Hát lehet úgy elsz ahogy mondod ha nem elsz semmi illata majd akkor ágyasozni fogom és akkor hátha jobb lesz.Vagy még utána is tudok belőle akár vagyest is csinálni,ha nem jó az illata vagy nincs eggyáltalán
Akkor ezek szerint a meggynél lehet, hogy ki fogom próbálni.
Bár a fizikai feltárás (pépesítés) eddig is meg volt, nem volt vele probléma.
Csak azért mindig agyal az ember, hogy hogyan lehetne még jobbat, még finomabbat és aromásabbat, magasabb minőséget produkálni.... :-)
Még egy kérdés ami szintén eléggé homályos volt:
a szakirodalomban és jópár oldalon (sőt a Kossuth rádió reggeli Hajnaltáj műsorában is foglalkozott Bozsik gazda a és a Somogyi József zwackos főzőmester is a kérdéssel) a neten utánanéztem a pektinbontó készítmények alkalmazása és a metil-alkohol szint közti összefüggésnek.
Volt aki ajánlja a pektinbontást miszerint csökkenti a végtermék metanol szintjét és volt az ellenkező vélemény is, hogy a pektinbontó enzimkészítmények növelik a pálinkába kerülő metanol szintjét. Fel is hívták a figyelmet az elválasztásnál a nagyobb mennyiségű előpárlat elvételére.
Most melyik elmélet lehet az igaz? Mik ezzel kapcsolatban a gyakorlati tapasztalatok?
Tudom, nem könnyű a metanol tartalom egzakt mérése, mert csak labor körülményk között lehet jól mérni, de mi a véleményed ezzel kapcsolatosan?
A cefre hígabb, így kezelhetőbb lesz. Gyümölcstől függően javítja a kihozatalt (somnál, csipkénél akár 25-30%-kal, másutt kisebb mértékben), az aromafelszabadításban is szerepet játszhat, ha van benne cellulóz bontó enzim is (idegen aromát nem csinál), továbbá csökkenti a metanoltartalmat. A metanol ugyanis a pektinből keletkezik, amikor a gyümölcs saját (más típusú) pektinbontó enzimje lebomtja a pektint. A modern enzimek metanol keletkezése nélkül (mondjuk, kevesebb metanol keletkezése mellett) bontják le a pektint.
Fordítva, kis pH érték (azaz a sok sav) gátolja az élesztő működését, de nem csak az élesztőét, hanem a rossz dolgokét is. A pH3 körül azonban a jó élesztő még működik, de egy csomó rossz dolog már nem.
Sziasztok ismét ,én nem rakok bele semmiféle pektinbontót,semmi féle tápsót,semmi élesztőt.
De még is normális pálinkát lehet előállitani.Most mi lesz a különbség ha belerakok valaki eltudja mondnai a saját szavaival aki tapasztalta a pozitiv változásokat is ezekkel az anyagokkal.?
És ha magas a ph mit eredményez a cefrében lévő élesztökkel?
Sziasztok én tegnap csináltam meg 900kg epret cefrének az egész napom ráment.Főleg ami utána volt azt a 2000kis dobozt még elszállitani szelektivkukába:(
Ez a 900kg eper ez magyar eper.
Anniyra nincs illata ,hogy nemigaz.Az import eper sokkal finomabb lett.Szerintetek attól még lesz valami aromája,illata ha kész lesz?
Ja és a legjobb,hogy oylan rossz volt már sajnos,hogy 300-400 kg kidoptam sajnos olyan penészes volt.A penész nagyon rontja az aromát?
Ha frissen repedtek, nem lehet velük gond, ha úgyis aprításra kerül azonnal/az eső meg előtte jól lemosta/. Én nem látok problémát a repedttekkel, ha csak nem hetek óta olyanok.
Pektint én majd onnan veszem, ahonnan a főzőt is szerintem, Fótrol. 1500ért van 10g, amiből állítólag elég 1-2g 100literhez.
Sokat olvastam, hogy a cseresznye pálinka íztelen lenne. A mostani esőzések sem tesznek túl jót a cseresznye ízének, a megy viszont elég markáns íző, mindenképpen ajánlott emiatt is hozzá önteni.
A barackot pedig külön tudom ajánlani, anno mikor mi lefőzettük a cserit, előttünk lévő főzet barack volt, és valamennyi került a milyénkbe is belőle, halványan megjelenik a párlatbam, kellemes ízt és illatot kölcsönzött neki.
Az idei terméshez magam fogok keverni majd egy kevest /kb 100l cefréhez egy 5-10kg barackot/
Akkor az én cefrémet meg bolonditotta, mert az alszesz 20f. lett, a 2.-ik sem ment 45f. tól fejjebb, de lehet, hogy szökött a pára, mert az egész helyiség illatos volt át kell nézzem az egészet.
Vannak pektinbontók, amelyek "megbolondítják" a cefrét olyan szempontból, hogy
"habos-babos parfűm-felhőt" 'hoznak ki belőle. Bizonyos esetekben sok a "hozzáadott érték". .. ha jó gyümit cefrézel, és jól főzöd, - kell, hogy annyi illat átmenjen, amitől karakteres lesz pektinbontó nélkül is a páleszod ! ... természetesen mind ez csak sztem van így !! :-)
Megoszlanak a vélemények. Szerintem nem árt neki ha beleteszed. Pektinbontó nélkül több pálinka készül mint vele. Most kezdjük tapasztalni a különbségeket. A cefre folyósabb lesz és aroma feltárás is lehetséges. Én javaslom, de semmi káros nem fog történni ha nem teszel bele. Az alap a maximális pépesítés, a pektinbontó csak utána működik sejt szinten.
A lakmuszpapírt tényleg eléggé megfestik a színes gyümölcsök, mint faeper, szamóca. De ha függőlegesen belelógatod, akkor a papír elkezdi felszívni a levet és mint szűrő a színezőanyagokat megszűri. Így a felső része a papírnak már alkalmas az színkód táblázattal való összehasonlításra. Lehet még segíteni egy kicsit az újjaddal is. Óvatosan szét kell kenegetni a levet a papíron. Én így szoktam csinálni és eddig bevált. Persze nem akarok századra pontos pH-t mérni. Talán nem is kell. A savat (85% foszforsav), 50 liter cefre esetén kb. 20-25ml-ként adagolom és ellenőrző méréseket végzek, míg el nem érem a 3.2-3.3 értéket.
Teljesen pépesre szoktam csinálni a cefrét és én eddig nem tettem hozzá semmit az élesztő+tápsó párosításon kívül.
De itt felmerült a pektinbontó is, mit lehetséges kiegészítő. Viszont én úgy tudom, h a meggynek alacsony a pektin tartalma szemben az almafélékkel, szóval az állaga miatt nem fontos a pektinbontás.
Pépesített meggycefrénél eredményez még plusszban valamennyi aromafeltárást is esetleg a pektinbontó használata?
Hurrá!! Félholtan, és mag mintás körmömmel írom, hogy "feltettem" a hordóba a cseresznye cefrét. Lett kb 80l. Minden szemet kézzel kimagozni, majd húsdarálón átküldeni. Azt hiszem így lesz majd szép visszagondolni a pálinka fogantatására, ha majd iszogatom.
A hordóba ment egy kevés citromsav, aztán élesztó, majd kotyogóval lezárva légmentesen.
A hordóim elfogytak, így holnaptól a fagyasztóba megy a többi:) NEm gondoltam volna, hogy ennyi eső után ilyen termést tudok leszüretelni a fáról. És szerintem még 50-60kg biztos maradt fent.
Nem csak annyi a probléma! Az egészben, vagy nem kellően aprított , cefrézett gyümi napokig ki van téve az oxigénbevitelnek, és egyéb káros folyamatoknak.Vastag , levegős a bunda a cefre felső részén. Egy jól pépesített cefrénél ez a gond nem áll fenn, mert lében van az egész , gondos bunda lenyomkodássl szépen ki tud erjedni. Hosszabb az erjedési folyamat, és bizonytalanabb is.
.................
Magozott szomolyai cserkóm elérte a 60 litert, nem savaztam, 1 kg cukrot tettem ehhez a mennyiséghez. Holnap a 4. nap amikor még 10 liter körülit öntök hozzá, és fine. Egy bottal kímáletesen lekocogtatható az el nem érhető rész is egy fa alá terített fóliára. Többrétegű fóliát teszek a cefre tetejére, és vizet töltök rá, amint befejeződött a zajos erjedés. 8 - 10 nap után kifőzöm, ha kierjedt teljesen, ha nem . Utóbbi nem valószínű, mert huszonegynehány fokos helységben tanyázik. Eddig minden szépen alakul, prioritás, és az év talán legnagyobb gyöngyszeme ez a cefre. Pektinbontó, sütőélesztő van benne . Van e valami hiányosság, vagy helytelen módszer a fent említettekben szerintetek? Tudom savazni kellene, de még soha nem csináltam, a faepret viszont megkínálom egy kis akkusavval... A faeperhez mennyit kell tenni kb. 100 literenként, mintha valaki régebben levezette volna, hogy melyik gyüminél mekkora mennyiséget találtmegfelelőnek... Egy PH mérőt szeretnék majd rendelni, a PH mérő papírlapkákkal nem sokra lehet menni a fekete cserinél, vagy éppen a fekete faepernél.
A melléktermék hasznosításához egy jó tanács. A cseresznyemagot mossad ki alaposan, és száritsd ki jó csörgősre. Töltsd bele fejpárnába. Meglásd, kellemes lesz rajt a fekvés.
Legyetek óvatosak a vásárlásnál. Itt Miskolcon van egy szélhámos aki apróhirdetéseket adott fel, hogy forgalmaz duplafalú főzőt. A havertól kért 20E Ft előleget, aztán főzőt semmit, pénzt pedig csak verés után adott vissza! Nála sem lehetett megnézni a főzőt, de a haver belement mert azt mondta fizetni csak a vásárlás után egy héttel kell, ha már bevált a főző.
amit linkeltem anno, ott voltunk. Ott tényleg nincs raktáron, csak ha előleget /50%ot/ lerak az ember, akkor rendelnek, 3-4 hét mire ideér valahonnan.
Egy selejtes /horpadt/ duplafalú üstöt tudtak mutatni. ugyanúgy néz ki mint a honlap képein: forrasztott, két biztonsági szeleppel. Az üst maga henger alakú, körülette a duplafallal /kb. 5cm vastagon borítja be/. Mindene réz ügye.
