkor, akkor az a mező üres. ……………Ez az indexelést csak könnyíti! "]
Egy igen pontos odaírt fontos adat kihagyása nem hiszem, hogy könnyít. Annyira egyértelmű, hogy a két szám különbsége a világon mindenütt BIZTOS, és nem félreérthető (még helye sincs a jegyzésnek, hisz minek kétszer ugyanazt jegyezni). Ráadásul nem hiszem, hogy sokan megtalálták az erre vonatkozó utasítást.
Gondolom, ha a bírálók megfelelően lennének felkészítve (nem elég a lelkesedés), kevesebb problémám lenne (talán nem csak engem zavar). Mindig szigorú logikus műszaki gondolkodású voltam.
Mint 98%-os akármim(?) mutatja, elég rendesen tanulok, de a csavaros dolgokat nehezen tűröm.
Na megyek mérgelődni, megint jött egy csomó 92%-osom.
Ui. Megint évszámot számoltam. Sajnos elég sokat csináltam, lesz még ebből több is. Így jár aki …………….
Azt nem tudom, hogy Marianna és Anna Maria lehet-e egyetlen név két változata, de szerintem nem nézhettek egy 15 majd a második házasságánál 16 éves nőt kilenc évvel idősebbnek. Akkor már inkább az 1788-ban született Anna Maria-ra tippelnék, de róla sem gondolom, hogy a keresett ősanya lenne. Talán nem is Rédén született, csak ott lakott egy ideje, és ezért írták rédeinek. (Pl. a Veszprém megyei Márkóban nagyon sok Schindler élt akkoriban). Esetleg még érdemes lenne megnézni, hogy a rédei anyakönyvekben szerepelnek-e még valamikor ezek a névváltozatok egy személynél, és ha igen, meg kéne próbálni összekötni valahogy Marianna-val.
firmin: elméletileg a IX. kerületben anyakönyvezték őket, mert Budapest Főváros Levéltára azt írja, hogy már 1895. októberétől ott történt a belvárosiak (IV. kerület) anyakönyvezése, de egy másik oldal szerint csak 1897. januárjától jegyezték be oda őket, az 1895-1896-os időszakról nem ír.
Egyik ősanyám Rédén lakott, katolikus volt. Anyakönyvileg Bakonyszombathelyhez tartoztak, mert akkor még a falu 3/4-e református volt.
1821-ben megtaláltam a házasságát Mák József ősapámmal.
Ekkor azt írják róla, Schmid Marianna, 25 éves rédei származású, özvegy.
Előző évben meg is találtam az első házasságát, ekkor Schindler Marianna 24 éves rédei származású hajadon.
Mák József ősapámmal összesen 2 gyermekük született, neve így szerepel:
1823-ban Schindler
1825-ban Schmaller
Ezután nem tudom mi történt vagy meghalt valamelyikük, vagy elköltöztek.
Nos a házassági akv. szerint 1796-ban kellett szülessen Rédén.
Átnéztem az 1796 körüli születéseket, persze nem találom.
Schindler házaspár egyáltalán nem volt se előtte, se utána.
Schmid házaspár volt, nekik 1799-től 1806-ig 4 gyermeküket találtam, köztük 1805-ben egy Anna Maria-t. (Akkoriban Anna Maria és Marianna külön névnek számíthatott?)
1832-ben házasodott még egy Schindler Erzsébet (29 éves, rédei)
1802-ben találom: Elisabetha, Schmaller Ciprian és Long Magdolna gyermeke.
A korai házasságoknál az utolsó képet a View - "Show Previous or Next Image" (előző vagy következő kép megtekintése) menüpont használatával kell indexelni. Ez jobboldalt felhozza a sorban következő képet, akkor is, ha az más kötegben van. Egyedül akkor kell üresen hagyni a menyasszony anyja nevét, ha kétszer filmezték ugyanazt az oldalt, és ezért a következő kép nem a jelen kép hátoldalát mutatja. (Nem marad ki végül is senki sem a névsorból, mert a következő kötegben újra lesz indexelve az egész -- a "duplicate image" típus csak az egy kötegen belül talált egyforma képre vonatkozik.)
