> [Grecsó] Talán pontosabban: úgy tudja, hogy a neve "görögöt" jelent.
Ez így valóban pontosabb, akarom mondani csak így lehet pontos, mert a görög eredet hangtani okok miatt kizárható. A név lehet:
- olasz, ahol is a Grecio 'görög'-re Agosta környékéről van pl. ragadványnévi adatom; vagy - szláv, ahol is a Grek ~ Grk 'görög férfi' palatalizálódott--kicsinyített alakjaira, mint a nyugati szláv Greč, Grečo, keleti szláv Grečucha, Grečuchin, déli szláv Grčo, van példa.
Ennek a topiknak a 1313-as hozzászólásában - lám, pont ma egy éve :) - más kapcsán példaként hoztam a Heves megyei Levéltár kiadásában megjelent török kori adóösszeírásokat (az 1548-as és 1556-os összeírások, meg még van egy évre, de most nem tudom melyik) Heves és Külső-Szolnok vármegyére vonatkozóan.
Abban nemcsak Naghy szerepel ezzel a kettős pontozású (nevezhetjük umlautnak?) y betűvel, hanem a Kys alak is fellelhető vele.
Hasonló, k utáni előforfulásra emlékszem a Közép-zempléni tót atyámfiaknál Rudabányácska anyakönyveiben.(~ky alakokban, melyet sokáig a szláv -kij formával azonosítottam)
Ez alapján a "nem ejtendő egyben az előzővel", "nem kerül összevonásra az előző", - amúgy kettős betűkben szereplő n, g, stb. - betűkkel", nos ez az egész szerintem alaposabb körültekintést érdemel, mintsem kijelentsük, hogy ....
Biztos van valamilyen dolgozat, tanulmány e témában. Akár a neten is.
A francián kívül még a spanyolban is van kettőspont használat, igen ritka ugyan, de létezik.
Pl. a cigüeńa (ejtsd: sziguenya), ami azt jelent: gólya. Ha a gue maradna, akkor szigényának kellene ejteni, mert a magyar szinkron-irodalommal ellentétben a spanyol nevekben a gue vagy gui nem, soha nem ejtendő gve vagy gva alakban. Tehát a dél-amerikai sorozatok Miguel-jei nem ejthetők migvel-nek vagy ami rosszann, Mihel-nek, csakis Migel-nek! :-D
"Feltehetően az Árpád-ház korában létesült, de a tatárdúlás során elpusztult a település. A jászok letelepedése után épült fel ismét, római katolikus egyháza 1332-ben már állt. A város nevét 1357-ben említette először írás, Beren alakban, ami valószínűleg honfoglalás kori törzsi vagy kabar név."
Igazad lehet a "Bereni"-ben... Nagyon is :-)
Legalábbis nagyon logikusnak tűnik!
Talán nem is a redemptio-hoz köthető a név, hanem annál sokkal ősibb!!!
Manapság is egyes nyelvekben létezik a két pontos jelölés? És jól értelmezem azt jelenti, hogy nem kerül összevonásra az előtte lévő betűvel? Majd ilyen szempontból is megnézem az anyakönyveket, mert volt a Berényin kívül más név is aminek a végén y volt két ponttal a tetején!
Szerintem a két pont a betű fölött akkor is azt jelentette, amit ma (sok nyelvben): azt a betűt külön kell ejteni, nem egy kettősbetű második fele. Vagyis ebben az esetben nem "Berény", hanem Beréni a kiejtés. Esetleg Berényi.
Családfakutatás fórumból copyzom ezt a szakaszt be: "...észrevettem egy új írásmódot: Bereny! És a fura az benne, hogy nincs i, nincs ékezet, hanem az ipszilon mindkét szárán egy-egy pont található. Ezzel kapcsolatban tud valaki valamit? Egyáltalán van ennek jelentősége?! Még más neveknél is találtam ipszilon végződésűeknél ilyen fajta két pontos jelölést... Van ennek jelentősége? Valamelyőtök találkozott már hasonlóval??!!"
csak azt szerettem volna kideríteni hová mutat a családnevem(népnév,földrajzi név stb.) nem pedig őseim kilétét
Értem én, de így mégiscsak az aktuális családneved keresed, ami lehet nem egyezik az eredetivel (s nem tudod, hogy az egy elírás miatt nem más eredményt ad-e)
Önmagában nem sokat mond a név, hiszen a latin, de görög eredetű Philadelph(i)us 'testvéri szeretet' személynévből képzett birtokos Philadelph(i)i apanévvel van dolgunk. A XVI-XVIII. sz.-ban szerte Európában dívott a humanisták, ill. művelt polgárosult környezetben -- közt latin nevek felvétele (vö. Fábry ~ Fabri < faber 'kovács', Skultéty ~ Sculteti < scultetus 'soltész' stb.). Ez tehát elmossa az eredetet. (Latinos alapról -i végű apanevek csak az olaszoknák keletkeztet "természetesen", pl. Ferrari).
