Még az elején én is próbálkoztam "ridegtartással". Mikor a feleségemnek megmutattam a nagyapám telkét, attól kezdve le kellett járnunk. Fiatal hevülettel elültettem vagy 40 db mandulát. Meg sok más egyebet.
Kb 25 év telt el. A 40-ből mára maradt 3 és azok is akkorák mintha 3-4 éve ültettem volna őket. A legtöbbje az első öt évben száradt ki.
Hiába, a fák is élőlények. Kell a tápanyag.
Itt Tárnokon 120x120x100- as gödrökkel kezdtem. Trágya, műtrágya ami belefér. Meg is látszik az eredménye.
A cseresznyére meg úgy emkékszem nem ültetés hanem szemzés gondok voltak, amiket nem ő csinélt hanem csináltatott. Gondolom ezért keres most új, mestereket. De tök mindegy, ha nem akartok elférni egymás mellett, akkor legfeljebb kiveszem a kedvencekből a topicot
:-)) Látszik hogy kihagytál egy évet. Én nagyon örülök hogy Csarli itt van, sok újat hallottam tőle. Alany beszerzésben is segített, mondhatom igen nagyon segített, önzetlenül, mi ketten tudjuk miről van szó. Rebondo és Csarli között párhuzamot vonni...... valamit elnéztél. Nem csak nekem, de másoknak is sokat segített. Rebondo más tészta. Néha valóban átesett a ló tulsó oldalára, de velem szemben a segítőkészség nála is meg volt. És a pesszimizmusával volt számomra kerek a fórum. Lehet hogy meglepődtök, de nekem bizony hiányzik néha. Sajnos nem igen kerül elő, az alapján amit tudok hogy merre flangál mostanság, de lehet jobb is így. Amint látom 2 dudás sem fér meg ebben a csárdában, nem még 3. A baj csak az, hogy a hozzám hasonlóknak az lenne a legjobb ha ti 3-an beszélgetnétek itt, én meg néha bekérdeznék olvasás közben. Téged is hiányoltunk jópáran, ki így, ki úgy. Jobb lenne ha nem kezdenétek az én vagyok a nagyobb szaki versenyt.
Amúgy tett fel képet, de ha nem tett volna, akkor is hinnék neki. Pont ahogy neked is.
:) .... ezek szerint Te nem használod a 300 as gödörfúród . Szakértő !!! Tudod volt annak idején szintén egy nagy tudású ...szakértő ... Rebondónak hívták . Szerinte ti jól megértenétek egymást .
Emlékszem egyszer írtad , hogy a 10 000 cseresznyédből amit űltettél csak pár maradt meg , na akkor azt az ültetési módszert jobb is ha nem osztod meg itt a fórumon .... Szakértő .
Én ha csinálok ... vagy csináltam régebben amíg nem értettem a gyümölcstermesztéshez ... legalább nem dicsekedtem vele .
Szerintem az olyan " szakértők " mint te önerőből ..támogatások nélkül ... csak segélyekért tudnátok sorban állni . Kíváncsi lennék , hogy egyáltalán van e gyümölcsösöd , mert ha jól tudom eddig csak a szádat tépted soha egy fotót nem tettél fel ...pont mint a Rebondó szakértő .
Na akkor te se fáztál ma! Holnap meg jön a naggya? (Még fiatalkoromban egyszer egy nagyobbacska almafát ültettünk át a barátommal. A jó agyagos föld nem omlott le a gyökerekről, de olyan nehéz volt míg átvittük, hogy majd rá léptünk a szemünkre.)
...jut eszembe a kajszi 3 volt.A harmadik nagy szívás volt,mert több éves oltványt kellett kibányásznom az ideiglenes helyéről /évek óta ideiglenes,most meg már csukló vastag törzse van...idén termett volna,ha a helyén hagyom/
Ma bemelegítésnek elültettem 12 őszibarackot és 2 kajszit.Az Indára rakatam fel képeket a rügyhelyzetről..sajnos még nem jöttem rá hogyan csináljak normális közelt,de talán néhány látszik.
Na, többek között ilyen hozzászólásokért hiányoztál eddig nekünk. Ismét tanultam valamit.
