Hát olyan fajtát nem tudok, de nekem vannak ezek a kistestű rövid fülü nyulak, ezek inkább olyan csont és bőr fajták de sokkal finomabb a húsa mint a mostani húsfajtáké. Továbbá lepketarka húsa se jött be annyira nekem. A keverék holland tarka egész korrekt volt. az óriások is elég finomak, bár eddig csak keveréket ettem. A törpék is egész finomak voltak.
Oszt némi kreativitás nem fér bele? Nincs felétek mogyoró bokor, fűzfa bokor, esetleg nyírfa? De, ha a szőlőid jó újjnyi vastag vesszőket neveltek, akkor ...., legfeljebb a tartás miatt némi dróthuzalos erősítés, az meg csak van a környéken. Az említett bokrokról nem csak egyenes vesszőket, hanem Y alakú ágakat is vághaszt, a két szárát bálamadzaggal összehúzva beállíthatod a szükséges méretet, stb. stb.
Szerintem a fajtiszta argentín nyúlnak, amit sokáig tartottam sokkal zamatosabb, ízesebb volt a húsa, mint a mostani húsfajtájú keverékeknek. Ugyanazt ették azok is, de csak másabb ízű volt, mint a mostaniaké. Nem tudom miért. Azt is úgyanilyen idős korukban vágtam kb.
Nem feltétlen csak betonacélból lehet csinálni ilyet. Van ez a vastagabb huzal, az is teljesen jó. Én eddig csak sóztam meg száratottam a szin falára kifeszítve, mert az szellős, árnyékos hely.Most majd ezt a receptet fogom kipróbálni, amit feltettem nemrég.De ahogy ott is leírja, besózod, a szőrös oldalát szőrössel, a húsos oldalát húsosall teríted egymásra, és hónapokig eláll. Eddig nekem mindég megrohadt, mert meguntam foglalkozni vele és kint ázott, de amúgy kard hüvelyt, meg tarsolyt abból is meg tudtam csinálni.
Szépek. Viszont ami érdekes, hogy a hozzáértésed mellett a kenyeret eteted velük. A száraz kenyér a gyomorban már nem száraz....
Másik kérdés mindenkihez:
Tapasztaltok-e a hús jellegében változást egy gyorsan növő fajta nyúl, egy fajtatiszta, de nem nagyüzemre tenyésztett fajta nyúl, és egy sima középtestű keverék nyúl között? A keverékeken belül is vannak változatok így azon tapasztalatokra is kíváncsi lennék.
Hogy érthető legyen: A tyúkoknál is a húshibrid íze, egy kettős hasznú háztáji, egy csicsás dísz fajta és egy tanyaturmix között is van különbség.
Na ez így nekem tökéletes lenne, ha még pár kérdésreválaszt kapnék :)
Szóval ráhúzom erre a beton acélra. Ha megszárad leveszem és eltehetem egy zsákba és tehetek rá újat? Csak mert egyszerre nem tudok 10-20 bőrt kiaggatni... Ahhoz a betonacél ára elvinné az első adag prém keresetet :D
Végre sikerült feltölteni a képeket.Sajnos nincs segítségem.Ami a bőröket illeti:
A bőrt csak megszárítani kell,semmi más.
Méret,minőség nem számít,minden levágni való nyúlnak a bőre jó.(A képeken anyanyulak bőre látható.)
Tudtommal csak a szőre kerül felhasználásra-kalapok készülnek belőlük.
A nyári prémek sajnos olcsóbbak (május-október,70-90Ft)
Nyáron megszárad egy nap alatt,csak sajnos utána kezelni kell valamilyen rovarirtóval.Én szúnyogirtó,vagy hangyairtó spray-t használok és utána papírzsákban tárolom.Ha hosszabb ideig vannak ott akkor időnként át szellőztetem őket és újra sprayezem.
