Azt idézed, aki a büszke arra, és ki is posztolta hogy mennyit kispistázott? Meg sorba csinálta a balhét? Na igen lehet hogy neki tellik arra hogy aranyba foglalja, de talán a túrázás nem azok hobbija, akik ezt megtehetik. Ja, a posztjainak sokaságát törölték a TTT fórumból.
Nem tudom, hogy a Kéktúra végigjárása hasonlítható-e az életműhöz, számomra inkább egy elvarázsolt kör, amiből nem lehet kiszállni. Lehet, hogy ha valaki úgy indul neki, hogy namostakkor én megmutatom, hogy nem kell plecsni, akkor az összes dokumentációt rituálisan megsemmisítheti (bár füzet a dátumokra való tekintettel túranaplóként is hasznos, a pecsét pedig olyan mint egy emlék - vannak olyanok, akik kis köveket visznek haza szép helyekről). Van aki számára valóban életmű, hogy egy klasszikust idézzek: "... megveszem mellé a gomblyuk-jelvényt is, és ez utóbbit befoglaltatom aranyba! ..." (kockamami). Ez utóbbit minden irónia nélkül írom, mintha nem tudnék az egyéb körülményekről.
Az alábbi hasonlattal kapcsolatban erről már a Júdeai Nemzeti Front öngyilkos alakulata jut eszembe:
ááá, az igazság az, hogy az illető, amikor végigjárta, rádöbbent arra, hogy a harminckettedik napon tartott egy pihenőnapot, és elfelejtett duplán pecsételni, hiszen ez megszakításnak számít, és amikor ezt megtudta, úgy bepipult, hogy felgyújtotta a füzetet :)
Nem akarok senki fogadatlan prókátora lenni, de abból indulok ki, hogy egy ilyen túra végigjárása akár egyben, akár részletekben több hónap - több év alatt lélekben is megváltoztathatja az embert. Lehet, hogy amikor elindul akkor még a pecsételés - jelvényszerzés élteti és mire a végére ér rájön, hogy ezek számára nem is olyan fontosak. Sokkal fontosabbak az átélt élmények, a látott dolgok és a tapasztalatok. Nyilván ezen felismerés folyományaként a füzet kerülhetett volna a fiókba is, de ő ezt a végleges és "visszafordíthatatlan" lezárást választotta. Nem ismerjük a körülményeket.
"Ez a füzet elégetés olyan, mintha egy kiváló művész címet kapó színész elégetné az erről szóló oklevelét."
Az telepecsételt igazolófüzet megsemmisítésére inkább az a hasonlat lenne jó, hogy egy író, miután megírta élete fő művét, fogná magát és elégetné az egyszem kéziratot. És aztán önelégülten körülnézne, hogy na, most aztán jól megmutattam mindenkinek! De mit is? :-)
Szerintem a jelvénynek hatalmas értéke van, ha neked nem is fontos, de az unokádnak egy jó pillanatban megmutatva akár a kezdőlépés is lehet számára a túrázáshoz. Erre egy elégetett füzet hamvai nem igazán alkalmasak..
Ennek a beszélgetésnek már szintén nem itt van a helye, a válaszom is éppen hogy csak érinti a témaindító szándékát:
1. Az a helyzet, hogy lebuktam, mert nem olvastam Woody Allent. Lehet, hogy ezen a területen műveletlen vagyok.
2. A hozzászólásom attól még igaz lehet, hogy a "plecsnitagadásnak" lehetett volna egy stílusosabb módja is. Másrészt tartom azt a véleményemet, hogy ezen a helyen (Kéktúra - jelvényszerző túramozgalmak) nincs helye és értelme az ilyen cselekmények leírásának. Viszont erkölcsi tartalmát egy pillanatig sem vitattam.
3. Szerényen megjegyezném, hogy a 2. parancsolatot Woody Allen sem függesztheti fel.
Visszatérve a témához: Nem tudom, kinek milyen emóciói fűződnek a "plecsnihez". Lehet, hogy a mai világban, amikor semminek semmi értéke nincsen, és sokak szemében egyre kevesebb értéke van annak a fémdarabnak. Viszont tény, hogy az Ön hozzászólása pont a lehető legrosszabbkor került ide: http://onmagamhoz.blog.hu/ http://mtsz.org/cikk/tizszeres_okt_teljesito_vette_at_a_jelvenyet
annyira nem szeretnék hülyén meghalni, úgyhogy megkérhetlek áruld el, miért van igaza annak aki a végén elégeti?
