Mivel a tengelyt 2 fogásból tudom elkészíteni ezért a menete a következő volt: Adott az előgyártmány 20mm átmérőjű köracél (olcsó bili acél) 150mm hosszú pontosabban 152 a ráhagyás miatt... Az első felfogásnál 40mm-t hagytam kilógni a tokmányból (3 pofás) majd 40mm hosszan az átmérőt 19mm-re szedtem. Ezután 30mm hosszan 17mm-re itt nem volt gond... Végig 17 lett, majd 10mm en leszedtem az átmérőt 10mm-re. Ezután ki fogtam az anyagot a tokmányból megfordítottam és a már említett módon 5mm-et hagytam kilógnj, oldaztam, központot fúrtam, majd a már elkészített 10mm hosszon 10mm-es átmérőnél fogtam meg a tokmánnyal és a másik oldalról támasztottam meg a csúccsal. Ez után a ,,maradék" 110mm-t kellett volna 17mm átmérőjűre szedni csak ugye bár itt már benne volt az a 0,4mm különbség.
Az én tudásomhoz talán még túl komoly is ez a gép... Igazából az a baj, hogy rengeteg helyen lehet hiba, mert eléggé sokat állt amikor vásároltuk és a főhajótőműben is csattog valami (nem törött fogas kerék hanem a motorhoz ér hozzá valamilyen lemez) ezt leszámítva oda bent minden tökéletesen működik viszont a szánokon volt vakrosda is bőven... A szegnyereg teljesen be volt ragadva + csapágyat is kellett benne cserélni. Ezeket mind itthon különösebb hozzá értés nélkül oldottuk meg. Lehet rá férne egy szakszerű szervizelés is a gépre. Minden esetre szét nézek még a szegnyereg környékén meg megpróbálkozok a gyorsacél késsel is.
A jelen esetben jobb megoldás lett volna ha a csúcsfuratot akkor fúrod amikor kifogtad az anyagot megfelelő hosszra és azt már nem mozdítod az esztergálás során.Lehet hogy a szegnyerget el kell állítani{jelen esetben magad felé húzni} az elállítás mértékét legjobban mérőórával lehet követni.Van egy egyszerű megoldás a kúpozás beállítására,a forgócsúcs szárának azon oldalára papír csíkot kell tenni ,amelyik oldalról el akarod nyomni.
Sok ötletem nincsen . Még lehetne felverődés vagy beszorult forgács a csúcs és a szegnyereg kúp csatlakozásánál . Ez látszik , félretolja a csúcs az anyagot ha megszorítod a szegnyereg csúccsal az anyagot .
Rákerestem ,komoly gépnek látszik , Még egy éles gyorsacél késsel próbálkoznék esetleg megtámasztás nélkül .
A késválasztás ,és a késelhelyezési szög is sokat számít .
Azt azért hozzáteszem hogy én sem vagyok gyakorló esztergályos , csak érdekes a problémád .
Központ furatot természetesen fúrtam. Úgy szoktam, hogy a tokmányból úgy 5mm-re hagyom kilógni az anyagot és úgy leoldalazom és ezután fúrok központ furatot, mert ha jól tudom így lesz a legpontosabb. Ebben az estben is így jártam el.
Igen meg volt! A lapka frissen lett cserélve. Amit viszont elfelejtettem említeni és fontos lehet, hogy a csúcsnál 17,45mm volt míg a tokmánynál már 17mm. Nem tudom, hogy az anyag mit és mennyiben befolyásol de sima bili acélról van szó és a leglasabb előtolási sebességnél lehetett észlelni, hogy 0,1mm-es fogás mélységgel a darab csúccsal megtámasztott részénél alig keletkezett leválasztott forgács míg a tokmánynál már a megszokott alakú és vastagságú keletkezett azt leszámítva, hogy a kiindulási ponttól már 0,4mm-el többet szedett...