Jah és az árban csak az van benne ami a képen van. De árulnak minden mást hozzá /hőmérő, gázégő meg ilyenek/.
Külsőre nem győzött meg, olyan ipariszeszfőzőnek néz ki, de nem szépségversenyre megyünk vele. Az meg, hogy jó-e, csak a gyakrolatban fog kiderülni :(
Nem cseszted el, a pektinbontó hasznos, de nem szükséges kellék. Kicsit sűrűbb lesz a cefréd, kicsit kisebb a kihozatal, és kicsit több a metilalkohol. De nem jelentős. A pektinbontót az elején kell beletenni, de ha később teszed be, ártani akkor sem árt.
Akkor én a saját cefrém elcsesztem? A zúzó annyira pépesre aprította a tökéletesen feketére érett cseresznyét, hogy úgy gondoltam a pektinbontó fölösleges. Az aromák, ízek kinyerésében feltétlenül szükséges a pektinbontás, vagy ez csak a nagyobb alkoholkihozatal miatt kell. A cefrém lassan megáll a forrásban esetleg érdemes még most hozzátennem p.bontót?
A zúzót azért nem használtam előtte, mert a kollégám szedte és cefrézte. Én "felesben" kifőzöm neki. Ugyan mondtam, hogy össze kell zúzni, és erre a festékkeverőt ajánlottam,mivel ekkor még nem volt kész a zúzóm. Ő gereblyével törte, de nem lett az igazi:(
Akkor tulajdonképpen "csak" annyi lehet a probléma az egészben maradt gyümivel, hogy nem erjed ki belőle az alkohol? Én attól féltem, hogy így jobban ecetesedhet vagy megromolhat. A gombák nem tudnak esetleg behatolni a gyümölcs belsejébe? A cseri héja nem olyan vastag mint pl a szilváé. Pedig a szilvát is sokan cefrézik egyben.
... ha már ilyen erőszakos vagy !!! ... de a savhoz nincs köze ! :-))
Szóval: a cukor úgy "be van zárva" a növényi sejtbe ( a sejt nedvekbe) mint a dióbél a dióba.
... ha diós bejglit akarunk sütni, akkor diót törünk és a "kiszabadított" dióbelet leadaráljuk ...
... ha pálinkát akarunk főzni, akkor a cukrot "ki kell szabadítani" a sejtekből pl. mechanikai úton ("zúzás" révén") illetve kémiai úton (pektin bontó segítségével). A "zártan maradt" cukorból nem tudnak a gombák -mert nem fértek hozzá- alkoholt erjeszteni. Ennyi ! :-))
A "zúzó" arra való, hogy a gyümölcshús pépesítésével a benne rejlő gyümölcscukrot hozzáférhetővé tegye az élesztő gombák számára ! Az egész gyümölcsben lévő cukrot hogyan fogják alkohollá erjesztenia gombák ??
Erre van egy szemléletes példám, de ha zsuzska vagy szilva nem mondja el, akkor énsem !! :-))
Persze! ápr-ban főztem almából finom volt, ezt is kétszer főztem az első éppen 25fok volt, lehet a cefrével volt valami, pedig még pektin bontó is volt benne, hát.. nem tudom..., lehet vissza csinálom a páracsövet.
Indikátor papírral (lakmusz papír?), meg lehet mérni a cseresznye ph-ját? Nekem szinte teljesen sötétbordó a lé is, így a papírt is csak ilyenre színezte. Ki kell hígítani deszt vízzel, hogy ne szinezzen annyira? Van 200l csersznye cefrém, de nem én szedtem és cefréztem. A szemek egyrésze egyben van. Érdemes ezt még zúzni így kiforottan, vagy már mindegy (nabiti féle zúzóm van nekem is).
1 L drapp színű ks 2500 L pálinkám szűrésére alkalmas. Aki már látta tudja a sisakok kivételével minden réz nálam. A szezonvégi cefrék elég ecetesek és nem is főzök folyamatosan, tehát van idő a rézrozsda kialakulásához és leoldódásához. Ősztől ez a mennyiség akár többszöröse is lehet a mostaninak. Ezt csak úgy.
Nos a thamperrel kacspolatban negativ véleményem van, mert a tegnap főztem egy kis almát, de nem izlik aromátlan, alig van illata, s mivel kevés volt kicsit bele mentem az utopárlatba, na de akkor is semleges. ja....nevet váltotattam mert....vissza éltek vele.. balpali
Osztom a véleményt.... Apropó, mérte már valaki a moslék Ph-ját ??(a savazók közül ) Mert ugye az a környezetbe megy..... Persze lehet, hogy a meszes talajon még javít is...
a fórumotokon 2406 hozzászólás szerepel. Ezen a fórumon közelítünk az 50.000.-hez !!
... ha visszaolvastál volna, akkor láthattad volna, hogy még 30.000 körül is "lelkesen" válaszoltunk ugyanarra kérdésre sokadszor is, de aztán készítettünk egy "szorzótáblát"
(Házipálinka-főzési kiskáté) és feltettük SM honlapjára (Pálinkafőzés részletesen), hogy a kezdőknek ne is kelljen kérdezniük, mert abban azon a "szinten" szerepel a folyamat ismertetése, amit egy kezdő is megért - előképzettség nélkül.
SM szokta mondani nagyon találóan: minden kezdő csak írni tud, olvasni egyik sem !
Én meg azt szoktam mondani: a pálinkafőzést könyvől nem lehet megtanulni ( akárcsak biciklizni sem): ott a szükséges "alapismeret" SM honlapján, tessék nekiállni és vagy a "saját kárunkon tanulni" vagy beállni "bojtárnak" olyan vki mellé,akinek már van gyakorlata.
Úgy még nem tanult meg senki biciklizni, hogy ne esett volan néhányat. Pálinkát főzni sem tanul meg úgy senki, hogy ne hibázzon vmit. Természetes igény, hogy minimalizálni akarjuk (pofára) esést, de ennek csak egyik módszere a kérdezés, ... a másik az olvasás és a hit !! ... abban, hogy amit leírtunk az a saját (pofára) "eséseink" tapasztalata !!!
Ez a véleményem, nem szeretném, ha ezt (is) kioktatásnak vélnéd !!
Vállalom ! A sorrend az én vélemémyemet tükrözi ! / Erre nem gondoltam, hogy ilyen "gondot" fog okozn :-)) /
... Józsipapával vallom: Le a savazókkal !! :-))) ... én egyszer használtam (citrom) savat kajszinál, de azóta sem. ... idegenkedem a "mű" anyagoktól, csak ritkán és indokolt esetben használnám ( de ilyenre még nem volt példa ! :-)) Ettől még elismerem mások módszereit.
Én a gyors lefőzés és (cefrézésnél, pálinka szűrésnél) a természetes anyagok felhasználásának vagyok a híve. Más másnak.
A dia sorozatom címében is szerepel : ... szerintem ... !
Ha mondjuk a matematikust egész nap hívogatják telefonon, hogy mennyi ötszörnyolc, és a száztizediktől megkérdezi, hogy "Te, haver, miért nem keresel egy szorzótáblát? Csak mert kényelmesebb telefonálni?", akkor ki az udvariatlan?
A fórumon csak a szavak mennek át, a hozzáállás nem.
Suplatyi a napokban többször látogtta a fórumot, ezért gondoltam, hogy a savazásról feltett kérdése "foghegyről odavetett" és ezért írtam neki a visszaolvasásról, lehetőleg úgy, hogy ne legyen "kioktató".
Hidd el, senki nem akar udvariatlan lenni a betérő újonc látogatókkal, de egy idő után elfárad minden lelkes régi tag, ezt szemére vetették snapszmesternek is akit a fórum atyjának tartunk, jóllehet nem ő alapította. Honlapján igyekeztünk minden ismeretet összegyűjteni, ami a kezdőket segítheti, a fórum címe alá tettünk egy utalást a honlapra, de amint vf1 rámutatott, ez nem elég egyértelmű. A honlap nem minden kérdésre ad választ, az évek kihozták a hiányosságokat, ennyiben érheti kritika.
A magam kezdő időszakára visszaemlékezve viszont a hosszas utánolvasás volt a jellemző (ennek nyoma megvan itt a fórumon), megnéztem kinek érdemes elolvasni a hozzászólásait és 2-3 hónap után kitisztult a kép, utána már én voltam aki a frissen szerzett tudást szorgalmasan átadni igyekszik (lásd mostanában deszegregator).
Én ma fejeztem be egy hordónyi cseresznyét cefrének. Mire a végére értem már begolyóztam:) Kézzel magozni, majd darálón átküldeni. Egy 70l-es hordóban van 55l. Ma már a biztonság kedvéért kotyogóra zártam, de még elég hideg, mert kb az 1/3-a fagyasztóba volt még reggel. Holnap, ha kellően átmelegedett megy bele az élesztő, és aztán csak várunk, várunk és várunk, na meg persze nyomkodjuk vissza a bundát. Kicsit aggódtam az idei termésért, mert nálunk az utóbb egy, másfél hétben szinte rendszeresek voltak a felhőszakadások. Ma reggelre, rövid idő alatt 20mm esett. Szerencsére a szemek 99%-a még egészséges és kellően érett is már, de azért minden nap egyre több már a rohadt. Még kb egy 30l-es hordót elteszek, annyi még maradt a fán.
Jövőre kell valami magozó:)
Ribiszke ügyben, akik kérték, hogy jelezzem: most annyit tudok mondani, hogy valószínű nem lesz belőle semmi. Ha lesz valami változás, akkor írok.
Ha a fórum mondjuk egy nagy teremben lenne, ahol egy témakor kedvelői kötetlen beszélgetést folytatnak, mondjuk legyen ez a pálinkafőzés...
Egyszer csak bejön egy témakedvelő, de ismeretlen, és feltesz egy bagatel kérdést, mondjuk hogy lehet-e pálinkát főzni legálisan otthon, vagy sem.
Az ott ülők ránéznek, majd senki nem szól egy szót sem hozzá, hanem beszélgetnek tovább a PH-zásról, meg a pektinbontó enzimfajtákról és arról, hogy miért jobb a cefrét beoltani élesztővel csütörtöki napokon, mint mondjuk kedden....
Senki nem szól egy kukkot se az új emberhez, ez minimum udvariatlanság.
