A fajtaválasztás szerintem sokban függ attól is, mennyire fagyveszélyes akarod a kajszit ültetni. A szomszéd kb. 30 éves magyar kajszija az elmúlt 15 évben átlag 10-15 szem barackot termett, és a néhány éves mandulakajszijánál sem jobb a helyzet. A Bergeronoknál azt tapasztaltam, hogy tényleg ellenállóbb a fagyra. 2011-ben virágoztak először és a teméssűrűség lényegesen jobb volt mint a szomszédnál, bár ritkítanom nem kellett, mivel a fagy már megtette helyettem. Hiába ellenállóbb viszont, ha állítólag jobban pusztul, mint a hagyományos magyar fajták, és sajnos nálam az egyiket még a temés beérése előtt elvitte a fitoplazma.
Egyébként a fórumon sokan jó véleményt írtak róla, szóval nem akarlak lebeszélni erről a fajtáról, gondoltam csak leírom én mit tapasztaltam és olvastam erről a témáról és fajtáról.
Köszönöm, még csak gyorsan átfutottam, de már látom hogy az eredeti ötletem is jó volt, gondoltam veszek göncit, mert a lányom nagyon finom barackpálinkát szokott onnan kapni :)
Sajnos nekem a Bergeronnal eddig nem volt szerencsém. Még 2009-ben ültettem belőlük kettő csemetét, de tavaly az egyik elpusztult. A tünetek alapján azt gyanítom, hogy a fitoplazma áldozata lett. Állítólag ez a fajta fogékonyabb erre a betegségre, mint például a magyar fajták jó része. Egy biztos: a szomszéd 30 éves magyar kajszija és a néhány éve ültetett mandulakajszija látszólag egészséges. Attól tartok, hogy a megmaradt Bergeront is bármikor utolérheti ez a betegség. http://kerteszetesszoleszet.hu/hu/blogok/mitol-pusztul-kajszi
Mivel még nem adtam fel azt, hogy saját termesztésű, a fagyoktól és a fitoplazmától talán kevéssé veszélyeztetett kajszit egyek, ősszel ültettem egy Rózsakajszi C1406-ost és egy Pannóniát. A Bergeronnal való kísérletezéstől elment a kedvem.
Múltkor szóba került a talajfordítás. Hátha még nem mindenki látott ilyet.
Ezt itt nem fa, hanem szőlő alá fordították, így csak 40 cm mély. (Pár napja fényképeztem az egyik gyümölcsöskertem közelében, a flakon a szélső barázda alján áll, onnan lett kifordítva a fölötte lévő világos hegy.) A megfordított talajba aztán valóban csak lyukat kell fúrni ültetéskor.
Köszönöm, be fogom szerezni, egy biztonságosan termő fajtát szerettem volna kérdezni. A különlegességekhez gyakorlat kell, én pedig nem vagyok kertész.
Köszönöm szépen! Jókat írnak róla, magamtól nem találtam volna ki, ha ilyen hideg telek vannak fontos a fagytűrő képesség is. Sok kertészet van a környéken, valahol biztos kapni.
Ma szúrós iszalagot, népi nevén ördögcérnát irtottunk, van sajnos bőven. Vajon van arra hatékony módszer a metszőollón és a láncfűrészen kívül?
Kajszibarackfát szeretnék venni úgy döntöttem, őszibarackért inkább felmegyek a hegyre :) De sok jó fajta van. Mondanátok nekem olyan finom fajtákat amiből érdemes vásárolni? Megköszönném tisztelettel :)
A háromezredik levél környékén megtaláltam a "bio" permetezési módszered. Azért annyi jó van benne hogy így "nemzetközi nőnapon" megtudhatja magáról az ember hogy helyesen működnek a megérzései.
Én is próbáltam már 'visszaforrasztani', volt is amikor sikerült - ideiglenesen. Néhány év mulva 'magától' lehasadt. Én leoperálnám és a többit nevelném úgí, hogy pótolja. (Fotó?)
Remélem, nem a vak vezet világtalan este áll elő, ha én is próbálok tippet adni azzal kapcsolatban, hogy a friss telepítésű kajszi nem terem. Hasonló probléma megoldására kerestem a választ, és egy környékbeli kertész (szakképzett) javaslatát osztom meg. Szerinte a probléma tipikus, és az a magyarázata, hogy a korábbi kajszi ültetések kivonták a talajból a vasat (tápanyaghiány állt elő). Szerinte régebben ezért trágyáztak vágóhídról szerzett marhavérrel (hemoglobin vas-hemoglobin), ami "felhúzta" a termőképességet. Ez ugye nem könnyen járható módszer, de az alapelvnek megfelelően én vasgáliccal tettem egy kisérletet. Majd Júliusban megírom, hogy sikeres volt-e. A vasgálic olcsó, nincs vele macera mint a marhavérrel, egy próbát talán nálad is megérne.