Segítséget szeretnék kérni egy olyan ügyben, hogy rendelkezem egy Shenyang SK360-as esztergával amin a minap egy hosszabb 160mm-es tengelyt kíséreltem meg elkészíteni... A kiindulási méret az 20mm volt és ezt a 20mm-t 80mm hosszon 17mm-re szerettem volna szedni. Eddig nem is volt gond ám az első próbálkozás után kiderült, hogy az egész kúpos lett és a két végpontja között 0,4mm az eltérés. A szegnyereg nem volt eltolva szóval nem igazán tudtam mire vélni az ilyen mértékű eltérést... 1-2 éve kezdem el esztergálgatni hobbi szinten, mert megtetszett a gépgyártástechnikusi szakon ott viszont nem foglalkoztunk behatóan az esztergák működésével, beállításával szóval ilyen téren bőven vannak hiányosságaim.
Megnéztem, 1,5 kW-s 1440 1/min. Valami mókolás van, mert az eredeti tengely simán átjön a csapágyfedélen, a képeiden meg mintha csapágy lenne a fedélben. Estére lefényképezem neked az eredeti kialakítást.
Hogy ez milyen, azt nem tudom, ebben nem tudok segíteni, meg kell nézzed személyesen.
Azt tudom, hogy az enyémen a toldás tuti, és kívül esik a házon, mégpedig azért, mert leszerelésével a gép percek alatt átalakítható bakköszörűnek, ha megvan hozzá az eredeti kővédő ház összes alkatrésze. Ezért annyira kilóg a motor tengelye, hogy még a követ is fel lehet rá fogatni. És igen, bazi vastag a tengely, legalábbis ami a házból kilóg. Ha megnézed a fotóidat, ott van a váll, és a négy furat a motorház homlokán. Oda kell felfogatni a kővédő házat. Szerintem ez is lecsavarós/hosszabbítós, mint az enyém.
A teljesítményt nem tudom az enyémen, meg kéne nézni, de eléggé el van ásva. A barátom hasonlóan nagy méretű gépén is 1,5kW a motor. Ezek a motorok egész napos kínzásra vannak építve, emiatt akkora nagy dögök. Ha melegedne is a folyamatos terheléstől, legyen benne sok fém, legyen emiatt nagy a termikus időállandó, legyen felület kívül, ami kihűti. Gondold el: ebben nincs légáramlás, ez teljesen zárt motor.
Apám fémcsiszoló volt, az a munka nagyon megkínozza a motort, de túl nagy teljesítmény nem kell hozzá, mert kézből nyomod a melót. De azért volt, hogy a nem egészen arra való 2,5kW-os motor simán leégett a kezei között.
Nem értem! Azt mondjátok, hogy a villanymotor tengelye eredetileg rövid és csak rá van csavarva ez a hosszú tengely? Kívül ennek nem látszik nyoma, igaz ha pontos az illesztés, az adott fényviszonyok mellett nem láthattam a kosztól. Esetleg dupla csapágyas és a szélső csapágyon belül van a toldás? Nem tartom valószínűnek, hogy a forgórészen ilyen vastag tengely menjen keresztül. Az eredeti tulaj is 1,5kW-ot emlegetett telefonban, ezt én hitetlenkedve fogadtam, mert van két másik bakköszörűm, sokkal kisebb átmérőjű hengeres motorházzal és azok 3,6kW-sak?! Én ezt a mérete miatt még 7,5kW-nak is el tudnám képzelni, de akkora teljesítmény meg miért kellene egy köszörűnek? A teljesítményt a rendelkezésemre álló kismegszakítók miatt kérdezem. Ez is ~1440/min. fordulatú, mint az ilyen nagy méretű bakköszörűk? Nagyon foglalkoztat a dolog, köszönöm, ha felvilágosítotok!
A példa érthető bár szerintem a számoknál inkább azt kéne mondani hogy ha készre munkáló fogást akarsz venni akkor pontosabban be tudod állítani a méretet mivel egy osztásnyi elfordítása a mozgató orsónak feleakkora fogást vesz, így a végső méretet könnyebben pontosabban be lehet állítani, mert kvázi az osztásaid feleződtek az elfordítás miatt.
Ha régi képeket megnézel, szinte sose áll merőlegesen a késszán, és nem azért mert éppen kúpot esztergálnak.
rferi szépen leírta a lényeget.
