> Esetleg tudsz valami irodalmat is ajánlani ami ezzel a témával bővebben foglalkozik?
Nem egészen vagyok tisztában, hogy te mit értesz "ezen a témán". Én most magyar személynévtant fogok érteni. Az alábbi helyen van a Veszprémi Egyetem névelmélet-etimológia tantárgyának ajánlott tankönyvlistája: <http://www.vein.hu/public_stuff/oik/tematikak/tematikak/2004-05-2/MN6312B.html>. Innen Kálmán Béla művét érdemes beszerezni, mert viszonylag sokmindent tartalmaz és népszerűsítő nyelvezetű. Kiss Lajos művét szinte "dobják" az ember után, és bár ez a helynevekkel foglalkozik, de a személynevek esetén is használható, mivel Mo.-n a településnevek jelentős része személynévi eredetű. A Ladó-Bíró elérhető on-line itt: <http://www.origo.hu/utonevtar/>. A Hajdú tudományosabb jellegű, és nem is annyira egy konkrét név "megfejtésében" segít, hanem az öntevékenységhez szükséges alapok elsajátításához; ezen kívül kitekintést ad a tágabb világba. Sokan forgatják itt a Kázmért (nekem nincs meg), ez hasznos lehet, de általános tapasztalat, hogy csak a magyar etimológiájú nevek vannak benne (sőt még ott sincs más etimológia, ahol pedig alternatív magyarázat is van).
Kedves Mezőbándi ! Az a valami ami Koroncón átfolyik a Sokorói-Bakony-ér. Legalábbis az itt http://www.terkepcentrum.hu/index.asp?tid=24633 látottak szerint. A céklát én is szeretem, lehet hogy ez is rokoni kapcsolatokra utal a koroncóiak és koroncziak között :-))))
Koroncón átfolyik valami, de meg nem tudnám mondani, hogy mi a neve. Szerintem nem Koroncó. (Egyébként Koroncó gazdag régészeti lelőhely is. És a koroncói céklánál nincs finomabb.)
Tisztelt Lvt ! Köszönöm hogy bekapcsolódtál és értékes információval gazdagítodtad ez irányu kutatásaimat. Amit írsz ezeddig a legvalószínűbb. Esetleg tudsz valami irodalmat is ajánlani ami ezzel a témával bővebben foglalkozik?
ad Koronczi: Én a nevet nem kötném a Koroncó falunévhez, ugyanis az ó kiesését nehezen lehetne indokolni.
Valószínűbb, hogy egy régi személynévről lehet szó, amelynek végén az -i vagy a név része, vagy az -é birtokjel folytatója. Megemlíteném itt, hogy ezt a nevet én Kurunczi formájában ismerem.
Az alapnév tehát egy Koronc(i) ~ Kurunc(i) személynév lehet. Ennek etimologizálásához talán jó alapot az a Koroncó helynév etimológiája. Ez utóbbi egyik megfejtése a kálizok mongol nevére, a *qorumsi-re alapoz. Úgy vélem a Koronc(i) ~ Kurunc(i) név ennek a népnévnek a személynévi továbbélése.
Mint minden ilyen jellegű személynév, ez a név is a káliz területen _kívül_ keletkezett: az illető kálizsága csak így lehetett a megkülönböztető névadásra akot adható bélyeg. Ezen túlmenően minden ilyen direkt kapcsolat a kálizok beolvadása előtt állhatott fent, tehát a valószínűen felkutatható ősök esetén már ennek semmi nyoma.
Igen most már én is rájöttem, már mint hogy koroncó folyó nincs is talán sehol. Valószinűleg kénytelen leszek Ragyolcon kutatni tovább. Tehát ez a koroncó - koronczi összecsengés valószinüleg véletlen lehet. Megpróbálom megkeresni a karancs szó feltételes eredetét. Köszi !
(a füleki weblap zavaros fogalmazásától kicsit eltévedtem, így már nem nagyon merem állítani, hogy van arrafelé Ragyolcnál Koroncó folyó... de azt sem, hogy a Győr megyei falunál volna)
Hm, és a Győr megyei Koroncón egy Koronczinak sincs telefonja... Salgótarjánban (Karancs~) viszont soknak... és egy másik tömörülés is van, nagyjából Zalában.
A Koroncó név és a káliz nép gyakori együtt emlegetése is inkább a Karancs-változat felé visz el engem, hiszen tudtommal a többi kisebb népek is jellemzően arrafelé telepedtek le (kunok, jászok, stb...), nem pedig Győrnél.
