És ki az aki megfelelően tud fűteni? Száraz fát sem lehet kapni!
A mai fatüzelésű kandallók, kályhák is arra törekszenek, hogy minél magasabb legyen a hatásfokuk, minél tovább égjen benne az a drága fa, ami ugye a kilépő füstgázhőmérséklet rovására megy.
Az emberek, hogy spóroljanak a fával idő előtt elzárják az elsődleges égési levegőt, vagy netán nem is kap rendesen levegőutánpótlást a fokozott szigetelésű nyílászárók miatt. Ehhez még hozzávesszük a 30 % feletti nedvességtartalmú fát és kész is a kátrányosodás.
Sajnos nagyon sok helyre megyek ki, hogy megjelent a foltosodás a lakótérben és igen komoly putriszag van, mit lehet tenni? A kátránnyal átitatott téglák cseréje, majd ha a kátrányosodás okát egyértelműen nem lehet megszüntetni, persze, hogy ki béleltetni.
A közigazgatási hivatal felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg nem lehet kereskedelmi forgalomban olyan kisméretű tömör téglát kapni, aminek Építőipari Műszaki Engedélye lenne kéményépítésre. És kéményt építeni csak arra minősített anyagokból lehet! Namost ha én átveszek egy sima falazott kéményt például használatbavételi engedélyezési eljárás során, akkor azzal a kéményt megfelelőnek nyilatkozom. És mi van akkor, ha elkezd kátrányosodni, át is üt a falon? Kit támad a tulaj? Persze, hogy engem, mert miért vettem át, ha szar??
"Alúl kijött egy fél vödör por, törmelék és korom."
az semmi !
Ha el van bontva egyszerűbb a dolog : szakszerűen, fagyálló téglával újra falazni, a tetejére egy csinos fedlapot tenni, a padláson lévő részt vakolni és ha már úgyis foglakoztok vele esetleg egy nem túl flancos hőszigetelést tenni ide.
Az újáépítés során még kb. 2- 3 veder törmelék biztos kijön belőle. A tisztító ajtókat javítani vagy cserélni.
Belülről mégegyszer az átjárhatóságról meggyőződni és használni.
ja és ha volt itt kémény akkor az átépítés jópár évvel ezelőtt történt,. Egyébként a bontáshoz is engedély kell !
Mégegyszer : hagyományos szilárd fűtésnél a bélelés indokolatlan/felesleges !
Megfelelően kell fűteni és a kémény jó 50 évig biztos jó lesz.
Ha bélelni akarod a kéményedet, akkor arra fel kell készülnöd, hogy két helyen vésni kell, méghozzá alul a koromzsáknál az alsó tisztítóidom berakásakor, és a bekötésnél a T-idom berakásakor. Természetesen a padlástérben is a tisztítóidomnál.
Ha nem akarod a tető feletti részt visszafalazni, azt is megteheted, de akkor szigetelt szerelt kéményként kell megmagasítanod, nem pedig csak a béléscsövet kihúznod.
Objektívebben nem tudm még az állapotot leírni. Belenéztünk a padláson is és lent, a szobában is a tisztító ajtóknál. Alúl kijött egy fél vödör por, törmelék és korom. Látszatra el van használódva már, a téglák felületén és a fugákon legalábbis úgy tűnik. Egyenlőre itt tartunk. :) A szobában frissen van vakolva, tavaly felújítottunk, a padláson vakolatlan a kémény. A tető fölött újra kell építeni, mert vissza lett bontva. Ezek miatt gondoltunk a bélelésre, így nem kell olyan magasra falazni, elég ha a béléscső kellően magas. Az ajtók mindenhol duplák, de mindkét helyen van sérülésük sajnos, ezeket pótolni kell szerintem.
Saválló acélcső bélés kell bele, de arra készülj fel, hogy a 14x14-be csak egy 130-as cső fér bele, tehát érdemes olyan kandallókályhát venni, aminek 130-as a kivezetése, és akkor szűkítési/bővítési mizéria nélkül egyszerűen rákötsz, és kész. Nekem is így lett megcsinálva a nyaralómban. Az áruházi kályhák 95%-ka sajnos vagy 120-as, vagy 150-es csővel van ellátva, de a 120-as gondolom jó bele, nem nagy bővítést igényel. Ezt majd a szakértők pontosítják.
Kivitelező elég sok van, a net is tele van. Érdemes több helyről kérni ajánlatot, mert őrületes nagy a szórás árban. Nekem volt aki 400ezres ajánlatot adott, mások 160-180-at.
Örülök, hogy van ilyen témájú topic, most találtam rátok. Nekiállok szorgalmasan olvasgatni, de addig is had kérdezzek. Bocs ha volt már téma ugyan ez.