Aztán egyszer csak fokhegyről valaki odaveti, hogy " Olvass könyvet zöldfülű, vagy keress olyat, aki megmondja neked, mert 2 hónapja már beszéltünk erről.!"
Vagy mint a Gyűrűk Urában a nagy fák:
"Ne légy ennyire hamari, mi Entek nem beszélünk ilyen csipcsup dolgokról hagyjál minket békén!"
Vajon ki szeretne bemenni tanácsért egy ilyen társaságba?
Valóban-több éves fórumos múlttal a hátam mögött-mellényúltam,figyelmetlen voltam,nem olvastam vissza!Bocs!
Kösz Repedtfazék!
A fórumot tudom használni,köszönöm.
Mi a fórumunkon(Magyar óriásnyúl)nem szoktuk utasítani az újonan betérőt,hogy olvasson vissza(praktikus dolog és sokan megteszik),de akár naponta válaszoluk ugyanazon kérdésekre,levélben,telefonon vagy személyesen,de a fórumon is.
A munkánk jellegéből adódóan hetente több az ismétlődő kérdés mint itt akár egy év alatt.
Csak,hogy tiszta legyen miről beszélek:a Magyar óriásnyúl mint őshonos,nemzeti kinccsé nyilvánított nyúlfajtánk majdnem kihalt. Magyar emberek három éve indított munkájának eredménye,hogy ettől mostanra megmenekült a fajta.Az élet úgy hozta,hogy a fehér színváltozat egyetlen tenyészete az enyém.Tehát érzem én egy ilyen fontos dolognak a súlyát mint a minőségi pálinka is,de úgy gondolom,hogy a kioktató hangnem nem viszi előre egyik ügyet sem,legfontosabb talán az alázat,dolgozni és magyarázni folyamatosan.
A felsorolt hozzászólásaidat természetesen visszaolvasom,köszönöm,csak ma szorított az idő,a cseresznyefáról fórumoztunk egy kis segítséggel.
Én a cserkónál (fekete, szomolyai)) azt tapasztalom, hogy lényegesen jobb , mint a festékkeverő. A festékkeverővel ugyanezt a gyümölcsöt tavaly nem tudtam úgy lezúzni, hogy gyakorlatilag tökéletesen tudjak magozni a lent említett módszerrel. Maggal cefréztem. Kíváncsian várom mit tud alkotni a szilvánál! A szilvának "gonosz" egy héja van, nem az a baj hogy nem tudja összevágni, hanem szerintem az, hogy a gyümölcshúst összevágja, a héjat pedig az elég hamar pépes közegben nem, illetve nem tökéletesen aprítja, ami már meg is akadályozta a normális , hatékony magozást. A héj kidobásáról maggal együtt szó sem lehet, mint ahogy rabszolgamunkáról sem...Veszélyes egy szerkezet az ilyen zúzó, gyakorlott fémiparisnak nem lehet gond az elkészítése, legalább 1 - 2 centis varrat mindenhol van, az meg kellő stabilitást kell hogy eredményezzen. A műanyag vödröket féltettem, de egy kis odafigyeléssel nincs gond.
Tegnap írta meg a választ a kérdésedre Repedtfazék a 49804 hozzászólásában. Nem lehet minden nap minden betérő újoncnak elmagyarázni, hogy miért nem jó a citromsav, erre azt szokták javasolni minden fórumban, hogy a betérő újoncok olvassanak vissza, neked csak tegnapig kellett volna.
A savazásról is sok hozzászólás volt már itt, le van írva a mennyiség, ár, módszer, többek között a 5148, 6804, 6809, 7858, 8621, 8646, 8796, 8826, 8950, 14739, 14767(árak), 15929, 15938, 20372, 29893 hsz.-ban.
Ha nem tudod, hogyan kell keresni, abban is segítek:
-ha tudod, hogy kinek a hozzászólásai között akarsz keresni (a fentiek az enyémek) akkor az illető nevére kell kattintani és az adott topic melletti hozzászólás számra kell kattintani, így egy párszázból kell csak kibogarászni pár ezer helyett.
Ez a sor akkor jelenik meg, ha egyszer valamelyik előző oldalra, majd vissza az első oldalra váltottunk. Egy oldalon 30 hozzászólás van (alaphelyzetben) és az oldalak sorszámai felül sorakoznak. Ebben a sorban a start=0 azt jelenti, hogy a megjelenítés a legfrissebb hozzászólástól kezdődjön. Ha a 0-t 21387-re javítjuk, akkor a legfrissebbnél 21387-tel kisebb számú hozzászólástól kezdődik a megjelenítés.
Rozsdamentes helyett te inkább a savállóra gondolsz. Sokan tévednek ebben, de egyáltalán nem mindegy, hogy saválló, vagy rozsdamentes! A saválló rozsdamentes is egyben, de a rozsdamentes nem saválló. Erre figyelni kell!
A fent említett oldalon még videó is van róla. Igaz, hogy könnyebben beszerezhető mint nabitié, és a hatásfoka csak hangyányit kevesebb. Úgy alkalmazva ahogy a videón látszik és legalább 500W-os 3000 f/perc-es fúrógéppel meghajtva nem látok sok különbséget. Kétség kívül nabitié jobb, de aki nem tudja precízen legyártani még veszélyes is lehet.
Van egy videó az oldalon a ketyeréről. Gondoltam, hogy megnézem élőben, de a duplás nekem is szimpatikusabb, így az lesz az első (már ha Pesten meg lehet nézni valahol).
Pazar a "nabiti féle" zúzószerkezet, az állam leesett olyan remek eredményt értem el vele a cserkónál! A gyümiládán a mag nem fér át, a gyümölcshús azonban néhány húzás után gyönyörűen átsúvad! Ha szilvánál is ilyen eredményes lesz (el bírja aprítani a héjat kellően) akkor bingó! A szerkezet borotvaéles, és úgy van készítve, hogy még sokszor meg is lehet élezni. Kicsit másképp készíteném most, de nem volt otthon csak ilyen anyagom. Nabitinál megtalálhatóak a paraméterek, de aki 10 literes vödörben akar vele ügyködni készítse rövidebbre a magasságát! Túl magas, a felső kések túlzottan kiverik az anyagot. A késsor szélessége, és kialakítása azonban jónak tűnik. Nem forgatja úgy be az anyagot mint a fesékkeverő, de ez nem gond. A cserkó eddig kínszenvedés volt, most meg...Beszéljenek a képek!:-))
A belekeveredett éretlen szemeket nem zúzta össze talán rendesen, de ez minimális. Kb 5 perc/ 20 liter cseresznye. A kések kialakítása teljesen ugyanaz mint a nabitié, a hsz - ei között meg lehet találni jó képet, és magyarázatot, de ha kell készíthetek a zúzóról közelebbi képeket, és felrakom.
Én egy lemez palástot, és egy 200 l hordó darabot hoztam össze, e között 10 cm kőzetgyapot van. Van rajta két fül, könnyű, úgy van összehozva hogy erölködésnélkül rá tudom tenni, levenni a főzőről, ez nekem az "üstházra ül fel. A legnagyobb hidegben, kondicionálatlan helységben bátran otthagyom, reggel még 40 fok körüli a víz, ha tele volt forró cefrével. Nagyon hasznos szerintem, felül nem takarom, te is billented az üstöt, ilyenkor óhatatlan egy kis nedü kerülhet az üstre, ez könnyen eltávozik az új felöntésnél gőz formájában. Semmi jelentősége nem lenne ha takarnám fent is az én szerkómnál.
Néhány kép . (Az üldöztetés éveiből, azóta már nincs ilyen hányattatott sorsa a szerkónak, de lusta vagyok fényképezni)
cseresznyéből szeretnék pálinkát főzni,kb.fél hordóval tudunk összeszedni .nem nagy mennyiség de kifözik!főzőt már v.ki cseresznyéből,van estleg valami amire figyelni kell?nincs igazábol tapasztalatunk
Bocsi csak kapkodtam tehát a 22mm a kazán és a hőtő között. az két méter de az is kb 2000ft a hűtőcső 4m 18mm az 10000Ft
a 12 szerintem kicsi és nehezen pucolható. A 18 azt egy öreg pálinkafőzős mester ajánlotta. Az 50l es főzöhöt kell akkora de a hosszúság csökkenthető 3m re.
Nem kevered a csöveket? "páracső 4m" minek az a sok, vagy hosszu------ a 22mm-es gondoltad páracsőnek, de abból elég 2m, a hütőcsőnek kell 4m ami 12mm bocs ,hogy bele kotyogtam.
30l-es duplafalűt 180ért, keverőset 25l-est 150ért. Ha már ennyit rászánok, akkor az árkülönbség nemsok.
Szerintem ekkora űrtartalomnál már kell a leégés ellen valami jó megoldás.
Csak azon is gondolkodtam, a keverés hátha még jobbat tesz-e a cefrével, még jobban felszabadítja-e az illóanyagokat, mintha csak rotyogna az üstben :)
Nagyon szépen köszi, hogy reagáltál! De, érés előtt, írod rézzel /cuprokszát/ permetezzünk és akkor mit eszünk: rezet! Hát.... nem tudom én érrés előt, a réz nehezen bomlik le ill. nincs már ideje még a meggynél se már
Ismét itt a gyümi szezon, és idén úgy döntöttem saját magam főznék. De főzőt vennem kell sajnos.
Kérdésem az volna, hogy megfelel egy réz duplafalú 30l-es pálinkafőző ala nature, vagy vannak még egyébb fontos eszközök-kellékek is amiket be kellene szereznem egy jó minőségű végtermékhez.
Próbáltam keresni, de nem igazán találtam erről infót, ezért elnézést ha volt már.
A "szakértők" a kénsavat (aku sav) és foszforsavat javasolják, de mindig a bórkősav és citromsav mellett döntenek a félősebb érdeklődők. Még midig kisebb a kár mint ha semmit nem alkalmaznának, csak nem elégséges a pH hatásos csökkentésére.
A moniliáról: egyre nehezebb eset! Egyre agreszívebben támad! A rohadék nagyon szereti a cukrot!
30 éves gyakorlati tapasztalatom van, több saját telepítés többek között cseresznyében és meggyben, családi ellátásra igyekeztem minél kevesebbszer permetezni. Hát mit mondjak: egyre rosszabbul sikerült!
Többek között növényvédő szakmérnök is vagyok.