A Philadelph(i)us pedig egyrészt II. Ptolemaiosz mellékneve (aki egyiptomizálódva a húgát vette feleségül, innen a név), másrészt Philadelphia egy város neve az Újszövetségben (Jel 3,7-13). Ez utóbbi indokolja a keresztyén használatát a béketűrő hit allegóriájaként, vö. (Károli) "[Jel 3,7] A Filadelfiabeli gyülekezet angyalának is írd meg: [...] [10] Mivel megtartottad az én béketűrésre intő beszédemet, én is megtartalak téged a megpróbáltatás idején, a mely az egész világra eljő, hogy megpróbálja e föld lakosait"
Kedves milyennincs! A következtetéseket én is csak ideiglenesnek tekintem. Valóban itt a szabi és megyek is Ragyolcra. A kassai levéltáron még eddig nem gondolkodtam. Még csak annyit, hogy ezen a topikon valóban csak azt szerettem volna kideríteni hová mutat a családnevem(népnév,földrajzi név stb.) nem pedig őseim kilétét. Persze a kettő annyira osszefonódig hogy ez valószinűleg külön-külön nem fog menni. Köszönöm!
Maradjunk abban, hogy amíg nem tudod, hogy a jelenlegi Koronczi és a biztos származásnak tekintett ragyolci Kurinczy (korabeli kézírásos forrással, tehát hitelesnek elfogadhatóan dokumentált) előfordulás között van-e kapcsolat (ugyanaz-e a család? Ha igen, mikor történt a betű/hangváltás? Egy személynél történt, vagy egy generációnál? Elírás-e ez egy személynél, ami megmaradt a leszármazottaiban, avagy a betű/hang váltástól kezdve a változás a testvéreket tekintve is, a család valamennyi leszármazási ágán végigkövethető változás-e), addig ne meditáljál, mert prekoncepcióhoz vezethet.
Tessék elmenni a Kassai Állami Levéltárba helyben, s megkérdezni, van-e ott mikrofilmen felvétel az anyakönyvről. A mormonok az egész világon sokfelé megtették azt, a mit nálunk is. Ha mégsincs, a ragyolci látogatást nem érdemes halogatni. (Itt a nyár, szabi, stb.)
Tisztelt Lvt ! Erre csak azt tudom mondani újfent hogy abszolút amatőr vagyok e területen ellenben Veled kinek szaktudása előtt csak fejet hajtani lehet. Tehát akkor maradjunk annyiban hogy esetleg a koronc népnévből lett a Koronci ? És akkor ne hozzuk kapcsolatba Koroncó helységnévvel ? Kimerítő válaszodat nagyon köszönöm!
Koroncó Koronc(z)-ként való leírása lehet műtermék, azaz tollhiba, anakronizmus stb. eredménye is.
Az első találat nyelve latin, a szöveg mégis magyarul van: ez tehát nem az eredeti, hanem fordítás, és a településnév formája a fordító -- esetleg hiányos, de mindenképpen a csn.-ek kialakulása utáni -- ismereteit tükrözik. (N.B. Ezt a dokumentumot akkor is kiadja a MOL, ha Koronczo-ra keresel, de akkor Koronczo írásmóddal!!!)
A második találat is egy latin szöveghez tett utólagos, a szöveg kiadásakori magyra megjegyzés: a XIV. sz.-ban, amikor a latin szöveg datálódik, még világosan ot volt a hozzó -ó a név végén, vö. Kurumzow írás, melynek feltételezett ejvése: /kurumszou/ (ou kettőshangzóval) vagy /kurumszó/ (hosszú -ó-val).
A negyedik találat, amit te nem idéztél pedig egy Koroncz formájú családnév az 1715-ös összeírásból a zama vm.-beli Szabar/Zalaszaborból. Ez a Koroncz pedig éppen az a népnévi eredetű személynév (is) lehet, amiből képzett apanév lehet a Kurunczi/y < Kuruncé.
Tehát csak egy biztos adat van: a harmadik Koroncz (Győr m.). Ez pedig önmagában szvsz. kevés ahhoz, hogy biztosra vegyük, hogy ilyen alakban személynévi használatba léphetett (és nem pedig műtermékről van szó). Ugyanakkor a MOL-ban Koronczo-ra keresve több de Koronczo nevű személyre van találat.