Amúgy ha jól emlékszem, a menyasszony anyja csak az 1897 előtti házasságoknál szorul a következő oldalra; azután már csak a tanúk és az aláírások vannak a hátoldalon. Az 1906-os változás persze szembetünőbb.
Ha már indexelés, mi arra a speciális esetre a megoldás, ha valamely adat egy másik csomagban szerepel?
Gondolok itt az 1906-ig bezárólag a házassági anyakönyvekre, ahol ugye jobb oldalon kezdődnek az adatok, viszont a következő (!) oldalon vannak a tanúk mellett pl. a menyasszony szülei! Ami ugye nem mindig van benne az adott csomagban... Erre a <blank> a megoldás?
Abban igazat kell adnom Bajdónak, hogy nem egységes az egyeztetés, én is meglepődtem, mikor néhány születési anyakönyvi köteget úgy kaptam vissza, hogy a gyermek családnevét is beírta az arbitrator, máskor a halotti anyakönyvi kötegekben az elhunytak nemét „Blank”-ról férfira, vagy nőre javította ki, annak ellenére, hogy semmi sem utalt arra. Én csak a szabolcsi indexelés 3. részének végén, 4. részének elején kapcsolódtam be, így nem tudom, hogy korábban be kellett-e írni a születésinél a gyerek vezetéknevét, de a már feltöltött adatok mindegyikéhez, kivétel nélkül oda van írva. Remélem, hogy nem utólag lett beírva. Ugyancsak hibás egyeztetésnek tartom azt, mikor a személy keresztneve után írt, zárójelbe tett második keresztnevet az arbitrátor kitörli. Szerintem be kell írni, először is azért, mert kivétel nélkül, mindig a másodikat teszi zárójelbe, míg ha hibázna az elsőt tenné, másodsorban azért, mert ha tévedne is, azt a megjegyzésnél (vagy az U.B.-nél) fel kéne tüntetnie, harmadsorban pedig azért, mert a zárójelet bár használták az anyakönyvvezetők akkor, ha tévesztettek, de nem csak akkor. Ugyan nem értek azzal egyet, hogy a vezetéknév után beírt, zárójelbe tett családnevet nem az „Or” kötőszóval kell indexelni, de ez annyira nem zavaró.
Az egyeztetés során egyik gyakran előforduló probléma, hogy az (első) vezetéknév után álló betűt (Pl.: Nagy P János) nem egységesen kezelik. Legjobb tudomásom szerint, ha a névről (vagy rövidítésről) nem tudjuk, hogy vezeték-, vagy keresztnév (rövidítése), a keresztnév mezőbe kell beírni. A szabályt én így alkalmazom, nem tudom, helyesen-e:
1, a gyermeknél és az apánál is szerepel a rövidítés: vezetéknévhez írom
2, csak az apánál, vagy anyánál, esetleg csak a gyermeknél van rövidítés: utónévhez írom
3, ha a bejegyzésben csak az egyik névnél szerepel, de a köteg egy másik bejegyzésében ugyanezzel a családnévvel és rövidítéssel az 1. pont szerint kellett eljárnom: utónévhez írom.
Az egyik indexeléssel kapcsolatos hozzászólásomban az örökbefogadott gyermek szüleit indexeltem volna „Or”-ral, most az átírt nevekkel tenném ugyanezt. Már többször tapasztaltam azt, hogy az anyakönyvvezető nem a megjegyzés rovatban javítja ki a tévesen beírt vezetéknevet, hanem az eredetit átírja úgy, hogy abból egy „harmadik” lesz. Nem lehetne az „Or”-ral, vagy máshogyan megoldani azt, hogy a „harmadik” mellett a jó név is szerepeljen? Ugyanekkor említettem, hogy a megjegyzésben, ha ritkán is, de utalhatnak az elhunyt nemére.
