A BFL-ben azt mondták, hogy az év végére készen lesznek az összes anyakönyv digitalizásával, melyek Bp. területére vonatkoznak, de azt nem tudták megmondani, hogy vajon mikor lesz online is elérhető. Az államtól függ.
Egyszer majd lehet, de nem október 1-től szerintem. Úgy tudom, az anyakönyvek szkennelése még folyamatban van, két évet szánnak rá (pénz, paripa hiányosan áll rendelkezésre).
Amennyire hallottam, az e-levéltár az elektronikusan keletkezett dokumentumok megőrzését segítő projekt - de utána kéne nézni, vagy egy MNL-es illetékesnek kéne elmondania, mi is ez pontosan...
Nagyon sok anyakönyvet megtaláltam már a családfám kutatásakor, és ezek idáig nagyon sokat segítettek az egyenes ági rokonok megtalálásában.
Engem legalább ennyire érdekelnek az oldalágak is, harmad-, negyed-, ötödfokú unokatestvérek megtalálása, de sokszor a dédszülők, ükszülők, szépszülők lehetséges testvéreinek kikutatása nagyon nehéz feladat. A családnevem elég ritka, és ha a közösségi oldalakon rákeresek a vezetéknevemre, a legtöbb személynél valószínű, hogy valamilyen oldalágon rokon lehet, közülük nagyon sokan pontosan azon a vidéken élnek, ahol az én felmenőim is éltek.
Szerintetek jó ötlet lehet közösségi oldalakon (facebook, iwiw) így teljesen ismeretlenül ráírni néhány emberre, hogy tud-e valamit az őseiről, a származásáról? Szerintem ez nagyon sokat segíthet az oldalágak kutatásában, mert egy ritka vezetéknévnél viszonylag nagy esély van rá, hogy vannak közös ősök.
Olvastam , hogy október 1-től működik az E-Levéltár. Ez akkor azt jelenti, hogy mostantól nem csak mikrofilmeken, hanem neten is kutathatóak lesznek az anyakönyvek?
Ha jól tudom 1 hónapig, s még akár további egy hónapra meg lehet hosszabbíttatni. Türelem kell. Velem előfordult, hogy félévet is vártam mire hozzájuthattam.
A MOL Lángliliom utcai kutatótermében, ha az általam keresett mikrofilmeket épp valaki más kutatja, akkor mennyi időt kell várnom amíg szabad lesz a keresett mikrofilm? Egyszerre mennyi ideig lehet valakinél?
https://familysearch.org/help/contact : Én ezen az oldalon vettem fel velük chat formájában a kapcsolatot, de akár a Support@familysearch.org e-mail címre is lehet nekik írni.
Már csak a 4. és 5. rész van hátra, s ha azzal is kész vagyunk, végre kész lesz egész Szabolcs megye indexelése. A 4. rész 36%-nál tart. Az 5. rész 22%-nál.
Bátorítanék mindenkit, hogy segítse arbitratorként az indexelést!
A temetői kutatásban temetője válogatja. Hartán például ki van (vagy volt, tavaly) téve egy füzet a ravatalozónál, térképpel és nevekkel (igaz, hogy sírhely szerinti sorrendben, ami a név szerinti kereséshez nem igazán hasznos); Balassagyarmaton viszont semmi ilyen nincs, pedig az sokkal zeg-zugosabb.
Én leggyakrabban ezt és az 1913-ast használom, az egyiket az egyházi anyakönyvezéshez, a másikat az államihoz. Persze előfordult kerület-átrendezés, tehát ha valakit égen-földön nem találsz, érdemes kikeresni az esemény időpontjához legközelebb eső helységnévtárat.
Az 1895-ös helységnévtár szerint (Egyházas-)Ozmánbük Salomváron volt anyakönyvezve. (Az 1913-as szerint viszont Alsóbagodon, tehát a későbbi eseményeket itt (is) kell keresni.) Az 1895 novemberében bejegyzett születések közül egy történt Egyházas Bükön: https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1951-23397-5511-66?cc=1452460&wc=M9WP-TWW:1457143548 . A helységnévtár szerint ez ugyanaz, mint Ozmánbük.
A megyei levéltárak másolatai vanna az országos levéltárban. Sajnos a Baranyi megyei mikrofilmek eléggé karcosak már, azért olvashatóak. Sajnos itt csak a katolikus a.könyvi bejegyzések mondhatóak jónak (1700-as évek eleje), a más felekezetiek hiányosak és többnyire 1800 utániak. Nem ismerem a Tolna m.-i helyzetet, én egy 1761-es születést keresek (házasságból visszaszámolva). Valószínűleg az első betelepülők leszármazottja v. új jövevény...
Kérdés: aki nem katolikus volt, azt nem is jegyezték be sehol? ismeri valaki a Tolna megyei helyzetet?
Végigolvasva az utolsó többszáz - 1-2 ezer hozzászólást, nagyon sok kérdésemre választ is kaptam, de van pár dolog, amit nálam szakavatottabbak kapásból tudhatnak:
mi a gyakorlata egy temetői névjegyzék kikérésének? Lehet-e egyáltalán ehhez valahogy hozzáférni (Székesfehérvárról van szó) vagy a legegyszerűbb végigjárni őket sírról sírra?
Honnan tudhatom meg, hogy melyik településen anyakönyveztek? Állami anyakönyvről van szó, 1895. nov. a születés, a helység Ozmánbük (Zala megye). Végignéztem a környező településeket, de nem találtam benne, bár lehet, hogy a FS-en nincs is fent...
Találok valahol településjegyzéket ilyen esetben?
A rk. mikrofilmes anyakönyveket lehet fényképezni? Vagy ez levéltáranként változó?
Üdv, Tolna és Barany megyébe települő német bevándorlók között voltak evangelikus felekezetűek is, miként és hol lehet ezen születésűeknek utána nézni, mikortól voltak vezetve, ha egyáltalán vezethették őket?
A problémám: a Family Search- ban nem találom találom Bernardus Fillérius felmenőmet. Előtte és utána is Filler, Füllerként találtam bejegyzéseket. Miért írták őt Fillériusnak, van ennek valami jelentősége a latinban?
Végül is bárhol előfordulhatnak! Igazából Mándok,Székely , Tuzsér. De most találtam egy esküvőt Eszenyben. Tehát bárhol előfordulhatnak. Nekem is gondolkodnom kell néha,hogy most kit is keresek és hol vagyok? Azért előre is köszönöm szépen,hogy egyáltalán megpóbálod.
Ha emlékszem a nevekre, természetesen szólok, de néha a sajátomon is gondolkodnom kell... Melyik településeken fordulhatnak elő? (Vagy talán épp az a baj, hogy nem tudod?) A 4. rész jelenleg Tiszalökön jár, az 5. Tiszabecsen, a 6. pedig Nyirtasson.
pl. itt egy példa https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1951-23655-21450-65?cc=1452460&wc=M9WP-RLJ:1539535534 arra, hogy az UB tartalmazza az adott települési anyakönyvtől eltérő helyet, ahol az esemény történt (első, 14. folyószámú bejgyezés)
"Persze lehet létezik valahol valamilyen lista (?)."
Nem lehet, biztos, mint ahogy JPmiaou be is mutatta az üdítő kivételt, ami elérhető a mormonoknál.
Minden önkormányzatnál ez rendelkezésre áll az anyakönyvi első példányokkal egyetemben.
A helyet a születési anyakönybe felvitt "UB. szám/évszám" nem tartalmazza. Az UB-jegyzék tartalmazhatja azt, a bejegyzést kiváltó esemény pontos megjelölésével - ez lehet, mint ahogy írtad is, házasság, halál, valamint válás, névváltoztatás, törvényesíttetés, stb. is.
Jobb oldalon,rögtön az első bejegyzés,Waczlaw Matejka esküvőjének a fordítása kellene.Valószínűleg az előző nej meghalt (időben stimmel), de az is lehet,hogy ez teljesen más Matejka.
Az egyik rokonom Debreceni anyakönyvében két "utólagos bejegyzés" van. Két dátum, nincs hely.
Kivételesen tudom, hogy az egyik dátum bejegyzés a Kispesti házasságát takarja a mostani XIX. kerületben. A másik pedig a Bp. Ferencváros István korházi halálozását a IX. kerületben. Szerintem a dátum csak azt jelenti, hogy sokáig élt, és közbe házasodott, esetleg elvált. Ha nem tudnám más forrásból pontosan, talán keresgéléssel soha nem találnám meg.
Persze lehet létezik valahol valamilyen lista (?).
Találkozott már valaki olyannal,hogy pl: az ősök indultak Szlovákiából,elértek Csehországig és utána megint Szlovákiában kötöttek ki? Nem pont így,de esetleg hasonló vándorlást tapasztaltatok?Lehetséges lenne,hogy így bolyongtak?
(Hogy lehetett ennyire remegő kezű ember anyakönyvvezető?)
Én kb. Bom-ra tudok saccolni. Az első betű ugyanaz, mint a születéshelye, amit én Bajnának olvasok. A következő betű lehet akármi, de talán 'o' a legvalószinűbb. Utána vagy 'm' (lásd a "római katolikus"-okat), vagy talán 'rn'?:
https://familysearch.org/pal:/MM9.1.1/X6FP-9D6
Köszönöm szépen az utónévjegyzékeket! Az indexeléstől teljesen függetlenül is érdekes olvasnivaló. (az "Alexa" Elek-nek írandó??)
(De jó lenne, ha a már-indexelt köteget vissza lehetne vonni javításra, hogy a Paraszkát és a Hnaskót a helyes rovatokba rakhatnám...)
Akkor biztos, hogy Hnasko volt az anya vezetékneve. Én az gondoltam, hogy a Paraszka lesz az és Hnasko-t, mint utónevet kerestem, azt nem vettem figyelembe, hogy a Paraszka lehet keresztnév is.
Ha a Rendeletek tárában a szavak mezőbe beírjuk, hogy „utónevek jegyzéke” , a 2. számú találat (1906-os) tartalmazza, milyen formában kellett az anyakönyvbe bejegyezni az utóneveket, a 6. számú találatnál (1927-es) pedig az „idegen hangzású nem magyar” utóneveket találhatjuk meg, köztük sok szlovákkal. Ezek segíthetnek a szlovákiai indexelésnél.
Kérnék egy kis segítséget is az indexelésben, köteg megosztó szám: 335719121
02-02-nél az anya vezetéknevét nem tudom megfejteni.
Az adott telepules anyakonyvvezetoje tud felvilagositassal szolgalni neked ez ugyben, ha akar...
Elvileg meg tudja mondani neked az UB mire utal es az ezt keletkezteto dokumentum kiallitasi helyet is.
Pl. ha az UB a halalozast takarja, akkor mindjart megvan a pontos ev is (a / mogott)
valamint meg kell lennie, hogy honnan kuldtek azt a dokumentumot, ami alapjan beveste az anyakonyvvezeto az anyakonyvbe az UB szamot. A mai anyakonyvvezeto az un. UB-listajabol ki tudja keresni ezeket az infokat.
De mondom, csak ha akarja. Falun konnyebben megy, varosokban mar elutasitobbak (adatvedelem meg tarsaira hivatkozva)
A születési hely halotti anyakönyvében az adott évre nincs bejegyzés erről, de abban a faluban van eltemetve. Illetve a születési bejegyzése mellé egy ub. bejegyzés került. Amit sajnos nem tudom , hogy hol lehet lenyomozni. :(
Köszönöm a válaszokat. Elvileg létezik pesten egy MÁV leltár nevű adatbázis. De nem áll módomban most oda eljutni. Szóval marad a vasutas topik illetve a keresgélés az érintett településeken. De azért köszönöm.
Én a MÁV-nál próbálkoznék először. Talán van ott valami osztály amely nyilvántartja az ilyen dolgokat. Hogy mennyi idő után selejteznek, azt nem tudom. Ha ott nincs eredmény, akkor - ha a gázolás következtében elhunyt az illető - nem marad más mint átnézni azoknak a településeknek a halotti anyakönyveit amelyeket keresztez a vasút. Az eddigi tapasztalataim alapján a "vonat által történő gázolás" vagy "vonatgázolás" megjegyzéssel és a sérülés leírásával vannak az anyakönyben az ilyen esetek, ill. a térközjelző oszlopok száma is benne van a hely rovatban.
Üdv! Egy kis segitségre lenne szükségem. 1960-as években vonat általi gázolásos balesetekről hol találok valami adatot? Az a probléma , h pontos időt illetve helyet sem tudok, csak egy nevet és a névhez tartozó születési stb. adatokat. A "mese" szerint valahol a BP- Miskolc vonalon történt. Elöre is köszönöm!
Na ez a Gresayn is megy a fiókba,ugyan úgy mint a Wallin(bár Wallint találtam,többet is a kelleténél,csak a rokon nincs ott!). Ha esetleg van valakinek valami ötlete a fellelhetőségükről Csehországban,úgy nagyon szívesen várom az ötleteket!
Ahapia helyesnek látszik, köszi! (A második betű határozottan h-szerű; többek között ezért nem akart odaférni, hogy Alojzia.)
Jelenleg beírtam, hogy Hnasko, mert akárhogy nézem, az (vagy valami nagyon olyasmi) van odaírva, de van valakinek ötlete, hogy ez minek az elírása lehetett?
(Sosem tudom, hogy az FS órája hogyan jár -- Utah elvileg tőlem még két órával le van maradva, de a régi fórumokon mindig hamarabb volt náluk holnap, mint nálam -- tehát a biztonság kedvéért még ma este beadom a köteget.)
