Na, többek között ilyen hozzászólásokért hiányoztál eddig nekünk. Ismét tanultam valamit.
A késői fajtákkal kapcsolatban egyszer írtad, hogy az őszibarack a leghosszabb tenyészidejű gyümölcs és szeretnéd is ezt kihasználni /a piac miatt/ és próbálkozol is új fajtákkal. Nos, az én elsőszámú mániám a csemegeszőlő, kb. harminc fajtám van jelenleg, a későiek a komolyabb fagyok beálltáig tőkén tarthatóak, és hogy 5-6 éve beindult nálam az őrület az őszibarackkal, ugyanez lenne a célom, hogy legalább szeptember végéig legyen belőle gyümölcsöm. Viszont a Padanán kívül /ami egyébként szuper/ nem találtam a környékbeli faiskolákban ilyen fajtákat, mígnem kiderült, hogy egy barátom rendelkezik két ilyen fajtával.
Alvószemzés a nálam jól bevált /homoki/ parasztbarack alanyra és 2011-ben meg is mutatkoztak az első termések. Be kell vallanom, hogy viszonylag korán, szept. 20. körül már tökéletesen beértek, viszont mivel csak néhány szemről van szó /első termés/ gondolom ezek korábban megértek valamelyest. Idém majd kiderül, ha nagyobb mennyiségű termés lesz. Öt fát szemeztem, tavaly még csak egy mutatta meg a termését, erről rakom fel a képeket. Sajnos, a fajta nevét nem tudta a barátom megmondani.
Ez jó. Az élet utat talál magának. Nem lehet kiirtani. Nem is lehet cél, egy barátom mondta anno: télen legyen két hétig hideg, -8-10 C és kevesebbet kell permeteznünk. Voltak évek, mikor ez nem volt, nem is látszottunk a sok kártevőtől. Ez a 2012 február félek, emlékezetes marad számunkra, én inkább permeteztem volna sűrűbben.
Ha az időjárás kellőképpen nem segít, ott van a kémia: permetezni nem a kelő krumplin járó borakat kell, hanem a kikelő lárváikat. Ez érvényes más kultúrák kártevőire is.
A két alany használatát nem a talaj kötöttsége hanem a ph értéke alapján szokták megkülönböztetni . Azt mondják , hogy a mandulát magasabb mésztartalmú talajokra javasolják , mert az tolerálja , ellentétben a vadbarackkal ami kevésbé . tehát azt kellene tudni hogy az az agygtalaj magasabb mésztartalmú ..max . 7 % -ot szoktak mondani vagy alacsonyabb . A magasabb mésztartalom klorózist okozhat ami tápanyag felvételi problémában jelentkezik ...sárgul a levél , nem fejlődik , potyog a levele nyáron ...ilyenek . Én tapasztalat alapján azt mondom , hogy ha nem mészkő hegyen van a területed nincsenek komoly mészkő darabok a földben akkor tökéletesen megfelelő a vadbarack alany is . Ha majd idővel lombtrágyázni fogod akkor biztos nem lesz klorózisos és állítólag a barack alanyon levő olványnak jobb a fagytűrése is . ..sőt egynletesebb állományt lehet nevelni mint a mandulásból .
Igen ...egyformán gondoljuk . Hogy miért nincs számottevő hatással a hideg a kovetkező rovrkártétellel részben azért amit írtál , mert mag vannak az áttelelő technikáik ...ugye nem először élnek túl 20 -30 fokos hideget , de van más dolog is . Aki ért ezekhez a dolgokhoz az ugye tudja ( aki nem az meg bedől a mende-mondáknak ) , hogy a kártételt soha sem az áttelelő populáció okozza , azok csak lepetéznek és rövidesen el is pusztulnk , hanem a következő nemzedékek . Na most az időjárás hatással lehet , de nem a téli hanem az aktuális ami az éppen kelő rajzó nemzedékre hat akár negatívan akár pozitívan . Példának okáért ha a levéltetü , pajzstetü nyár eleji rajzását a kolóniák kialakulását derékbe kapja egy tartós esővel , viharos széllel járó mediterrán ciklon ... ami mostanség nem ritkaság ... az kellemetlen lehet nekik . Persze ha szép meleg csendes idő van akkor már nem annyira .