akkor minek pecsételi tele? izé, teli :-)
nekem is van többek között egy telepecsételt KDP füzetem, az speciel kb 5 éve van a "majd holnap feladom postán ha más fontosabb nem lesz" stádiumban
Úgy látszik nem a jelvényért csináltam.. De el nem égetném. Minek? Hogy kifejezzem gyűlöletem a kiíró felé? Vagy zusammen a (túl)szabályozott világ felé? Elég bénákat találtam ki, de jobb ötletem nincs
Semmi baj sincs vele, csak mit keres ez a téma a "jelvényszerző túramozgalmak" c. fórumban. Nem jobb volna egy végigjártam de nem igazoltam facebook csoportot létrehozni? ( Jut eszembe voltam én is a K2-n, fényképezőgépet nem vittem, de nem is fotózni mentem :-)
"Ha jól tudom nő, magában még soha nem járta végig a kéket egyvégtében."
Ez nem kijelentés volt, csupán a saját véleményem. A tévedés lehetősége benne rejlik a mondatban. Nincs itt semmi arcoskodás: "Ha jól tudom..."...most már tudom, rosszul tudtam.
Másrészt bár a mondatból nem, de a szöveg környezetéből egyértelműen kiderült, hogy a Kéktúra kiírás szerinti túrázókra gondoltam. Így talán nem is tudtam rosszul?
Ha pedig valaki nem reklámozza magát, az ne csodálkozzon, ha nem ismerik.
Magam részéről semmi kifogásom a Kéktúra útvonalán lappangva túrázók hada ellen, sőt üdvözlöm őket. A teljesítmény az teljesítmény, ami előtt le a kalappal. Az viszont határozottan bosszant: ha bárki, aki érdektelennek tartja a szabályok betartását, a végén mégis tüntetően, mellét döngetve elvárná a szabályok szerint teljesítőknek járó erkölcsi elismerést. Arról önként lemondott! Talán mégis van értéke annak a megvetett erkölcsi elismerésnek, lehet, hogy mégis csak kár volt elégetni azt a füzetet?
Csodálatos, talán több tucatnyi túrázó is lehet aki becsülettel végigjárta az okt útvonalát, rendesen pecsételt, csak épp a végén egy kis tűbortűz keretében elégette a füzetét. Ők a nem dobverős túrázók. Nem is gondoltam volna...
A plecsnik nyilvántartói ekképp gondoljanak bele, hogy elég sok a lappangó túrázó.
Szerintem az arcoskodás ott nyilvánul meg, amikor kijelentjük azt, hogy nem is tudom, van-e egyáltalán női túrázó, aki egyedül csinálja végig az egészet egybe, leszámítva ezt az egyet.
Van.
Lehet, hogy nem is egy.
Csak nem dobraverős fajta.
Úgyhogy igazad van, lehet leszállni a magas lóról.
Szándékosan nem írtam le, honnan a beírásom eredője, bár alaposabban megnézve az idézőjel sugallhatta, hogy nem saját szerzemény.
A beírásom forrása:
Woody Allen: Lelki jelenségek vizsgálata című novellás kötete. Az idézett novella címe: Tekercsek. Tessen utánanézni.
A fanatikussággal az a baj, hogy gyűlöletet szül.
Remek példa volt ez a helyzet is.
Írok egy egyébként csendes, légies fiatal lányról, aki magában eljutott oda, hogy nem görcsöl materiális dolgokon, az életet élményekben éli és nem plecsnikben.
Erre mi a reakció? Egy agresszív képektől tocsogó bibliai utalás - jelesül a beírásod.
Hát ezt valahogy kompenzálni kellett és Woody Allen pont kéznél volt.
Egyébként ajánlom a könyvet más okból kifolyólag is, ugyanis az, amit itt le tudtok művelni nem egyszer élénken emlékeztet a Gossage-Vardebidian iratokra
Én is sokszor vagyok így, ez a kép tuti az enyém, de akárhol lehet :) mivel automatikus a fénykép készítése, nem rögződik a helyszín az emlékezetemben.
Jelenleg a következő a pontozás: a sikeres tipp 10 pont, a sikertelen -1. Egy körben akárhány próbát lehet tenni, de az ötödik után tovább lehet lépni a következő körre. Egy játék 10 kör. Mapillary képekből dolgozunk, így a képek 95%-a olahtamasé és az enyém. Jelenleg kb 40 000 kép van.
A Hard fokozatú fényképes kvíz, ugye, nem könnyű. És ha nem egy képet kapunk segítségnek, hanem harmincat, és elég az okt szakaszt eltalálni? Nos, akkor ilyen lesz :) https://www.youtube.com/watch?v=eKJO84drBZc