Esetleg még lehet Ahapia, ami valószínűleg az Agápia keresztnév egy formája. Ezt a Familysearch szlovákiai keresőjéből (link1, link2) gondolom, na meg a 01-09-nál a tanú neve is ez. A másiknál vadász2-höz hasonlóan és is a Hnasko-ra szavaznék. Nem hiszem, hogy az első betű A lenne, a H betűjére jellemző (pl. a képen lévő Hudáknál is), hogy az első szár tetején látható egy halványan visszahúzott nyúlvány. Az a probléma, hogy csak így tudom olvasni, Hanuska-nak, ami talán még hasonlítana is, nem. De Hnasko nincs a keresőben. Mellékelem a név képét, hátha valakinek így lesz ötlete.
Václav Matějak derék ifjú házasodik Judittal, néhai Pavel Jurka hátrahagyott lányával, Gresayn faluból (a falut úgy írom, ahogy kiolvasni vélem, nem erőlködöm most a keresésével, illetve a tanúkat sem bogozom ki a kuszaságukból, ha nem baj...)
Attól függ mit keresel. Ezek ikább linkek és útmutatók. Én még nem találtam számomra hasznos infót,mindig átirányított máshova,amivel megint nem értem semmi.
Prelleg, köszönöm a hozzászólásokat. (Az elsőre hosszú választ írtam, de a fórum elvesztette, és nem volt időm újra megírni.)
A köteget legkésőbb szerdán be kell adjam. Már csak két keresztnév hiányzik:
01-14 anya neve Paraszka H*o -- abszolút semmi ötletem, hogy mi lehet a két betű között, és tulajdonképpen még a H és o sem biztos -- első (újra-)ránézésre mindig valami An- kezdetű nevet akarok odasrófolni.
02-18 gyermek neve A*ia -- az Alojzia majdnem odafér, de akárhogy nézem, túl sok ...izé van az A és a j-szerűség között. De valószinű, hogy Alojziát fogok végül is beírni, mert az legalább ismert név, és nagyjából passzol.
vadász2: Magyarország, Szabolcs – polgári anyakönyvi adatok, 1895-1978 1-6. része (a 2. rész kivételével, arról nincs adat) összesen 92786 db képet tartalmazott, az új Magyarország, Zemplén—polgári anyakönyvi adatok, 1895-1908 [1A. Rész] pedig 98632 db képet. Az 1A. rész arra utal, hogy lesz még belőle néhány adag. Tehát zempléni települések is sorra fognak kerülni. De hogy ezeket miképpen osztották fel, nem tudom. Lehet, hogy ez csak a ma már fennlévő Abaúj-Torna vármegyeieket (bár a képek magas száma alapján nem erre gondolok) fogja tartalmazni.
A Besztercebánya és Garamszeg könyveit kutatom elég sokadjára, de ott nem találom azt a bizonyos házasságot, amely a beragadt vonalon esetleg tovább lendíthetne. Valószínűleg a Horná Miciná házassági anyakönyve kellene. Na, remélem, elérhető lesz egyszer... Köszönöm a segítségedet.
Köszi! Végül is megtaláltam! A görög katolikusoknál esküdtek meg,de,hogy ne legyen ennyire "egyszerű",mind a ketten özvegyek voltak,ráadásul a mami meghalt és a papi mégegyszer újra nősült. Elvett egy özvegy asszonyt. Már azt sem tudom kit és hol keressek! :D
Egy kis értelmezési segítséget kérnék, a leánynegyed kiadásával kapcsolatban. Elméletileg ez abból a részből járt, mely kizárólag fiúágon öröklődött (pl. adományos birtok). Azt már elolvastam, hogy megkaphatták pénzben, illetve a földből kihasítás által (jószágokkal együtt ?). De ha abból a földből hasították ki, amelyikből elméletileg nem örökölhetett, akkor mégis hogy volt ez?
A leánynedegy mellé még járt az a rész is, melyből mindkét nem egyenlő arányban örökölt? Amennyiben több gyermek élte meg a felnőtt kort, akkor a csak fiágon örökölhetett részt hogy osztották fel a leánynegyedekre? Mondjuk 2 fiú, 3 lány esetén?
Zemplén megye indexelése (Familysearch) megkezdődött!
Megkérem azt a kedves egyeztető (arbitrátort), aki a születési anyakönyveknél beírja a gyermek vezetéknevét is, hogy ha az nem szerepel a bejegyzésben, ne tegye. (már 7 vagy 8 adagot kijavítva kaptam vissza)
3. Manyko, 12. Hronetsak, 17, Lingo (v. Lengo) és Nenits (nem dupla az n betű, az első egy elválasztójel, mint a „nemtelenek”-nél) 18, Durkot (a mellete lévő mezőben a „Czerninai” szónál az ugyanaz a jellegzetes r betű), 8, Pelakia (a Pelágia női név g betűjét k-nak írta), 17, Perhats, 18. Ha kéne Alojzia-ra szavaznék, mert az A és a jzia könnyen kiolvasható, de ami közte van az rejtély, a vezetéknévhez pedig a Bacso-t írnám be, l betűnek semmiféleképpen sem olvasom, 19. Polyatsok
Nem tudom akkor a többi vadász korrigáció el lett fogadva? Tudom hogy fel sem merült, de a Zavosla nem lehet Zavoda (01-05)?
Köszönöm szépen! Amit mindketten egyfélén olvastunk, azokat elfogad(tat)tam, de még van néhány piros név. Először vadász2 olvasata, a következő sorban az enyém:
3. Mazeyko Manyko
4. Jeczinso Jeczusov
5. gyermek? Anastasz
12. Htontsak Hronetsak
13. Pipaszki Pipaszik
14. Purászka Hnasko Parászka H*o
15. Kompila Rompila
17. Lingo, Nennits Lenga, Nenits
18. Dunkot Durkot
19. gyermek? Lukacs (vagy talán Lucacs)
20. Czupor Czuper
1. Kuharcsik Kuharik
3. gyermek?, Paulisim Michaly, Paulisin
8. Pelatka Pelakia
17. Perkats Perhats
18. gyermek?, Balo Ahaszia ???, Balog (vagy talán Balos)
A piros csak annyit jelent, hogy nincs a listán, ami egyáltalán nem mérvadó, mert például nincs rajta se András, se Péter (csak Andras és Peter) -- viszont van Mihály és János (és Mihaly és Janos is). Azt kell indexelni, ami a képen szerepel; a lista csak arra jó, hogy észrevedd a mellégépeléseket (Mária helyett Mátis, például, mert a bal kezed arébb ment eggyel).
„29 febru̇arij vſnu̇l w Panů Gẏrżik Perżina ſau̇ſed ru̇doleczkẏ wěku̇ ſweho magẏcze 49 lot. Pochowan geſt przy chramu̇ Panu̇ (?) Sw: Wawrzincze, w miſt[e] Boh[dalowcze]”
Február 29-én elszenderült az úrban Jiřík Peřina (?), [Německý] Rudolec-i szomszéd 49 éves életkort bírván. Eltemettetett az Úr Szent Lőrinc[nek szentelt] templomában, Bohdalovice városában.
Elég zűrős,de a 2.oldalon a 30. bejegyzésnél a gyerek nevénél azt írtad Michaly. Simán kellett csak írni,hogy Mihály és elfogadta.Pedig a legtöbbet én is így írtam volna ahogy te és még sem fogadja el. Lehet filózni,hogy mi a kifogása!
Jobb oldalon fent, az anno domini felirat alatt lévő Jirzsik Perzina szöveg fordítása kellene. Azt sejtem,hogy Rudoleci és 49 éves(remélem jól sejtem?)
Meg lenne egy olyan kérdésem,hogy mindig oda szokták írni a férjekhez,hogy van feleség vagy özvegy? Már 3 olyan elméletileg családtagot találtam,akit nem merek számba venni,mert nem jelezték a halálakor,hogy esetleg özvegy vagy van felesége. Volt amelyikhez csak az volt odaírva,hogy "incola",ha jól olvastam. A fordítás szerint az lakost jelent. De milyen lakost? Csak a név volt és ez volt a végére biggyesztve! Pedig neki is volt felesége és ha jól tudom ott nősült és ott születtek a gyerekei is,akkor miért emelték ki,hogy lakos ? Lehet,hogy nem is az én ősöm,mert nem írták,hogy nős?
Előre is köszi a választ és bocs a sok láma kérdésért!
A "szlovák" kötegek közül sikerült egy magyar nyelvűt letöltenem, de a kézírás gyatra, a képminőség nem segít, és a nevek mind szláv eredetűek. Nem bánnám, ha mások is megnéznék... Az összes vezetéknév kérdéses (még az a kevés is, amit nem pirosít be), és a keresztnevek közül is néhány: 01-14 (20. sor) anya nevei, 02-08 (35. sor) anya keresztneve, 02-09 (36. sor) anya keresztneve, 02-11 (38. sor) anya keresztneve, és 02-18 (5. sor) gyermek keresztneve.
Hú, jól eldugták, de igen, lehet gedcom-ot feltölteni az FS-féle Family Tree-re. A főoldalon megnyomod fent, hogy Search, utána kiválasztod, hogy Genealogies, és azon az oldalon legalul van egy olyan gomb, hogy Submit Tree.
A feltöltés maximum 100 MB-ot enged, és az összehasonlítás/beépítés (Compare) órákba is telhet. Az élő embereket nem lehet így berakni, és a holtakat is egyenként kell végigkattintgatni, mert nem akarnak mindenféle duplikációt beengedni. A leírást a Family Tree Training (https://familysearch.org/tree-training) alatt a Family Tree Reference Manual című PDF-ben találtam.
Igen, a BFL-ben flottul megy a dolog, viszont némi szkennelési díjat mindenkép felszámolnak, de lehet fizetni átutalással és már küldik is. Bárcsak ilyen jól menne másol is!
Érdeklődnék,hogy van-e itt valaki aki használja a Family kereső családfáját?Tőle kérdezném,hogy csak egyenként lehet beírogatni a főket?Nincs lehetőség Gedcom filet feltölteni?Van nincs valami más lehetőség,hogy ne egyenként kelljen berakosgatni a családot? És a nyomtatás?Csak egyszerre ennyire kevés embert jelenít meg,vagy én csinálok valamit rosszul?
Nem tudom, hogy illik-e ilyet kérnem, de szeretném ha valaki, aki jár a Fővárosi levéltárba kutatni, megnézne nekem egyetlen házassági szerződést, melynek minden megtalálási adatát ismerem, de a tartalmát szeretném tudni. Én sajnos nem vagyok beiratkozva ide, csak az óbudaiba, s ez az egyetlen irat miatt nem iratkozom be.Aki tud segíteni, kérem jelentkezzék :)
Köszönöm!Akkor bogarászok,hátha szerncsém lesz és nem esetleg valahonnan jöttek azután mentek tovább.Csak 2 gyereket találtam,se előtte,se utánna semmi!
Nem tudom, mi volt a szabály a kevert házasságoknál. Az én őseim között eddig még csak olyat találtam, hogy a lány falujában történt az esküvő, de a fiú papja is beírta a házasságot, lapszélre. Elképzelhető, hogy előfordult a másik véglet is, és két szék közül a pad alatt maradt a bejegyzés?
Másik gondolat: volt időszak, amikor mindenkit az r.k. anyakönyvbe írtak. (1790-valahányig, ha jól emlékszem.) Azt hiszem, a szóban forgó születési anyakönyv is ilyen korból való, mert felsorolja a szülők vallását. Tehát a házasság is a katolikusoknál illene legyen....
Nincs más hátra: ha az egyik vallásnál nincs, át kell nézni a másikat. Egy házasság szerencsére nem képviselhet kettőnél több vallást!
Köszönöm! Ezért nem találom a római katolikusok között! Most már legalább tudom merre keressem.Még egy kérdés! Két külömbözó vallású ember,nagy valószínűséggel hol házasodik? A gyerek római katolikus lett de nem találom a római katolikusoknál az esküvöt sem! Most nem csak itt. Van olyan ős még,akik más vallásúak és nem találom az esküvőt.
Én is arra gondoltam,de ez a két betű másképp néz ki és fölötte levőkön láttam,hogy az lehet HC is.Azért kérdeztem,hogy az mi lehet,hogyha tényleg HC?!
A bal oldalon a 49-es bejegyzés Mezey András és Barbara (nem tudom,talán) Babircsák-nál az asszony neve alatt lévő bejegyzéseket nem tudom értelmezni. Ha jól látom talán HC és valami Sew vagy Jew .
Nekem 2-3 olyan ősöm van akik 2-3 hónap múlva újra házasodtak. még csodálkoztam is! De az egyiknél nem is találtam gyereket,bár attól még lehetett,de lehet az is közre játszott az újra házasodásnál,hogy még időben legyen utód.
Tapasztalatom szerint a diszpenzáció (király, alispáni, akármilyen) majdnem mindig azért kellett, mert a felek rokonok voltak. Azt hiszem, ilyenkor nem csak a vérszerinti számított, tehát a sógor is rokon, nem csak az unokatestvér. (Most nem találom, de valami rémlik, hogy találkoztam olyannal, hogy az özvegyen maradt férj a holt felesége lánytestvérét vette feleségül, alispáni engedéllyel.)
megnéztem a családfáid (illetve csak a Hausner-t és a Skoumal-t). szép munka, jó sok melód lehetett benne, gratulálok hozzá! én is szeretnék minél többet megtudni az őseimről. tény, hogy nekem nincs időm levéltárba menni, sőt még online sincs igazán időm kotorászni, de azért éjjel és hétvégén az ember nem dolgozik (még), ez mindig felvidít.