Első, és legfontosabb a szellős korona, ritka térállás, gyümölcsmúmiák eltávolítása(fertőzési gócok)
A kémiai növényvédelem alapja a helyes agrotechnika.
Vannak érzékeny fázisok, amit ha kihagyunk, szinte 0 az esély a termésre, különösen, ha a virágzás is párás, esős időben van.
- legfontosabb a réz tartalmú szerek használata, rügypattanáskor erős lemosó, majd fehérbimbós állapotban ismételve.
- virágbapermetezés 1X, de inkább 2X szerves hatóanyagokkal(csak méhkímélővel!!) Minden csonthéjasnál fontos, de a meggynél nagyon látványos, ha elmarad: mintha leforázták volna. Amelyik fa egyszer ilyen állapotba kerül, az menthetetlen.
- érés előtt újra réz (Cuproxat nem perzsel!)
- cseresznyelégy elleni védekezés zsendülés kezdetén, gombaölővel kombinálva. Nem csak a" kukacosodás" megelőzése a cél, a rágások helyén bemegy a monilia.
No és ha ezután érés környékén esik (márpedig gyakran szokott), reped a gyümölcs, ha nem irtottuk ki a gombát, van mit zabálnia.
Szerintem nem lehet kiirtani. Nagyüzemi módon, rendszeres vegyszer alkalmazással vissza lehet szorítani, de akkor meg mit is eszünk??
Biztos fajtakérdés is! Én pl. a rövid szárú fajtákat (pl. a Van) száműztem, nem szellőzik.
Gyerekkoromban (50-60-as évek) nem rohadt a cseri, igaz nem is permetezték! Hagyományos fajták voltak, szellős térállás, legfőbb ellensége a rigó(seregély) volt, no meg a szomszéd gyerekek.
Itt nem esett eső sz.sz.b. mégis csupa molinia a cseresznye, de meggyen is látszik, pedig 5ször prmeteztem jó szerekkel. A termelő embert az ág is huzza.
A vargányákat annyira nem szeretem, bár megeszem. Piruló galócára, óriás pöfetegre várok, és még egy kis rókagomba se lenne rossz. Ínséges időkben pedig őzláb is jó. A májusi perszke meg a kukmagomba kimaradt nekem az idén, sajna.
A pálinkagyümölccsel pedig, sajna, "válogatós" vagyok. Jobb szeretem magam szedni, mert csak a hibátlan és friss gyümölcsöt cefrézem.
.. nem "rántást" készítünk, pálinkát főzünk !! :-)))
/ vki egyszer meséljen róla, hogyan működik a "keverős gép": ott állsz és folyamatosan kevergeted, vagy csak néha-néha ( de, akkor mikor) és közben nem ég oda ?
Teljesen az üst alján "söpör" végig a keverő, (mert pont az az 1-2 cm a lényeg, ami ott "ül") ?
Én speciel leginkább a száraz, illatos fehérbort szeretem kortyolgatni egy jó kis kakukfüves (vadon nő a házunk mellett) gombaraguhoz. De hát kinek a pap, kinek a papné, aztán olyan is van, akinek a lánya kellene!
Igaza van deszegregátor-nak: a szakirodalom szerint a változékony tinoru (és még emlékeztem szerint a gyapjas tintagomba is) gátolja az alkohol lebomlását, így alkoholmérgezést okozhat. Persze, mint minden más, ez is "egyénfüggő"!
Deszegregátor-bevallása szerint- sem ismeri még, hogy milyen a gomba okozta alkoholmérgezés. Én is ismerek olyan "alkoholt kedvelő"-t, aki megeszi a disznógombát(itt így hívják a változékony tinorut) és biztos, hogy megissza rá a szokásost, kutya baja.
30 l , 10 meggy 20 cseri egyben épp most rázattam a magot ki belőle. Lesz még tán 60 l cseri a hétvégén, hát elég gyenge, de hagyom édesedni mert hál istennek nagyon egészséges....
A "disznópecéhez" (változékony tinóru) nem illik alkoholt fogyasztani mert galibát okozhat. Én immunis lehetek, mert nem okozott, azt a jóízű gombát pedig - módjával - szivesen teszem a gombakajába. Amúgy gomba előtt - után pálinka, és főleg utána sör.
Miért nem hiszel nekünk, hogy egy kínszenvedés a nyitott fürdős vetyerock? Én szerencsére elkerültem mind a szimpla, mind a vízfűrdős főzőt, ez nagyban köszönhető annak, hogy hittem az itteni tapasztalt kollégáknak. Duplafal forever!
Én még most kezdtem szedni a majdnem szomolyait... Egész szépen lesz, alsóhangon is 50 - 70 lityi cefre márami a cefrézésre kerül. Ebből a remek alapanyagból ez üdvös mennyiség. Aztán a szomolyai, de abból kevesebb kerül cefrézésre.
Hát igen.... hígitott cefre, vagy dupla fal... nekem működik a leégés gátló szürő, jó híg cefrével, a lágot ugy állitom be, hogy éppen csurogjon / ne csepegjen/ s néha, néha a lángot odébb igzitom, hogy ne állandó egy helyen süsse az üst alját. Ja ...szerintem a gránitra nem ég oda, na de már biztos meg nézted s tudod mi van.
... ha "néhány évet" visszaolvastál volna, megspórolhattad volna magadnak ezt a "tapasztalatot" !! :-)))
... de lehet, hogy vki "frissen" is felhívta a figyelmedet: "leégésgátló kegyszerek alkalmazása kétesélyes" !! ( ... amiből leggyakrabban csak az egyik verzió szokott bejönni !!)
A megoldás vagy duplafal vagy (nagyon) híg cefre !!
Hát persze, hogy akarunk foglalkozni ilyen dolgokkal, csak mindent a maga idejében. A vadcseresznyének (madárcseresznyének) pedig lassan itt az ideje...
Nálunk van bőven. Néhány hete feltettem itt a fórumon a vadpálinka alapanyagok begyűjtéséről egy kérdést:
a 49101 hozzászólásomban:
Barkócza kérdésére: sajnos vad berkenyét és somot környéken nem tudok (legjobb berkenyés lelőhely a falu központjában lévő néhány dísz madárberkenye)
Van viszont sok fekete és gyalogbodza, vadcseresznye, vadkörte, erdei szeder, kökény, csipkebogyó, boróka, málna és ribizli (ez utóbbi 2 termesztett) Piszkosul fenem a fogam rájuk, csakhát eléggé kézimunkaigényes a begyűjtésük.
A nagy kereskedelmi főzdék módszerét és felvásárlási árait kellene ellesni (adjatok tippeket!) itt lehetne szedetni, a felvásárlását bevállalnám.
Nem reagált rá senki, pedig érdemes lenne velük foglalkozni!
Én beregisztráltam a Bookline.hu-ra, és pár hét múlva szóltak, hogy megszerezték. Asszem tőlem is ennyit kértek. 10, az brutál. A 15 meg egyenesen pofátlanság. de ha valakit érdekel 20-ért odaadom.:)))
Megtörtént a nyitott, vízfürdősre ideiglenesen átalakított pálinkafőzőm kipróbálása.
Sajnos negatív eredményt hozott.
Minden rendben indult, elindult az alszesz, kb 88 fokos sisakhőmérséklet mellett, csorgott is rendesen, a főző szépen, csendesen dolgozott, ahogy telt múlt az idő a víz lassan forrni kezdett, a hőmérséklet már 95 fok volt, és onnan nem mozdult felfelé, akárhogyan is forraltam, persze utólag már nyilvánvaló, hogy azért, mert a hőközlő víz 100 foknál melegebb nem lehet, azonban a 100 fokos víz csak 95 fokos üsthőmérsékletet tud produkálni, hiszen 5 fok hőveszteségként könyvelhető el
Nem hozott jó eredményt a leégést gátló fenékszűrő lesúlyozása sem. Szereztem hozzá egy méretes gránitlapot, ráraktam, alá vizet öntöttem, aztán rá a cefrét. Ugyanúgy aláment a cucc és leégett
Legutolsó próbálkozásom most az volt, hogy fenékszűrő nélkül fektettem az üst fenekére a gránitlapot, ami - mivel csiszolt az egyik oldala - olyan jól illeszkedett a fenéklemezhez, hogy teljesen vákumosan letapadt, nem tudtam mkozdítani sem.
Na így öntöttem rá a cefrét és lefőztem egy adagot, de még nem néztem meg az alját, hogy mi van az üstben.
2 eset lehetséges: Vagy leégett még jobban mint eddig, vagy a gránitlap alatt nem égett le. Ha nem égett le, és a gárnitra sem égett rá, akkor sírkövessel bevágatok az egész alsó felületre egy méretre szabott gránitlapot.
A gránitra ráég szerintetek?
Ha leégett mégis, akkor marad az olajfürdő nem tudom mennyi az olaj forráspontja, (az oliváé azt hiszem 300 fok) , de mindenképp magasabb jóval, mint 100 fok, így nem kell felforralni az olajat (lehet, hogy nem is lenne a forralásához elég a tüzem alatta).
Gondolom, egy 130-150 fokos olaj be tudja durrantani a cefrémet rendesen.
Az olajtól azért idegenkedek, mert jobban kell figyelni a csepegésre, meg az égésveszélyre, de ha nem lesz más mód jó, akkor bevállalom, mindössze 12 liter olaj kell az edénybe az üst alá..
Ha emlékeim nem csalnak egy 7. osztályos korombeli üzemlátogatáson kaptam az alábbi könyvet:
Pálinkafőzés - Kézikönyv kisüzemek számára Szerk: Dr. Sólyom Lajos Mezőgazdasági kiadó 1986.
Gyermekkorom óta gyűjtöm a könyveket, így ez is jól elvolt nálam eddig. Sajna van pár kifizetetlen számlánk és szétnéztem miből lehetne egy kis pénzt csinálni.:-( Úgyhogy fájó szívvel válnék meg tőle, de csak akkor adom el ha jó kezekbe kerül (neppereknek nem). Ezért is ide írok és nem mondjuk a Vaterán hírdetem. Tudom, hogy a net tele van ennek a könyvnek a szkennelt verziójával, de a monitornak soha nem lesz olyan jó illata mint egy papírkönyvnek! :-)
Szétnéztem a neten és 15 ezerért kínálták mindenütt, igaz a legtöbb helyen azt is csak előrendelésre. Ebből leszűrve olyan 10 ezerre gondoltam irányárként. (Persze ha valaki többet akar adni érte nem vagyok ellene ;-) )Ha valakit érdekel az adataimnál megadott címen megtalál.
