MT 134 § (3): A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató
a) kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig, kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év december 31-éig,
b) a munkavállaló betegsége vagy a szeméylét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül
adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet.
Ez a 2003 júniusi HVG különszám, remélem, azóta nem változott meg.
Tudja valaki, hogy át lehet-e vinni szabályosan szabadságot a következő évre (mert személyes okokból jövőre többre lesz szükségem) és ha igen, akkor milyen indokokkal?
Hello!
Kérdéseim lennének munkajoggal kapcsolatosan:
munkaidőbeosztást nem kapsz
tólórát nem fizetik csak esetenként csúsztathatsz a jelenlétin 8 órát írsz/muszály/
nincs munkaköri leírásod
késő délután telefon holnap 12 órát dolgozol 8 helyett
szabit akkor amikor ők akarják csak akkor kapsz
gyakran dolgozol szombaton amiért szabadnap nem mindíg jut!
egy héten simán nyomsz 50 órát köszönöm nélkül
a beosztásod a szerződésen nem az amiben foglalkoztatnak
Hii!Nem tud vki olyan honlapot, vagy linket ahonnét a munkajogi illetve fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ( hülyén hangzik de pillanatnyilag nem tudtam értelemsebben megfogalmazni) ill fogyasztó jogaival kapcsolatban tájékozódhatok, esetleg cseten vagy vmi hasonló módon hozzáértővel értekezhetek??
A számviteli törvényben ilyen nincs és régebb sem volt.
A társasági és osztalékadóról szóló törvényben volt egy ehhez hasonló kitétel (adóalap növelő az olyan 200 eFt feletti szolgáltatás költsége, amiről nincs szerződés), de emlékeim szerint ez már nem él.
Most nincs nálam jogszabály; de a Törzsasztalon, az Adózás (Tippek és trükkök) topicban biztos tudnak neked segíteni.
Szóval szerintem aki erre hivatkozik, az ködösít, hogy ne kelljen fizetnie.
Én soha nem értem, hogy miért jönnek a jogászok mindig azzal, hogy a szerződés bizonyítja valaminek a meglétét, mondjuk egy szolgáltatásnak a megtörténtét. Szerintem a teljesítés igazolja, ami független attól, hogy van szerződés, vagy nincs, persze ha nincs, akkor nehezebben lehet követelni.
Csak adózási szempontból és csak a megrendelő szemszögéből érdekes, hogy van-e szerződés, őt fenyegeti a a Tao tv., azzal, hogy nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként kell kezelni, ha „a nettó 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel”. De ez is csak akkor érdekes neki, ha van róla számlája és ha egyébként köze nincs a kapukhoz a tevékenységének. Úgyhogy nem hiszem, hogy azért, mert nincs szerződés, nem tudná érvényesíteni a követelését. Állítsa ki a számlát (bár akkor a meg nem kapott ÁFÁ-t is be kell fizetnie), aztán fizetési felszólítás, fizetési meghagyás, végrehajtás, legvégső esetben felszámolás iránti kérelem. Ha a vevő elismeri a követelést, akkor ezek valamelyike általában eredményre vezet.
(A számviteli tv értelmében nem lehet 200E ft-nál nagyobb összegről számlát kiállítani, írásos szerződés nélkül. Ha több szla van, akkor azok összeadódnak.)
1. eset: melyik tv értelmében kell írásbeli szerződés, az érvényességi feltétel? Mert ha nem, akkor a felek között szóban létrejött a szerződés! Más kérdés, hogy ezt egy bíróság előtt hogy bizonyítod... Ebben az esetben viszont nem biztatási kár, hanem szerződésszegésből eredő kár, azaz tényleges kár (a festék) és elmaradt haszon.
2. eset: ha érvényességi feltétel az írásos szerződés, akkor biztatási kár.
Javaslom a BH1993.562.-t és a GK. 14. sz. állásfoglalást! Eszerint a szerződéskötés elmaradása miatt is lehetőség van a Ptk. 6 alkalmazására, ha a kárt szenvedett kellő megalapozottsággal hihetett a szerződés megkötésében. Márpedig ha még a kapukat is odaadta, a szándék nem lehetett kétséges!!
Volna itt egy érdekes helyzet, amit megvitatnék a hozzáértőkkel, hátha ki süthetünk valami hasznos tanácsot:
Nem kimondottan munkajog, mármint nem az Mt-hez kötődik, de munkűval kapcsoaltos, és talán jóban vagytok a Ptk-val is:)
Tehát:
emberünk (X) legyen mondjuk egy egyéni vállakozó, vagy egy kis Bt egyszem alkalmazottja, mindegy.
Válalljon mondjuk kapumázolási munkát.
Találkozik egy Kft ügyvezetőjével (Y), aki megörül az ügyes kapumázolónak, és megbeszéli vele, hogy óránként 3 tallérért mázoljon nála kaput.
Sürgős a munka, kezdje el, aztán majd a számlázaás előtt (mert a tv értelmében 200 tallér felett kötelező a szerződés) aláirják a szerződést is.