Amúgy szerintem az utóbbi időben szerintem sokkal engedékenyebbek az egyeztetők, mint néhány hónapja. És hogy végül dicsérjem is az egyeztetőinket:
2013. szeptember 29.-i adatok alapján nagyon szorgalmasak voltak:
Arbitration completed for the top 25 most active Projects: 17. Magyarország, Szabolcs—polgári anyakönyvi adatok, 1895–1978 [5. Rész]
Arbitration completed by the 25 top producing groups: 2. Hungary-HU
Bajdó, ezt már többször próbáltam elmagyarázni: nem úgy kell rá gondolni (és nem úgy kell róla beszélni/írni), hogy "értékelés" meg "választottbíró", mert nem az, hanem _egyeztetés_: ahol a két indexelő eltér, ott valaki el kell döntse, hogy melyik legyen. Ideálisan minden ilyen döntés a szabályok szerint történik, hogy minél egységesebb legyen, de persze a gyakorlatban ez nem olyan könnyű.
Az honnan jött, hogy "egy földműves... csak férfi lehet"? Foglalkozásból nagyon, nagyon ritkán lehet nemet megállapítani, és nincs is a szabályban felsorolva -- csak a titulust, nyelvi jelzőt, és családi kapcsolatot említi.
Igaz, hogy nehezen található, de a szabályban benne van az is, hogy időpontokból nem számolunk ki életkort -- nem azért, mert nem tudunk számolni, hanem azért, mert csak azt indexeljük, ami az előttünk levő iratban szerepel. Ha nincs életkor, akkor az a mező üres. Ez az indexelést csak könnyíti!
A többi üresenhagyási szabály (keresztnév alapján nem állapítunk meg nemet, a szülők nevét nem írjuk be a gyermekhez) is mind az indexelés könnyítését szolgálják, vagy szolgálnák, ha mindenki követné őket. Valahova meg kellett rajzolni a vonalat, mert nem vagyunk mind ügyvédek, történészek, nyelvészek, hogy meg tudnánk pontosan állapítani, hogy egy Zóli nő-e vagy férfi, vagy hogy elég-e, ha az apa magáénak ismerte el a gyermeket. A legegyszerűbb és egyértelműbb, ha az ilyen kérdésekben csak olyan szempont szerint döntünk, ami 100%-ban mérvadó.
„Bátorítanék mindenkit, hogy segítse arbitratorként az indexelést!”
Remélem egy-két választottbíró is elolvassa (vagy akik kiválasztják őket).
Én is indexelek.
Egyre kisebb lelkesedéssel. (nem dicsekvésből 21.800/94.910 pontnál tartok, 98%-osan)
A legnagyobb bosszúságom az értékelés. Nem egységes.
Igen nehéz volt beletörődni egy Mária/János ismeretlen nemű jegyzésébe. Több ezer anyakönyvben helye sincs ennek, annyira egyértelmű a dolog. Egy házassági bejegyzéssel ahol egy rublikában vannak a szülők, és én döntöm el ki az apa, és ki az anya. Ott jó a döntésem?
Igen nehéz volt beletörődni egy törvényes apa után ismeretlen családnevűnek jegyezni valakit. Ha meg valaki elismert egy törvénytelen gyereket az jó volt (pedig az csak egy jövőbeli lehetőség, vagy teljesül, vagy nem.
Igen nehéz volt beletörődni, hogy egy földműves, népfelkelő, szanitéc, csak férfi lehet (persze ha elfogadom, hogy József férfi, az más. .
Igen nehéz volt beletörődni egy, na mindegy, stb, stb. Van még sok. Ha valakit érdekelne(?), mutatnám is.
Ami meg most jött az már végképp KO.
Oda van írva a pontos születés dátum, oda van írva a pontos haláleset dátuma, és hibásnak értékel az arbitrator. Nem tud számolni? Ennél pontosabb évszámot elképzelni sem tudnák. Egy nagyonöreg valaki akinek se apja, se anyja, se régenelhunyt felesége nem ismert, az biztos 90 éves(?).
És még nem is beszéltem a lúdtollas sétáló, kereszbehúzott, félköríves, hosszú/rövid/kifelejtett aposztrófokról, amit hol így, hol úgy értelmeznek.
Úgy hogy ha én válogathatnák választottbírót nagyon-nagyon kioktatnám magyar szöveg, és szokásértelmezésből. Mert egy mezei indexelő jegyezhet így-úgy nem számít, de a ki javít az legyen egységesen következetes. Úgy van értelme a dolognak.
