Érdekesnek tartom egyébként azt a kérdést is, hogy a magyar és az osztrák népzenének mennyire eltérő a hangszerelése és a dallamvilága, pedig már vagy 1.100 éve szomszéd népek vagyunk.
Bár nem vagyok a téma nagy szakértője, de úgy veszem észre, hogy a szlovák és a délszláv népzene inkább közelebb áll a magyarhoz, mint az osztrák.
Az osztrák, a bajor és a cseh népzene között meg jóformán nem is tudok különbséget tenni, mintha totál ugyanaz lenne mindhárom.
Persze valószínűleg az van, hogy én nem vagyok elég vájtfülű hozzá.:-)
Talán helyesebb úgy mondani, hogy a Schrammel fivérekről, (Josef és Johann) nevezték el, akik hegedűművészek voltak eredetileg, és a bécsi filharmonikusoknál játszottak, csak leépítették őket, és valamit kellett kezdeni. Amúgy a műfajt nem ők teremtették meg, pár évvel hamarabb kezdte művelni a Strohmayer zenészcsalád, az első igazi sramli-zeneszerző Alois Strohmayer volt, Anton Strohmayer gitárművész apja.
A sramligitárt amúgy nem csak a sramlizenében használják, hanem az alpesi népzenében is:
H érdekel a téma, akkor kérem, hogy olvasd vissza A dunai svábok története c. topikban a 2049 - 2137 sz. hozzászólásokat, egy sor sváb néprajzi anyagot tettünk be.
Persze, majd hozok ide is át anyagokat, de az egészet nem akarom megismételni.
Wild Katalin néprajzkutató alább hivatkozott tanulmánya megvan-e valakinek vagy lehet-e tudni, hogy hol lehet hozzájutni:
"A kerbájt – ebben a speciális vonulásos formájában – német szokás, a magyaroszági németek néprajzának szerves tartozéka. Wild Katalin néprajztudós a nyolcvanas években négy megye, Baranya, Tolna, Somogy és Bács-Kiskun kerbájti szokásait vizsgálta, s 50 helyen talált a kötcseihez hasonló még létezõ, vagy valaha létezett, szertartásokat."
Két rövid gondolat és egyben új, érdekes néprajzi kutatási téma lehetne:
- a magyar és nemzetközi popkultúra megjelenése a magyar népi kultúrában és hatása arra (pl. a lakodalmi zene repertoárjában a 70-es évek közepétől egyre nagyobb arányban jelennek meg a magyar és külföldi, főleg angolszász slágerek).
- a hagyományos magyar paraszti kultúra egyes elemeinek továbbélése a 21. században (merthogy egyes elemek továbbélnek, az kétségtelen, bár egyik-másik erősen megváltozott formában)
