Sziasztok, Sajnos nincs idom vegigolvasni a topikot, ugyhogy kerdezek egy olyat amit biztos mar ezerszer megtargyalatok:)
Passziv hazat epitek (15kwh/nm/ev energia igenye alatt). Telen a hoforras egy vizteres pellet kandallo lesz. A friss levegot kintrol kellene szivni.
Ehhez pontosan milyen kemeny kell? Nekem tobb helyen egy dupla csoves megoldast magyaraztak. Ennek mik a pontos parameterei? Milyen vastag? Kell-e ra meg kivulrol valami szigeteles? Hol lehet ezt beszerzeni? A fodemet fogjuk betonozni jovo heten es ennek az elokesziteset surgosen meg kellene csinalni. Habhazrol van szo, van-e itt valami specialis tuzvedelmi szempont? Koszi w.
Nem csak a gáznál előírás, hanem minden olyan kéménynél, ahol olyan készülék van rákötve, aminél kondenzáció várható, alacsony füstgázhőmérséklettel dolgozik. (pl faelgázosító kazán). Minél jobb hatásfokot akarnak elérni a cserépkályhákkal, kandallókkal, annál alacsonyabb lesz azok füstgázhőmérséklete, nem lehet kapni száraz fát, ami tüzelésre alkalmas, mindenki spórolni akar, korán lezárja a kazánt, vagy a cserépkályhát, ezáltal egyre valószínűbb a kéményben a kondenzáció --> kátrányosodás. Jelenleg nem lehet a kereskedelemben olyan kisméretű tömör téglát kapni, aminek érvényes minősítése lenne égéstermék elvezetéshez, ergo bélelni kell.
Most egy vízteres cserépkályhával fűtünk, az is elbír a teljes ház kifűtésével. Télen napi 2x kell rakni, ilyenkor nem ideális, mert nem lehet folyamatosan meleg. (ki bírná ki a lakásban? :) )
1. Ez az eljárás egy gázengedélyes tervet feltételez. Ha nincs csinálni kell mert a gázszolgáltató, ha egyszer ellenőriz úgyis elkap és plombálja az órát. 2. Engedélyezni nem fogják a nyílt égésterű átfolyóst a konyhába ... semmilyen nyílt égésterűt nem engednek elhelyezni a lakásban (vagy csak igen erős megkötésekkel). 3. Bár innentől kezdve már érdektelen, de bele kéne nézni a kürtőbe ... bélelt-e, milyen magas a kürtő, pl.: ha csak DN 100 a béléscső akkor problémás lenne a dolog. Ha nem bélelt akkor meg úgyis béleltetni fogják. Az sem olcsó. 4. Ha már ilyet akarsz, hagyd a kéményt és tegyél be egy zárt égésterű vízmelegítőt koncentrikus fali szettel, ha azt meg nem lehet, akkor szétválasztott rendszerrel a régi kürtőben.
A guglin keress rá a zárt égésterű vízmelegítő -re találsz eleget. Esetleg vegyél egy kombi kazánt, jó lesz még ha a parapetes konvektorokat le akarod cserélni (gondolom azok vannak). Árban nincs akkora különbség.
Szvsz lehetne, kérdés, hogy az építési hatóság engedi-e? Ha ők belemennek akkor is csak megfelelő minőségű belső vakolattal ajánlott. Olcsóbb még az acélbéléses kémény is, mint az említett samottcsöves rendszerek.
Miért kellene? Nem a vita kedvéért, de nekünk egy régi ZC18 Fég kazánunk van (17,5kW papíron), és simán kífűti/fűtötte a házat, ami 115nm. A falak 40cm tömör tégla, ezen van 8cm Nikecell. Fölfelé 20cm üveggyapot a szigetelés.
Most egy vízteres cserépkályha üzemel inkább, a gáz az ára miatt átment tartalékba. A gázkazán akkor is simán kifűtötte a házat, amikor a Nikecell nem volt még rajta.
A kazán 24 vagy 25 kW-os. A falakat már leszigeteltük. Jövőre még a tetőt kell szigetelni és akkor talán már nem lesz vele több gond. (Egy ideig).
A kazán elhelyezésével viszont még variál a párom. Szerinte lehet hogy jobb lenne, ha építenénk egy kazánházat közvetlenül a ház mellé. nem is tudom, de lassan lépni kell, mert október végén jön a szerelő.
Köszi a választ tényleg segítettél. most már egy kicsit világosabb. Kérdéseidre a válasz, hétvégi ház volt az eredeti besorolás és később lett családi háznak minősítve. A ház két szintes (plussz a pince), és összesen 85 m2 az alapterülete.
Igazad van, azt nem írtam, hogy a kazán már megvan. Egy négytagos öntöttvas kazánt javasolt a fűtésszerelő, és ehhez kell kéményt csinálnunk.
