Kedves LvT,milyennics ! Az 1715. évi összeírásban szerepel egy Joannes Koronczi mégpedig :Zsid, Zsid, Alsó-, Felső-, Alsózsid, Felsőzsid, Zala, Zala Tehát szerintem kizárható a kurinczy formával való kapcsolat. Pivovar a 2574-es hozzászólásában említi "... és egy másik tömörülés is van, nagyjából Zalában" lehet hogy ezen a vonalon kellene elindulni. Egyébként nagyon köszönöm a hasznos információkat, kezd egyre izgalmasabbá válni a kutatás. Még egyszer köszönöm minden hozzászólónak.
A Valyó ~ Való és a Va(l)lyon ~ Vagyon nevek közt nincs más összefüggés, minthogy azonos alapról, a létigéből képezték őket. Az óvónevek a nevek egy speciális rétegét képezik: az egyik -- kisebbik -- csoportjuk azt a tényt szövegi le, hogy a csemcsmő létezik, él, lélegzik: ez tkp. átmenet a kívánságnevek felé (mert egyben azt a kívánságot is kifejezik, hogy a létezés, élet, lélegzés megmaradjon, azaz a csecsemő nem halljon meg). A másik, jellemzőbb csoport szemantikaileg ezzel ellentétes: vagy azt fejezi ki, hogy az illető nem él (pl. Nemvagy, Nemvaló(d), Nemél; török er. Balmaz 'nincs'), vagy azt, hogy halálán van (pl. Mavagy 'ma van, de holnapra már meghal', Halál(d)), vagy azt, hogy sérült, beteg, nyomorék (pl. Szemét). Ezek arra szolgáltak, hogy a csecsemőre leselkedő ártó szellemeket megtévesszék, ill. irányítsák. Az ilyen nevek a korabeli vallásos hiedelmekhez kapcsolódó névkincs részét képezik. (A példák Kálmán Békától vannak.)
A Va(l)lyon ~ Vagyon azért nem sorolható ide, mert látható, hogy a fenti óvónevekben az adott ige "legegyszerűbb" alakja áll, így a létige esetén az E/2 vagy az él ige esetén pedig az E/3. Egyebekben pedig nem a csupasz ige, hanem képzett, névszói alak áll, pl. melléknévi igenév, mint a Nemvaló esetén.
A Va(l)lyon ~ Vagyon név esetén tehát csak két megoldás maradt (nem tudom már korábban, mint írtam ;))
1) Szavajárási név, vagyis egy olyan emberről van szó, aki feltünően gyakran használta a (régebben valyon ~ vagyon alakkal rendelkező) vajon kötőszót.
2) A főnevesedett vagyon 'tulajdon' szóról van szó, a név tehát társadalmi állapotot fejezni ke, az illető vagyonos volt (ilyen pl. a Vagyos 'vagyonos' név is). Ez a név úgy kerülhet a Valyó ~ Való névvel "egy kalap alá", ha kívánságnévi származást tulajdonítunk neki: tehét nem utólag ragadt egy már vagyonos emberre, hanem egy olyan szülői kívánságot tükröz, hogy a gyermek felnőve vagyonos legyen. Azonban ez nem vallásos, éppen ellenkezőleg nagyon is földi kívánság, így a két motiváció mégis eléggé eltér egymástól.
Az 1. és 2. közül az 1. a valószínűbb, mert ehhez a jelentéshez kapcsolódik a ly ~ j-s tőváltozat, az utóbbihoz pedig a gy-s. Nem nagyon tudok arról, hogy a máig családnévként fennmaradt személynevek kialakulásának korában lett volna példa eltérő tőmegoszlásra.
> Elképzelhető tehát a Bédi/Bödi --> Peti névcsere is.
Ezzel azonban vigyázni kell, mivel a név alapvető jellemzője a megkülönböztetés. Emiatt a ritkáról a gyakori való névváltás nehezen indokolható (ha, mint írtad, arrafelé gyakori a Peti név).
Lehet, emlékszel még a Vallyon, Vajjon polémiára. Ott azt hiszem a gy-ly hangváltás volt az, ami már nem késztetett engem további firtatásra. (túl azon, persze, hogy meg kell keresni az anyakönyvekben a legkorábban ismert írott alakot, s csak azt lehet, kell vizsgálat tárgyává tenni)
Mennyire lehet a Vallyon névnek köze a most felmerült Valyó névhez. Most itt a van, az előbbinél pedig a vagyon merült fel, mint értelmezés. Azaz lehet-e az "egyfajta, a csecsemő túlélését kívánó óvónév lehetett eredetileg"?
Látod LvT, nem is láttam, hogy az nem Kurunczi (csak beemeltem, s aláhúztam, mintegy forrás az o-u kérdésre), pedig. Köszi a pontosítást. Röstel(het)tem volna magam. Végülis csak jó forrás, mert elvezetett a valószínűsítetted megoldáshoz.