Nekem pl. a Noszkay-s esetnél írtak során gyűlt meg a bajom azzal, hogy az indexben "Noskay" szerepelt, az eredeti helyen "Noska" vagy "Noskaj". Nagyon nem mind1, LvT okfejtései alapján, hogy mi volt a név az elején, mert az egyikből egészen más irányba ágaztunk le az értelemzésben, mint a másikból.
Igen, lehet, hogy túl mohó vagyok, de gondoltam, a XXI. században esetleg az ilyesmi már tokkal vonóval fenn van a neten. De ezexerint tévedtem. Egyáltalán nem veszem sértésnek, vagy leszólásnak, hogy erre felhívtad a figyelmemet. Nyilván mindnyájan abból kutatunk, ami van. Egyébként meg az, ami gombnyomásra kidobja a cuccost Ádám-Éváig éppenséggel nem jó hobbynak, mert a hobbyk nem egy gombnyomásig tartanak, azok rendszerint hosszabbak.
van egy hasonlóm, 1879-ből, alispáni engedéllyel házasodott össze egy 71 éves földbirtokos és egy özvegy. Lehetséges, hogy akkor már elég volt az alispáni engedély ugyanarra, amire 30 évvel korábban még királyi kellett?
királyi disperzáció - miért kellhetett 1844-ben ilyen? Második házasság, kor 30év felett, egy dologra tudok gondolni, de utánajárni még nem tudtam, hogy az első feleség halála után ki kellett volna várni a gyászévet (volt ennek megkötése egyáltalán?) és annak letelte előtt kötöttek házasságot. Létezhet? Ev.vallás. Egyelőre nem találtam meg az első feleség halottiját.
ne vedd sértésnek, vagy leszólásnak, de örülj, hogy van egyáltalán otthonülős lehetőség.
4-5 éve még csak egy lehetőség volt: levéltárban filmtekergetős, vagy külföldön helyben, akár díjfizetés ellenében lapozgatós (ha egyáltalán megengedték - pl. Ukrajna, Románia, Szerbia... hogy csak néhány közelit emlegessek) szóval egy kis online lapozgatástól nem kell fennakadni. :)
Nyilván mindenki örülne, ha beütve a nevet kiköpné a gép a teljes családfát Ádám-Éváig, de ez nem az a hobby, még mindig :)
És ne vedd készpénznek a meglévő db adatait sehol sem, csak ha magad állítottad össze magadnak... Nagyon sok helyen olyan elírások vannak benne, hogy az ember csak forgatja a szemeit...
A családfakutáshoz 3 dolog kell nagyon: nagy segg, sok idő és még több türelem... :)
Ez érdekes, az indexek amit eddig néztem pontosak voltak, elég nagy időbeli eltérés lehetett, volt hogy 100-200 év múlva utólag készült index. Az indexek vezetését a 1820-as években tették kötelezővé Magyarországon a katolikus egyházban.
Igen, köszi, a mikrofilmes index az van, azt nézem én is. Csak ez nagyon lassú a db kereséshez képest. Egyébként az index doksi időben hogy viszonyul az eredeti adatokat tartalmazóhoz, mert azt tapasztalom, hogy abban a név sokszor eltér az eredeti helyen szereplőtől.
Köszi! Én is így godoltam,mert hatalmas kérdőjelet tettem melléjük.Remélem,hogy ők azok és nem dolgoztam feleslegesen. :D Úgy is arra felé bogarászok,közben figyelek,hogy nem bukkanak-e fel a nevek.
Ez attól függ, hogy mit kutatsz. Magyarországi anyakönyvek esetén az 1895 előtti anyakönyvek megvannak mikrofilmen a Magyar Országos Leváltár óbudai épületében, ha távol laksz átkérhetsz mikrofilmeket a megyei levéltáratokba.
Lámer vagyok, ezért bocs ha nagyon trivi kérdéseket teszek fel, megköszönném, ha valaki eligazítana!
Hol keressek online? Kaptam javaslatnak a familysearch.org-ot, de ott csak korlátozottan vannak meg az adatok. Pl. nem látszik, hogy a gyermek születésekor a szülő hány éves, nincs házassági és halálozási adat (vagy legalábbis én nem találok semmit). Stb.
Az érsekújvári anyakönyveket pl. lehet lapozni, de ott meg nincs hozzá keresési index (illetve nagyon kevés adat van benne).
Még ennyire hiányos az adatbázis, vagy van más lehetőség is?
tapasztalataim alapján én azt tenném, hogy most elfogadom, hogy ő az, és ha majd egy 25-30km-es kör (légvonal, mert nem biztos, hogy csak és kizárólag a mai közutakon közlekedtek anno) valamennyi anyakönyvét átnézve sincs ilyen születés (azaz keresztés) a kérdéses, minimum 10 éves intervallumban, akkor mondanám ki véglegesnek őt...
Átolvastam Frank Ignác (A közigazság törvénye Magyarhonban) és Wenzel könyvének atyai hatalommal (176. és 210. oldalak) foglalkozó részeit, és ott arra utalnak, hogy Werbőczy a kiskorúak házasságának engedélyhez kötését nem kötötte apa engedélyéhez. Az egyház sem kötötte engedélyhez, legalábbis sehol sincs leírva, hogy valaha is engedélyköteles lett volna.
A házasság Rudolecben volt,ott találtam a következő évben egy gyermeket,de aztán többet nem.Viszont Cernában még kettőt és Viktória az utolsó volt,mert nem találtam többet.Ha csak tovább nem mentek?!
Margarita,mivel Rudelecben házasodtak,tipp alapján Rudolecben kerestem.Abban az időben ő volt az egyetlen(és mivel más falukat is anyakönyveztek ott,ott sem),halál esetet nem találtam.
Akkor elvileg passzol,de azért majd még jobban utánna nézek,de eddig nem találtam kivetni valót.
Adalbert Hlawkát még mindig nem találtam meg,pedig már rengetek helységet átnéztem! :(
Azt nem tudom, hogy a XVIII. század közepén mi volt a gyakorlat, de ahogy azt Onogurral és Hbezyvel régebben beszélgettük, a XVII. századi nőknél a serdültkor (12 év, kivételes esetekben még kevesebb) volt a határ. A férfiaknál fogalmam sincs.
Bővebben kifejtve: Az a könyv, ahol legelőször találkoztam a házassági korhatárok leírásával, (Wenzel Gusztáv 1864-es könyve 168-169. old.), felekezetfüggő házassági alsó korhatárokról ír. Sajnos ezt már II. József 1786-os házassági pátense után írták, ami sok újdonságot hozott. A szövegét nem találtam meg az Interneten, annyi mindenesetre kiderült számomra, hogy a protestánsoknál engedélyhez kötötte a kiskorúak házasságát. Ebből (és abból, hogy Wenzel is csak a protestánsokat és izraelitákat említi, mint akiknek kell) én azt vonom le, hogy a katolikusoknak (ha jól sejtem az említett ősök azok lehetnek) nem kellett engedélyt kérniük korábban, és attól fogva sem. Csakhogy Werbőczy Hármaskönyvét átfutva találtam utalásokat az engedélyezésre (53. és 54. cím alatt) de nem világos, hogy szükséges-e, vagy sem. A polgári anyakönyvezés bevezetésekor egységesítették az házasodás feltételeit az 1894. évi XXXI. tc.-ben és a 27.243/1895. I. M. rendeletben. Nem értem miért, de a XXXI. tc.-ben 20 éves korig kérik a szülői engedélyt, a 27.243/1895. I. M. rendeletben viszont 24 éves korig.
az első két bejegyzésben szerintem ugyanazon szülőkről beszélünk. A két falu távolsága belefér a korabeli "vándorlási szokásokba"
Margarita az apa neve alapján lehet az ősöd, ha más ilyen nevűt nem találtál (ha nem ismert a születés helye, akkor a környéken sem) és ő nem halt meg a házasságáig, vagy az első gyerek születéséig.
thf ő az, akkor 1792-ben 38 éves volt - ez még belefér az akkori gyerekszülési korba, Viktoria az utolsó gyerekek között lehetett ez esetben.
vadász2: Köszönöm szépen, így már sokkal olvashatóbbak!
iater: Hogy elfogadható-e 5-6 év differencia? Ez egy jó kérdés. Amikor valaki idősebb, és kerek életkorral (ebben az esetben 70) van bejegyezve, nekem egy kicsit gyanús, főleg a XVIII. században. Lehet, hogy nem tudták a pontos életkorát. Ennek ellenére csak a „lehetséges rokon, további vizsgálat szükségeltetik” kategóriába tudnám besorolni, ha az én ősömről lenne szó. A 30 előtti két (három) szó (annorum aetatis suae 30ta) a számhoz tartozik, és kb. annyit jelent, hogy harminc éves korában. Az elhunyt itt a szükséges szentségekkel, és nem minden szentséggel lett ellátva, valamint még érdekesség, hogy őt már a köztemetőbe temették el (a helyi káplán a búcsúztató), ha jól olvastam a halála utáni következő napon. A „Latinul beszélők ide” fórumon, szerintem jobban le tudják fordítani a bejegyzéseket, és még helyesen is. Az első „fordításomhoz” még annyit, hogy természetesen nem meg kapott minden szentséget, hanem ellátott minden szentséggel. http://www.macse.org/society/latin.php?id=O
Kolibri1830: A digitalizálók és a Zeutschelek óriási munkát végeztek! Én azt hittem, hogy csak az egyházi anyakönyvek mikrofilmjeit, de az, hogy az állami anyakönyveket is digitalizálják, nagyon jó hír. Még legalább egy-másfél évre számítottam a befejezésig. Szerintem ezek az elkövetkezendő években nem kerülnek fel az Internetre (ne legyen igazam!), de az jó lenne, ha minden levéltárban hozzá lehetne férni bármely település anyakönyveihez, és nem kéne arra várni, míg egy másik kutató végez azzal a mikrofilmmel, vagy anyakönyvvel, amire éppen nekünk is szükségünk van. Sőt, így a családfakutatók is gyorsabban hozzá tudnának jutni a digitalizált képek másolataihoz.
mamu66, kis várday: JPMiaou által linkelt oldal „frissítése” (néhány településnél csak akkor ad ki találatot, ha a teljes nevét beírod pl.: Nagyfalu, Szabolcs, Hungary,)
Bár végül is az egész határ melletti régió érdekes,mert most az indexelőknek hála,megtaláltam az egyik rokont Eszenyen aki Tuzséri. Eszembe sem jutott ott keresni,de oda nősült. :D
"Hol lehet esetleg megnézni, hogy pontosan miket töltöttek fel?"
Nem tudom, milyen gyakran frissítik, de van egy táblázat a Wikiben: https://familysearch.org/learn/wiki/en/Hungary_Civil_Registration_%28FamilySearch_Historical_Records%29_Coverage_Table
Az egyeztetés továbbra is súlyosan le van maradva az indexeléshez képest: a negyedik rész 28%-a egyeztetett, az ötödiknek 7%-a (!), a hatodiknak nem egészen 16%-a. Az indexelési százalék 99 és 100% között mozog, attól függően, hogy vissza lett-e küldve újraindexelésre valami. (Az adatokat itt néztem: http://www.lofsii.com/viewtopic.php?f=16&t=629 Ami volt azelőtt a wikiben, azt már nem frissítik, és amivel helyettesítették, az nem tudom, milyen sorrendben van: https://familysearch.org/volunteer/indexing)
Én nem találtam az általam keresett szabolcsi anyakönyvek közt újat. Mindegyik településnél csak annyit találtam, amit régebben. Hol lehet esetleg megnézni, hogy pontosan miket töltöttek fel?
Sajnos nem. Későn kapcsolódtam volna be. Én is Szabolcsot szerettem volna csinálni (érdekből,mert a férjem oda valósi),de már nem lehetett,más magyart meg nem kínált fel a program.
Szeretnék érdeklődni, hogy került-e már kapcsolatba valamelyikőtök a varsói központi levéltárral, és ha igen, akkor mik a tapasztalatok? E-mail megkeresés alapján elvégeznek-e kutatást, illetve milyen kutatói díjakkal dolgoznak? A honlapjuk alapján kevéssé tudtam tájékozódni.
(A k.u.k. hadsereg Lembergi főhadparancsnokságának dokumentumai közül kellene előásni valamit, ezek a bécsi Kriegsarchive levéltárosától kapott információ szerint Varsóban kersendők.)
Talán mindannyiunk számára örömteli hír lehet (levéltárban informálódtam), hogy év végéig befejezik a magyarországi egyházi, illetve állami anyakönyvek digitalizálását, s utána már csak a kormánytől fog függeni, hogy akár az interneten is elérhetőek lehessenek. (nincs köze a mormonok által korábban feltöltött anyakönyvekhez)
Képre rámegy - jobb gomb 1x kattint - feljövő fülön képadatok megjelítése - kép címének kimásolása a böngésző címsorába - a 'jpg' és a hosszú szám előtt található 'THM' átírása 'IMG'-re - megnyitás ;-)
A volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei települések állami anyakönyvei közül sajnos még csak kevésé került fel, szóval várakoznunk kell. Olvastam egy helyen, hogy az elkövetkező két évben a hiányzó anyakönyveket is digitalizálják és feltöltik. A már feltöltött települések hiányzó éveit azzal indokolják, hogy védett adatok szerepelhetnek benne. (Bár én még nem találkoztam olyan településsel, ahol ne hiányzott volna néhány év.) http://www.macse.org/society/mormon_kerdes_felelet.php
Egy fordítás féleség az elsőhöz: 1797. november 26-án 70 évesen, nemes Kés-Márky Ádám elhunyt az Úrban, minden szentséget megkapott. A teste november 27-én lett eltemetetve Pollyák László helyi administrator által a parókia temetőjénél.
vadász2
Milyen programot használtál, hogy ilyen szépen fel tudtad nagyítani azt a képet? Nekem nagyon olvashatatlanra sikeredett.
