Ezekkel is vigyázni kell, hogy XY "feltalálta" ezt meg azt. A legtöbb ilyen mondat nettó hülyeség, mert nagyon ritka, hogy valami előzmény nélkül történik (l. pl. Edison feltalálta az izzólámpát.)
Egyébként tanulságos végigmenni ezen a 10 nagy Magyar találmányon.
Először is, ebből 6 nem idehaza született, nem magyar cégek profitáltak belőle :(.
A maradék 4:
- Helikopter: Inkább hagyjuk ki. Asbóth Oszkár egész konkrétan egy szélhámos volt, nem talált ki semmit. Az országhatáron túl nem is jegyzik a nevét.
- Karburátor: Ez is fura egy kicsit. Mi úgy tartjuk, hogy Bánki-Csonka találta fel A karburátort, külföldön meg úgy, hogy ők is csináltak egy karburátort.
- Transzformátor: Na, ez kilóg a sorból, mert ZBD hármas - bár természetesen nem találta fel a transzformátort - de olyan dolgot ért el, ami mérföldkő volt a villamosításban.
- Fogyasztásmérő: Itt is sok ember dolgozott az ügyön, de jogosan lehetünk büszkék Bláthy Ottóra.
Ne öljétek egymást. Ez egy esztergályos fórum volt- van, talán lesz is.
Békéljetek meg. Tudomásul kell venni, hogy szegény ország voltunk, vagyunk, leszünk.
Mindig valamelyik nagy testvér szólt bele az életünkbe. Lásd: a Lakihegyi Adó nem lehetett magasabb az Eiffel toronynál. Továbbá Ikarus, Csepel autó, Orion. Csak néhány példa.
Pedig szép sikereink voltak. Az angol vasút a Ganz Ábrahám által öntött kéregöntésű kerekeken gördült.
Láttam egykoron az általunk gyártott és az arab emírségekhez készült álomvonatot.
Így aki érvényesülni akart, kénytelen volt gazdag országokban munkálkodni.
Egyrészt én soha nem állítottam, hogy a világ iparának élvonalába tartoztunk volna valaha, de széles műveltségedet tekintve tudhatod, hogy amerikát az európai bevándorlók építették, úgy tokkal, vonóval.
Ezek után annyit kérek, áruld el mi az iskolai végzettséged?
"Ha sejtésed lenne róla, nem mondanál ilyesmit. [...] nem voltunk mi lemaradva kicsit sem a világ körforgásától."
Egy nagy frászt nem voltunk lemaradva. A háború előtt egy feudális agrárország voltunk. Nyomában se voltunk az német, angol, amerikai iparnak. Nem csak összvolumenében, de még per capita sem.
Ennek megfelelően nem volt sehol se az oktatás, a magyar irodalom stb. az angolhoz/némethez képest.
Valóban volt pár jó szakemberünk, pár jó gyárunk, pár jó termékünk, amit akár nyugaton is el lehetett adni. De épen azért nagy szám, és éppen lehetünk ezekre büszkék, mert amúgy an bloc a béka segge alatt voltunk iparilag (és mondom: soha nem voltunk felette).
Aki arról mesél, hogy a világ élvonalába tartozott bármikor is az iparunk, az álmodozik.
"Visszatérve az esztergára, ha nincs a késszánon nóniusz"
Én még nem láttam olyan esztergát, aminek a késszánján nóniusz van. Ami a késszánon van, az nem nóniusz.
Szóval ezzel a mondattal arra próbáltam finoman utalni, hogy, ha valaki ilyen nagy mellénnyel oktat ki másokat ("Viszont ha ismernétek is hogy miről szól az esztergálás....."), akkor legalább az elnevezésekkel legyen tisztában.
"Én úgy tudom hogy ha a nóniusz"
Maradjunk annyiban, hogy skála
"0.02-os, akkor azt átmérőben értelmezzük, mélységben a fele."
Van ilyen is és van olyan is. Az enyémen az fogást mutatja, és azt hiszem, hogy messze ez a gyakoribb.
"Miért akarsz te esztergán mikronra dolgozni?"
Nem akarok, szerintem senki se akar. Te hozakodtál elő ezzel a mikronnal. Én éppen arra hoztam példákat, hogy egyáltalán nem csak a mikronos tartományban van ezeknek technikáknak értelme.
De mondok egy konkrét példát. Ha az "esztergapadomon" (idézőjelbe tettem, mert neked, komoly embernek ez nem esztergapad) egy 10mm-es csapot akarok megmunkálni h8 tűréssel (+0-22µm), ez már több, mint rizikós művelet, ha a keresztszánnal veszem a fogást, az elfordított késszános technikával viszont magabiztosan el lehet érni ezt a pontosságot, akár még a h7-et is (+0-15µm),
És ez így van a "német" is az "angol" iskola szerint is.