A Debreceni Fehér kicsik az egyik fészekben két hetesek, nyolcan vannak, a másik előhasi 11-et ellett, ők 4 naposak. Táp és zab ad libitum, kiegészítés lucerna, sárgarépa, szárazkenyér, + fonnyasztott zöld, ami a kertben csak megterem.
A tápon rajta van a gyógyszer neve és várakozási ideje, ezt én a helyedbe még megnézném neten, hogy tudd milyen erős és mire számíthatsz vele kapcsolatosan.
A gyógyszeres takarmánykiegészítőn ugyanúgy rajta van minden.
Az erősebb gyógyszereket meg csak betegség esetén kell adni...
A napraforgó nem puffaszt, nem tudom honnan hallottad, de a forrásod frissítsd picit...
A fekete olajforgó 80-90 ft. A csíkos van olyan áron. Idén csak fekete forgónk volt így ezt adok. A búzát, tritikálét és tengerit ne számold árában se másképp ide, mivel egyik sem olyan nyúl takarmány amit ad libitum adhatsz!
Sajnos a közelben nem tudtam zabot venni így nem vettem...
A magyar takarmányozási kódex csak irány mutató, biztos vettek egy nagy átlagot. Manapság már hülyeség erre alapozni.
A tápoknál nagyából azért bevizsgálják mit alkotnak és úgy rakják össze az összetevőket. Otthon ez elég nehéz lenne. Továbbá hülyeség így kiszámolni, mert semmi valóság alapja nincs szinte. Nem minden fuvar raknak össze, hanem minden beérkező takarmányt (mondjuk a tengerit) összekeverik aztán azt mérik be.
Az jó dolog h sikerül változatosan tarani őket, de sajnos ezt nem sokan tehetik meg.
Végül senki nem vett lerohanásnak, csak reagáltunk az írásodra.
lehet én tudom, rosszul, itt mindenki azt mondta hogy a kukitól van a májbetegség...
minden esetre a gyógyszeres táp bevált, mert amelyik szériát már ezzel etettem, szép nagy egészséges májuk volt...
másrészt a tápos azt mondta hogy ezzel elég vágás előtt pár nappal leállni nem úgy mint a gyógyszerrel...
a szotyira több állattartó is mondta, több állatnál is hogy puffadást okoz ha túlzásba viszik...
de másrészt gondoljatok bele, hogy mennyire gazdaságtalan szotyival takarmányozni:
1kg napraforgó 180-200 huf???
1kg búza, árpa, triti, zab, kukorica meg kb 60-90 huf
szóval látható a különbség
tény, hogy változatos az abrakkeverékem, de ha belegondoltok, minél többfélét eszik annál változatosabb, és összetettebb az étrend, vagyis többfélét kapnak tápanyagból is talán
amúgy mi mezőgazdasággal foglalkozunk itthon, és amit összeállítottam mindenből van itthon, szóval nekem nem körülményes...
a táblázatot a magyar takarmányozási kódex adatai alapján csináltam
tény, hogy két egyforma takarmány nincs, de megközelítőleg megfelelő, és bár a nyúltápnál sem hiszem,
hogy minden fuvar takarmányt bevizsgálnak, hogy hány tized százalékot befolyásol a végterméken...
tudom hogy nagyvonalú a takarmányozási táblám, de a nyulaimnak tetszik :D és ez a lényeg
bocsánat, ha valaki lerohanásnak, rosszindulatúnak vette, amit eddig írtam
szó sincs ilyenről
csak bedobtam a közösbe amit tudok, vagy tapasztalok és várom, valamint nagyon örülök a hozzászólásaitokhoz!!!
Jól számolsz, de a kukorica etetés és a coccidiózis összefüggése sántít. Nyulaknál a hasmenés " májkövesedés" leggyakoribb - és egyben legsúlyosabb - előidézője egy élősködő. Orvosi néven coccidiosis, semmi köze a kukoricához !