Jó lenne ha kipusztítaná mondjuk a cseresznyelegyet, almamolyt, peronoszpórát, moníliát, taphtrinát, stb-stb-stb...., de sajnos nem így van.
A régi népi megfigyeléseknek szokott lenni alapja, nem voltak mindenki buta akkoriban sem. Feltűnhetett a természet közelében élőknek hogy kemény tél után kevesebb a darázs, kevesebb a férges alama, stb.
A "kipusztítja" kifejezés helyett inkább azt mondanám "csak gyéríti".
"Ja ... ez a " nagy hideg kipusztítja a kártevőket " ...ilyen ezer éves igazság ...nem sok alapja van ."
Az emberiségnek, hogy oda jutott ahol most tart, sok mindenről le kellett mondani az evolúció során. Pl. az időjárás előrejelzés: az állatvilágé és a növényvilágé sokkal jobb. Én ősszel mindig a vakondtúrásokat nézegetem. Erre felé 50-60 cm mélyen kezd a talaj világosodni, addig fekete. Az idén ősszel minden túrás teteje sárga volt. Megsúgta nekik valaki, hogy nagyon hideg lesz. Igaz lehet a rovarokra is. Decemberben lótetűt 60cm körül találtam. Simán elbújnak a hideg elől jó mélyre, vagy nagyhatású fagyálló van bennük. Mi meg imára kulcsolt kézzel lessük a gázórát, aztán meg vágogatjuk a rügyeket.
Igen , nagy dilemma hogy fagy után hogy metsszünk . Szerintem az első dolog , hogy állapítsuk meg , hogy az adott fajtán van e és mekkora a kár , mert ugye nem egyforma . Ha jól berakódottak a vesszők és nem nagyobb a kár , mint 50 % akkor szerintem ugyan úgy lehet metszeni , mit alap esetben , mivel a ritkításnál az elfagyott mennyiséget úgy is ledobnánk ...persze nem mindegy, hogy hol van a termés ..esetleg csomókban ahol mindenképp ritkítani kell , de talán így sem lesz kiesés . Ahol ennél nagyobb a kár ... mint a koraikon egész a Gloria Redig , én úgy csináltam , hogy bővebbre metszettem pl a tavalyi termőkarokon , nem 1-2 vesszőt hagytam hanem 3 -at ...kisebbekből 4 et . Majd meglátom , mit mutat virágzás környékén azt még esetleg lehet korrigálni . Ahol teljes a kár vagy alig maradt ...ilyen is lesz ország szerte , na ott van az igazi bibi . Én az Armkingot ami teljesen elfagyott a lombrügyekkel együtt , gyógymetszésben részesítettem ..épp tegnap ... de azt majd a nyár elején még egyszer meg kell metszeni , mert mint írtam ... fogalmam sincs , hogy hol fog hajtani . Tehát arről az elhalt ágakat is majd le kell vágni és a túl erős hajtásokat is át kell majd alakítani , hogy valami normális termőfelület jöjjön létre .
Nálam " mindössze " -18 -19 környékén volt a fagy , legalább is ennyit láttam mikor néztem a mérőt .
Szóval a fagykár is több elemből tevődik össze , mint mindenki írja első sorban a fajtától függ . Aztán attól , hogy adott területen hogy áll a fenológiai állpot ... még teljes-e a mélynyugalom , esetleg bizonyos fajták már túl vannak rajta . És szerintem az előző évi művelés tápanyagozás is bele játszhat a dologba , de ezt persze csak kontrollal lehetne bizonyítani .
Minden esetre szerintem országosan a korai fajták sínylették meg legjobban a középéréstől nem lesz gond esetleg kevesebbet kell ritkítani . Amúgy a cseresznyén is láttam barna belsejű rügyeket, de nem sokat meg azon eleve van bőven virág .
Ja ... ez a " nagy hideg kipusztítja a kártevőket " ...ilyen ezer éves igazság ...nem sok alapja van .