A késői fajtákkal kapcsolatban egyszer írtad, hogy az őszibarack a leghosszabb tenyészidejű gyümölcs és szeretnéd is ezt kihasználni /a piac miatt/ és próbálkozol is új fajtákkal. Nos, az én elsőszámú mániám a csemegeszőlő, kb. harminc fajtám van jelenleg, a későiek a komolyabb fagyok beálltáig tőkén tarthatóak, és hogy 5-6 éve beindult nálam az őrület az őszibarackkal, ugyanez lenne a célom, hogy legalább szeptember végéig legyen belőle gyümölcsöm. Viszont a Padanán kívül /ami egyébként szuper/ nem találtam a környékbeli faiskolákban ilyen fajtákat, mígnem kiderült, hogy egy barátom rendelkezik két ilyen fajtával.
Alvószemzés a nálam jól bevált /homoki/ parasztbarack alanyra és 2011-ben meg is mutatkoztak az első termések. Be kell vallanom, hogy viszonylag korán, szept. 20. körül már tökéletesen beértek, viszont mivel csak néhány szemről van szó /első termés/ gondolom ezek korábban megértek valamelyest. Idém majd kiderül, ha nagyobb mennyiségű termés lesz. Öt fát szemeztem, tavaly még csak egy mutatta meg a termését, erről rakom fel a képeket. Sajnos, a fajta nevét nem tudta a barátom megmondani.
Ez jó. Az élet utat talál magának. Nem lehet kiirtani. Nem is lehet cél, egy barátom mondta anno: télen legyen két hétig hideg, -8-10 C és kevesebbet kell permeteznünk. Voltak évek, mikor ez nem volt, nem is látszottunk a sok kártevőtől. Ez a 2012 február félek, emlékezetes marad számunkra, én inkább permeteztem volna sűrűbben.
Ha az időjárás kellőképpen nem segít, ott van a kémia: permetezni nem a kelő krumplin járó borakat kell, hanem a kikelő lárváikat. Ez érvényes más kultúrák kártevőire is.
A két alany használatát nem a talaj kötöttsége hanem a ph értéke alapján szokták megkülönböztetni . Azt mondják , hogy a mandulát magasabb mésztartalmú talajokra javasolják , mert az tolerálja , ellentétben a vadbarackkal ami kevésbé . tehát azt kellene tudni hogy az az agygtalaj magasabb mésztartalmú ..max . 7 % -ot szoktak mondani vagy alacsonyabb . A magasabb mésztartalom klorózist okozhat ami tápanyag felvételi problémában jelentkezik ...sárgul a levél , nem fejlődik , potyog a levele nyáron ...ilyenek . Én tapasztalat alapján azt mondom , hogy ha nem mészkő hegyen van a területed nincsenek komoly mészkő darabok a földben akkor tökéletesen megfelelő a vadbarack alany is . Ha majd idővel lombtrágyázni fogod akkor biztos nem lesz klorózisos és állítólag a barack alanyon levő olványnak jobb a fagytűrése is . ..sőt egynletesebb állományt lehet nevelni mint a mandulásból .
Igen ...egyformán gondoljuk . Hogy miért nincs számottevő hatással a hideg a kovetkező rovrkártétellel részben azért amit írtál , mert mag vannak az áttelelő technikáik ...ugye nem először élnek túl 20 -30 fokos hideget , de van más dolog is . Aki ért ezekhez a dolgokhoz az ugye tudja ( aki nem az meg bedől a mende-mondáknak ) , hogy a kártételt soha sem az áttelelő populáció okozza , azok csak lepetéznek és rövidesen el is pusztulnk , hanem a következő nemzedékek . Na most az időjárás hatással lehet , de nem a téli hanem az aktuális ami az éppen kelő rajzó nemzedékre hat akár negatívan akár pozitívan . Példának okáért ha a levéltetü , pajzstetü nyár eleji rajzását a kolóniák kialakulását derékbe kapja egy tartós esővel , viharos széllel járó mediterrán ciklon ... ami mostanség nem ritkaság ... az kellemetlen lehet nekik . Persze ha szép meleg csendes idő van akkor már nem annyira .
Jó lenne ha kipusztítaná mondjuk a cseresznyelegyet, almamolyt, peronoszpórát, moníliát, taphtrinát, stb-stb-stb...., de sajnos nem így van.
A régi népi megfigyeléseknek szokott lenni alapja, nem voltak mindenki buta akkoriban sem. Feltűnhetett a természet közelében élőknek hogy kemény tél után kevesebb a darázs, kevesebb a férges alama, stb.
A "kipusztítja" kifejezés helyett inkább azt mondanám "csak gyéríti".