Csak két számpélda (ezt szokták felhozni az esztergályos tankönyvek is):
Ha a késszán 30°-ban áll, akkor pontosan kétszeresére növelted az eszterga pontosságát: egy adott értékkel elmozdítva a késszánt éppen feleannyit fog befele mozdulni a kés. Tehát, ha 1mm mozgatsz előre a késszánon, akkor az 0.5mm-es fogást jelent, vagyis az átmérő 1mm-rel fog csökkennni.
Ha pedig 60°-ban áll, akkor tengelyirányban mozdul el fele annyit a kés. Ez homlokfelületek (vállak) méretre munkálásakor jön jól.
2.
Okos enged alapon a ricniző követi a recét.
De azért nem mindig sikerül tökéletesen, néha fele-méretű recézés lesz. Ilyenkor, ha tovább szorítod a recézőt, általában valamelyik árokba beletalál és akkor azt mélyíti ki tovább.
Elforgatott késszánnal a paláston úgy esztergálunk, hogy a szánt mozgatjuk, nem a késszánt. Előtolásnál amúgy is azt viszi a gép, tehát semmi extra nincs.
A késszánnal viszont ilyenkor lehet finom fogásokat venni, finomabbat, mint a keresztszánnal, mivel a szögbeállás miatt kisebbet mozdul befelé/kifelé a kés ugyanakkora tekerésre.
Ha pedig pontos értéknyi fogást akarunk venni, akkor a keresztszán nóniuszát továbbra is lehet értelmezni és használni.
Külön eset, amikor menetet esztergálunk. Erre létezik egy elterjedt módszer, amikor a késszán megfelelő szögű beforgatásával a menetvágáskor csak a késszánnal vesznek fogást, és emiatt a menetvágó késnek csak az egyik éle vág mindig. Ez szebb menetprofilt képezhet, és kevésbé is terhel.
Szeretnék kérdezni esztergályozással kapcsolatban (kezdő amatőr vagyok):
1. youtube videókat nézegetve, sok helyen azt látom, hogy a kés-szán el van forgatva kb. 45 fokba, és így esztergálnak nem kúpot, hanem sima átmérőt, furatot,stb. Én eddig az összes gépműhelyben azt láttam, hogy a kés-szán párhuzamosra van állítva a hossz-szánnal. így ugye pontosan lehet finoman fogást venni,a kés-szán nóniusza szerint. viszont, ha el van állítva szögbe, akkor ugye a nóniusz már használhatatlan. A kérdés az lenne, miért csinálják így? Főleg amerikai videókon látom.
2. recézéssel kapcsolatos kérdés: Ha jól láttam, senki sem foglalkozik a recézendő anyag átmérőjével, hanem csak simám nekimegy az anyagnak a recézővel.
Az nem világos, hogy ha a recézendő anyag kerülete, nem egész számú többszöröse a recéző kés "fogtávolságának", akkor hogy nem "nyalja el" a recézést?
Megnézve recézett munkadarabokat, szép körkörös a recézés, nem látni megcsúszást, rece ugrást.
Jobban megnézve lehet, rferinek van igaza, a tengely utólag van felcsavarva. Az eredeti nincs ilyen vastag, talán 25mm lehet. Estére ezt is meg tudom otthon nézni.
Ez egy EVIG gép, 1,1 vagy 1,5 kW-s. Otthon meg tudom nézni, ha pontosan kell. Eredetileg kúpos + menetes a tengely vége, felfűző tárcsák vannak hozzá. Valószínű, hogy kicserélték benne a tengelyt.
Volt ilyen hosszú tengelyes gép, többféle gyártásban is, nekem is van egy ettől kicsit különböző. Ezek kifejezetten fémcsiszoló/polírozó gépek.
Némelyiken a hosszú tengely toldásként van fenn, gyárilag, nem mókolva. Azokról elvileg le lehet venni, mert a motortengelyre simán csak fel van csavarva.
Ez egy házilag átalakított, valami úton-módon tengelytoldott bakköszörű vagy gyárilag létezett ilyen? Hány kW-os? Állítólag valami fékdob felújító használta, most egy nagy filckorong van rajt. Lenne lehetőségem megvásárolni, de én elsősorban köszörűként szeretném használni, de jelen állapotában a tengelye is vastag (nem tudtam megmérni) nem csak hosszú.