- A napraforgó nem puffaszt, ha neked mégis akkor valamit elrontottál nagyon. Nekem ez az alap szemes takarmány és még a székletük is rendben van. Emellé kapnak lucerna szénát.
- A takarmányok beltartalmi értékét papírról nézted v a nálad elérhető takarmányokat vizsgáltad? Csak mert 2 termőhelyen és 2 fajtánál sem egyforma a beltartalmi érték. Továbbá a sok agyonműtrágyázással a beltartalmi értéke a korábbi évekhez képest nagyon gyenge. Szóval ez egy kényes kérdés...
- A kukoricát bár ellenzem, de a téli hidegben nem árt ha egy keveset (de tényleg keveset) kapnak az energiatermelés végett. Persze nem mázsaszámra kell adni!
- A táp higítása is kényes és még most se tisztázott dolog. Valóban benne van-e a gyógyszer. Ha nem, akkor a téma lezárva. Ha igen, akkor a higítással nem megfelelő mennyiség jut a szerveztbe ami rezisztenciát okozhat. Ebben az esetben v gyógyszer mentes tápot v higítás nélküli tápot kell(ene) adni. Én személy szerint a gyógyszer menteset honorálnám és külön adnám a prevenciós gyógyszert.
Végül: a táblázatok vérprofik, de azért ennyi féle takarmányt megvenni olyan költséges, ami már kérdésessé teszi, hogy megéri-e nyulat tartani... Ettől 1000x olcsóbban ki lehet hozni.
Mondjuk ha csak árpát v zabot v forgót veszel az alap szemes takarmánynak jó. Emellé egy kis szálas és kész ezzel korrekt háztáji nevelést lehet végezni. De a búza, triti, tengeri, rozs, borsó, szója, ezek csak kiegészítők lehetnek, magába nem adható hosszú távon.
a táblázatokat én állítottam össze saját magamnak a magyar takarmányozási kódex adatai alapján, ami tartalmazza, hogy milyen állatnak miből mennyire van szüksége, valamint hogy milyen takarmányban milyen anyagból mennyi található...
nagyvonalakban ez alapján etetem az állataimat, valamint összeállított abrakkeveréket 1:2 arányban keverem gyógyszeres táppal....1táp+2abrak...
ez amugy CSAK PAPÍRFORMA, fontos megjegyezni, hogy a gyakorlatban nem így működnek a dolgok....
a napraforgó magot csak "megmutatom nekik", közel sem kapnak annyit, mint amennyi számolva lett, mert bár szeretik nagyon, de komoly felfújódást okozhat.....
a kukorica megint egy tabu dolog... csak a vágásra szánt állatoknak adom, mert májkövesedést okoz, ami az állat egészségét rombolja... ezt is csak a gyógyszeres nyúltáp mellett etetem velük, mert kár lenne kidobni a levágott állat máját.... szóval kukoricával óvatosan mindig...
a táblázatok konkrét etetési összeállítást mutat----írtam hogy ez papírforma... az abrak mellé lucerna szénát, és réti szénát kapnak attól függően, hogy miből mennyi van, vagy melyiknek mennyire van szüksége a lucernában lévő fehérjére...
a fórumon új vagyok, de a nyúltartásben már nem...
bár rengeteget szeretnék még tanulni róla...
nézelődtem a topikban, de sehol sem találtam komplett nyúltáp leírást, hogy konkrétan miből és milyen arányban mik az összetevők egy valamire való nyúltápban, ráadásul kornak vagy funkciónak megfelelően...
ha valaki tud ilyennel szolgálni, kérem ne tartsa vissza az infót...
én állítottam össze takarmánykeverékeket funkciónak megfelelően magamnak és kisebb eltérésekkel használom is őket, amit megosztok majd veletek...
de igazából jó lenne, ha valaki tudna adni komplett tápnak megfelelő összeállítást, amivel nincs túl nagy bajlódás...