Én tavaly 2 kg -ot raktam 100 literenként. Az idén 3 kg teszt lesz, a faeperben sok a kinyerhető aromaanyag, tehát nagyobb cukrozás nem ront - szerintem - a végeredményen. A 3kg/100 liter az általánosan elfogadott felső plafon, a nagyobb arány az már ront a minőségen az okosok szerint. Egy kivétel a birs, annál különösen sok a kinyerhető aromaanyag, és viszonylag kicsi a saját cukortartalma, annál 5 kg/ 100 liter nagyon jó eredményt ad azok szerint akik próbálták. Az idei év jobb lesz kihozatalban, több a gyümölcscukor az eperben a kedvező időjárás miatt. Tavaly nekem igen gyenge kihozatalom lett , a 300 literből a 2kg/100 liter cukrozás mellett 13, 5 liter 50 fokos pálesz lett, ez azért gyenge. Sokra ne számíts, de azért cukrozástól függően az 5 - 7 liter/ 100 liter cefre 50 tf%-os pálesz reális lehet. Azért érdekes, hogy az alacsony savtartalmú faepret nem találod elég édesnek! :-)))
... és mennyi (fa)eper kerül a hordóban ?? "Hallgatólagosan" max. 3 % cukor hozzáadását szoktuk javasolni a cefréhez. és ha 30 liter cefréhez teszed az 1 kg cukrot, az éppen "határeset".
..ha még for a cefréd ésmár "pimpósodik" ??
... egy kis sav v. kénpor hozzáadásával megvédheted, de igyekezz mielőbb lefőzni !!
Ja és még valami a földieprem tetején megjelent vmi fehér hártya de még javában forr mert a 60 as hordó félig van és már a tetején elalszik a gyufa. Ezzel mit kellene csinálni vagy ne foglalkozzak vele?
Mennyi cukor kell bele, savazni kell-e, és ami fontos, mennyi idő múlva kell főzni?
Naponta külön 30 literes hordókba öntöm, hogy ne keverjem a régebbihez a frisset, és 1 kg cukrot öntök hozzá, de sztem így sem elég édes szerintetek rakjak bele egyáltalán, télen a narancsot addig cukroztam, amíg hohes c ízű nem lett.
Gyönyörű és és a sisaktól elvárható szinte valamennyi képességre alkalmassá álmodott ,tervezett és kialakított formájával , gondolom szinte tökéletesen megfelel a legjobb párlatok készítéséhez.
Magam is valami hasonlóan gömbölyded formájú sisakról képzelgek már jó ideje, ezért is gratulálok a tervezőjének és megalkotójának, nagy tisztelettel.
Itthon is készült ilyen, sörpárlat néven, a sört ugyanúgy lefőzik mintha cefre lenne. Agárdon kóstoltam, a sör kesernyés, malátás ízét nagyon szépen visszaadja, igazán különleges ital. Az Ilzer is készített ilyet, nem tudom még mindig létezik-e ez a termékük, már nagyon rég nem láttam ilyet a boltokban. A németekél van nagy választék sörpárlatból, bierbrand néven érdemes rágúglizni.
Szia! Ha a tied napelemes, akkor lemondondok a gázról szívesen. :) De a gáztűzhely lenne az ideális. A fa az macerás, a palack drága. Persze így fuvarozni kell a cefrét (amúgy meg a palackot kéne), de 2-3 30 literes hordó még kezelhető.
De ha küldessz egy képet a főződről, azt megköszönném, hátha elgondolkodunk rajta. Nem találtam róla képet itt a fórumban.
És milyen lesz az új főző? (ha már írtad korábban, elnézést)
Igen a dolog lényege, hogy ha magadnak készítessz valamit tiéd a felelősség. Gyakorlatilag semmit nem lehet (berendezést) engedélyeztetés nélkül gyártani, árusítani. Ha ilyen berendezésnél ér valami kár, és rendeltetésszerüen használtad akkor van esély a gyártót, forgalmazót felelősségre vonni (sic!). Ha saját magadnak készítessz valamit, mint ahogy bőven van rá példa a ház körül, akkor abszolut tiéd a felelősség minden téren. Végül is értelmes szabály ez, igaz a pálinkafőző terén hihetetlenül lezserül kezelik a kérdést: Ha behozol egy Szlovén főzőt az már teljesen rendben is van, csak nyilatkoznod kell - hA kérik - hogy vásároltad! A hatóság nem ellenőrzi, nem mérlegeli azt, hogy az éppúgy lehet egy nem hivatalos gyártó nem hivatalos főzője! Sokan vesznek piacról, ott azzal nem foglalkozik a hatóság (ahogy Erdélyben sem) nálunk azonban szigorúan ellenőrzik! Ritka zavaros egy törvény, de nekem tetszik!:DD
Árat csak azért írtam, hátha ennyiért valaki tud jobb főzőt ajánlani. Sokmindent szerintem nem kell rá költeni. A gyümölcs adott (permetezni, trágyázni akkor is kell ha lekvár készül belőle), a fűtéshez szükséges gáz kvázi ingyen van az átalány miatt (ezért sem goldolkozok 30 literes fölött). A hűtővíz talán nem olyan nagy tétel, a desztillált sem. Cukor amúgy is csak kevés kell :) Pektinbontó kitart évekig.
Na a peca, azt nagyon nem érdemes számolgatni :) Kilós süllőt annyiért nem eszik senki karácsonykor, mint mi :)))
Ja bocs, most láttam meg! 100l-ig nem kell engedélyeztetni, de nincs oda írva, hogy saját magadnak készítheted el, mert valakinek felelőséget kell válalni érte s gyártót ismerni kell, én így tudom, na mindegy.
Na hát ... meg nyugtattál, mert volt lelkiismeret furdalásom; én ugy tudtam, ha magamnak csinálom akkor is be kell jelenteni nekik, de értem amit írsz és köszönöm! Persze, mindenkinek magának kell a felelőséget vállalni, ha valami baj történik / ha valaki semmit nem konyit az ilyesmihez jó ha meg kér egy ismerősét, barátját aki lakatos, vizes, esztergályos....bádogos vagy ezermester!
A 150000 ha üzleti szemmel tekintem az sok. Soha meg nem térülő beruházás is lehet akár.Bár nekem a sajátom is lehet ennyibe pedig én csináltam,és ha boltból veszel hozzá mindent ,érdekes számok jönnek ki. De nem számolod, mert mert szereted csinálni.
Így aztán ha hobbinak tekintem, hát miért ne!?
Kiszámoltam mennyit költök horgászatra,na az a bukta igazán! Hiába mondom hogy mekkorát fogtam,úgy sem igaz!:)))))
Akkor kell engedélyt kérned, ha eladásra gyártod, eladásra készítessz akár sorozatban főzőket. Saját célra gyártva nem tudnál engedélyt szerezni, mert arra nem adnak, és nem is kell. Próbáld meg, menj be a vépékópékhoz, kérj engedélyt . Egyetlen árva madárral nem találkoztam még aki ilyen paraméterek mellett kért, és kapott volna, más kérdés hogy e tekintetben nincs nagy tülekedés. Érik a faeper, szedetlen a cseresznye, tehát bocs ha nem reagálok egyhamar.
Szerintem, nem kell azt állandóan kavarni a másik nem mindenkinek van hajlama, vagy bocs. adotsága barkácsoláshoz. / az otthoni pálinkafőzés szabályairól meg is feletkezünk néha, néha: ha magunk készitjük a berendezést engedélyt kell kérni a vámh.-tól/ ezt tudjuk csak na....
Azért én a helyedben számolnék egy kicsit. Évi 200 liter cefre, az semmi. Megéri a 150 000-es befektetés? Ilyen kis mennyiségre rengeteg más megoldás van. Csak úgy mondom.
Sziasztok! Főzővásárlás előtt állunk és jól jönne egy-két vélemény. Évente összesen kb. 200 liter cefre körül főznénk, 3-4 féle gyümölcsből, gáztűzhelyen.
Eddig ez a főző tűnik a legjobbnak a választékból:
25 literes, 150000 körül árulják. Valamivel olcsóbb az Alembik 30 literese, de az keverő nélküli. Vélemények? Esetleg használ valaki ilyet?
Köszönöm a tippet, gyakran járok arra, eddig a csajokat néztem, nem a boltot. Volt egy növényvédős üzlet Kőbányán a Mázsa téren de megszűnt kb egy éve.
Elkészült a vákuumos lepárlóm ..!! A képek a vizes próbaüzemmel készültek. Meg vagyok elégedve. A "cseresnyés" éles próbára még várni kell kb. 1 hónapot. Majd csak kibírom addig.....
nagyon forr...
itt még csak ennyi a vákuum, de fel ment az 200cm-re is
a vákuumos gyűjtőedény (a bennelevővel higítottam a barackot, csak hogy az se vesszen kárba)
Víz szerelvényboltban keresd, és azt ami a vízszerelésnél használható!! Ez a kombináció a folyasztószerével együtt, megfelelő technológiai eljárás mellett jó a páracső, hűtőcső forrasztáshoz is. Nagyon sokféle van az ólommentes lágyforraszok között is, a vízszer a legmegnyugtatóbb!
Nem tudom, valamiféle megerősítésre vártam, ez volt az első tiszta gyümölcscefrém - kivéve a tavalyi másfél literes petpalackos őrületet, amiről már korábban beszámoltam.
A 36 órát még mindig gyanúsan kevésnek tartom. Egyébként - habár buborékok már egyáltalán nem voltak - még meleg volt a cefre, erre legközelebb oda fogok figyelni.
Nagyon bízom ám a beépített kromatográfomban, csak kalibrálni kell. Most fogják. Gázkromatográffal. :)
5 + 1 frakcióm van: ötször két cent, illetve a középpárlat, úgy 6 deci. Az alszesz 1.8l volt. Minden frakciónak más kicsit az illata, de mindegyik finom.
Igazából összeönteném az egészet, de még megvárom a laboreredményt.
A legelsőt és a hatodikat küldtem el.
18kg gyümölcsből lett 10l cefre, az alszesz 1.8 liter volt, ha a legelső frakció kivételével mindent összeöntök, az kb. 7 deci 65 fokos párlat. Az - ha jól számolom - kábé egy liter 45 fokon.