És van még egy Késmárki Ádám. Ennek pedig a halál időpontjában a kora érdekelne, ha sikerül valakinek kihámozni 1801 december 10-énél. Köszönöm előre is.
"Nekem tulajdonképpen egy digitalizált fotóra lenne szükségem."
Lehet is meg nem is: https://familysearch.org/learn/wiki/en/Photoduplication_Services
Az idén január-február tájékán átváltottak teljesen digitálisra, tehát csak email csatolmányként küldenek másolatot -- ingyen, de a nagy érdeklődés miatt csak korlátolt körülmények között. Az első követelmény, hogy ne legyen elérhető számodra egy Családtörténeti Központ (FamilySearch Center), vagy a kívánt adat ne legyen ott megnézhető. A weboldal szerint ilyen központ Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, és Pécsett található. Az sehol sincs meghatározva, hogy mi az "elérhető"....
Megtörtént, de nekem tulajdonképpen egy digitalizált fotóra lenne szükségem, ahol szerepel a konkrét település. Azt tudom évek óta, hogy 'Ság, Vas, Hungary' az event place, de a Vas megyei levéltárban nem találtam meg a kérdéses anyakönyvet, pedig kerestem eleget. A házassági anyakönyvi kivonatban 'Dömölk.' szerepelt, mint születési hely, de nem sokat segített, a halálozásiban meg már nem is említik.
Szeretnék érdeklődni, hogy van-e arra lehetőség, ha ismert a familysearch rendszerben az egyénhez rendelt 'GS Film number', 'Digital Folder Number' és 'Image Number', akkor erről lehet-e valahol fénymásolatot igényelni/rendelni? Évek óta szenvedek az egyik ággal és csak nem sikerül rájönnöm, hogy melyik településen született az ősöm. Előre is köszönöm a segítséget!
Bodnár Tamás Borsod megye miskolci járásának nemességvizsgálata (1724-1730) In: Herman Ottó Múzeum Évkönyve LI. (2012.) 141-151. old. (nagyon sok névvel)
Aki nem szeretne belépni az egyesületbe, de hozzá szeretne férni a MACSE adatbázisához, azok a pártoló tagságot is választhatják. Ez jóval egyszerűbb, csak egy emailt kell írni és befizetni az összeget.
Honestus juvenis Franciscus filius defuncti Thomae Chmelarz ex ... cum honesta puella Rosina filia defuncti Joannis Perzina ex Rudoletz, azaz A becsületes ifjú, Ferenc, az elholt Chmelarz Tamás fia ...-ból (a településnevet nem tudom kiolvasni) /összeeskedtetett/ a becsületes leánnyal, Rozinával, az elholt Perzina János leányával, Rudoletz-ből.
Szilsárkány ev anyakönyveire szeretnék ránézni, Böröczky / Böröczki / Bereczky / Bereczki nevűeket keresek, állítólag anyakönyvezték őket ott (potyondiak voltak, de a vadosfai ak-ból egy idő után eltüntek, hátha átmentek Szilsárkányba)
Köszi a kimerítő választ,lehet megpróbálkozokvele.Csak kicsit riaszt az amiket itt olvasok,hogy így sem jó,meg úgy sem jó. Akkor annyira nem egyszerű,sok mindenre kell figyelni!
Egyeztető = arbitrátor, tehát igen, az, akit szidunk. :)
Nem nehéz: ugyanaz a program, mint az indexeléshez. Ha egyeztetői jogosultságod van, akkor a letöltésnél kiválaszhatod, hogy indexelésre vagy egyeztetésre akarsz köteget letölteni. Ha egyeztetési köteget kinyitsz, az FS programja megjelöli a két indexelő közötti eltéréseket, és egyenest hozzájuk ugrik; te a harmadik oszlopba berakod azt, amit helyesnek ítélsz.
Az a baj, hogy ezzel az ugrálással nagyon megnehezedik a _lelkiismeretes_ egyeztetés: ha mindkét indexelő helytelenül beírt vezetéknevet az újszülötteknek, vagy beírta, hogy "férfi" vagy "nő" csupán az elhalt keresztneve alapján, akkor küzdeni kell a program ellen, hogy ezt mind megtaláld és kijavítsd. De a szabolcsi kötegek maximum 18 rekordot képeznek, tehát tulajdonképpen csak unalmas az állandó visszakattintás.
Mert ha nincs hozzáférésed akkor a bejelenkező oldal jön be, ha meg be vagy jelentkezve akkor az fordulhat elő, hogy kiírja, túl sok találat és finomítsd a keresési beállításokat vagy tényleg nincs találta.
Mire szereznél rákeresni? Ha gondolod megnézem neked.
Igen, többször is -- eddig kb. 120 adatot indexeltem és 130-at egyeztettem, és ebből csak 1-1 köteg (tehát kb. 20 név) volt latinul. Az indexelésemből még semmi sincs az egyeztetési eredményemben, és nem emlékszem a helységnevekre.
"Ezen kívül csak a szlovákot tudom ajánlani, bár mostanában többnyire latinul van."
Adott már ki Szlovákiából magyar nyelvűt is?
Eddig kétszer vagy háromszor próbálkoztam, de mindig vagy olvashatatlan volt, vagy olvashatatlan és cirill. (az első lehet hogy latin volt, már nem emlékszem), de azt néztem, hogy tavaly is, most is Eperjes... :-( Lehetne valami déli, hogy magyar és/vagy olvasható lenne :-)
A FamilySearch-ön nyugodtan vissza lehet küldeni köteget, a File menü alatt található "Return Batch"-el. Két választás van: "give to other indexers" (adják oda más indexelőnek, mert nekem nincs időm, túl nehéz, máson akarok dolgozni, stb.), vagy "review image quality" (ellenőrizzék a képminőséget, mert hiányos/levágott, túl sötét vagy világos, vagy elmosódott).
A visszaküldés semmit sem befolyásol az eredményekben, és senki se szól érte semmit. Én például a szlovák projekten tucatjával küldöm vissza a számomra olvashatatlan ciril betűs kötegeket.
A szabolcsi kötegek úgy látom, már megint csak egyeztetésre letölthetők -- az indexelők túl gyorsak az arbitrátorokhoz képest. Azért érdemes néha megpróbálni, hátha vissza lett küldve újraindexelésre valami. Ezen kívül csak a szlovákot tudom ajánlani, bár mostanában többnyire latinul van. Vagy esetleg jelenkezzél egyeztetőnek -- annyira le vagyunk maradva, hogy szerintem bárki magyar anyanyelvűt szivesen fogadnak. Amikor én jelentkeztem, tavaly, akkor a chat-en keresztül kellett kérni (Get Help - Live Chat), de ez lehet, hogy azóta változott. És a chat-en senki se tud magyarul...
Tiszabezdéd és Téth volt, és valószínűleg a többi is. De még kaphatunk belőlük, a 6. rész pl. csak különböző települések "késői" házassági anyakönyveiből állt.
Hosszú kihagyás után végre ma megint sikerült nekiállni az indexelésnek, bár azt néztem az én indexeléseim még nincsenek benne az adatbázisban, gondolom átnézés alatt vannak.
Írsz nekik egy e-mailt és leírod, hogy szeretnél segíteni indexelni. Leírod, hogy mely települést szeretnéd csinálni és akkor odairányítanak az adott terület felelőséhez aki segít neked mindenben.
De legutóbb még úgy volt, hogy hozzáférésed legyen az adatbázishoz legalább kétféle anyakönyvet kell indexelni. Nem tudom, hogy azóta esetleg változott-e valami ezzel kapcsolatban.
Egy nehezen olvasható morvaországi házassági anyakönyvhöz kérnék segítséget. Fentről a második házasság, Szeptember 21, fentről a nyolcadik sor, Lorenz Jackwert az első két szó, utána a negyedik szó az aus. Az aus után következő településnév érdekelne, nem tudom elolvasni. Előre köszönök minden választ.
Az "or" használata keresztneveknél angolul is problémás kérdés. A gyermek keresztneve mezősúgóban például az áll, hogy "A feljegyzésen látható keresztnevek legteljesebb verzióját írja be", és hasonló szöveg található az angolnyelvű általános utasításban is. Az angol példa valami olyasmi, hogy ha egy helyen "George H.", máshol "George Hubert", akkor "George Hubert"-ként kell beírni. Hozzátartozik a kérdéshez, hogy Amerikában elvárt és általános dolog a "középső név" (második keresztnév) használata, legalábbis a hivatalos, teljes névben. (Hétköznapi használatban kezdőbetűre rövidül, vagy el is marad.)
A zárojel a magyar anyakönyvekben általában javítást (kihúzást) jelent -- a kézzel írt részekben azt hiszem, nem volt szabad kihúzni semmit. Az általános utasítások javítással foglalkozó része többek között azt írja, hogy "Ha egy adatot nem húznak át, de frissítik vagy kiegészítik azt, a legpontosabb változatot írja be." Fogalmam nincs, mi volna a "legpontosabb" ilyen esetben, főleg ha nincs semmilyen megjegyzés, hogy miért van zárojelben a név. Szerintem legegyszerűbb csak beírni mind a kettőt, "or" nélkül, mint "legteljesebb" vagy "legpontosabb" változatot, de ha mondjuk mindkét indexelő "or"-t használna, nem javítanák rajta.
A 14.-est szerintem tévesen törölte az egyeztető, mert van a bejegyzésben indexelhető adat (neme, életkora), de a kérdés erősen felhős: van olyan (angolnyelvű) projekt, ahol az utasítás szerint nem kell indexelni az olyan bejegyzést, ahol a "főszemélynek" se kereszt-, se vezetékneve nem szerepel. Ilyen utasítás a szabolcsi anyakönyvekhez nem járul, és szerintem nem is járulhat, mert akkor például semmilyen halvaszületett gyermeket nem indexelhetnénk, sem a születésiben, sem a hallottiban.
A szabolcsi anyakönyveknél sehol sem javítunk a mai írásmód szerint. A keresztnevekhez tartozó mezősúgókban például mindig olyasmi szerepel, hogy "Ha a nevet rövidítették, azt pontosan úgy írja le, ahogyan a dokumentumon látható." Az általános (angolnyelvű) utasítás szerint pedig minding a "type what you see" (azt gépeld, amit látsz) van érvényben, hacsak a projecthez tartózó utasítás ezt fel nem oldja valamelyik mezőhöz.
Sziasztok, pár éve elkezdtem a családom kutatását, először a magyarország.hu-n, ami már megszünt, voltam a Bécsi uti levéltárban, Most a MyHeritage Family Tree Builder-n gyüjtöm az adatokat. Pár napja nem tudok belépni a magyarországi oldalra, ahol megyék,-községek-városok szerint vannak a születési, házassági, és halotti anyakönyvi kivonatok. Regisztráltam a Macse oldalra, elfogadta a regisztrációt, de nem enged belépni sehova. Gondolom a befizetés még hiányzik, de hétvége van. Segitsetek, hogy melyik a jobb, pártoló tagnak lenni, tagnak, vagy segiteni a feldolgozásban. Én a Bodó, Kovács, Jócsák, Barta vonalon kutakodnék tovább. előre is köszi a válaszokat, Erzsi
Nálam működik a kereső, csak az a baj, hogy néhánynál (pl.: 1914-es, vagy 1922-1923-as) egyáltalán nem jönnek be az oldalak keresővel (bár a keresési találatok megjelennek), de ha anélkül nézem akkor sem.
Más is tapasztalta, hogy nagyjából egy hete több levéltári honlapot (pl.: Pest, JNSZ és Komárom-Esztergom megyeiek) nem lehet elérni?
Szerintem a szabolcsi hetedik része, de pontosan még nem lehet tudni (legalábbis én még nem olvastam róla). Mostanában a visszaküldött kötegeket lehet indexelni a 6.-ból.
Szeretném megkérdezni, hogy az ismeretlen személyazonosságú személyeket kell-e indexelni, vagy sem. Eddig én indexeltem, de az egyeztető kitörölte az adatait (14. bejegyzés).
Ha egy személy keresztneve után zárójelben feltüntetnek egy másikat is, akkor azt „or”-ral kell odaírni, mint a vezetékneveknél, vagy anélkül?
A 11615-ös hsz.-ban volt említve, hogy a családneveknél hogyan kel alkalmazni a hosszú és rövid ékezeteket. A keresztneveknél mi a szabály? Úgy emlékszem azt olvastam, hogy a jelenlegi írásmód szerint (pl.: Emília, Lídia) kell írni, de többször ki lettem javítva.
Ha Pesten is lakott, akkor a lakcímjegyzékben kereshető, akár foglalkozás szerint is. http://db.fszek.hu/cimtar Az általad keresett időszak évente van, ha a következő évben nincs, ugye...
Legalább kétféle anyakönyvet kell indexelni ahhoz, hogy hozzáférést kapj az online adatbázishoz. Az indexelés annyiból lehet nehéz, hogy sok esetben nehéz kitalálni, mit is van valójában odaírva, de ha írsz nekik egy levelet mindenben segítenek és anyagot is kaphatsz az indexeléshez.