A koroncó folyó Koroncónál folyik. Sajnos nem voltam elég világos. Tehát nem azt akartam írni hogy Ragyolcon van ez a folyó, hanem Koroncónál. Lehet hogy a koroncziak koroncóról jöttek Ragyolcra ezért nevezhették őket koroncóinak majd koronczinak. Persze én abszolút amatőr vagyok és lehet hogy ez egy nagy marhaság. Tehát ha valaki tud erről valamit nagyon megköszönném.
Nem tudom ott élnek e Koroncziak de a felvidéken konkrétan Ragyolc községben rengeteg a Koronczi vezetéknév. Egyébként én is csak ezen a vonalon tudtam elindulni. Ott van egy Koroncó nevű folyó is. Egyes helységnév magyarázatok szerint "Koroncó pedig a káliz nép településhelye..." Ezt tudtam kideríteni. De köszönöm.
Kedves LvT, köszönöm a részletes tájékoztatást, sokat okultam belőle.
Remélem, hogy inkább a csirketartás, mint a butaság volt az alapja őseim ragadványnevének, bár, tulajdonképpen mindegy :-D Végülis, az ő eszességük/butaságuk már nem sokban hat ki ránk. Mindenesetre annyira voltak ügyesek, hogy túlélték a nehéz időket, különben nem lennék itt :-D
A középkori városokban gyakori probléma volt a tűz, ezért pl. a városrészek közt lehettek olyan akadályok, amelyek a tűz terjedését voltak hivatva meggátolni. Az illető talán ilyen 'tűzgát' mellett lakott.
> Kíváncsi vagyok arra is, hogy Jászberényben a Csirke család nevének eredete mi lehet. Miért nevezhettek el valakit a csirkéről??? Azt még értem, hogy a divatos Farkas név családnévvé alakult sok helyütt, de hogy pont a csirke.... Tippek?
Márpedig ez a családnév a csirke 'fiatal tyúk' köznévből jó. Az ilyen neveket a ragadványnevek közé sorolják, és a ragadványnevek (amelyek még a mai falvakban is keletkeznek) egy jelentős része éppen nem hízelgő. Az elnevezés konkrét alapja kideríthetetlen, lehet bármi, ami a csirkékkel összefüggésbe hozható: testi tulajdonság (pl. kis fej), jellembeli tulajdonság (pl. félénkség, butaság), de akár tulajdon is (pl. sok csirkét tartott). A nevet eredetileg egy személy kapta a környezetétől, és hazsnálat közben "megkopott", azaz idővel elvesztette kellemetlen mellékzöngéjét, és az elnevezett családtagról a családra is átörökítődött.
Kálmán Béla többek közt e név kapcsán említi meg, hogy az ilyen kellemetlen hangzású családnevek (mint a csirke-n kívül, pl. a Cudar ~ Czudar, Ördög ~ Eördögh, Pogány, Tolvaj ~ Tholway stb.) felülreprezentáltak a nemesek közt. Ennek oka az, hogy a nemesek közt nagyobb jelentősége volt az örökítésnek, és emiatt korábban megszilárdultak a vezetéknevek. Így amikor a hagyományos egyelemű névadás megszűnt, és felváltotta a keresztyén, ill. kételemű gyakorlat, és ezáltal megritkultak a ragadványnévi eredetű nevek, így újra kellemetlen csengésük lett egyeseknek, akkor a nemesek közt ezek a nevek nehezebben cserélődtek le újabbakra. Gondolom a jászberényi Csirkék is a jász kiváltságok könnyebb igazolhatósága miatt tartották meg a nevüket.
ad Hilóczki: Hylov ~ Hýľov (< hýľ 'pirók' madárnév) település több is van cseh és szlovák területen, nemcsak m. Hilyó ~ szlk. Hýľov. Az ezekből keletkező Hylovský ~ Hýľovsky lakosnevek adhatnak magyarosodott Hilóc(z)ki alakot (a szláv -ovsky a magyarban rendre -ócki lesz, kivéve a nagyon friss átvételeket).
Valyó: Vlsz. megegyezik a van ige való melléknévi igenevével, tehát egyfajta, a csecsemő túlélését kívánó óvónév lehetett eredetileg, mint a Levente (történetileg korrektebb formában Levedi ~ Liünti < 'lev(ő)'). Kisebb valószínűvéggel az ismeretlen eredetű régi Vajó személynév íráshibás változata.
Droppa: Vlsz. összeratozhat a Droba személy- és családnévvel, amely cseh-szlovák, és a drobný 'apró, kicsiny' melléknévvel függ össze. A hangzóközi b > p változás (és a két p írása) talán a német környezet következménye.