Annyit hozzátennék, hogy keserű lett, mint az obsitos tormája - aknil mester úgy fogalmazott, hogy akinek a grapefruit keserű, az igyon málnaszörpöt.
Kimentem a határba, ha nem jön közbe semmi, olyan szintű sajmeggytermés lesz, hogy megszakadnak a fák. Nekem meg nem lesz szívem otthagyni, és mint tudjuk milyen szapora a szüretelése, ott fogom tölteni a nyarat. Ha érdekel esetleg, egy-két mázsa........
A lágyforrasz alapvetően ón, az kihagyhatatlan. Az Sn97Cu3 azt jelenti, hogy 97% ón (Sn) és 3% réz. Az Sn96Ag4 96% ón és 4% ezüst, ez még jobb, csak az ezüsttartalom miatt drágább. Az ólmoson ott van a Pb is, pl. Pb60Sn40.
Milyen tanácsot vártál? Kiforrt, főzd le? Ezt tedded, helyesen. Ha azt írtad volna, hogy héjjal cefrézted, akkor azt tanácsoltam volna, hogy dobd ki.
Miért küldtel el GC-ztetni? Ha rögtön kifőzted, semmi rossz nem lehet benne, csak ízleléssel simán el tudod dönteni, hogy meddig öntöd el. Bízz a beépített kromatográfodban (nyelv, orr). Persze, kell majd hozzá némi tapasztalat, a kezdők - én is így csináltam - túl sok előpárlatot öntenek el. Most külön tartod az előpárlatot és a középpárlatot? Hány előpárlati frakciód van? Minden frakcióból küldtél mintát?
Akár teszel élesztőt a cefréhez, akár nem, nagyjából ugyanazok az élesztők fogják megerjeszteni - hacsak nem rontottál el valamit nagyon. Spontán erjesztésű cefrének is van néha meglehetős élesztőszaga. Korrekt lepárlás esetén nem megy át az élesztőszag/íz, legfeljebb áthabzással.
Amúgy a grépfrút engem is izgat, de most már a meggyet és főleg a sajmeggyet várom. Milyen lett végül a kihozatalod?
(milyen érdekes, ha ez a megszólítás, igen ritkán kapok választ, pedig szerintem jól kifejezi a lényeget - ugyanaz a fotós és a VWT3 fórumon - jómagam büszkén vallom, hogy... Jézus, már megint elmentem terjengősbe.)
Három gondolat:
1. a grapefruit lefőzetett, miután nem kaptam érdemben választ. Szerintem hibátlan, bár még külön pihentetem a frakciókat és higítva sincs, az előpárlatból és a középpárlatból mintát küldtem GC vizsgálatra, eredmény két hét múlva.
2. pektin-ügyben rengeteget kutattam a neten és azt találtam, hogy Sólyom tanár úr gondolatait ez ügyben - remélhetőleg - kissé meghaladta az idő: a modern pektinbontók kapcsán (Llazyme, mondjuk én Trenolint használtam, eredmény két hét múlva :) ) a gyártó esküszik, hogy semmi észteráz-tulajdonsága nincs a cuccnak. Persze bocs, ha erről már volt szó.
3. nagyon kíváncsi voltam, hogy az élesztő íze/illata valóban megjelenik-e a párlatban és nem. Ez ügyben cukorral kísérleteztem (fúj) amihez ipari mennyiségű élesztőt adtam. A kísérlet leírása itt: http://tinyurl.com/3kfx6ao
A cukor olyan értelemben tartósít, hogy a cukorból keletkező többletalkohol tartósít valójában. Ehhez viszont olyan mértékben kell cukrozni, ami már erősen ront a minőségen. Továbbá jövedékileg is tilos.
Ha van nagyobb fagyasztód, akkor érdemes az első adagokat lefagyasztani, majd mikor beérik az utolsó szem is, akkor kiolvasztani és együtt cefrézni az egészet. Persze ez csak kisebb mennyiségű gyümölcs esetén működik. Nekem meggynél bevált.
Mi meg, ha nem haragszol, váltig hitetlenkedünk, és csak arra tudunk magyarázatként gondolni, hogy az a szilva valószínűleg jól meg volt eredetileg cukrozva. :)
A szabályt erősítő kivétel a nemrég kapott 120 liter cefrém, amiben volt 2 éve (!!!)cefrézett szilva, amire egy éve (!!!) seprőt öntöttek.
Hab a tortán, hogy ez a mennyiség egy 220 literes hordóban volt tárolva, így a hordó csak kb félig volt.
Na, így került hozzám, nem volt büdös, nem volt penészes, tiszta volt mint a tükör, szerintem a seprő konzerválta, aki visszaolvassa a hozzászólásaimat, részletesebbet is megtud, de a lényeg, hogy eddig 50 literből van 7,4 liter 50 tf%-os pálinkám és ráadásul jóízű....
A cseresznye cefrét és más cefrét sem szabad tárolni, 5-10 nap alatt kierjed és rögtön főzzük.
Ha mégsem tudod rögtön kifőzni, csak ebben az esetben kell savazni. 100kg cefrébe 2dl 37%-os akkusavat kell tenni cseresznyénél. Az erjedés elején öntheted bele a savat, de hígítva, tehát a 37%-os savat 10% körülire hígítod és legalább 2 percig kevered. Erjedés alatt a cefrét nem kevergetjük, csak a bundát nyomkodjuk, hogy a cefre fölötti szén dioxid réteget ne sértsük meg és ne kerüljön levegő a cefrébe. Ha már nem termelődik CO2, akkor légmentesen zárjuk, hűvös helyre tesszük és ezzel mindent megtettünk, hogy a cefrénk kibírja a tárolást. Senki nem tudja neked garantálni, hogy ki is fogja bírni, bármikor történhet a hordóban valami, ezért nem lehet megmondani, hogy mennyi ideig lehet így tárolni a cefrét, megismétlem: a kierjedt cefrét rögtön ki kell főzni.
Ha még kérdésed lenne, számtalan apró részletet tudhatsz meg a savazásról a 5148, 6804, 6809, 7858, 8621, 8646, 8796, 8826, 8950, 14739, 14767(árak), 15929, 15938, 20372, 29893 hozzászólásokban. Ha veszed a fáradságot és ezeket elolvasod, akkor felmerülhet benned, hogy mi az a pH mérő, hol kapható stb., ezekről meg a 6808, 6824, 9597, 15506 hozzászólásokban írtam.
Akkor a kisebbik a szomolyai :D én fordítva hittem :) kettő van egymás mellett, az egyiken, ez a nagyobb szemű, gömbölyű már pont egy kicsit túlérett a gyümölcs, úgy gondolom ilyesmi állapotra gondolhattál válaszodban, a másik fán(ezek szerint az lesz a szomolyai, kisebb hosszúkásabb gyümölcs) viszont még csak néhány olyan szem van, amit már szedni lehet, azt még nem is bántottam.
A festőlevű (szomolyai pl.) fajták még most kezdenek érni , ha ÉK-i vagy kicsit korán kezded szedni pálinkának. Ezeket a fajtákat az utolsó pillanatban kell szedni , ekkor fekete, festőlevű, és páratlan ízű. Nekem van az udvaromban egy ilyen nem teljesen szomolyai, de hasonló jegyeket mutató (és kitűnő) fajta, illetve egy szomolyai cserkó is, az még egy pár nappal később lesz jó. Persze a feketedő szemeket most is ki lehet csipkedni, de ha nem szakad egyfolytában az eső ne kapkodj! Csak teljes érettségben! A cseresznyét ha pálinkának szeded általában is érdemes bevárni, hogy sötét legyen szem, persze a romlást nem kell bevárni. A cserkó könnyen romlik. Ha beindult az erjedés, és csökken az intenzitása én le szoktam vinni a pincébe.
Az Érdi bőtermő jó lesz, én már évek óta abból csinálom és jók a tapasztalatok. Június második felétől szedhető, de az sem baj ha hagyod kicsit túlérni. Magas a cukortartalma és a sava is jó, én soha nem savaztam. Élesztő+tápsó, megfelelő hőmérséklet és hajrá! :-)
Simán tud cukor nélkül 10% jó minőségű pálinkát produkálni.
A Sajmeggy tényleg nagy különlegesség, csak sajnos ritka, rendkívül haladatlan a szedése és a kihozatala is kicsi. Éppen ezért annyi az ára amennyi...
Nem, sajnos itt Tatabányán nem lehet... Ma különben is fehérköpenyesek szurkáltak, emiatt egész délután aludtam. Most így frissen ébredve jól megy a hátraszámolás :-)
Én úgy szoktam csinálni ha egyszerre nem sikerül az egésszet becefrézni hogy a később leszedett gyümölcsöt kissebb edényekbe teszem, ott hamarább "felrottyan" és csak utána öntöm a többihez.
Ugyan még kis mennyiséget is kifőző főzdét mindig nem találtam, de azért elkezdtem szedni a cseresznyét szorgalmasan, szár nélkül!
Ha jól sejtem, valami szomolyai fajta lehet, ez az első, de elég sok van rajta, utána következik a másik fa, az kisebb szemű, nem tudom, milyen lehet, van azon is bőven!
Olyan kérdésem volna hozzátok,, hogy ha most elkezdem cefrézni a cseresznyét, akkor az baj, ha majd fokozatosan ahogy a többi fa is érik úgy rakom hozzá a többi fajtát?
Állami erdőben naponta és fejenként saját használatra gombából, vadgyümölcsből és gyógynövényből egyaránt 2kg a megengedett mennyiség. Ennél nagyobb mennyiséghez, ill. magánerdőben a kezelő vagy tulajdonos engedélye szükséges.
Akkor nekem jobban sikerült, 12 kg kézzel szedett galagonyából 4,6dl 40%-os lett.:)Ráadásulesőbenszedtem.Azidénviszontnemnézkijónakagalagonyatermés.