1. lehetőség: Befizetsz egy megadott összeget, s hozzáférhetsz 1 évig az anyakönyvekhez 2. lehetőség : Segítesz a budapesti anyakönyvek indexelésében, ami neked is jó, mert hozzáférsz a mások által már feldolgozott anyakönyvekhez, illetve a többieknek is jó, mert ők meg ahhoz, amit te dolgoztál fel.
Már próbáltam,de regisztrálni kell hozzá és ahogy én értelmeztem hivatásos kutatónak kell lenned. Vagy rosszul értettem? Vagy keverem valamivel? Olyan bizonytalan vagyok vagy mégse?!
Korcsmáros Nándor könyve a győri 19. cs. és. kir. gyalogezredről szól. A probléma az, nem biztos, hogy ez egy ezredtörténet, mert Korda Sándor ez alapján készítette el a Károly-bakák című 1918-as filmét. De talán ebben is lehet valamilyen infó. (Itt van róla egy rövid leírás). Ha mégsem, érdemes felvenni a Győri Honvéd Hagyományőrző Egyesülettel a kapcsolatot, hogy itt milyen emlékkönyvre gondoltak.
A Gönczy névvel kapcsoaltban lenne egy pár kérdésem: Szeged környékén mennyire van ez a név elterjedve?
Szerintem semennyire. Tudom, hogy nem teljesen mérvadó, de a Szeged és térsége telefonkönyvben, Szegednél össz-vissz három előfizető van és azok sem Y végűek. A környék többi településén csak egy helyen találtam ilyen nevet. Úgyhogy szerintem nem gyakori errefelé. (A másik lehetőség, hogy sokan vannak, de egyiknek sincs vezetékes telefonja) :-)
Lehet nekem se lesz,csak ha nagyon unatkozom,mert nem tudom,hogy álljak neki.Azt sem tudom belváros-külváros,hol keressem. Nem ott lakott,hova temethették?
Attól függ mennyi időd és szerencséd van. Budapest akkor már milliós város volt, rengeteg halott lehet az anyakönyvekben. Ha nincs feldolgozva a mormonoknál, csak kép van fent, elég sok idő lenne átnézni. Nekem nem lenne idegem ehhez.
Kérdezném a nálam okosabbakat,hogy az egyik ősöm Csákváron lakott,de Pesten dolgozott mint kocsis és nagy valószínűséggel ott is halt meg,(mert nem találom Csákváron a halál hírét) meg tudnám valahogy találni Pesten? Nem valószínű,ugye? Nem tudom,hogy merre felé kocsikázott,de gondolom talán a belvárosban? Vagy nem! Előre is köszi a válaszokat!
az I.vh-ban harcoló 19. k.u.k gyalogezredről keresek adatokat (arról a 19-es gyalogezredről, amit III. Károly császár 1734-ben állított, az első világháborúban IV. Károly király ezrede volt, amelyben győri és veszprémi katonák teljesítettek szolgálatot), de leginkább a pécsi 19. gyalogezredről találok információkat. Tudna vki segíteni? Hol, merre jártak?
Van valaki aki tudja, mennyi ideig tartott a katonai szolgálat 1715 és 1848 közt, a Magyarországról elvitt közkatonák esetében a Habsburg hadseregben ? Én 20 évre gondolok. Előre köszönöm a választ.
Ott kerestem,de egyszerűen nem találom őket!Nekem római katolikus kell,legalábbis a férjem nagyanyja az volt,az ő szüleit nem tudom. Olvastam olyat a kutatásom során,hogy az egyik szülő ez,a másik szülő az és pl:az anya vallását "kapja" a gyermek.Máshol nem anyakönyvezhettek ott a környéken? Nem tudja véletlenül valaki? Már belezavarodom! Hetek óta bogarászom,de sehol sincsenek!
A Dvorzsák-féle (1877-es) helységnévtár szerint Bezőn helyben volt a görög katolikus, református, és zsidó templom; csak a római katolikusok jártak máshova (Jenkére). Tehát a reformátusokat Bezőn kéne keresni...: http://www.radixhub.com/radixhub/gazetteers/1877
Én is hasonlóan jártam. Én Ung megyében kutakodnék,Bezőn(Bezovce).Római katolikusokat teljesen máshol anyakönyvezték(Jenkovce) mint a reformátusokat és egyszerűen sehol sem találom a családot,pedig a neveket és a körülbelüli évszámot is tudom. Teljesen meg vagyok lőve!
Köszönöm, de sajnos én voltam pontatlan: az 1700-as évek végén keresgélek. Már az összes környező települést végignéztem, de semmi. Pedig az apa Pohorela-ból való, így azt már minimum háromszor rágtam át. Arra tippeltem, hogy az volt a legközelebb római katolikus templomként amúgy is, de így sincs. Márpedig, ha jól tudom a római katolikusok nem keresztelkedtek máshol.
Bezzeg az evangélikusaim milyen rendesek voltak. Nekik teljesen mindegy volt, hogy milyen templomban, csak legyenek megkeresztelve. :)
Az 1913-as helységnévtár szerint Garamfőn helyben volt az anyakönyvezés. A görög katolikus templom szintén helyben, a római katolikus Királyhegyalján volt.
(Az 1877-es helységnévtár Telgárton szintén helyi görög katolikus egyházat sorol, de a római katolikusokat Vereskőre küldi -- ami azt hiszem, ugyanaz, mint Királyhegyalja: régebbi neve Sumjác vagy hasonló.)
Korábban már kérdeztem, de hátha most... Hol anyakönyvezték a rom. katolikusokat, akik Telgárt/Garamfő/Svermovo településen laktak?
Olyan bosszantó, hogy hiába van beírva, hogy honnan származnak a szülők, vagy nem született ott olyan nevű gyermek (az apa), vagy mint Telgártnál (az anya) fogalmam sincs hol keressem. Pedig már az összes gyereküket megtaláltam (vagyis szerintem az elsőt nem), akik jóformán mind máshol születtek, és ilyen apróságon bukom el a további kutatást.
Ami ellensúlyozza ezt a hónapok óta tartó küzdelmet Felvidékkel, a minap megkaptam Erdélyből két anyakönyvi másolatot egy másik ágról, amin fellelhető az anya származási helye. És bár az is egy erdélyi település, de a lelkiismeretes szászok által kimenekített anyakönyvek megtalálhatók a Mormonoknál. Így azon ritka szerencsém van, hogy Erdélyben is tudok haladni. Néha kellenek ilyen jó hírek is, a sok-sok küzdelem mellé.
Köszönöm válaszát. Akkor nemsokára beteszem a linkeket a lofsii.com „Indexelés közben felmerülő problémák” mappájába. Én is észrevettem, hogy a régi Familysearch fórum megszűnt, nagy kár érte, sok fontos információ veszett el. (A projekt szó helyett nem igazán jut eszembe más, ami teljesen lefedné a jelentését.)
Mától én is, mint arbitrator tevékenykedem. Annyit szeretnék kérdezni, hogy a keresztnevek esetében, ha az illetőnek több volt, mindegyiket indexelni kell, vagy csak az elsőt?
Ezt kérdezi az arbiter???
Keresztnév...
Kérdezem én: Zoltan, Zolton, Zoltann, Zoltán esetében mit kell indexelni?
Én mindig a mostani nevet használom...
Nem Ferencz - csak Ferenc
Nem Julliánna és nem Júlianna - csak Julianna.
Nem Rozsa - csak Rózsa, nem Roza - csak Róza...
és nagy ívben le...... az arbitert aki Rozsát és Rozát jóváhagyja...
Nekem 99%...
Még 2 éve a 3 éves fiú az nem volt férfi csak FIÚ...
Mindig ki lettem javítva, hogy 3 éves fiú az nem férfi...
Hogyha tudsz németül talán érdemes lenne írnod, a dunai svábok családfakutató szervezetének, az AKdFF-nek, talán van olyan tagjuk aki tud segíteni. http://www.genealogienetz.de/vereine/AKdFF/akdff-en.html, ez az internetes oldaluk.
Talán egyszer a goldbach-i anyakönyvek is felkerülnek, vagy egy távoli helyi rokon is családfakutatásra adja a fejét és szerencsém lesz. Addig is megpróbálok a másik ágon továbbhaladni, ami szintén teljesen reménytelennek látszik
A http://www.lofsii.com/ -on szivesen fogadnak minden indexeléssel foglalkozó linket és hozzászólást. A régi FS fórumról (ami azóta teljesen megszünt!) odamásoltam az egész "fonalat" a Magyarország - Szabolcs projekt-ről, de eddig még senki sem szólt hozzá semmi újat.
(A témáról egy kicsit letérve: nincs valami jobb magyar szó a "projekt" helyett? Majdnem annyira fájó, mint a "fájl"...)
Az angol nyelvű utasitásban úgy emlékszem, mindig ott volt a nyelvi jelző és a rokoni kapcsolat alapján való következtetés, de a magyar nyelvű utasítást határozottan bővítették tavaly óta. (Ritkán nézem magyarul, tehát nem tudom, mikor változott.)
Eddig még nem találtam olyan megjegyzést, ami alapján az elhunyt nemét lehetett volna megállapítani -- a bejelentő nemét tudtam csak meg belőlük. ("Bejelentő az elhunytnak nagyapja/nagynénje/stb.")
Az "or"-ral kapcsolatos zűrzavar a lofsii.com-on elég gyakori téma. Az utasítások ellentmondanak egymásnak: egy helyen azt írják, hogy minden névváltozatot indexeljünk, "or"-ral elválasztva, máshol (például az örökbefogadó vagy fogadott szülők pont alatt) meg azt írják, hogy csak a jelenlegi vagy legújabb keletű nevet índexeljük. Én a több információ mellett szavazok, és "or"-t használok a névváltoztatásoknál stb.
Ahogy most egy kicsit utánanéztem, az osztály egy katonai egység, ami a lovas egységeknél volt jellemző és két századból állt. Ezek szerint az ősöd lovas nemzetőr lehetett. Visszaolvasva a hozzászólásaidat láttam, hogy a fénymásolaton lévő adatokat már ismerted. Talán a könyv utal egyéb forrásra is, ami előbbre visz a kutatásodban.
Bajdó: Azzal, hogy megszüntették a Familysearch fórumot nagyon nagy kárt okoztak, főként a nem angol nyelvű projektek számára. Fél megoldásnak tartom azokat, amiket helyette kitaláltak, beleértve a Facebook oldalt is. Az egy projekten belüli arbitrátorok egyszerűen nem tudnak egyeztetni egymással, mindenkinek a saját szabályértelmezése alapján kell, hogy ítéljen, és az indexelők is hasonló cipőben járnak. A lofsii.com elméletileg tökéletesen megfelelne erre a célra, csakhogy azt az oldalt nagyon kevesen ismerik. Az indexelők (és az új arbitrátorok) vagy azért nem olvassák el az FS fórumok korábbi bejegyzéseit (ahol jó néhány megegyezés alapján létrejött, de a hivatalos projektszabályzatba be nem került szabályt lehet találni), mert nem tudnak angolul, vagy pedig azért, mert nem tudják, hol keressék. Az a kevés arbitrátor is, aki a projekteinken dolgozik, más-más fórumon van.
Én is számos alkalommal találkoztam olyannal, hogy az egyeztetők egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak. Volt olyan is, mint a tiéd, de a legújabb az, amit JPmiaou is írt itt, 1% mínuszt okozott. Ami engem idegesít, az az „Or” használata. Miért csak egy személyre lehet használni? Elméletileg az örökbefogadott gyermeknél csak az örökbefogadó szülők nevét lehet beírni, ami adatvesztést okoz, hiszen onnantól fogva, ha valaki az édes szülők alapján keresné, nem fogja megtalálni. Nyugodtan be lehetne írni „Or”-ral mindenkit. Már csak azért is, mert a Szabolcs megyei indexelt adatokhoz kép is jár. Ha a családfakutatónak nem világos, hogy miért szerepel ott annyi név, megnézi és rájön.
Az utónevekről csak annyit, hogy nem mindig olyan egyértelmű a nemek meghatározása, mint József és Erzsébet esetében (pl:
JPmiaou: Azért a vitája nem volt teljesen eredménytelen, már a hivatalos szabályzatban is le van írva, hogy ha egy név végén szerepel az asszonynévképző, az nőnek számít. Ez korábban még nem volt benne. Van arra lehetőség, hogy azoknak a hozzászólásoknak a linkjeit, amik az indexeléssel kapcsolatosak és az indexelőket segítik, a lofsii.com-ra egy helyre betegyük, vagy az ilyen ötletekért ott nem „rajonganak”? Ugyancsak a szabályzatban olvastam, hogy „rokoni kapcsolatot jelző kifejezésből” is következtetni lehet a nemre. Tehát, ha a „Megjegyzés” rovatba az van írva, hogy a bejelentő az elhunytnak felesége, férje, vagy az elhunyt a bejelentőnek nagynénje esetleg unokahúga, bátyja, akkor be lehet írni a nemet? Ez is új szabály vagy csak én emlékszem rosszul? Mert ha régi, akkor egy kicsit figyelmetlen voltam.
Nekem is van egy katonai fényképem, amin minden bizonnyal rajta van az ükapám, de sajnos nem tudom melyik lehet ő. :) A másik két ősöm pedig gyárban dolgozott, ahol is az 1880-as évek körül készült egy csoportkép. Na ezen meg pláne nem tudom melyek lehetnek ők, pedig nagyon érdekelne.