Van egy 14*14cm-es belső átmérőjű kéményünk, amin régen cserépkályha üzemelt. Már vagy 10 éve el lett bontva a kályha, azóta nem használtuk a kéményt. Most szeretnék venni egy 6-8kW-os kis kályhát, fa tüzeléssel, kiegészítő fűtésnek. A kéményt megnéztük, nem a legjobb állapotban van, hosszútávú használathoz arra gondoltunk kibélelnénk.
Milyen megoldás jöhet itt szóba? Rozsdamentes acél cső? Érdekelne valami lelőhely pesten, ahol utána nézhetek a szükséges kellékeknek.
Abban a szintben csatlakozol a kéménybe ahol a készülék van.
Nem tudom mennyi a jelenlegi becsatlakozás magassága - na erra van egy előírás, de inkább ajánlás (ezt a seprők nem ismerik). Tehát olyan 2.3 -2.4 minimum a felső meg a mennyezettől egy bizonyos táv (tűzveszély miatt). Legyen egy 2.5 -2.6 magasan. Az előbbi értekezést alapján legyártatsz egy átmeneti idomot , összerakod a csöveket- idomokat, biztonságosan rörzíted és kipróbálod !
Ha viszont a készülék a másodikon van ok. Viszont a kémény hatásos magassága a tűztér aljától számít . Az, hogy alatta mi van nem számít !
Mégjobban átgondolva :
Esetleg az jelent valami jót ebből a szempontból hogy a kémény maga kb 10mmagas? Az a lényeg mennyire van a tűz a kémény tetejétől. Ha 6.5 m, talán elmegy !
Szvsz, ha az elszívó képes előállítani a szükséges depressziót az adott áramlási ellenállás mellett (amibe természetesen az égéslevegő tápcsatorna ellenállása is beletartozik), akkor nem kardinális kérdés az átmérő. Nyilván 80 mm-es béléscső már elgondolkodtatna, de 180-200 mm-ről 120-130 mm-re szűkíteni szerintem nem gond. Nálunk ez műszeres beállítással történik, vezérlő automatikával és szünetmentes táppal és csak közvetlen égéslevegő csatlakozással. Ha az elszívót felszereled a kéményre, az úgyis teljesen lezárja a kürtőt, ha nem működik, akkor bármekkora átmérőjű lehet a béléscső.
Akár csak én. De a konstruktörök is csak emberek, valami meggondolásból ezt találták jónak.
"mindinkább az égéstermék lerakódás problémájával állunk itt szemben."
Valóban megvan az esélye ennek , tehát sűrűbb és átgondoltabb tísztítási lehetőség kialakítása.
A két szelvényből az átmenet , tehát egy 200 -as körből egy 140 x140 -es négyzetbe nem probléma, habár most ugrik be : tulajdonképen nem ez a megoldás.
Ki kell venni a szokásos 105 vagy 119 es stucnit és gyártatni egy kör 140 -es becsatlakozót ill egy 200 - ból 140- re szükölő un. átmeneti idomot, esetleg egy könyököt is. Egyszerű bádogos esetleg lemezlakatos munka.
Na és hol lesz a lerakódás ?
Hát az attól függ hova teszem a szűkítőt, de hogy ne talágassunk mindig a vizszintes ágban van a lerakodás - java.
Már ne heragudjatok, de mindig az előírásokkal hozakodni elő egy kis gondolkodás helyett ?
Még egyszerübb a helyzet . az átmeneti idom, azaz diffuzor ha jól emlékszem a függőleges ágba kerül. De legyen konfúzor mindegy.
Tehát 200 -as kör kand. csatl. könyök (ha kell) - 200 egyenes kör cső x hossz - 200-as körből átmeneti idom a 120 -as cső be-- egyenes 120 -as cső - könyök és be a kémény csőhüvelyébe (stucni). Majd a kémény !
Csak hogy ezt az áramlástani izét kissé megpiszkáljuk : lerakódás akkor lép fel igazán, amikor nem szűkítünk hanem bővítünk.
Természetesen nyomás esés (veszteség) minden törésnél , szűkítésnél, bővítésnél fellép ! Ezért kerülendő , de nem kizárandó !