Az, hogy a milyennincs által a 2581-esben felidézett Kurunczy mégsem Kurunczy, hanem Kurinczy, felveti azt a lehetőséget, hogy tényleg ez utóbbi az eredeti alak és ebből hangrendi illeszkedéssel lett Kurunczi/y, majd nyílással Koronczi/y.
Ebben az esetben viszont megfontolandó a Rimaszombat mellet lévő Kurinc (Kurinec) falu (vö. <http://www.mapquest.co.uk>), mint -i melléknévképzős lakosnév (pl. egy valamikori 1715 előtti Kurinecről Ragyolcra költözéssel, mint a névadás alapjául szolgáló forgatókönyvvel).
> Esetleg tudsz valami irodalmat is ajánlani ami ezzel a témával bővebben foglalkozik?
Nem egészen vagyok tisztában, hogy te mit értesz "ezen a témán". Én most magyar személynévtant fogok érteni. Az alábbi helyen van a Veszprémi Egyetem névelmélet-etimológia tantárgyának ajánlott tankönyvlistája: <http://www.vein.hu/public_stuff/oik/tematikak/tematikak/2004-05-2/MN6312B.html>. Innen Kálmán Béla művét érdemes beszerezni, mert viszonylag sokmindent tartalmaz és népszerűsítő nyelvezetű. Kiss Lajos művét szinte "dobják" az ember után, és bár ez a helynevekkel foglalkozik, de a személynevek esetén is használható, mivel Mo.-n a településnevek jelentős része személynévi eredetű. A Ladó-Bíró elérhető on-line itt: <http://www.origo.hu/utonevtar/>. A Hajdú tudományosabb jellegű, és nem is annyira egy konkrét név "megfejtésében" segít, hanem az öntevékenységhez szükséges alapok elsajátításához; ezen kívül kitekintést ad a tágabb világba. Sokan forgatják itt a Kázmért (nekem nincs meg), ez hasznos lehet, de általános tapasztalat, hogy csak a magyar etimológiájú nevek vannak benne (sőt még ott sincs más etimológia, ahol pedig alternatív magyarázat is van).
Kedves Mezőbándi ! Az a valami ami Koroncón átfolyik a Sokorói-Bakony-ér. Legalábbis az itt http://www.terkepcentrum.hu/index.asp?tid=24633 látottak szerint. A céklát én is szeretem, lehet hogy ez is rokoni kapcsolatokra utal a koroncóiak és koroncziak között :-))))
Koroncón átfolyik valami, de meg nem tudnám mondani, hogy mi a neve. Szerintem nem Koroncó. (Egyébként Koroncó gazdag régészeti lelőhely is. És a koroncói céklánál nincs finomabb.)
Tisztelt Lvt ! Köszönöm hogy bekapcsolódtál és értékes információval gazdagítodtad ez irányu kutatásaimat. Amit írsz ezeddig a legvalószínűbb. Esetleg tudsz valami irodalmat is ajánlani ami ezzel a témával bővebben foglalkozik?
ad Koronczi: Én a nevet nem kötném a Koroncó falunévhez, ugyanis az ó kiesését nehezen lehetne indokolni.
Valószínűbb, hogy egy régi személynévről lehet szó, amelynek végén az -i vagy a név része, vagy az -é birtokjel folytatója. Megemlíteném itt, hogy ezt a nevet én Kurunczi formájában ismerem.
Az alapnév tehát egy Koronc(i) ~ Kurunc(i) személynév lehet. Ennek etimologizálásához talán jó alapot az a Koroncó helynév etimológiája. Ez utóbbi egyik megfejtése a kálizok mongol nevére, a *qorumsi-re alapoz. Úgy vélem a Koronc(i) ~ Kurunc(i) név ennek a népnévnek a személynévi továbbélése.
Mint minden ilyen jellegű személynév, ez a név is a káliz területen _kívül_ keletkezett: az illető kálizsága csak így lehetett a megkülönböztető névadásra akot adható bélyeg. Ezen túlmenően minden ilyen direkt kapcsolat a kálizok beolvadása előtt állhatott fent, tehát a valószínűen felkutatható ősök esetén már ennek semmi nyoma.
Igen most már én is rájöttem, már mint hogy koroncó folyó nincs is talán sehol. Valószinűleg kénytelen leszek Ragyolcon kutatni tovább. Tehát ez a koroncó - koronczi összecsengés valószinüleg véletlen lehet. Megpróbálom megkeresni a karancs szó feltételes eredetét. Köszi !
(a füleki weblap zavaros fogalmazásától kicsit eltévedtem, így már nem nagyon merem állítani, hogy van arrafelé Ragyolcnál Koroncó folyó... de azt sem, hogy a Győr megyei falunál volna)
Hm, és a Győr megyei Koroncón egy Koronczinak sincs telefonja... Salgótarjánban (Karancs~) viszont soknak... és egy másik tömörülés is van, nagyjából Zalában.