Az én legrégebbi fényképem (a rajta lévő személyek és a kisbaba életkorából adódóan) 1882-ből származik. Mivel nem vagyok egy fotózseni, így nem tudom megítélni, hogy milyen eljárással készült. De mivel a szélein erőteljesen elkezdett leperegni a fotó (aminek az alapja megmaradt, tehát nem az egész kép sarka tűnt el, és egyébként még egy vastagabb karton is van a hátulján), ezért kénytelen voltam fóliával bevonni. Bár lehet ezzel nem tettem jót neki, de beszkennelve így is megmaradt, mint egy igazi régi kép. A másik régi fényképem kb. 1920-ból származik. Ez egy nagy méretű kép, és erősen vannak rajta kézi retusálások (hajtincsek rajzolva, szájak kicsit kihúzva). Ha esetleg érdekel "közelebbről is" szívesen megosztom, hátha még több infót megtudok én is róluk.
A FamilySearch-féle indexelésben minden keresztnevet be kell írni. (Ez eltér a MACSE-féle adatfeldolgozástól, ahol csak az elsőt kell beírni.) Hasonlóan a vezetéknévnél is minden nevet vagy névtöredéket indexelünk: "Cs. Nagy László, Elek" vezetékneve Cs Nagy, keresztneve pedig László Elek.
Az ékezeteknél én is igyekszem mindig a kép szerint indexelni, még ha az eltér is a mai írásmódtól, de persze általában a rövid és hosszú ékezeteket nem igazán lehet megkülönböztetni, és vannak családnevek, amik manapság mindkét formában előfordulnak... (Szücs/Szűcs, Biró/Bíró, stb.) Ilyen esetben általában a rövid ékezetet választom, hacsak nincs az í, ű vagy ő mellett egy tisztán-látszó i, ü vagy ö. Kivétel az egyeztetésnél, ha mindkét indexelő Szűcsöt írt, nem javítok rajta, még ha karikákat írt is az anyakönyvíró az u fölé.
Ha már a fényképeknél tartunk, szeretném pusztán fotós szakmai érdeklődésem miatt megkérdezni a tisztelt családfakutató kollegákat, hogy kinek milyen felmenői fokig vannak fényképei az őseiről, illetve vannak-e közöttük különleges fotóeljárásokkal készültek?
Nekem egyetlen dagerrotípiám van az 1840-es évekből, illetve további három személyről van vélhetően valamilyen nedveseljárással készített pozitív képem az 1860-as, 70-es évekből. (A fotótörténészek az ismert hazai dagerrotípiák számát nagyjából néhányszáz és egyezer darab közöttire teszik, így akinek ilyenje van, vigyázzon rá, ügyeljen szakszerű tárolására, megőrzésére!)
Van egy felmenőm, akiről fiatal korából (~1820) festmény, idős korából (~1880) fénykép maradt fenn. A századfordulón viszont már a zselatinos szárazeljárás olcsóvá és gyorssá tette a felvételkészítést, így az 1800-as évek második felében született generációból már nem ritka legalább egy-egy időskori fénykép. Nekem az ide eső 16 felmenőm közül ötről van fényképem, egyikükről még az üvegnegatív is megvan. (Ez utóbbi egyértelműen zselatinos szárazeljárással, lényegében a közelmúltig használatos, ma is létező kémiai eljárással készült.)
Akit érdekelnek a régi fotóeljárások, esetleg ez alapján szeretné meghatározni egy ismeretlen fotó vélhető készítési idejét, látogasson el a fotomult.c3.hu oldalra, ahol az egyes eljárások magyarországi alkalmazása mellett arról is írnak, hogy miként őrizhetjük meg szakszerűen a ránk maradt régi fotográfiákat.
Mától én is, mint arbitrator tevékenykedem. Annyit szeretnék kérdezni, hogy a keresztnevek esetében, ha az illetőnek több volt, mindegyiket indexelni kell, vagy csak az elsőt? Úgy láttam, hogy sokan nem tudják eldönteni, s én magam sem, hogy melyiket fogadjam el, azét aki mindegyik keresztnevet indexeli, vagy azét, aki csak az elsőt. Valóban nem egyszerű összevetni a két ember által már korábban indexelt adatokat, főként akkor, ha a kevés nem egyező találat miatt óriásiakat ugrál a bejegyzések között. Amennyiben a fórumozók között van olyan, aki nem használ ékezeteket, s emiatt alacsony %-ot kap, ne haragudjon, de nem tudom elfogadni. Néha kicsit zavaró számomra, hogy az indexelők által mai írásmód szerint írt neveket kénytelen vagyok kijavítani annak ellenére, hogy magam is úgy vélem, hogy pl. a Borbála név nem két l-lel írandó, nem beszélve a Polexina, Polekszina, Pollexina nevekről...
1. Nagy a valószinűsége, hogy a halott nemét és a született gyermek vezetéknevét törlő egyeztető én voltam. Nem azért törlöm ki, mert nem tudom, hogy mi volt, hanem azért, mert ez a szabály -- ami az indexelés _könnyítését_ kéne szolgálja.
2. Volt egy kis nézeteltéresem a "feljebbvalókkal" a nemekkel kapcsolatban: találtam néhány olyan bejegyzést, ahol a házastárs oszlopban az elhunyt feleségének teljes neve szerepelt. (Tehát az elhunyt X Y, házastársa X Yné A B.) Én ebből nagyon szivesen kikövetkeztettem volna az elhunyt nemét, mert hát a nyelvi jelző (-né) is és a családi viszony (házastárs) is szerepel a listán, hogy miből szabad következtetni. De a kettő összetevése nekik egy kicsit sok volt.
2a. A halottiakban azért továbbra is beírom a férjezett nők nemét, ha a nevük teljes formában (tehát -né jelzővel együtt) van feltüntetve. De ha az elhunyt X Y, házastársa A B, akkor nem írok be nemet, mert azt csupán keresztnevekből lehetne csak kideríteni.
3. A születéseknél többek között azért is törlöm a gyermek vezetéknevét, mert például nagyanyám és bátyja a szüleik házassága előtt születtek, de később törvényesítettek, és világéletükben a Selmeczy nevet használták -- tehát ha a születésük Paulovkin-ként volna indexelve, az nem egyezne a valósággal, hiába az látszik helyesnek a bejegyzésből kiindulva. Tehát ha nincs egyértelműen odaírva, én nem indexelem, és egyeztetésnél törlöm.
4. A másik egyeztetőnek mentségéül szolgáljon, hogy a FamilySearch indexelő/egyeztető programja baromian megnehezíti az egyező, de helytelen adatok törlését. Állandóan a következő eltéréshez ugrik.
Sajnos a goldbachi adatok nincsenek a mormonoknak, voltak olyan területek ahol nem engedte az egyház fényképezni az anyakönyveket. A würzburgi püspökség levéltárában lehet megnézni őket jó pénzért :( Nekem 4 ősöm is onnan származik, a stockstadti Zankok egész közel laktak az őseidhez. A bajor és más mikrofilmezett települések adataival meg az a gond, hogy csak egy részüket tették fel és 2011 decemberre óta egy új adat sincs. Pedig megvannak a mikrofilmek, csak úgy látszik leállt a feldolgozás.
Sziasztok! Megint egy kis segítséget szeretnék kérni! Tud valaki oroszul? Ukránul? A nagymamám édesanyja Bilkéről származott....legalábbis egy itthon Magyarországon kitöltött halotti bizonyítvány szerint. Ám sajnos ez sem biztos, mivel a dédi nem tudott magyarul jól, így az sem biztos, hogy minden adatot, amit közölt jól értelmeztek. A féjre, néhai dédnagyapám elvben battonyai származású volt, de sajnos erre vonatkozóan sem találtam semmit. Amikor Magyarországon személyi igazolványt kellett csináltatnia dédnagyanyámnak, kapott egy (szerintem) házassági anyakönyvi kivonatot.....amit szeretnék ha valaki le tudna nekem fordítani! Kinek küldhetném át esetleg? Tud valaki segíteni? Merre felé induljak el, hol találok Bilkére vonatkozó anyakönyvi kivonatokat? és egyáltalán találok-e.....
Johann Adam Weigandnál és Katharina Poppnál találtam egy utalást, hogy 1786. május 5-én Bécsben két fő érkezett a mainzi Goldbach b. Aschaffenburg-ból, a házasság dátuma nem ismert, 1788 előtti. Megpróbáltam a FamilySearchon megkeresni a helységet, de eddig nem találtam.
Johann Grosz-nál nem jutottam előrébb. Se születési hely, se idő, se szülei neve, se eredete. Házastársánál is rossz Katharina Grünfeldert jelöltek meg. A házassági anyakönyvi kivonatuk szerint Johann Grosz szülei Petri Grosz és Catharina Knoch és a halotti anyakönyvéből számítva kb. 1803-ban születhetett. Megpróbáltam Johann Grosz összes gyermekének a születési, halotti és házassági anyakönyvi kivonatát átnézni, de sehol semilyen utalást nem találtam, hogy Johann Grosz honnan származhatott. Ha valakinek van valamilyen ötlete, hogy hogyan lehet innen továbblépni azt megköszönném.
Én a FamilySearchon megpróbáltam rákeresi és találtam egy házassági bejegyzést 1781 aug 28-án a bayerni Offenbachban, ahol Petrum Gros és Catharina Knochel házasodtak. A házassági időpont is stimmel, gyerekeket nem találtam hozzájuk, így azt sem tudom, hogy magyarországi telepesek voltak-e vagy sem, és 1803 környékén született-e egy Johannes nevű gyermekük.
Örömmel olvasom, hogy taksonyi ősei vannak. Nekem is:) Nekem megvan a családkönyv is. Boldog lennék, ha felvenné velem a kapcsolatot, biztos találnánk közös ősöket:) Köszönöm.
Forrásokat sajnos nem igazán tudok mondani. A Heves és Külső-Szolnok vármegyeit csak fénymásolatban láttam egy könyvből (1848-as nemzetőrök Heves és Külső-Szolnok vármegyében/ összeáll., bevezetéssel és jegyzetekkel ell. P. Kovács Melinda, Kozma György Bertalan, Szabó Jolán; [szerk. Bán Péter]. Eger, Heves M. Lvt., 1999 Kompolt, Regiocon Kft.) itt, a JNSZ megyeit (nagykunságit) pedig a Jászkunság, LI. évfolyam 2008. 1–2. számában találtam. Ott forrásként „Túrkeve ir. M. füz. 5.k.” jelölték meg az összes település esetében. A tanulmány külön megemlíti még a kisújszállási lovas nemzetőröket is, felsorolásszinten forrás: Missilisek. Kisújszállás, 1794–1850.
Pár hónappal ezelőtt, itt a fórumon tanácsolta valaki, hogy könyvtárközi kölcsönzéssel próbáljam meg beszerezni az "Ortssippenbuch der Deutschen in Batschalmasch" c. könyvet. Nagy nehézségek árán az első két kötetet át is vettem a könyvtárban. Nagy lelkesedéssel belevetettem magam a kutatásba, azonban a könyvben található adatok és az anyakönyvek között különbséget találtam.
Hogy érthetőbb legyen: volt két testvérpár, Grünfelder Mathias és Franz, mindkettőjüknek született egy Catharina nevű gyermeke, közel azonos időben. A könyv szerint Catharina /aki Franz gyermeke/ ment hozzá Johannes Grosz-hoz 1825 előtt, pontos dátumot nem is közölnek.
A másik Catherinánál /aki Mathias gyermeke/ a könyv csak a születési dátumát közli, semmi mást nem, ugyanakkor és megtaláltam az anyakönyvekben a házassági anyakönyvi kivonatát, 1824-ben, amelyben pontosan olvasható, hogy ő Matthias Grünfelder és Anna Maria Weichand gyermeke, és Johannes Grosz-szal kötött házasságot.Mennyire jellemző, hogy a könyvben rossz adatok szerepelnek? Nem nagyon merek csak a könyvre hagyatkozni, nézem közben az anyakönyveket is.
Nem egészen dicsekvésből, de én 93.789-pontnál tartok.
Két éves munka, és 21.500-db. 98%-os kitöltött adatlap van benne.
De nem ezért írok.
Igen mérges vagyok néha, amikor megnézem az értékelésemet. Ilyenkor hetekig (néha tovább) nem is nézek az indexelés felé.
Most is sztrájkolni fogok.
Hosszú hónapokig javítgatta valaki a kötegeimet valami nagyon szigorú választottbíró. Mindenhol kijavítva a neme hovatartozás bejegyzésem. Én balga azt hittem, hogy a József az csak férfi lehet, az Erzsébet pedig csak nő. Szerinte nem, hisz az utasításban oda van írva, hogy „Csupán keresztnév alapján ne feltételezze a nemet”.
Iszonyú butaságnak tartottam. Ráadásul legtöbb helyen simán kénytelen elfogadni a keresztnév utáni beírást. PL: Halottinál ahol nincs odaírva, hogy az elhunyt férfi, a házastársa meg nő (vagy forgítva), mégis be van/kell jegyezni.
Nagynehezen lenyeltem, itt így szokás. Ez van.
A héten kapom az új értékelést, hát most meg nem minden kihagyot neme sor hibás. A kedves másik választottbíró most kitalálja spanyolviaszt, Ő most így értékel, tudja és kész. Ráadásul javít is. Mintha én nem tudnám, hogy a Sandor az Sándor, pláne ha még ugyanott három helyen is Sándor van.
Igazán nem értem, hogy az itt tanító misszionáriusok miért nem próbálnak kicsit besegíteni a kommunikációban. Ez az ide-oda fordítgató nem igazán segít (nekem).