Solc: Egyetértek az elhangzottakkal (< cseh-szlovák Šolc < német Schol(t)z(e) ~ Schul(t)z(e) < német schultheiß 'soltész').
Paluska: A Paluška nem ritka szlovák-cseh vezetéknév, és bízvást összetertozik a lengyel területen gyakoribb Paluch vezetéknévvel, ez utóbbi nőnemű változataként. tehát ún anyanévvel lehet dolgunk (azaz a család nevét egy meghatározó női családtag személyneve adta). A Paluch-ban az -(u)ch személynévképző, a pal- alapnév pedig 'bot, pálca; dorong, bunkó'-ra utalhat (vö. kicsinyített szlk. palica 'bot, pálca', ill. szlk. paluška 'Macrotyphula spp, bunkósgomba')
Peti vs. Bédi, Bödi: A dolgot azt dönti el, hogy a Bédi, Bödi alakok mellé lehet-e tendenciát állítani, vagy esetlegesek. Addig, amíg ilyen mintázat fel nem merül, célszerűbb a Peti-t eredetinek vélni.
Elírás nehezen jöhetne szóba, hiszen két mássalhangzó is egyszerre változik (ez max. úgy lehetne, ha egy zöngés helyett félzöngés msh.-kat ejtő német nyelvjárást beszélőt lehetne bevonni a képbe). Ha már e két név összetartozásában biztos vagy, akkor a névcsere inkább jön szóba (és itt a hasonló hangzás lehet, hogy csak véletlen).
A Bédi, Bödi nevet nem vonnám össze a Béldi-vel, ui. az él rendszerint hosszú nyílt e-vé vonódik össze, és ezzel nem "fér össze " a zárt -eből levezethető, ö-t tartalmazó Bödi. Ezzel szemben a Bédi, Bödi beleillik a Bed, Bede, Bedő, Bedőcs stb. névsorba, amely egy régi személynévi bokor és a Benedek név rövidüléséhez köthető (korábban volt a 299-300-as hozzászólásokban).
A Béldi családnév egyszerű lakosnév: egy Béld nevű helyre való, onnan elszármazott személyt, családot jelöl. (Volt Béld a korponai járásban, gondolom, ezért kérdezted. Ennek ellenére az összefüggést nem tartom valószínűnek.)
> A fentiekről szeretném megkérdezni véleményeteket-gondolataitokat, legfőképpen azért, mert mint tudjátok én nem nyelvészettel foglalkozom, így egyrészt a szakszavak "kínaiul hatnak", másrészt pedig úm."minősíteni" sem tudom a cikket. "Minősítés" alatt azt értem, hogy nem tudom eldönteni mennyire "hiteles" a cikk, mennyire fogadható el ez a magyarázat a nyelvtudomány mai állása szerint.
A cikk "hiteles", azaz lege artis érveléssel valószerűt állít. Azt, hogy igaza van-e, azt nem tudom, mert az érveinek az értékeléséhez az enyéménél több altajisztikai ismeret szükséges. Ami ennek ellenére felvethető: az mindenesetre kérdéses, hogy hogyan lehetne egy mandzsu-tunguz eredetű törzsnév egy nyugati-török (ill. ezáltal magyar) törzs neve, akkor, amikor a keleti-török törzsek éppen csak megjelentek a térségben. Illetve, ha ez így van, akkor ennek valami maradványa csak kellett volna maradnia a dél-orosz pusztán is: tehát elkellene a mandzsu-tunguz beri szó törzsnévi, helynévi használatára egy-két adat más _török_ környezetből is. (De ez a probléma áthidalható, nem teszi az etimológiát eleve elfogadhatatlanná.)
Igen, a név azon román eredetű nevek közé tartozik, ahol az eredeti néven rom. -ul határozott névelő van, és ez a magyarban egy automatikus hangtani folyamatnak köszönhetően -uly-já lágyult (vö. Raduly ~ Radu). Így alapja a rom. ursu 'medve' közszó, ill. az ebből keletkezett Ursu(l) személynév.
Holicsek: Szlovák név, amely a holý 'kopasz, tar' melléknévből ered az -íček (< -ík + -ek) kicsinyítőképző-bokorral a Pivovar által a 2530-asban említett lépésekkel: holý + -ík > Holík + -ek > Holíček.
(1) Egy Bachmann(-ing, -sdorf stb.) 'tkp. patak mellett lakók (falva stb.)' német helynévből képzett szláv (szlovák?) lakosnév;
(2) Egy Bachmann 'tkp. patak mellett lakó' nevű család elszlávosodott (szlovákosodott ?), és ennek során a családnév egy etimológiailag tartalmatlan, "szlávosító" végződést vett fel.