Nem az elszívásos kialakítás a szabálytalan hanem a DN200 füstcső és a 14x14 kürtő összehozása. Vegyestüzelésű rendszerek esetén nem megengedett a rendszer szűkítése. Elsősorban nem is áramlástechnikai problémákat vet fel a dolog, mindinkább az égéstermék lerakódás problémájával állunk itt szemben. A 14kW-os berendezések ilyen méretű füstcsővel történő ellátását én spec túlzónak tartom, hacsak nincs tele a tűztér felső része füstterelőkkel stb. Amúgy valszeg a rendszer áramlástechnikailag tuti, hogy jó lenne mindenféle elszívó nélkül is, hőtechnikailag meg nemtom (nem). További költségnövelő dolog, hogy ezek a cuccok elektromosak, vagyis hogy biztosítsuk a működésüket a tüzelés időtartama alatt? Valamilyen, az égéstér hőmérsékletét mérő szonda kellene bele meg az ehhez szükséges vezetékelés stb. Ja és mi van ha a Főkétüsz álltal soxor emlegetett noáram-nogáz időszak köszönt be ... pont amikor kéne, akkor nem fog működni. Amúgy ha a tulaj mindenképp össze akarja hozni a készüléket a kéménnyel ... javallom, hogy a szűkítő elemet egyedileg gyártassa, ne hirtelen szűkítéssel, elkerülendő a fokozott koromlerakódást.
Esetleg az jelent valami jót ebből a szempontból hogy a kémény maga kb 10m magas? Csak én a második szinten csatlakoznék be így maradna kb 6,5 m.Nem lenne más belekötve.
Egy szilárdtűzelésnél olyan nagy az indikáció a nem működésre, hogy azt nem lehet nem észre venni ! Az az : orrán száján jön a füst !!
Ez nem alattomos gázfűtés !
Ha viszont csak 14 kW-os a készülék elvileg el kell birni annak a kéménynek.
De mégha nem is _ egy készülék névleges teljesítménye nem jelenti azt , hogy az csak annyival menjen, mehet nagyobbal - ez itt kizárt nem ajánlott, de mehet kisebbel is.
Egy 14kw betétről van szó ami már meg van.A kémény is adott sajna!Így kellene valami jó megoldás....és persze nem túl drága.Átvennie senkinek sem kell csak müködjön szépen.Azt hiszem megpróbálom bekötni majd meglátjuk mi fog történni. Milyen problémák lehetnek?
Magam sem vagyok elszívó párti, főleg hogy szilárd tüzelésre pontosan ismerem a korrekt megoldás költségeit (jelenleg is két ilyen munkánk van folyamatban), és tudom, hogy ebből bármilyen új kémény kihozható.
Miért szabálytalan, ha az elszívó rendelkezik a megfelelő minősítéssel, a gépésztervező hő- és áramlástechnikai méretezéssel meghatározta a szükséges paramétereket, a korántsem a vajszívéről ismert FŐKÉTÜSZ áldását adta a megoldásra?
T kcs55! Ez nem kicsit kicsi, hanem 5cm-el nagyon kisebb. Technika még csak lenne is megfelelő elszívó, de ez akkor is szabálytalan kialakítás, ráadásul a cucc áráért tudnál új kéményt is építeni.
Sziasztok! Egy kis segítségre lenne szükségem!Van egy 15*15-ös kb. 6,5m falazott kéményem! Ebbe szeretnék bekötni egy 200mm füstcsonkú kandallóbetétet.Tudom kicsit kicsi a kémény épp ezért szertném kérdezni hogy tud-e valaki valamilyen huzatnövelési technikát? Előre is köszi!
Új építésű sorházi, kémény nélkül? Az aztán az előrelátó tervező! Kívülre is lehet, belülre is lehet, de a külső nyilván egyszerűbb és kevesebb bontást igényel a lakótérben. Olyan "aluszerű csővel" nem, és az építésügyi hatóság állásfoglalása szerint simán téglából sem, de ilyen "acélszerű", szerelt vagy bélelt kéményt igen. Ha már kívülre rakod, akkor valamilyen kettős (hármas) falú szigetelt acél-acél/alu szerelt kéményt kéne csináli, vagy acélbélelt, hőszigetelt falazott kéményt. Ez utóbbi állékonyabb, dekoratívabb, biztosabb ... tán még olcsóbb is ... Ha új az ingatlan akkor gondolom jó záródású ablakok, szóval egy légbeeresztő is elkellhet. Árak ... Egy kb 7-7,5 méteres kémény DN 180 acélbélése (mindenestül), úgy 120.000.- körül lehet. erre jön még, kőzetgyapot hőszigetelés és tégla, meg munkadíj (az akaphangon a tégla árának kétszerese baráti alapon), szóval nem olcsó mulattság, és mivel külső építés és homlokzati elhelyezés, ezért terv és engedélyköteles. (szvsz ha mindezt beltéren követed el akkor is, mivel teherhordó szerkezetet érintő bontást mindenképp eszközölni kell.) Ja kéményseprő szakvélemény ....