A képbe kicsit még a Koronczai név is bezavarhat, meglehetős (inkább talán közép-dunántúli) elterjedtséggel... ez viszont valószínűbben eredhet a Koroncó helynévből (?).
Időközben ezt találtam a Magyar Országos Levéltárban. Keresett szó "Koroncz" Kelt: 1482-04-13 Kiadó: KOLOZSMONOSTORI KONVENT Régi jelzet: Q 333 / 1534 138 Fennmaradási forma: Protokollum Nyelv: Latin Regeszta: A kolozsmonostori konvent elõtt Koroncz-i Nagy (magnus) Domokos Chycho-i várnagy - a Koroncz itt helységnévre utal --------------------------------------------------------------------------------------------------------------- An. Ch. 1389. Capituli Iaurinen. super medietate possessionis Nagy Szan Cott. Iaur. vendita fassionales.
Kurumzow; most Koroncz h. Gyõr Vármegyében Sokoro allyai Járásban, tartozik a’ Gyõri Püspöki Megyéhez. – - tehát Koroncz helység létezett -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Koronc: Földesúri szántó (vetőköbölben) művelése robotban. – Széna és kappan-adó. – Fa-fuvarozás, szőlőszedés. Csókakői uradalom. (Fejér m.): Szent Eőrsebet – Moor – Bodaik – Csurgo – Zámoly – Patka – Iggar – Keresztes – Bokod – Vajall – Ark – Puszta Vám – Puszta Nána – Gerencsér – Szent Giőrg vára – Szent Kereszt – Sárkány – Kis Velegh – Nagy Velegh – Tarnok – Kőrös – Sered – Orond – Gant – Apasztagh – Szent Borbálya – Nék – Saágh – Kisfalud – Kerek Szent Thamas – Ikkriny (Győr m.) – Koroncz (Győr m.) - egy újabb bizonyíték ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- Ebből kifolyólag csak arra tudok következtetni hogy erre a helységnévre utal a Koronczi, tehát az onnan elszármazottat nevezhették így. Még talán annyit hogy a Sokoró-ér Koroncónál folyik tehát talán Kurumzow-Koroncz-Koroncó egy és ugyanaz.
Kedves mindenki ! Tehát megpróbálom tisztázni a dolgokat. Előre bocsájtanám abszolút-kezdő-amatőr vagyok, elnézést ha néha rosszul következtetek. A nagyapám ragyolci ez biztos. Én most Kassán élek és még nem jutottam el Ragyolc plébániájába hogy utána nézzek meddig lehet követni a családfámat. Ide azért tévedtem hátha valamit ki tudok deríteni magáról a koronczi név eredetéről. Ez mennyire sikerült összefoglalom. Ha a koroncó helységnévből indulunk ki és most LvT -t idézném:"...megfejtése a kálizok mongol nevére, a *qorumsi-re alapoz. Úgy vélem a Koronc(i) ~ Kurunc(i) név ennek a népnévnek a személynévi továbbélése." Ez az egyik feltevés. Most kiderült lehet hogy Kurinc helységnévből is keletkezhetett. /Esetleg a Kurinc nem lehet szintén káliz eredetű/ Az 1715.-évi összeírásban szerepel Kurinczy Ragyolcról valamint Koronczi Zalában, Koronczy szintén Zalában. Ellenben Kurunczi csak 1956-ban tűnik fel a levéltár dokumentumaiban. Tehát lehet egyszerü anyakönyvi elírás is a kurunczi forma. Tehát az "(itt. az általánosból az egyedihez tartó)"/Milyennincs-2591/ kutatással csak azt akartam kideríteni létezett e egyszerre a két forma (koronczi,kurunczi). Ha sok marhaságot hordottam volt össze elnézést. Várom hozzászólásaitokat.
Kedves LvT,milyennics ! Az 1715. évi összeírásban szerepel egy Joannes Koronczi mégpedig :Zsid, Zsid, Alsó-, Felső-, Alsózsid, Felsőzsid, Zala, Zala Tehát szerintem kizárható a kurinczy formával való kapcsolat. Pivovar a 2574-es hozzászólásában említi "... és egy másik tömörülés is van, nagyjából Zalában" lehet hogy ezen a vonalon kellene elindulni. Egyébként nagyon köszönöm a hasznos információkat, kezd egyre izgalmasabbá válni a kutatás. Még egyszer köszönöm minden hozzászólónak.