Hát nem tudom pontosan hogy van ez..... Ha magánerdő akkor valszeg a tulaj engedélyével lehet, de a nemzeti parkok, és környékük (kivéve a fokozottan védett területeket) bizonyos limiten belül lehet erdei "mellékterméket" gyűjteni, gombát, vadgyümölcsöt, egyéb bogyókat stb... Gombánál ez 1,5 kg körül van, már amit egy fő egy alkalommal begyüjthet, a többinél fogalmam sincs. A gombánál be is van ez tartva ha nem talál a delikvens többet.... Sajmeggynél ha többet szed az bizony meg is érdemli! Én az "egri fekete" cseresznye természetes elterjedési területén élek. Ennek egyik fajtája a szomolyai cseresznye. Nos vadon felénk nem is ritka a feketére érő, festőlevű vadcserkó, de általában olyan aprószemű, hogy érdemben a sajmeggyel vetekszik!
Ja, így legalább össze tudnád hasonlítani a kétfajta erjesztési módszer eredményeként készült pálinkát! Aztán majd a kóstolás eldönti, hogy melyik ad jobb pálinkát!
Ha esetleg tényleg így csinálod, várom a gyakorlati tapasztalatokat, véleményt! :-)))
Én csináltam egy "magozót" de ez csak akkor tudja kivenni ha már kiforrott. Bá ha meg fúrógépezem, lehet hogy elengedi a magot és én is ki tudom akkor hamarább szedni.Egy próbát meg ér!:)
Az jó, ha kicsit túléretten cefrézed. Bár akkor is sok múlik a fajtán.
Én cefrézés elején kimagozom, szal mag nélkül forr ki.
Az összes mag kb. 5%-át viszont visszateszem a cefrébe és az megy a főzőüstbe.
Így elkerülhető az erjedés alatti nagyobb mennyiségű ciánhidrogén maghéjon keresztüli átdiffundálása a cefrébe, viszont valamennyi magaroma is kerül a pálinkába. Nekem ez így bevált.
Ez Nyírtasról érkezne, és kb 2-3 hét mulva érne szinte feketére.Legalább is ilyen igéretet kaptam. A magozást én tavaly a főzés előtt vettem ki, egy rostával. Most is úgy tervezem.Vagy te is így gondoltad a magozást?
Lehetőleg semennyi ne maradjon rajta, ez elég fontos. Én ajánlanám a magozást is.
Ha javasolhatom inkább a későbbi fajták közül válassz cefrének valót (Érdi bőtermő, Újfehértói fürtös) sokkal aromásabbak, magasabb a beltartalmuk mint a korai fajtáknak, szóval inkább jobbak pálinkának. Valamint a kihozataluk is nagyságrendekkel jobb.
Szedni kell. Átlagosan 1kg 2500 szem, nagyon munkás. Tavaly összesen 10,2kg-ot szedtem, talán 4 napot töltöttem vele, lett belőle 5,6dl 40%-os. Csak mazohistáknak. Az eredmény viszont frenetikus.
Segítségeteket szeretném kérni mert az idén sajmeggyből szeretnék pálinkát főzni csak nem tudom hol lehet beszerezni. Tavaly ittam a brillnek a sajmeggy pálinkájából és nagyon ízlett. Eldöntöttem, hogy kipróbálom saját főzésben. Segítségeteket előre is köszönöm.
Azért én mindenképp javaolnék legalább egy ráborítható "köpenyt" vagy "szoknyát", egyrészt ne hulljon semmi az olajba, másrészt véletlen se lehessen belenyúlni.
Óóóóó ez gyönyörű, csak enyhén szólva luxus vörösrézből készíteni a fürdetőjét....
Amit én le fogok készíteni, annál körben 10 mm-nél nem lesz szélesebb a levegővel érintkező olajfelület.
Számításaim szerint kb 10 liter olaj elegendő lesz hozzá.
A garázsban lévő gáztűzhelyet használom a főzéshez és ha készítek egy nyitott "fürdetőt", akkor két gázégővel is alá tudok gyújtani, aztán ha az olaj eléggé forró, talán az egyik égő takaréklángja is elintézi a hőntartást.
Takarmányhoz kb. 10-20 % cefrét lehet keverni. A kérődzők és esetleg disznók etetésére lehet használni. Értéke ahhoz kevés hogy tartósítani is érdemes legyen.
Talán kezeld úgy, mintha lekvár volna. Még forrón dunsztosüvegekbe és jól lezárni. Esetleg egy csipet szalicilt a tetejére, legalábbis anyám így szokta. Na persze nem a cefrével... :)
Mondjuk inkább, hogy félbevágtam és kikapartam a belsejét. A gerezdek csomagolásának a nagy része a magdeburgi félgömbökkel együtt ment a szemétbe, így lett a 18 kilóból 10. Izé, azt hiszem, ezt hívják rostos dzsúsznak, mér' nem tudok egyszerűbben fogalmazni.
Ö. Ez a tény hogyan korrelál a gyanúsan rövid főerjedéssel?
Pénteken akciós volt a grépfrút a teszkóban, úgyhogy megvettük az összeset, lett tíz liter cefre. Darál, kis pektinbontó, kevés élesztő, sok buborék a kotyogó tetején. Egészen tegnap estig. Ma reggelre úgyszólván semmi (max. 36 óra).
Most mit? Lefőz, cukroz, élesztőt hozzátesz, ráolvas, esetleg föl-, mondjuk Csehovot?
Az érettségi után egy darabig IFA sofőr voltam a VOLÁN TEFU-nál, a gyümölcsökből platónként 5 rekeszt lehetett ellopni feltűnés nélkül, úgyhogy , az orgazdáknak ha azt mondtuk , van 10 plató, tudták, hogy 50 rekesz olcsó gyümi vár gazdára. De azért nem hiszem, hogy ebből SI mértékegység lett.:DDD
"A feleségemmel 2 óra alatt szedtünk egy diszperzites vederrel"
Jézus mária! Ne kínozd magatokat. Várd meg, míg potyogni kezd, vagy megaszalódik. Nylon alá, és rázd le. A plató foka nem tom milyen lesz, de hogy a Brix sokkal jobb, az biztos.
Pergős cserkóról ha tudnál szólj nekem is feltétlenül! Meggyfélékben van olyan, cseribe (tudtommal nincs). A cseresznyét érdemes megvárni, hogy sötétedjen, az olyan fajták feketedjenek. Tehát picit a teljes érésen túl, azonban vigyázni kell, ha esős az idő hamar tönkremegy , ilyenkor ezerrel.... Én fóliát terítek a fa alá, és úgy szedem szár nélkül a feketedő szemeket, inkább akkor van haszna a fóliának, amikor nagyon gebeszkedni kell, ilyenkor már nem vödörbe, hanem a fóliára lepergetve szedem. Vas állványbakot állítok be fullosra, három padlóval, nagyságrendekkel kényelmesebb, hatékonyabb így a szedés mint létráról. Persze ez inkább csak elszántaknak való. Ha egyszerre kevés van le szoktam fagyasztani. Így tutira a legérettebbeket szedem.
Sztem zúzd össze (cefrézd le) egy akkora edénybe, amibe a hétközi szedés még belefér "forrás-szintig". Ebből a két adagból legyen egy edény cefréd, ami egyben elforr.
Tudja valaki, hogy mennyi brix foktól érdemes a cseresznyét leszedni. (természetesen pálinkának:)) Most 13 brix fokos. Az extrakt tartalma 13 plato, ez gőzöm sincs mit jelent a mérőm ebben a mértékegységben mér. Amúgy borzasztó unalmas és szaporátlan szedni:( A feleségemmel 2 óra alatt szedtünk egy diszperzites vederrel. Van valami trükk a szedéséhez? Arra gondolok, hogy érdemes-e megvárni amíg túlérik, és akkor elég csak lerázni? Ha nem egyszerre szedem, mivel legközelebb csak a hét közepén érünk rá akkor most összezúzzam, vagy így tároljam még addig. Előre is köszönöm a válaszokat.
Van valakinek ötlete, hogyan lehetne levadászni 7-8 méter magasságból (vagy magasabbról) cseresznyét valami egyszerű, praktikus megoldással? Létrám maximum 5-6 méterig alkalmas, ráadásul minimális az a rész, amit ha főágnak támasztok, elérek, alumínium álvány brutál drága, így gondoltam, hátha más is kitalált már valami jó szerkezetet, vagy eszközt erre a problémára. Minden ötletet szívesen várok, kivétel a motoros fűrész! :) :) :)
Ha száraz a virág, és nincs mellékillata, (a bodzán kívül) ami attól lehet, hogy a szárítás előtt megrothadt, és úgy lett megszárítva, akkor ne használd fel. Ha csak barnás az a minőségén nem ront. (Persze üzletbe, jobb helyen ilyet nem árulnak)
Én a napon szárítom, lehet tálcán, vagy hasonló eszközön pld. tepsí papírral, gézlappal letakarom, hogy a szél ne fujja szét. Ha reggel kiteszed szárítani, délutánra tökéletesen kiszárad, onnan tudod, hogy a virág mozgatáskor, vagy bármilyen szárítmány zizegő hangot ad, és törékeny akkor tökéletes. A tálcán maradt sárga virágport is szórd a virághoz. Ha zárt helyen szárad, akkor több idő kell hozzá, száraz helyen legyen szárítva.
Persze a virágot a nagyobb száraktól el kell távolítani.
A bárányürmöt abszint készítéshez használják egyik alapanyaga, csak nálunk nem lehet, vagy nehéz beszerezni (pedig elég sok helyen nálunk is vadon terem) sikerült egy kereskedést találni, aki behozatja.
Mindenre nem lehet felkészülni. Vicces kedvű ügyfelek valamit bedobtak a tűzbe és felrobbant a szeszfőzde. Pedig a hivatalos főzdékre nem igazán jellemző.
Ezt a formát nem csak azért találták ki mert szép. Praktikus üstházba építve kevés az esélye a leégésnek. A dupla falu megoldásokat nem erre a fazonra tervezik.
Ne tegyél fel magot, használd a leégés gátlót, fűts óvatosan. Nem lesz vele gondod. És ne verd magad további felesleges kiadásokba.
A sarkosan kialakított üstök elengedhetetlen kelléke a dupla fal, mert az garantáltan oda fog égni nélküle.
A "nyílt rendszernél" arra gondoltam, hogy kilöttyenhet az olaj, felborul a főző, kifolyik, meggyullad. Ezért nem releváns, hogy milyen az olaj, mindegyik meggyulladhat.
Az a helyzet, hogy ha teljesen vágnám a témát nem lenne szükségem a fórumra sem ilyen szempontból.
Ugy gondolom, hogy a fórumok lényege, hogy senkisem vágja a témát mindenből, így a kölcsönös segítség visz előre mindenkit szerintem.
