Régóta adós vagyok ezzel a bejegyzéssel magamnak, mert a növényvédelemmel foglalkozó postok közül már csak ez hiányzik. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs olyan betegség, amivel nem foglalkoztam, de a leggyakrabban előforduló problémákra már válasz található a blogon. A[...] Bővebben!Tovább »
Jól mondja a szomszédod, én is úgy csinálom. Nálunk eddig száraz idő volt, még nem permeteztem de a jövő hétre esőket mondanak, meglesz az első Ridomil Gold MZ permetezés. Ez kontakt és felszívódó egyben.
Hétvégén beszélgettem az egyik szomszédommal. Azt mondja: ő már az elő permetezét is csak felszívódó szerekkel végzi. Most a legintezívebb a hajtásnövekedés, szinte naponta bújnak elő az új levelek, amik nem kapnak megfelelő védelmet a kontakt szerektől.
Természetesen, ebben az esetben is fonotos, hogy csak a megfelelő mennyiségű növényvédőszert, a legoptimálisabb időben juttasuk ki, tehát, nem arról volna szó, hogy ész nélkül "locsoljuk" a lombot.
Én is ebben gondolkodom, a veteményes fölé gondoltam kifeszíteni a rasscher hálót. Az lenne a kérdésem, hogy mit gondolsz elég szimplán,vagy duplán kéne kifeszíteni,hogy elegendő árnyékoló hatása legyen?
Ez nem peronoszpóra. Az először fehér foltként jelenik meg a levelek fonákján, majd "olajos" folt észlelhető a levelek színén, amelyek helyén a levél később elhal.
Súlyos fertőzés esetén az egész lombozat és a még éretlen vesszők is leszáradnak.
Hasonló témában szeretnék tanácsot kérni.Kedden este permeteztem Tihovit Jet-el, a gubacsatka tevékenységének a nyomait már akkor láttam gondoltam 2 legyet 1 csapásra, előtte a szőlő nem kapott lemosó permetezést.Az előbb néztem ki a szőlőbe(csütörtök, péntek szakadt az eső) és égy tűnt, hogy az atkaterjedést nem sikerült megállítani:
A másik szintén aggasztó dolog, hogy a leveleken kis sárga pontok jelentek, meg és félek, hogy a pereonoszpóra jelei, viszont, lehet akár napégetés is:
Déli domboldalon van a kertem, tavaly augusztusban olyan forróság volt nálunk, amellett hogy a fű kiégett, paradicsom, paprika, tökök megégtek, a szőlő alsó levelei is elszáradtak. Lézeres hőmérővel méregettem, a föld 60 fokos volt a tűző napon, sugárzott mint a vasaló. De 70 cm magasan a fürtök is 45 fokosak voltak.
Ha majd jönnek az őrült melegek drótokat fogok kihúzni a lugasok tetején keresztben és felteszem rá a rashel hálót. 50 m hosszú 1m széles tekercsekben van, a szőlősorok közötti részen fogom kifeszíteni, a szőlő fefett nem lesz, így nem nő bele mert akkor egy szétszedhetetlen dzsungel lenne.
Ez a jövő, szerintem előbb-utóbb fognak még mások is ilyen hálót venni.
Lehet hogy napégés történt anyukád szőlőjében és azt nézte peronoszpórának. A napon levő paprikákon, paradicsomokon nem jelentkeztek hasonló tünetek ugyanakkor?
Pedig van ilyen, az én kertemben is előfordult. A szomszéd nem nagyon foglalkozik a saját szőlőjével, mindig onnan jön a fertőzés. Jellemző módon a kert túlsó végében levő szőlő meg szokta úszni. Eddig én sem csináltam lemosó permetezést, anyukámék sem, lehet ezért indul be ilyen gyorsan. Idén viszont okulva az eddigiekből, a saját kertemben volt lemosózás.
Mondjuk édesanyámékét nem láttam, csak telefonban mondta, szóval nem biztos, hogy peronoszpóra, de az szokott lenni. Most jött be a pára, ez gondolom megkönnyíti a terjedését.
Nehezen tudom elképzelni, hogy a peronoszpóra 1 nap alatt ellepi a szőlőt.
Tünetek?
10-15 cm hajtásméret elött nem nagyon védekezünk peronoszpóra ellen.A peronoszpórának van egy fejlődési ciklusa, amihez többszöri csapadék és párás meleg levegő kell.
Atkakártételt jobban el tudok képzelni ebben az időszakban.
Ezt én is meg tudom erősíteni. A kérdéssel kapcsolatos első bejegyzésemben nem csak a vessző vastagságáról írtam, hanem arról is, hogy a hajtás 3-4 m volt a második év végére.
"Igazán nagyra becsülöm az idős emberek többévtizedes tapasztalatait. Mindazonáltal kiváncsi lennék egy szőlőtermesztésre szakosodott agrármérnök véleményére is " az ahány évszer két szem, annyiszor tíz év" elméletről."
Az én véleményem a szőlő kezdeti fejlődésének idején történő metszésről az, hogy nem 2 szemre metszük a szőlőt sablon szerint, hanem erőállapottól függően kezdjük meg a tőke kialakítását.