A Koroncó név és a káliz nép gyakori együtt emlegetése is inkább a Karancs-változat felé visz el engem, hiszen tudtommal a többi kisebb népek is jellemzően arrafelé telepedtek le (kunok, jászok, stb...), nem pedig Győrnél.
A koroncó folyó Koroncónál folyik. Sajnos nem voltam elég világos. Tehát nem azt akartam írni hogy Ragyolcon van ez a folyó, hanem Koroncónál. Lehet hogy a koroncziak koroncóról jöttek Ragyolcra ezért nevezhették őket koroncóinak majd koronczinak. Persze én abszolút amatőr vagyok és lehet hogy ez egy nagy marhaság. Tehát ha valaki tud erről valamit nagyon megköszönném.
Nem tudom ott élnek e Koroncziak de a felvidéken konkrétan Ragyolc községben rengeteg a Koronczi vezetéknév. Egyébként én is csak ezen a vonalon tudtam elindulni. Ott van egy Koroncó nevű folyó is. Egyes helységnév magyarázatok szerint "Koroncó pedig a káliz nép településhelye..." Ezt tudtam kideríteni. De köszönöm.
Kedves LvT, köszönöm a részletes tájékoztatást, sokat okultam belőle.
Remélem, hogy inkább a csirketartás, mint a butaság volt az alapja őseim ragadványnevének, bár, tulajdonképpen mindegy :-D Végülis, az ő eszességük/butaságuk már nem sokban hat ki ránk. Mindenesetre annyira voltak ügyesek, hogy túlélték a nehéz időket, különben nem lennék itt :-D
A középkori városokban gyakori probléma volt a tűz, ezért pl. a városrészek közt lehettek olyan akadályok, amelyek a tűz terjedését voltak hivatva meggátolni. Az illető talán ilyen 'tűzgát' mellett lakott.
> Kíváncsi vagyok arra is, hogy Jászberényben a Csirke család nevének eredete mi lehet. Miért nevezhettek el valakit a csirkéről??? Azt még értem, hogy a divatos Farkas név családnévvé alakult sok helyütt, de hogy pont a csirke.... Tippek?
Márpedig ez a családnév a csirke 'fiatal tyúk' köznévből jó. Az ilyen neveket a ragadványnevek közé sorolják, és a ragadványnevek (amelyek még a mai falvakban is keletkeznek) egy jelentős része éppen nem hízelgő. Az elnevezés konkrét alapja kideríthetetlen, lehet bármi, ami a csirkékkel összefüggésbe hozható: testi tulajdonság (pl. kis fej), jellembeli tulajdonság (pl. félénkség, butaság), de akár tulajdon is (pl. sok csirkét tartott). A nevet eredetileg egy személy kapta a környezetétől, és hazsnálat közben "megkopott", azaz idővel elvesztette kellemetlen mellékzöngéjét, és az elnevezett családtagról a családra is átörökítődött.
Kálmán Béla többek közt e név kapcsán említi meg, hogy az ilyen kellemetlen hangzású családnevek (mint a csirke-n kívül, pl. a Cudar ~ Czudar, Ördög ~ Eördögh, Pogány, Tolvaj ~ Tholway stb.) felülreprezentáltak a nemesek közt. Ennek oka az, hogy a nemesek közt nagyobb jelentősége volt az örökítésnek, és emiatt korábban megszilárdultak a vezetéknevek. Így amikor a hagyományos egyelemű névadás megszűnt, és felváltotta a keresztyén, ill. kételemű gyakorlat, és ezáltal megritkultak a ragadványnévi eredetű nevek, így újra kellemetlen csengésük lett egyeseknek, akkor a nemesek közt ezek a nevek nehezebben cserélődtek le újabbakra. Gondolom a jászberényi Csirkék is a jász kiváltságok könnyebb igazolhatósága miatt tartották meg a nevüket.
ad Hilóczki: Hylov ~ Hýľov (< hýľ 'pirók' madárnév) település több is van cseh és szlovák területen, nemcsak m. Hilyó ~ szlk. Hýľov. Az ezekből keletkező Hylovský ~ Hýľovsky lakosnevek adhatnak magyarosodott Hilóc(z)ki alakot (a szláv -ovsky a magyarban rendre -ócki lesz, kivéve a nagyon friss átvételeket).
Valyó: Vlsz. megegyezik a van ige való melléknévi igenevével, tehát egyfajta, a csecsemő túlélését kívánó óvónév lehetett eredetileg, mint a Levente (történetileg korrektebb formában Levedi ~ Liünti < 'lev(ő)'). Kisebb valószínűvéggel az ismeretlen eredetű régi Vajó személynév íráshibás változata.