Hogy ne kelljen építési engedélyt kérned a legegyszerűbb megoldás egy hőszigetelt, szerelt fémkémény beállítása. Természetesen saválló acél belső béléscsővel és alumínium, vagy saválló borítással. A kémény belső átmérője legyen minimum akkora, mint a kazán füstcsöve, a magassággal nem lesz gond (mivel a pincéből indul). Az elhúzás lehet több, mint 2 méter, de akkor már szigetelned kell a füstcsövet és ellenőrzési, tisztítási lehetőségét is meg kell oldanod, és a kéménymagasságnak legalább 2szer akkorának kell lenni, mint a füstcső, füstcsatorna hossza.
A Meidinger tárcsára gondolsz, de azt csak úgy nem teheted bele, csak akkor, ha a kémény ki van bélelve.
Tényleg nem is értem, hogy azt az íves fedkövet miért kell rátenni a kéményre! A gáztüzelés égésterméke 1-2 év alatt szétmarja, ha pedig szilárd tüzelést kötsz rá az rögtön bekormozza, rosszabb esetben kátrányosítja a kéményfejet. Arról nem is beszélve, hogyha olyan irányból fúj a szél az az ív olyan szépen megvezeti, hogy gyönyörűen visszanyomja az égésterméket.
Igen, itt nincs egyben az alsó tisztítóajtó a kondenzedénnyel, mint a Schiedelnél, de akkor is meg kell venned, hiszen akkor mi lesz a kéményed alja? Csak azt a kis elvezető csövet levághatod, eltömítheted!
Nagyon sok érdekes dolgot és hozzászólást olvastam itt a fórumon a kéményekkel kapcsolatban, azonban az én problémámra nem találtam megoldást és választ. Ezért is fordulok hozzátok, hátha tud nekem valaki segíteni. A problémám a következő: Néhány éve költöztünk be egy átminősített családi házba, és most szeretnénk a fűtést rendesen megcsináltatni. (Eddig egy gázkonvektorral és egy villanykonvektorral fűtöttünk.) Most egy vegyes tüzelésű kazánnal ellátott központi fűtést tervezünk. Az lenne a kérdésem, hogy ehhez milyen kéményt kell kialakítanunk és kell-e engedélyeztetni? Valamint, a kazánt a pincébe terveztük, de mivel nagyon pici a ház, ezért eléggé helyszűkében vagyunk és a kazánt a kéménytől el kell hoznunk. Meg tudnátok mondani, hogy milyen messze lehet max. tenni a kazánt a kéménytől? (Valamit hallottam, hogy 2 méternél nem lehet messzebb, és a kazán és kémény közötti összekötőben nem lehet két könyöknél több.) Tudtok erről pontosabb infót adni?
Köszönöm a tippet. A kéményen nincs felső tisztítónyílás, csak alul van. Vagyis akkor csak seprő mester tudná ellenőrizni, ugye?
Benéztem ismét tükörrel az alsó ajtón, és a füstcsövön is van egy lecsavarozható lemez, ahol a bekötésnél is be lehet tekinteni a csőbe. Egyik helyen sincs szurkos learkódás, matt port láttam, látszott az ég is, nem láttam eltömődést vagy szűkülést.
Akkor már csak azt kell tisztázni, hogy a felső szakaszon is minden rendben van-e, nincs-e kátrány. Tulajdonképpen a kéménytűz lehetősége miatt érdekelt. Seprők már voltak idén, de csak alul néztek be, a tetőre nem mentek fel.
Szilárd tüzeléshez nem kell. Sőt zárd is el a kondenzlukat (nehogy a kátrány eláztassa a faladat) Ha esetlegesen kondenzálódik, akkor időnként szivaccsal eltávolítod a a kondenzedényből a kátrányt (gumikesztyűben, mert marha büdös és nem is jön le a bőrödről)
Egy öntöttvas kályhát szeretnék rákötni, kiegészítő fűtésnek. Azért kérdezem, mert most kellene lerakni a vezetéket neki az alapozáskor, ha be kell vezetni a lefolyóba.
Mivel a kátrányosodás általában fentről indul lefelé, a legegyszerűbb, hogyha a felső tisztítóajtót kiveszed és megnézed. Ha matt, akkor kormos, ha pedig olyan mintha szurokkal lenne leöntve, akkor kátrányos. Ha a felső ajtónál nem kátrányos, akkor biztos, hogy lejjebb sem az.
"Kisméretû tömör tégla méret:25 x 12 x 6,5" ha a mi kéményünk egy sora úgy néz ki hogy két tégla hosszában egymás mellett és közte egy tégla széltében akkor ugye az 50x50cm a belseje meg elméletileg 25x25 minusz vakolat , akkor ez milyen méretű kéménynek számít ? (arra vagyok kíváncsi amit a fűtőberendezés gyártói írnak 150-es, 200-as stb.) ?
Ha a pícinyke ujjad használod, kicsit megsimized, nyomkodod, akkor a kátrány egy ragadós trutyinak fog tünni, a korom meg egy purózus, nemragadó, kenhető ( kisköltségvetésű indiánfilmek, "Gojkó Mitics-csel a főszerepben" nélkülözhetetlen kelléke szerű anyag, melyet gyermekkorodban tuti az arcodra kented ha "Winettout" szerettél volna játszani. :::)))