Még azt szeretném megkérdezni tőletek,hogy ültethetem-e úgy a fákat,hogy amikor bele teszem a gödörbe akkor közvetlenűl a gyökerére homokot szórok és úgy iszapolnám be?Erre azért gondolok mert talán a homok jobban bejut a gyökerek közé.Amúgy a föld amibe ültetem a kis fákat azt mondják a szomszédok,hogy jó minőségű fekete föld.
Én is csak jókat hallottam a szerves trágyával feltöltött nagy ültetőgödörről. Most próbáltam csak ki először, amikor egy Germersdorfit ültettem. Majd meglátjuk milyen ütemben fog nőni.
Nálam nagyon kötött agyagtalaj van, és a telken lévő "régebbi" fák (meggy, cseresznye, birs) egy részét kb. 10-11 éve ültettem talajcsere nélkül. A birsen kívül szinte alig-alig nőnek, pedig az utóbbi néhány évben műtrágyával és szerves trágyával is próbálom növekedésre serkenteni őket. Kb. 2-3 éve újabb fákat (cseresznye, kajszi, alma, dió) ültettem, de ez alkalommal teljes talajcsere mellett. Ezek a fák már nagyon erőteljesen növekednek, sőt nagyságban kezdik lehagyni (!) az idősebb társaikat. Úgy tűnik, nálam nagyon bevált a talajcsere. Kérdés persze az, hogy meddig tart a telek legifjabb titánjainak a lendülete, ha már teljesen kinövik az ültetőgödröt.
...vagyis a korai barackod idén kevés lesz.Hát ez nem jó hír.
A kicsi a legkisebb ?...mert akkor elég korán szoktatod a mezőgazdasághoz :))
Nekem,persze sokkal kevesebb fám van és így sem néztem egyesével végig,de én bizakodok,a parcellám /mert ugye a tiedhez képest ez csak az.../ jó fekvése sztem sokat számított,mert azért mínuszok itt is voltak.
Ma voltam a kicsi unokámmal birtokbejáráson, Alma, körte hibátlan, cseresznye 80%-os, Lepotika szilva szintén 80%-os, Spring Lady, Gloria Red termővessző kár, Earli Rendhaven 90%-os virágrügy kár, Caldesi 2000 50%-os virágrügy kár, Julay Lady, Loring, Incucio, Cresthaven, Fantásia, Baby Gold 6-os 30%-os virágrügy kár.
Amiket most decemberbe hoztam olaszból 12-20%-os virágrügy kár van, pedig decemberbe helyükre ültettem, az alanyaim viszont már mocorognak, még a Farold 40 Daygon is.
Remélem nem tévedek ,de komolyabb kárt nem látok.A kajszik rügyeinek a csúcsa szépen pirosodik /jó-jó,tudom...nem kiabálom el.../,a levermelt ősziknek sincs semmi baja,pedig igazáből csak a gyökérzet volt takarva.
Üdv. Mozo! Bizony nem csak nálad van fagyás, szerintem sokan nem is mernek szembenézni vele, még reménykednek. Itt Tolna megyében a környékünkön mértek -23 fokot is, szerintem óriási fagykárok vannak és nem csak az őszibarackban. Kérdés, hogy ilyen esetben mihez kezdjünk. Várjunk a metszéssel? Hogyan kell ilyenkor metszeni? Minden vesszőt, minden rügyet nem lehet ellenőrizni! Vannak fiatal 2-3 éves fáim, Red June, Early Redhaven, Padana, az öregek mellett, ezek ha nem pusztulnak ki már örülök. Rettenetes fagyok voltak, én ilyenre 1986 óta nem emlékszem. Mi lesz itt idén?
Örülök, Mágus, hogy újra itt vagy. Tudom, hogy téged is érdekelnek a késői őszibarackok, van két szeptemberi fajtám, majd teszek fel képeket /2011/ sajnos a nevüket nem tudom, egy barátomtók kaptam a szemzőágakat, midkettő szenzációs.
Gyere el hozzám én mutatok neked. A -21 fok nem igazán árt a virágrügyeknek, de nálunk – 27 fok volt ez már rendezte a rügyeket. Amit az ültetésről írtál az igaz, csak 800-1000 mázsa trágya hektáronként.