Azok a reklamálásomra küldött válaszok, hogy nem lényeges, meg nem számít nekem nem nyerők.
Hosszú pályafutásom alatt mindig elég szigorú műszaki gondolkodású voltam, nehezen tűröm a lezser pontatlanságot.
Hát hirtelen ez van. Majd elmúlik, „és megint mehet minden tovább”.
Tisztelt indexelők! Most egy pár naipig nem lesz időm feljutni a family indexelős oldalára, de nagyon megköszönném, ha jeleznétek ha NYÍRMADA kerül a képbe. Köszönöm. Skori
/ Ide mindennap feljövök, mert mindig van valami okosság!/ További jó kutakodást.
Igazából igen, bármilyen megfelelne, de minél több "járulékos" információ van, én annál boldogabb leszek :) anyagi helyzet, indok a sorozásukra, vallás, foglalkozás, életkor, egyszóval minden...
Ha megegyezik az „apa” és a bejelentő neve, érdemes lenne megnézni az elhunyt születési bejegyzését (vagy a testvéreiét), ha az nincs meg a szülők házasságát kéne megkeresni az anyakönyvben. Mert valószínű, hogy cecilkének van igaza, az egész csak egy félreértésen alapul, a bejelentőt gondolta az anyakönyvezető az apának, de az is lehet, hogy tényleg ő az apa, csak nem voltak összeházasodva a szülők, erről egy kicsit későn szólt az anyakönyvvezetőnek, és az törvényes gyereknek gondolta.
Nagyon köszönöm! De légy szíves mondd már meg, hogy hogy csináltad???
Nagyon előrehaladtam a családfánkban, de több helyen azért nem tudok továbbhaladni,. mert bár látom az ikont, de mégsem látom az anyakönyvet. Hogy varázsoltad elő????????? Légyszi segíts! Nagyon fontos lenne!!! Az e-mail címem publikus.
Biztos én vagyok béna, de fogalmam sincs hogy kell megnyitni a képet. :(
"Egy kis segítséget kérnék. Ha a familysearch-on kutatok, sok anyakönyvél látom a fényképezőgép ikont, így azt gondolnám - mint a hazai anyakönyvek esetében is - hogy megtekinthető maga az anyakönyvi bejegyzés. De amikor rákattintok a névre, csak azt látom, hogy "Image not available".
Nem feltétlen lehet szerintem kizárni, hogy nem az apa a bejelentő. Ükmamám "interregnum" alatt (ükpapám halála után 5 évvel) született ikerpárját a gyerekek apja, a majdani férje jelentette be. Mondjuk a következő, még mindig 2. házasság előtti gyereket meg XYné (gondolom a bába).
Kevés az infó, de valszeg a bejelentő pl. anyai nagybácsi vagy szomszéd vagy bárki, de nem a gyerek apja. De elsőre elkezdte írni a nevet az anyakönyvvezető, aztán tisztázták, hogy nem ő, a bejelentő a gyerek apja. Lehet, hogy nincs is "hivatalos" apja. Korábbi években "bőbeszédűbb" volt az anyakönyv, kerek-perec odaírták az elhunytnak kije a bejelentő. Láttam pl. olyat, hogy "szállásadója".
Segítsetek! Mit jelent a képen a bejegyzés?? Kb. azt, hogy az illető gyermeknek nem a bejegyzett Gyömbér Mátyás volt az apja? Hanem mondjuk a postás???
És mégegy kérdés. Korábban felröppent egy hír, itt a fórumon, hogy már csak idén lehet a neten megnézni az anyakönyveket. Ez igaz? Tényleg van egy "határidőnk" amíg az anyakönyvek megtekintehőek?
Egy kis segítséget kérnék. Ha a familysearch-on kutatok, sok anyakönyvél látom a fényképezőgép ikont, így azt gondolnám - mint a hazai anyakönyvek esetében is - hogy megtekinthető maga az anyakönyvi bejegyzés. De amikor rákattintok a névre, csak azt látom, hogy "Image not available".
Most ugyanez történt a lengyel adatbázisnál is. Hiába regisztráltam - beléptem - akkor sem tudom megnyitni magát az anyakönyvet. Megmagyarázná ezt nekem valaki? Én csinálok valamit rosszul? (Azon kívül, hogy nem angolul beszélek. :) )
Akinek van rá lehetősége, nagyon kérném, kutasson fel nekem egy gyöngyösi házasságot,- Berta József és Sztancsik Veronika r. kat. a pár, időpont 1873.02. előtt.
"Egy kis segítséget kérnék a Szabolcs megyei (Familysearch) indexelésben. Az 1936. március 3-i esküvőn (2. oldal 2. bejegyzés) a vőlegény anyósának vezetéknevénél egy kicsit elakadtam. Mi lehet az utolsó két betű? A köteg megosztó száma: 320605100"
Ki lehet keresni kötszegszám szerint is??? Mert ugye ez a dátum már nincs fönt a neten, tehár csak akkor tudod megnézni, ha esetleg te indexeled. Vagy nem jól tudom?
<<< Angol felmérés szerint a gyerekek 11%-át nem a valódi apa neveli. >>>
Olvastam már ennél rosszabbat is a jelenkorból. (a törvényesen „titkos örökbefogadás”-nál az anya sem derülhet ki) Azok a DNS kutatások pedig tuti biztosak voltak, a genetikai gén nem nagyon téved, lassan megközelíti a négykilences eredményt. Ott nemigen lehet belemagyarázni a valóságba álmainkat, ott nincs elírt név, elírt betű, felvett név, adományozott név.
Nem igazán értem miért nincs nagyobb sikere nálunk ennek a keresésnek. Nemsokára a világban lehet keresni a valódi genetikai őseinket. Egy egyszerű kérés már nem is olyan drága.……
1820-as házassági anyakönyvben szerepelt: Lengyelországból Czukva, máshol Csukwa néven szerepel. Mi lehet ez? Ilyen néven sehol nem találtam települést. Van valakinek ötlete?
Ezzel teljesen egyetértek. Én már kb. 25.000 adatot rögzítettem és valóban, a nőknél a 19-25 év az átlagos. Előfordult itt-ott korábbi házasság, de nem volt jellemző.
Lehet kicsit furán fog hatni és tényleg ez él a köztudatban, de eddig a saját családom példájából látva, ez eddig korántsem bizonyosodott be. Félre ne érts, nem reprezentatív 150-160 db házassági anyakönyv.
Mégis... inkább azt írnám, hogy 19-25 év (lányoknál!) sokkal elterjedtebb volt. De hát ugye a 19-25 is jóval korábbi mint a mai harmincmittudoménhány... :)
Egyetlen 16 éves házas van a felmenők közül, viszont ő épp egy férj volt. :D
Csajoknál 18-19 alatt egy sincs emlékezetem szerint.
Ellenben feleségem dédnagymamáját 16 évesen adták férjhez.
Ehhez a szösszenethez akkor (is) külön engedély kellett.
Azt véletlenül sem gondoltam, hogy valaki a 10. századig fogja visszavezetni az őseit. Még a végén valaki jogot formálna a koronára! :)
De 300 év 10-12 generációjában is benne van az elcsúszás veszélye. Annak idején a lányokat 14-16 évesen adták férjhez. 10 év múlva simán kialakukhatott egy olyan kép a fonóban, hogy jó lenne már mást szeretni, aki tényleg szimpatikus és nem csak a szülők egyezsége miatt kéne vele lennie. A nemeseknél ilyen ugyanúgy megesett.
Valahogy én nem hiszek a csaláfakutatásban. Nem az eredményességét vonom kétségbe, hanem az eredmény mögötti valóságot.
Az Államalapítás óta eltelt bő 1000 év folyamán egy családfán kb. 40-50 ágacska keletkezett. Mi a garancia arra, hogy ebbe az ágacskákba nem piszkított bele egy jóbarát, egy szomszéd, egy lovászfiú egy átvonuló katona...? Régen szinte kizárólag érdekházasságok kötődtek, mert hiába volt alapvető szimpátia, a frigyet a szülők áldása hozta létre. Ha kialakult egy élethoszig tartó szerelem, akkor oké, de ha nem... A válás nem volt elfogadott megoldás 100-200 éve szinte semelyik rétegnél sem. Szégyen volt. Maradt a férj eltétele láb alól egy javasasszony segítségével vagy jött a megcsalás. Angol felmérés szerint a gyerekek 11%-át nem avalódi apa neveli. Lehet, hogy ez a romlottság az utóbbi 50 évre jellemző, de mi van, ha csak egyetlen egy asszony lépett félre a felmenőid közül? Mi van ha a dédapád valójában - egyszerűsítve - a postás?
Egy kis segítséget kérnék a Szabolcs megyei (Familysearch) indexelésben. Az 1936. március 3-i esküvőn (2. oldal 2. bejegyzés) a vőlegény anyósának vezetéknevénél egy kicsit elakadtam. Mi lehet az utolsó két betű? A köteg megosztó száma: 320605100
Még nem lehet őket az interneten kutatni, de ha felteszik őket, valószínűleg ide fognak kerülni. Azt írják, hogy a munkával ősszel végeznek, de az utóbbi két év alapján nem kizárt, hogy a december eleji konferencia idején fogják kutathatóvá tenni az adatbázist.
Az összeírás alatt mire gondolsz, az anyagi helyzetük leírását nemzetőrönként, esetleg hogy milyen indokkal sorozták be őket, vagy bármilyen megfelelne a nemzetőrökről? Én amilyen összeírásokat eddig láttam könyvekben, azok csak a nemzetőr vallását, foglalkozását, életkorát, beosztását, rangját tüntették fel, valamint leírták, ha sorshúzással került a nemzetőrök közé, vagy kiszolgált katona volt, tehát ilyenféle biztosan létezik, Az előbbiekről sajnos semmit nem tudok. A kritériumokhoz még annyit, hogy bekerült a törvénybe az is, hogy azokat is besorozhatják, akiket a helyi hatóságok úgy ítélnek meg, hogy az alkotmányos rend fenntartásában érdekeltek (1848. évi XXII. tc. 3. §). http://www.jamk.hu/ujforras/980620.htm. Tehát később erre hivatkoztak az önkéntes nemzetőrség megalakulásánál, ahol a vagyoni feltétel már nem számított.
- Várható volt, hiszen az egyházira a mai napig nincs közzétételi jog. :)
- Amit a mormonok 6-7 évig filmeztek nálunk (az átkosban!), óriási erőfeszítést és szervezést beleőlve.... azt mi még beszkennelni sem tudjuk 2013-ban. :))))))))
Nekem ezt írták Pannonhalmával kapcsoltaban a Győri Egyházmegyei Levéltár:
"Pannonhalma külön egyházmegyét alkot mintegy tucatnyi településsel, így erre nincsen joghatósága a győri püspöknek. Ennek megfelelően nem található meg rendszerünkben, és erre nem is lesz módunk a későbbiekben sem. Mikrofilmen is csak a legkorábbi két anyakönyvi kötettel rendelkezünk, mintegy 1750-ig. Arról pedig nem tudok, hogy a pannonhalmi kollégák hol tartanak a digitalizálással."
néztem az egyházmegyei levéltárban, de nem láttam a Pannonhalmához tartozó települések egyikéről sem listát, kérdezz rá, lehet, hogy a bencések azt külön őrzik vhol:
van vkinek információja, hogy lehet-e már kutatni ezeket az anyagokat vagy mikortól lehet majd? Az első lépésnek - szkennelés - 2013 tavaszi befejezést ír, a képek és az adatbázis összekapcsolását 2013 őszre írja.
Tudom,hogy oda tartozott,de GyőrasszonyfaközségGyőr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmai kistérségben. És a Pannonhalmi térségbe tartozó községek nincsenek a levéltárban. Kellene nekem Tápszentmiklós is,de az is odatartozik és nincs meg.
mamu66, úgy nézted már, hogy Szentmárton / Szentmártonhegy / Győrszentmárton? Pannonhalma mint településnév 1965-től létezik csak, előtte a felsorolt neveken lehet keresni (főleg az utolsón, de korábban Győr nélkül is írták)
A "ki lehetett nemzetőr akkoriban" kritériumra ezt találtam:
"A nemzetőri szolgálatot minden 20 és 50 év közötti életkorú, városokban vagy rendezett tanácsú községekben 200 forint értékű házzal vagy földdel, egyéb községekben ½ jobbágytelekkel vagy azzal megegyező nagyságú földdel, illetve évi 100 pengő tiszta jövedelemmel rendelkező férfira kiterjesztették."
Szeretném tudni, hogy konkrétan az én ősöm ezek közül melyiknek felelt meg, azzal kapcsolatban fellelhető valamilyen forrás? Úgy értem ezek vizsgálati anyaga, esetleges rendelkezések, összeírások elérhetők valamilyen jelzet alatt levéltárban vagy eddig megjelent valamilyen munkában? Kérem ha valaki ezzel kapcsolatban tud valami információt kérem jelezze itt a fórumon.
Nem 0 Kb, hanem 261 és bár jpg fájl nem tudom megnyitni. Szóval nem működik. De lehet csak átmenetileg nem jó. Nekem volt már olyan, hogy egész nap nem tudtam rávenni a progit, hogy bármit leszedjen, másnap meg semmi baja nem volt. Hátha...