Telik múlik az idő, Y folyamatosan igérgeti a szerződést, és át is veszi a mázolt kapukat, de ilyen olyan okokból (most nincs itt Z, aki szintén kell nekem, majd K ügyvéd elolvassa a szerződést, aztán aláirom, stb), szóval nem kötik meg a szerződést.
Közben eltelik pár hónap, a drága mázoló a majdan kifizetendő pénz reményében mázol tovább, a kinnlevősége egyre nagyobb. A cég nem tagadja, hogy jár neki a tallér, de közli, nem bir fizetni.
Szerződés nincs.
Ez a helyzet vajon utaló magatartás? (ptk. 6.par.)
Felmerülhet ezesetben a biztatási kár?
Csalás kizárható (közös ismerősük révén biztos, hogy Y _akart_ megbízási szerződést kötni X-szel, scak ilyen olyan okokból meghiúsult. Most viszont már X nem akar, csak a pénzét szeretné.
A jog eszközeivel nem lehet segíteni azon, aki maga is jogellenes dolgokhoz (adócsalás) asszisztál.
A feketéből levonást megakadályozandó nem tudok jobbat mondani, minthogy meg kell várni, hogy mennyit von le, azt a kasszából az addig járó törthavi bérrel együtt ki kell venni, ügyelve arra, hogy semmilyen írásos feljegyzés ne maradjon arról, hogy mennyi volt abban a kasszában. Nem valószínű, hogy bíróságon akarná bizonyítani a munkáltató, hogy azt vette ki, amit feketén fizetett volna neki.
Aztán le kell lépni és tanulva az esetből csak rendes, teljes bérrel bejelentett állást kell keresni.
Bocs, eksön, de szerintem nem olvastad végig elég alaposan balubaa levelét.
>A bérből való engedéyl nélküli levonás nagyon súlyos munakjogi jogsértés már >önmagában is.
Ugyanis balubaa leírta, hogy csak minimálbérre van bejelentve. Abból nem is fog levonni a munkáltatója, viszont a valódi fizetése nagyobb részéből (amit zsebbe kap), már igen. Ezt egyetlen munkaügyi bíróság sem fogja neki megítélni - szerintem. Sőt, őt magát is büntetőjogi felelősségre vonhatják (azért remélem, hogy mégsem), mert nem fizet adót, tb-járulékot, azaz eltitkolt jövedelme van. Ez egy mindennapos csapdahelyzet, addig jó a zsebbe kapott több pénz, míg nem leszel beteg, vagy nem kerülsz hasonló helyzetbe.
Először is, a munkáltatódnak a béredből levonásra még akkor se lenne joga, ha te magad loptad volna el a kártyákat, bírósági ítélet nélkül, ami a felelősséged megállpítja, és elrendeli a levonást.
A bérből való engedéyl nélküli levonás nagyon súlyos munakjogi jogsértés már önmagában is.
Továbbá a felelősség megallapítása nélkül a munkáltatódnak nincs jogalapja még követelni sem tőled a a kártyák megtérítését. Ebben az ügyben van egy büntetőfeljelentés, az majd zárul valamiylen eredménnyel, valószínűleg ismeretlen tettessel, aki elspdlegesen felelős a kárért. Ezek után a munkáltatód fordulhat az eladók felé kárigényével az Mt. szerint. Itt nyilván gonadtalanságról van szó, így a kárából maximum a félhavi fizetésednek megfelelő összeget követelheti, ha bizonyítani tudja, hogy te voltál gondatlan. Az nem elég, hogy vagy te vagy a másik eladó volt gondatlan. ha nem tudja bizonyítani, akkor egyikőtöktől sem követelhet semmit.
Még egy kérdés: a kártyákat leltáríven vettéteke át, és van-e leltárfelelősségi megállaodás a munkáltató és köztetek, akár külön szerződéssel, akár a munkaszerződésbe fogalmazva? Ha ugyanis ilyen van, akkor a teljes kárát követelheti, de a felelősséget akkor is meg kell állapítani, és csak a felelőstől követelheti, automatikus levonásnak helye nincs.
Javaslom, hoyg tértivevényes levélben írd meg a munkáltatódnak, hogy 1.) A felelősséged az eltűnt kártyák miatt őt ért kárért nem ismered el, és 2.) kifejezetten nem járulsz hozzá, a kárát a béredből való levonással érvényesítse. Amennyiben mégis jogellenesen járna el, úgy jogaidat bíróság előtt fogod érvéynesíteni, és az OMMF-nél is bejelentéssel élsz ezen és más jogsértő munakügyi gyakorltai, pl. a minimálbéren való bejelentés miatt.
Az ilyen illegális bérlevonás rendkívüli felmondás jogalapja lehet. A bíróság nem viszgálja a levonás jogalapja valódiságát, csak azt, hogy formailag volt-e engedélye a levonónak. ha ezek után mégis levon valamit, azonnal fordulj ügyvédhez, és pereld be, valószínűleg az ügyvédi felszólítás elengedő lesz, és visszadaja levonást.