Sziasztok. Segítséget szeretnék kérni. Adott egy ujépítésű sorházi lakás, amelynek nincs kéménye. Viszont szeretnénk idővel egy készen kapható vas kandallót. Lehet-e utólag éményt csináltatni, és ha igen, milyet? Miután szélső fal mellé kerülne, lehet-e kivülre a kéményt? Téglakémény kell-e, vagy lehet ilyen aluszerü csőböl?
Illetve van-e itt olyan szakember, aki erre árajánlatot is tudna teni?
Tartalék kémény lenne egyelőre. Két kéményem van, egy a gázhoz, egy a kandallóhoz. Mindkettő be van kötve, berendezés rákötve. Ezeken kívül szeretnék még egyet, de azt már nem akarom építeni, tehát csak szerelt lehet amit lakótérben valamivel eltüntetek.
Tulajdonképpen az a terv, hogy 1-2éven belül kidobnám a gázt, úgy ahogy van, és a helyére menne egy pelletes kandalló. Sajnos a "gázkémény" nem jó a pellethez. A kandalló maradna "főfűtés", az éjszakai kihűlése miatt jelenleg tartalékként üzemelő gázcirkót pedig helyettesítené az automata pelletes. Annak nem kell nagy kémény -azt hiszem 80-as csöve van, venillátoros kifúvással-, de a "gázkémény" így sem lesz jó hozzá.
nekem színre vakolt kéményem van, kisméretű tömör tégla, dupla kémény, 90-óta megvan, rendszeresen használjuk (pl. ezidáig vegyessel fűtöttünk). Még egy repedés sincs a külső részén, semmi sérülés, újszerű...
1. A jelenlegi, (szvsz félerértelmezet) rendelet értelmében a szerelt kémény létesítse nem engedélyköteles, mindazon álltal használatba vétele. un.: kivitelezés utáni esetleg közbeni vizsgálata kéményseprő ipari szempontból kötelező. Másik tartalék kémény ...? Nem elég egy? Csak mert ha készülék csatlakozik rá akkor az már nem tartalék kémény ... elvileg. Úgyhogy az első kérdésre a válasz kb. IGAZ. 2. Minden szigetelt saválló acél szerelt kémény (amit legálisan hoznak forgalomba) rendelkezik egy MSZ EN 1443 szerinti "besorokással" ami pl.: EN 1443 - T400 N1 W 1 G50 -hez hasonló, és a végén a G50 annyit tesz, hogy koromégésnek ellenáll és a legközelebbi éghető anyag 50 mm -re lehet tőle. Vagyis az ÉME első oldalán csekkolod a "besorolást" és látod is hogy mivel lehet burkolni. Érdemes téglával, mivel tartós, stabil kivitel. (a fát nem ajánlanám)
A kicsi, zárt légréteg hőszigetelő képessége és a kátrányosodás. Igaz, de csak 2-3 cm légréteg esetén (azért nem hőszigetelés minőségben). A béléscsővel ellátott kürtőknél az elsődleges az intenzív korróziós hatás (kicsapódó kondenzáció) okozta állagromlás megelőzése. Vagyis a kátrányosodáshoz vezető folyamatok lejátszódnak csak nem jelentkeznek, barna foltként a kémény falazatán, elhárításuk kezelésük egyszerűbb, az okozott egyébb problémák kezelhetőbbek. Az eleve béléscsővel épített kémények, megfelelő hőszigeteléssel kiegészítve, a kondenzáció kialakulásának lehetőségét is jelentősen csökkentik (megfelelő tüzelőanyag és tüzelés mellett). A megfelelő kialakítás érdekében egy előzetes hő és áramlástechnikai, valamint légellátási méretezést javasolnék. Amennyiben valóbban csak tartalék kéményt létesítesz, érdemes egy kb. DN 150 acélbélelt falazott, közte hőszigetelt kéményt telepíteni, ezek ugyanis, nagy általánosságban mindenre jók.
Mennyire valós az a megállapítás, mely szerint bélelt kémény esetén kisebb az esély kátrányosodásra amiatt, hogy az acélcső és a tégla közötti légrés szigetelésként működik? A bélelők azt mondták, hogy mivel lezárták a kürtőt a cső körül, a levegő könnyen fel tud melegedni, és jobban melegen tartjta a kéményt. A béléscső csak 20cm-re lóg túl a falazott kéményen, ez utóbbi csak kb. 60cm-t van szabadban, kb. 1 métert padláson, a kémény többi része fűtött lakótérben van.
Még két kérdésem lenne: Építenék egy másik, tartalék kéményt is, de nem akarok építési mizériát. A lógatott szigetelt saválló acélkéményhez ugye nem kell semmi, a kéményes cég engedélyén kívül? Ezt a kéményt el lehet-e falazni, vagy mivel lehet burkolni mondjuk fával is lehet-e, vagy csak téglával, gipszkartonnal?