Aki használja az FS downloadert, próbáljon már rá legyen szíves, hogy neki is nulla kB-os fájlokat hoz le!? Úgy tűnik, hogy a FF után ennek is vége. :-(
Az én Bekő családom (Bekő János kb 1806-ban született) Bácsaiak. De sajnos már a születését sem találtam meg,mert korai az idő és az már nincs fent. Csak a házassági és a halálozási évből tudtam kombinálni. Ha esetleg találsz valamit a Bekőkről légyszíves szólj. Oké? Ha kérdésed van ,csak nyugodtan,mailt is irhatsz,ott az email címem,ha tudok segítek. Mi az a gestor? Menedzser?
Azért ha Győr megyében keresgélsz, akkor nagyobb az esélye annak, hogy inkább Győrasszonyfáról van szó. Sőt nagyon remélem, hogy igen, mert szeretnék veled eszmét cserélni a nemes Bekő emberkédről. Ugyanis szintén Győr megyében (Ásványráró, Lipót településeken) bukkant fel nekem is a nemes Bekő család, de nem tudom az 1700-as évek legelején honnan jöttek. Tudom ez kissé messzebb van a te kutatási idődtől, de hátha...
Ismét egy kérdéssel fordulok Hozzátok! Azt szeretném kérdezni, hogy mit jelent az anyakönyvi kivonatnál (1909-es) a bejelentő neve elé rajzolt kis kereszt? A képen látjátok! És a szülők neve alatt az a zárójeles rész?
Szerinten az orsovai anyakönyvek nincsenek mikrofilmezve. Sajnos Romániában nem mikrofilmeztek a mormonok. A levéltárat itt tudod elérni. Ha csak egy-két adat kell, íj nekik. Próba szerencse...
Ezzel küzdöttem én is... Az Agelong Tree képes grafikusan egyszerre megjeleníteni az összes létező személyt a családfában, de az eredmény vonalkáosz lesz, viszont becsukogathatók az egyes ágak így áttekinthetővé válik a dolog, csak az a baja, hogy nem menthetőek el profilok, hogy mely ágak legyenek kinyitva és becsukva, így ha csak egyetlen ágon szeretnék dolgozni az azon belüli összes rokonnal, akkor előbb le kell generáltatni a teljes fát, majd becsukni az 5-6 másik ágat...
Sok esetben segíti a munkát ha egy családon belül mondjuk látjuk az összes testvért és azok családjait is, na ez az amit nagyon kevés program tud.
Ha olyan fát szeretnél, ami nem csak egy vonalrajz, hanem bekeretezve kiakaszthatod a falra vagy ajándékozni is jó, akkor ilyet tudok csinálni: https://plus.google.com/photos/100607754092288564163/albums/5907083445488560273
Ha szép fa alakú családfát szeretnél generáltatni, akkor ajálom a genanet.org honlapot, én is csak most próbáltam ki, még ismerkedek a funkciókkal, de nem néz ki rossznak, lehet neten publikálni fát, rokonokat keresni, bár ez alapvetően egy francia cég, így leginkább a francia gyökerekkel rendelekzőknek lehet hasznos az egyeszőségkereső része.
Feltöltöd a GEDCOM fájlodat és utána öt vagy hatféle grafikus családfaképet választhatsz, akár klasszikus fa rajzot is, vagy csak vonalas ábrát legenerálja és letöltheted PDF-be. A szép képek csak 4-5 generációg mennek, vonalas ábrát 12-ig is tud. Ingyenes.
1, Lehet már tudni, hogy az új anyakönyvekről szóló törvény hogyan fogja befolyásolni a Familysearch-ön fennlévő anyakönyveket, elsősorban azokat, amiket indexelünk, mert olyanokat is kapok, melyek 2014-től már kívül fognak esni a 30-75-100 éves határokon. Gondolom jövőre ezekről (pl.: házasságok az 1940-es évekből) már nem kerülnek fel sem az adatok, sem a képek. Mi lesz a sorsuk, szépen lassan évenként felteszik őket a honlapra? Hogyan fogják azt megoldani, hogy az arbitrátorok ne láthassák majd a törvény hatályba lépésekor már indexelt, de még javításra váró, adatvédelem alá eső anyakönyveket?
2, Többször találkoztam már olyan anyakönyvekkel az indexelés során, amik még nincsenek fenn a honlapon, ezek mind fel fognak kerülni, vagy úgy lesz mint a szlovákiai anyakönyveknél, hogy az anyakönyvek egy része csak kép formájában lesz fenn, második része képpel és indexelt adatokkal, harmadik részében pedig csak adatok lesznek?
Köszönöm, akkor próbálok ebben is kutakodni majd. Holnap megyek a Levéltárba, ott kikértem a bajnai nemesi összeírásokról felvett mikrofilmeket. Hátha abba nyomára bukkanok valamelyiknek. Bajnán a Petrovichok nagy többsége nobilis-ként volt jelölve az anyakönyvbe. Olyanok is, akik az én ágamon eddig nem szerepelnek (persze ez nem jelenti azt, hogy nem oldalági rokonság, csak odáig még nem jutottam).Egyszóval kösz a tippet, mindenképpen utánanézek!:)
Ajánlom figyelmedbe Kempelen Béla 11 kötetes munkáját (Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Budapest, Grill, 1911-1932.), sokszor leírja, hogy melyik család mikor kapott nemességet. Valamikor még a XVIII. század folyamán, történehetett meg, mert 1797-ben már az esztergom megyei nemesi felkelők közt találjuk őket, 1698-ban pedig még csak az Izsók nemesek Bajnán. (+ Illéssy János: Az 1754-55. évi országos nemesi összeirás. Budapest, 1902.) Érdemes lenne még megnézni azt, hogy a többi Petrovichot nemesnek jelölték-e az anyakönyvekben. Ha igen, lehet hogy helyi, csak nem anyakönyvezték.
Hű de jó, nagyon szépen köszönöm. A Győr megyei adatokból már csak ők hiányoztak. (legalábbis remélem nem futottam át megint valamin) Több mint 1500 embernél már nem könnyű követni.
Ráadásul teljesen pontos az életkor, ami gondolom annak köszönhető, hogy már ő is tudott írni-olvasni.
Ha még belefér a keretbe, meg az idődbe, megnéznéd nekem a korábban kikeresett anya Tukovics Matild (Szalai Erazmusné) halálát is? 1902-ben még biztos élt. 1911-ig fent vannak a neten a polgári anyakönyvek, de addig nem találtam, ezért úgy vélem ezután halhatott meg. Szintén Ásványráró, vagyis inkább Ráró.
Köszönöm a segítséged, igen, helyiek voltak! Közben már tovább jutottam. Megvan az apa és az anya házassági anyakönyvi kivonata. Az anyuka egészen biztosan helyi, neki a születési anyakönyvi kivonatát is megtaláltam. Az apa (Ladislas Petrovich kb. 1772-73) viszont elképzelhető, hogy nem helyi, eddig 1770-ig nem leltem fel róla semmit a bajnai könyvekben. Abban reménykedem, hogy mivel nemesi címe volt (ami vélhetően pusztán egy adómentesség - ahogy egy kedves fórumozó kisegített - attól még a nemesi összeírásokban szerepelnie kell) hátha az összeírásokból kiderülnek róla egyéb adatok. Ha nincs szerencsém, akkor sajnos fogalmam sincs, hogy azon a vonalon esetleg hogyan tovább...ha van egyáltalán tovább.
Van olcsó offszet papír (kicsit fakó rajta a nyomat), van fotópapír, van átvilágíthatós poliészter fólia (backlit), van vinyl (öntapadós matrica) stb...
+ kellene látnom a fedettségét a nyomtatandó anyagodnak.
Szerintem a fizetős programok közül bármelyik meg tudja jeleníteni a családfádat. Itt találsz néhányról egy rövidke leírást, rá kell kattintani a nevére. De itt és itt is olvashatsz véleményeket a programokról.
A MACSE honlapja nem tesz említést a Nyitrai Állami Levéltár (ha jó láttam akkor itt tárolják a Hunyadyak ürményi levéltárának iratait) digitális adatbázisáról és nagyon úgy tűnik, hogy külön honlapja sincsen. Tehát szerintem nem tették fel az internetre a család iratait.Esetleg a kéthelyi uradalmi levéltár iratai közt nincs valamilyen lista a betelepülő családokról? Csak egy ötlet, de átnézted már Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár (1820–1853). Kaposvár, 1987. c. könyvét? Talán felsorolta a családokat, vagy utal valamilyen forrásra, mert itt említést tesznek arról, hogy Noszlopy foglalkozott az ügyükkel: „Mesztegnyő 1846 áprilisától a marcali járásban Noszlopy Gáspár szolgabíró kerületéhez tartozott, aki – Andrássy Antal történész kutatásaiból tudjuk – ettől kezdve gyakran megfordult a községben, intézve a rábízott ügyeket. A vármegye megbízásából eljárt a Csehországból ideköltözött tizenöt család Mesztegnyőn és Hosszúvízen való letelepedése és adónyilvántartása dolgában, 1847-ben pedig a cseh katonakötelesek vizsgálatára kapott megbízást.”
Tudnátok ötletet adni, hogy milyen programmal lehetne megjeleníteni, kinyomtatni (poszterre) egy az 1700-as évek közepéről egy közös őstől induló családfát, de úgy hogy az összes oldalág is szerepeljen rajta és a lehető legkisebb helyen férjen el, de mégis szép és olvasható legyen. Van valakinek ebben tapasztalata?
Köszönöm előre is tanácsaitokat."
Family Tree Maker
13 méter hosszú, 80 cm széles - Debrecenben 6.500 Ft...
Nyilván ez nem olcsó mulatság, de az USÁ-ban van ilyen szolgáltatás is: http://www.ancestryprinting.com/ Ötletadónak jó lehet. Ezen az oldalon (is) írják, hogy a Family Tree Maker szoftverrel viszonylag jól lehet nyomtatni nagyméretű családfákat.
Tudnátok ötletet adni, hogy milyen programmal lehetne megjeleníteni, kinyomtatni (poszterre) egy az 1700-as évek közepéről egy közös őstől induló családfát, de úgy hogy az összes oldalág is szerepeljen rajta és a lehető legkisebb helyen férjen el, de mégis szép és olvasható legyen. Van valakinek ebben tapasztalata?
Tudnál email-címet megadni, a bécsi levéltári kutatáshoz? Nekem is lenne 2 ősöm, akik a katonaként szolgáltak. Illetve lehet nekik magyarul írni, vagy elő kell kapni a németnyelvtudást?
MCA-001 (11179. hsz.): T. Mérey Klára a tanulmányaiban nem utal rá, hogy mely családok honnan jöttek be?
karancsijudit (11341. hsz.): Én is találkoztam már olyan esettel, hogy a családot (de személyt is) hol az egyik (Alinbánfai), hol pedig a másik (Szabó) nevén jegyezték be az anyakönyvbe. Sőt, együtt is használták őket. Azonban a legjelemzőbb az volt, hogy rövídítették az egyiket. Pl.: A. Szabó. Szerintem, keresd a családtagokat ilyen formában, és ha találsz, akkor elég valószínű, hogy a két Erzsébet azonos.
karancsijudit (11343. hsz.): Azt nem tudom, hogy a századról fognak-e adni bármilyen felvilágosítást, de ha tudod, hogy az illető hol szolgált, és nagyjából mikor, érdemes írni Bécsbe egy levelet. (lenti link 62. old.) http://www.hhrf.org/europaiutas/67/61_64.pdf
RépásA (11421. hsz.): Petrus Paulus Petrovich szülei szerintem helyiek lehettek, egyrészt mert az anya családneve gyakori név volt Bajnán (ráadásul a Familysearch-ben indexelve van egy lány ugyanezzel a névvel, időpont alapján is stimmelne), másrészt az apa családnevével (ugyancsak a Familysearch alapján) már a XVIII. században is találkozni lehetett a helyi anyakönyvekben. Az 1821. nov. 10. nem lehet, hogy csak a keresztelés időpontja volt és korábban született néhány nappal? Ajánlom figyelmedbe a Levéltárak közös keresőjét.
karancsijudit (11433. hsz.): Ha az egyik a kettő közül B. Péter, akkor érdemes megnézni a http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok-ban, mert szerepel az egyik könyvben, mint nemesi felkelő, aki részt vett a győri csatában.
még egy kérdés mára, kedves Tagok: az utolsó nemesi felkelésben résztvettekről van vhol nyilvántartás, lista? Két halottiban is olvastam az 1800-as évek elejéről, hogy "insurgens" volt az illető, vagyis részt vett a nemesi felkelésben. Nyilván, ha részt vett, akkor nemes volt maga is - vagy ez nem ilyen egyértelmű?
ill. mi van akkor, ha tudom, hogy kapott (akármilyen fajta) nemességet? Ha a nevet és a megyét tudom, hol kereshetek és mit? A Királyi könyveket és az Illésy-t már néztem.
Más: utánaolvastam a közbirtokosságnak, mert a Királyi Könyvekben találtam 1723-ból utalást arra, hogy egyik (lehetséges) ősöm az volt. Arra viszont nem találtam utalást, hogy ez öröklődött-e? Azért érdekel, mert az 1800-es elejéig sok családtagnál odaírták a nemes szócskát, ami lassan kikopott, de arra egyelőre nem találtam semmit, hogy ezek a (lehetséges) utódok vajh' mitől lettek volna nemesek? Arra gondolok, hogy esetleg emiatt az ős miatt tartották magukat még annak v tartotta őket annak a falu. Ötlet?
Július 15. és 29. között szabadságolás miatt a regisztrációkat csak hétfő reggelenként tudjuk aktiválni. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a péntek délig átutalt regisztrációk még elkészülnek a rá következő hétfőn, a péntek 12.00 utániak csak bő egy héttel később.