A Valyó ~ Való és a Va(l)lyon ~ Vagyon nevek közt nincs más összefüggés, minthogy azonos alapról, a létigéből képezték őket. Az óvónevek a nevek egy speciális rétegét képezik: az egyik -- kisebbik -- csoportjuk azt a tényt szövegi le, hogy a csemcsmő létezik, él, lélegzik: ez tkp. átmenet a kívánságnevek felé (mert egyben azt a kívánságot is kifejezik, hogy a létezés, élet, lélegzés megmaradjon, azaz a csecsemő nem halljon meg). A másik, jellemzőbb csoport szemantikaileg ezzel ellentétes: vagy azt fejezi ki, hogy az illető nem él (pl. Nemvagy, Nemvaló(d), Nemél; török er. Balmaz 'nincs'), vagy azt, hogy halálán van (pl. Mavagy 'ma van, de holnapra már meghal', Halál(d)), vagy azt, hogy sérült, beteg, nyomorék (pl. Szemét). Ezek arra szolgáltak, hogy a csecsemőre leselkedő ártó szellemeket megtévesszék, ill. irányítsák. Az ilyen nevek a korabeli vallásos hiedelmekhez kapcsolódó névkincs részét képezik. (A példák Kálmán Békától vannak.)
A Va(l)lyon ~ Vagyon azért nem sorolható ide, mert látható, hogy a fenti óvónevekben az adott ige "legegyszerűbb" alakja áll, így a létige esetén az E/2 vagy az él ige esetén pedig az E/3. Egyebekben pedig nem a csupasz ige, hanem képzett, névszói alak áll, pl. melléknévi igenév, mint a Nemvaló esetén.
A Va(l)lyon ~ Vagyon név esetén tehát csak két megoldás maradt (nem tudom már korábban, mint írtam ;))
1) Szavajárási név, vagyis egy olyan emberről van szó, aki feltünően gyakran használta a (régebben valyon ~ vagyon alakkal rendelkező) vajon kötőszót.
2) A főnevesedett vagyon 'tulajdon' szóról van szó, a név tehát társadalmi állapotot fejezni ke, az illető vagyonos volt (ilyen pl. a Vagyos 'vagyonos' név is). Ez a név úgy kerülhet a Valyó ~ Való névvel "egy kalap alá", ha kívánságnévi származást tulajdonítunk neki: tehét nem utólag ragadt egy már vagyonos emberre, hanem egy olyan szülői kívánságot tükröz, hogy a gyermek felnőve vagyonos legyen. Azonban ez nem vallásos, éppen ellenkezőleg nagyon is földi kívánság, így a két motiváció mégis eléggé eltér egymástól.
Az 1. és 2. közül az 1. a valószínűbb, mert ehhez a jelentéshez kapcsolódik a ly ~ j-s tőváltozat, az utóbbihoz pedig a gy-s. Nem nagyon tudok arról, hogy a máig családnévként fennmaradt személynevek kialakulásának korában lett volna példa eltérő tőmegoszlásra.
> Elképzelhető tehát a Bédi/Bödi --> Peti névcsere is.
Ezzel azonban vigyázni kell, mivel a név alapvető jellemzője a megkülönböztetés. Emiatt a ritkáról a gyakori való névváltás nehezen indokolható (ha, mint írtad, arrafelé gyakori a Peti név).
Lehet, emlékszel még a Vallyon, Vajjon polémiára. Ott azt hiszem a gy-ly hangváltás volt az, ami már nem késztetett engem további firtatásra. (túl azon, persze, hogy meg kell keresni az anyakönyvekben a legkorábban ismert írott alakot, s csak azt lehet, kell vizsgálat tárgyává tenni)
Mennyire lehet a Vallyon névnek köze a most felmerült Valyó névhez. Most itt a van, az előbbinél pedig a vagyon merült fel, mint értelmezés. Azaz lehet-e az "egyfajta, a csecsemő túlélését kívánó óvónév lehetett eredetileg"?
Látod LvT, nem is láttam, hogy az nem Kurunczi (csak beemeltem, s aláhúztam, mintegy forrás az o-u kérdésre), pedig. Köszi a pontosítást. Röstel(het)tem volna magam. Végülis csak jó forrás, mert elvezetett a valószínűsítetted megoldáshoz.
Az, hogy a milyennincs által a 2581-esben felidézett Kurunczy mégsem Kurunczy, hanem Kurinczy, felveti azt a lehetőséget, hogy tényleg ez utóbbi az eredeti alak és ebből hangrendi illeszkedéssel lett Kurunczi/y, majd nyílással Koronczi/y.
Ebben az esetben viszont megfontolandó a Rimaszombat mellet lévő Kurinc (Kurinec) falu (vö. <http://www.mapquest.co.uk>), mint -i melléknévképzős lakosnév (pl. egy valamikori 1715 előtti Kurinecről Ragyolcra költözéssel, mint a névadás alapjául szolgáló forgatókönyvvel).