Pontosan arról van szó, hogy nem akarok sok hőközlő térfogatot, csak annyit, amennyi muszáj, egy gömb elég sokat kiszorít egy hengerből, ez pusztán matematika.
Nekem nem tart sokba összedobni egy lemezpalástot, ezért egyelőre biztosan nem kapok bele zárt rendszerbe.
Ezért érdekel az olaj milyensége, az, hogy jár-e veszéllyel a nyílt olajos fűtés, keletkezhet-e tűz, illetve, hogy ilyen hőközlésnél a hőmérséklet csökkentése pl. gondolom nem megy egyik pillanatról a másikra, hiszebn az olaj nehezebben hűl.
Szerintem elég nagy hülyeség, amikor én készítettem szerencsére hamar rátaláltam a fórumra, így megspóroltam sok szívást. Nem hatékony, kétséges hogy le tudod e zavarni a cefrét az egészséges időintervallumon belül, hatalmas energiatöbbletet igényel.
Rengeteg infó van a fórumon a kisnyomású (0,5 bár) főzőberendezés elkészítéséről, működéséről.. Ha sok a hőközlő térfogat , sok olaj kell. 30 literes üstöt nem buli 20 liter olajjal fűteni. Vizes, tulnyomásos üzemmel töltheted a harmadáig vízzel a hőközlő részt, a gőz teszi a dolgát. Számold ki mekkora lesz a nettó hőközlő térfogatod , ha felviszed a cefretöltés szintjéig, (márpedig célszerű, úgy lesz hatékony). Normális hengerített palástba gondolkodj, bár szeretek barkácsolni, de én speciel nem kínlódnék egy hagymakupola szerű külső palásttal. Javaslom olvasgass, keresgess a fórumon, mert úgy tűnik nem teljesen vágod a témát.
Nem mellesleg a weboldalamon a szeszkorrekciók allatt lehet követni a változást. Melegben erősebbnek, hidegben gyengébbnek méreg azonos szesztartalom mellett.
Elképzelésem sincs, hogyan tudnék házilag zárt terű duplafalat csinálni, ezért úgy gondolom, hogy készítek lemezből, laposvas peremezéssel és merevítéssel egy olyat, amibe pontosan beleillik az üstöm gömbje úgy, hogy az üst közepénél körben csupán pár milliméter lesz az a felület, ami párologni fog.
Te nyertél! Úgy látszik túl álmos voltam ahhoz, hogy észrevegyem a hiányosságokat. Tényleg nincs meg! Így, hogy konkrétan megadtad az oldalszámot könnyebb volt megtalálni. :) Ha elküldöd az oldalakat azt megköszönöm!
Mivel a bodza még javában virágzik, ha módoban áll még gyüjteni, akkor kidobhatod.
A száritmány elszineződése nem befolyásolja a minőségét, pusztán esztétikai jelentősége lehet.
Általában gyógy és fűszernövényeket gyüjtök, és szárítok, saját felhasználásra, a Cserhát, Börzsöny találkozásánál lakom, így a beszerzés nem okoz gondot. Ma pipacs szirmot szárítottam, ez kiváló piros szinezőanyag égetett szeszesitalokhoz, teája a köhögést csillapítja. Szárítottam akácvirágot, csalán levelet, kakukkfüvet, feketeürmöt, lilaakácvirágot ennek enyhébb, de parfümösebb az aromája. Remélem holnap eljutok szagosmügét gyüjteni, ezek között több likőr készítéshez szükséges növény is van, folyamatosan szedem, szárítom.
Eddig nem olvastam el a könyvet, mert én snapszmester honlapját és a fórumot olvasom! :) Most megnéztem, a számozott oldalak megvannak mind. Mást nem tudok, hogy kellene lennie. Az utolsó oldal a 157. oldal.
Ha valakit érdekel meg van dr Sólyom Lajos Pálinka főzéskézikönyv kisüzemek számára, ill. Balázs Géza Pálinka, a hungarikum is.
Meg kell vallani, hogy valaki a régi tagok közül adta meg a linket ahonnan le lehetett tölteni ezeket a könyveket, neki jár a dicséret!
Ha kell valakinek ezeket is feltölthetem a hétvégén.
Volt szó a vizes duplikált főzőkről sokat, keress képeket róla. Nem baj ha nagy a víztered, nem töltöd tele, a lényeg hogy a duplikálás felérjen a cefretöltés szintjéig, a gőz teszi majd a dolgát. (Nekem sincs tele a vizes főzőm duplafala). Ehhez persze zárt rendszert kell készíteni, nyomásmérő, túlnyomásszelep, hőmérő, és 0,5 bár üzemi nyomás. A külső palást, és a rézüst összehozása izgalmas. Nyitott rendszer az kínszenvedés, abba ne ölj egy garast se.
Sok keresés után sem kaptam biztos választ azon felmerült kérdésemre, hogy tisztítsam ki nagyapai örökségem réztartályát.
Nagyba kicsiszoltam és vízzel átfőztem kb fél órát, de még néhol zöldes az üst belseje.
Ez maradhat így vagy esetleg valami más segít eltávolítani?
Izgatott vagyok mint egy gyerek, mert a mai vizes teszt nagyon jól sikerült és már alig várom beszerezni a hűtőt, mert az biza tönkrement az 50 év állásba.
Elnézést a hozzászólásért, én régóta gyüjtök, szárítok növényeket, az illatos virágokat célszerű jól zárható műanyag dobozban tárolni. Nem támadják meg a kártevők, molyok, stb. és az aromája is megmarad. Régen valóban vászonzacskókban tárolták, mert nem állt más rendelkezésre. Minden növényt lehet napon szárítani, van amelyiknek a hő, és fény hatására a színe kifakul, vagy besötétedik, de értékéből nem veszít.
Az üstöm gömb alakú, szívesebben csinálnék gömböt formázó edényt, de attól tartok, egyszerűbb a hengeres, bár a forralandó vízmennyiség ezáltal nagyobb lesz...
Azt hiszem eldöntöttem, lesz hegesztenivalóm a hét végén.
Egy kis elméleti tanács azért elkelne a kialakítással kapcsolatban, én úgy gondolom, hogy az edény átmérőjét akkorára állítom be, hogy kb 1 cm-rel haladja meg az üst átmérőjét, így le tudom csökkenteni a párolgást.
Kérdésem lenne még az is, hogy milyen mélyen merüljön el az üst gömbje a forró vízben, elegendő félig, (így a legkevesebb a vízfelület ami a levegővel érintkezik), vagy érjen magasabbra, esetleg a nyakáig?
Tegnap megtörtént a finomítás. kb 20 liter hígított alszeszt raktam fel, ami 83C-foknál és 75 tf%-osan kezdett csepegni. Mivel a cefrének kb harmada seprő, 53%-nál nem engedtem tovább, itt kezdtem el az utópárlat leválasztását. A végeredmény kb 5 liter középpárlat, amit még meg se fokoltam, mert későre járt az idő. Illatát nézve a seprő dominál, nem a szilva, ezt sajnálom, de ilyen a cefre, bár van aki meg ezt szereti. A mai nap, vagy holnap hígítom 50-esre, állítólag a seprőt lejjebb nem szabad vinni mert beopálosodik. Szivem szerint inkább 48-asat csinálnék... A hígításra szerintetek mi a legjobb módszer? Folyamatos kavarás mellett nagyon lassan, ezt tudom, de mennyire lassan? És mit tehetek vele, ha minden lassúság ellenére mégis opálos lesz? Letisztul majd később?
A cefretörténet annyi, hogy a szilvára, ami nem volt penészes, ráöntötték a kb 40 liter seprőt, ez konzerválta ilyen jól..
Most már csak a többi főzésénél a leégést kell megakadályoznom, ami bár nem okozott gondot, de idegesít. Vagy lesúlyozom a szitafeneket, vagy vízfürdőt csinálok valami nagy fazékkal, de még nem találtam ilyet, tizenezer Ft-ért meg valahogy nincs kedvem venni....
Jut eszembe, lakatos a szakmám egyébként, dologoztam is a szakmámban pár évet. A baj csak az, hogy nincs gázhegesztőm otthon, de elvileg 2 mm-es lemezt már ívvel is tudok hegeszteni.... Na most el kell gondolkodjam ezen, hülye vagyok, hogy ez a kézenfekvő dolog nem jutott eszembe eddig...
Régi fórumlakóktól kérdezem, hogy a fórumban van értelmevisszamennimesszire,aholaházilagelkészítettduplafalúsításatéma?
...akitől ezeket "ollóztad", valamit tudhatott az eperfőzésről, mert szó szerint úgy van, ahogy írtad...nekem a negyedik felöntésem át is habzott a vége felé, úgyhogy a cefrefőzést is érdemes kicsit szolídabban (kisebb lángon) végezni...azért, ha jól csinálod ( és jó anyagod volt) az eredmény kárpótol...
Szerintem a sárgarézből kioldódó cink csak akkor okoz problémát, ha belejut a kifolyó párlatba. A deflegmátorból a flegma viszont visszafolyik a cefrébe, azaz nem jut ki vele a cink. Úgyhogy szerintem a sárgaréz üstfedél, deflegmátor nem okoz egészségügyi problémát, legfeljebb kilyukad. A páracső eső része és a hűtő ne legyen sárgarézből.
A könyv elég szerény színvonalat képvisel a témában , ahogy írod : lazábban, hígabban az információ nem véletlenül áll halmokban a könyvesboltokban,viszont amikből ollózták ,és a végén hivatkoznak is rá, a dr,Sólyom, vagy a Pischl-ős azok meg nem is találhatók a polcokon.
Mi lehet az oka ki tudja ??...
Bőven elég ha ezekből meríthetünk,no meg a fórum címben szerényen meghúzódó, minden feltűnést kerülő honlapról , mint fő műről nem is beszélve !
a kiindulás
a pép
a mag
ugyanaz mint a nabitié, a hsz - ei között meg lehet találni jó képet, és magyarázatot, de ha kell készíthetek a zúzóról közelebbi képeket, és felrakom.
nagyon forr...
itt még csak ennyi a vákuum, de fel ment az 200cm-re is
a vákuumos gyűjtőedény (a bennelevővel higítottam a barackot, csak hogy az se vesszen kárba)
lehetet volna élesebb is.
Az az alátámasztásként szolgál