Ha sejtésed lenne róla, nem mondanál ilyesmit. A nagyapám a 40-es években a Csepel- ben tanult, majd dolgozott. Szinte az összes tanára, mestere sváb származású volt. A magyar gépgyártást nem a szakértelem hiánya, hanem a hiánygazdaság, és a szocialista igénytelenség züllesztette le. Sajnos már nem tudok mutatni olyan kiadványokat amik az 1900-as évek elején voltak közforgalomban, de nem voltunk mi lemaradva kicsit sem a világ körforgásától. Csak aztán mindig rossz oldalra húzódtak nagyjaink.
Visszatérve az esztergára, ha nincs a késszánon nóniusz, akkor a szán elforgatásával mihez képest is lesz pontosabb a fogás?
Én úgy tudom hogy ha a nóniusz 0.02-os, akkor azt átmérőben értelmezzük, mélységben a fele.
"....(ezt szokták felhozni az esztergályos tankönyvek is)"
=====
Ezeket melyik esztergályos tankönyv(ek) -ben olvastad..?
"Ha a késszán 30°-ban áll, akkor pontosan kétszeresére növelted az eszterga pontosságát: egy adott értékkel elmozdítva a késszánt éppen feleannyit fog befele mozdulni a kés."
=====
Ez így ebben a formában nem igaz.!
"Ha pedig 60°-ban áll, akkor tengelyirányban mozdul el fele annyit a kés."
=====
Ez sem igaz..!
A fenti állítás CSAK akkor igaz, amikor a késszán 45°-ban van beállítva. !!
- A mikronos pontosság a 0.001mm. Az állítón levő 0.02-es osztás, átmérőben 0.04mm, azaz 40mikron.
- Ráadásul nálam pl. 0.05 az osztás, ami átmérőben 0.1mm, pedig ez egy ,,finomműszerész eszterga''
Szerintem ez nem német vagy angol iskola kérdése. Hanem az, hogy a magyar gépgyártás, gépipar és az ehhez kapcsolódó hozzáértés, oktatás meg szakirodalom még a fénykorában is fényévekre volt a némettől meg az angoltól.
Viszont ha ismernétek is hogy miről szól az esztergálás.....
Nálunk a német iskola szerint oktatják a forgácsolást, az elfordított késszán meg az angol iskola szokása.
Az (általánosan használatos) esztergagép nem a mikronos pontosságra dolgozik. Az hogy egy késszánon van ált. 0.02 nóniusz, nem tudom ettől pontosabban kell-e még tudnia dolgozni. Amúgy is a pontatlanság/ hiba sosem így kerül a munkadarabba.
Csatolok egy képet a jelenlegi verzióról. A rajz minőségéért viszont szeretnŕk elnézést kérni. Egy viszonylag gyors skicc így a jelölések sem helyén valóak illetve mivel csak amolyan támpont ezért méret lánc sincs rajta.
Lényegében 2 tengelyről van szó. Az alsó bal felén van egy hoszabb nyúlvány kb. 5-6mm átmérőjű, hogy beleférjen egy kézi fúró tokmányába és meg lehessen vele hajtani az alsó tengelyt. Aztán jön egy 16mm-es átmérő amin egy fogaskerék van ,,szors" illesztéssel, ezután 17mm es átmérő amire egy csapágy kerül. Ez egy rögzítési pont lesz a későbbiekben. Ezek után jön egy ütköző, majd a ,,B" oldal az ütközőig végig 17mm átmérőjű. Erre 3 csapágy kerül majd egy csapágyház. Jobb oldalt egy csonka tengely amely jobb oldala fix és szintén rögzítési pont lesz bal oldalon 17mm átmérő és csapágy kerül rá. A felső tengelyen szintén egy fogaskerék ami kosebb fokszámú az alsónál tehát ha minden igaz akkor az alsó tengely mozgása megfordul és felgyorsul. (Itt a csapágyak rögzítési pontok) Ebben a kis tesztben egy szíjjal vagy valami gumival szeretném a felső tengely forgás irányát és sebességének a nagy részét átvinni a csapágy házra. Tehát a házban lévő tengely és a csapágyház egyszerre kéne forogjon ellentétes irányba és a háznak gyorsabban kéne forognia.
Csatolok egy képet a jelenlegi verzióról. A rajz minőségéért viszont szeretnŕk elnézést kérni. Egy viszonylag gyors skicc így a jelölések sem helyén valóak illetve mivel csak amolyan támpont ezért méret lánc sincs rajta.