Ritka eset az, hogy egy frissen telepített ültetvényben minden elültetett fiatal tőke azonos erősséggel hajt, tehát metszeni is mindegyiket másképp kell.
Az idős embereknek igazuk lehetett abban, hogy a régi derékfájdító művelésmódok idején ezt a megoldást alkalmazták a gyalogszőlőben vagy a bakművelésű tőkék között, hiszen ezzel a módszerrel nagy hibát nem követhettek el, a tőke kialakításához is megfelelő volt és a tőkéket is nehéz volt túlterhelni.
A házikerti lugasművelésnél, kordonművelésnél, ernyőművelésnél stb. azonban ezek az elvek már nem érvényesülnek.
A gyökérzet fejlesztésének legegyszerűbb módja viszont az, hogy a szőlő hajtásait nem csonkázzuk, hanem hagyjuk nőni, hiszen a lombozat mérete, határozza meg a gyökérzet nagyságát.
Csakhogy a két szemre visszametszett szőlő második évben nem 30-50 centis hajtásokat hoz, hanem 3 métereseket ha nem tetőzném le, tehát fejlődik a gyökér is. Én így neveltem és bevált, de nem állítom hogy másképp nem lehet.
Öt szemet meghagyva is a felső két vessző lesz erős, alatta három satnya.
Teljesen logikus amit írsz amellett, hogy ráadásul saját tapasztalatból fakad. Én egyedül azt gondolom másképp, hogy a második évben is 2 szemre visszametszett szőlő nem feltétlenül marad bonsai. Tud hozni akár 1 méteres vesszőt is ha ereje és a körülmények engedik sőt, láttam már másfél méteres irsai meg kékfrankos vesszőket is. Akkor marad csak bonsaj ha annyit bír a gyökérzet... Ha tehát nagyon akar nőni, akkor fog. Ha nagyon nem akkar, akkor pedig úgysem fog :)
Nincs okod, hogy elnézést kérj, viszont a RAMBO által leírtakkal értek egyet. Leírásában benne van az a ráció a lombozat és a gyökérzet összefüggéséről, amit az előzőekben hiányoltam.
Tavasszal nagyon szeretek a szőlőben dolgozni. Szinte minden munkát el tudunk egy nap alatt végezni, és a nap végén olyan elégedettséggel lehet végignézni a vágón, amit csak a jól elvégzett, tisztességes munka ad. Megindult a nedvkeringés Támrendszer javítása Az[...] Bővebben!Tovább »
Én ezzel nem értek egyet. Az első évben OK a két szemre visszavágás, a második évben hagyhatsz 5 szemet, a harmadik évben szintén, de akkor már a vezetőszál magasságában kell elvágni, a negyedik évtől pedig ki lehet alakítani a tőkét.
Személyes tapasztalataim szerint ezt csak akkor nem lehet így megcsinálni, ha annyira szélsőségesen aszályos év van, mint a tavaly előtt, mert akkor alig fejlődik a növény.
Azt gondolom, hogy ha folyton nagyon visszametszed, akkor a növény bolond lenne két, egyenként harminc-ötven centis hajtáshoz erős gyökeret fejleszteni. A tápanyagot ugyan a gyökér veszi fel, de a levélben készül el, ami onnan visszaáramolva erősíti a teljes növényt. Tehát szerintem a bonsai készítésnek semmi értelme, ha nő a szőlő, mert van elég csapadék, hagyni kell.
Szóval:a második évben 5 hajtást kell engedni, lesz egy kis bokor, amiből a legerősebb szálat kell meghagyni a harmadik évben.
Az első három évben viszont tényleg ne teremjen, arra semmi szükség.
Visszaolvasva a válaszomat tényleg az "jöhetet le" belőle, hogy provokatívnak tekintettem valamit. :) Nem így történt és hogy így tűnt azért elnézést kérek!
Visszakanyarodva a kérdésre, jelen tudásom szerint a szőlőt nem azért szokták a 4. vagy sokszor az 5. évig visszavágni ami a föld fölött történik és látható, hanem pont ami a föld alatt történik és nem látható. Egy 2-3 éves növénynek a gyökérzete általában még alkalmatlan arra, hogy normális lombozatot vagy termést kineveljen. Nem képes még a szükséges mennyiségben és ütemben gyűjteni a tápanyagot. Épp ezért ha túl hamar terheljük (hagyjuk nőni vagy teremni), akkor a kisgyermekként fizikai munkát végző emberkéhez hasonlóan, egész életre nyomot hagy az egészségén és esetleg az életkorában is meglátszik majd. Természetesen az sincs kizárva, hogy egy egészséges növény az évek alatt lerúgja magáról ezt a nyomot és fölfejlődik azokhoz, akiket erős gyökérzettel hagytak elindulni. De talán biztosabb plusz egy évet adni neki az elején és nem kockáztatni.
Én azt gondolom, hogy a tavalyi iszonyatos aszály azért rendesen rákényszerítette a fiatal szőlőket, hogy brutális gyökérzetet fejlesszenek a túléléshez. Talán ez az oka, hogy idén úgy hajtanak, hogy hetente kell visszavágni.