Sziasztok!!
Történt velem a munkahelyemen egy elég kellemetlen eset, amiben tanácsot szeretnék kérni! Bármilyen megoldás és használható ötlet érdekel.
A történet a következő:
Egy műszaki üzletben dolgozom, ahol folglalkozunk feltöltőkártya értékesítéssel is..Reggel 9-től este 8-ig vagyunk nyitva. Én általában délután 1-re járok dolgozni.
Ezen az ominózus napon is beértem az üzletbe 1 órakor, átvettem a boltot (kassza-próbazárás-pénz megszámolása), majd megkeztem a munkát. Kb. fél kettő fele bejött egy hölgy feltöltőkártyáért és kinyitom a fiókot, ahol ezek vannak, de a fiók teljesen üres. Hivtam a kolléganőmet, hogy hova rakta a kártyákat, ő állítolag visszarakta a helyére. Még körülnéztem, de mivel nem találtam, hívtam a rendőrséget. Innentől kezdve feljelentés lett a dologból ismeretlen tettes ellen.
Na most a kolléganőm reggel mikor nyitott még adott el kártyát, de követett el egy-két hibát. Kétszer elment wc-re, amig a szemközti üzlet eladója figyelt a boltra, de közben neki is voltak a saját boltjában, így be kellett mennie, majd elment a raktárba, amíg szintén örizetlenül maradt a bolt. Az üzlet egyébként egy bevásárlóközpontban van, így teljesen nyitott. A wc legalább száz méter.
A főnököm úgy döntött, hogy a kártyák árát levonja a fizetésünkből, rám jut 170000ft! Én vagyok hajlandó fizetni egy fillért sem, mivel én nem követtem el hibát, abban a fél órában míg ott voltam, állandóan a pult mögött álltam, így senkinek esélye sem volt bejutni a pult mögé, vagy akár átnyúlni rajta.
A kártyákról, semmiféle leltárt nem szoktunk csinálni váltáskor, tehát nincs róla papír hogy én azt átvettem, vagy bármi!
Mit tudok tenni ilyenkor?? Nincs kidobni való 170e forintom és ingyen sem akarok dolgozni senkinek karácsony előtt!
A baj az is hogy minimálbéren vagyok bejelentve, ami azt jelenti, hogy ha akarom ha nem, a papiron lévő összeget megkapom, de afölött azt von le a béremből amit akar, mivel jóval többet keresünk mint a munkaszerződésben szerepel.
Megadok egy számot: 06203495309! Ezen bármikor elérhető vagyok! Azért is adom meg a számom sürgős a dolog! Kérlek segítsetek!!!
Előre is köszi!!
A felmondás indokának valós oknak kell lennie. Ha csak kreáltak valamit, ami nem igaz, akkor az jogellenes és a közléstől számított 30 napon belül a munkaügyi bírósághoz fordulhatsz, ahol kérheted ennek a megállapítását és vagy a munkaviszony visszaállítását vagy a jogellenes megszüntetés esetén alkalmazandó szankciókat (2-12 havi átlagkereset az összes körülménytől függően, bér az ítélet jogerőre emelkedéséig és akkor eddig tartott a munkaviszony). Esetleg egy nem vagyoni kártérítés is szóba jöhet a "lelki megnyomorítás" miatt, de ahhoz már nagyon jó ügyvédet kellene találnod.
Jelenleg rokkantnyugdíjas vagyok! Kálváriám akkor kezdődött, amikor 5 évvel ezelőtt egy baleset következtében testem 35 %-a megégett. Ezekután életmentő és korrekciós műtétek sora következett, de a gondok nem értek véget. 2002 áprilisában, részmunkaidőben egy szombathelyi építőipari cégnél helyezkedtem el, ahol anyagkezelő és-kiadó munkakört láttam el. Nem volt számomra új a munka, mivel korábban nagy tapasztalatokat szereztem e területen, de hiába a szakértelmem, nem tudták elfogadni a heges bőröm látványát! Hallottam megjegyzéseket: úgysem fogsz sokáig nálunk dolgozni te varangyosbőrű. Máskor fogatlan buzinak tituláltak. Október 29.-én szinte 2 óra leforgása alatt eltávolítottak a cégtől, holott a 3 nappal előbbi leltár eredményét sem tudták. A raktárkulcsokat " csak " át kellet adnom egy kollégának, melyben közel 5 millió Ft értéket kezeltem. Vártak egy újabb pillanatra, hiszen egyszer 2003 augusztusban " átszervezés indoklással" már kaptam egy felmondást " csak a Vezérigazgatónak írt levelem eredményeképp VISSZAVONTA a felmondási határozatot. Vagyis " időt kaptam"! (Talán féltek a jogkövetkezményektől? ) A 10 nappal ezelőtti felmondásom indoka " kereskedelmi részleg megszüntetése", holott ez év májusi közgyűlés ellenkező határozatot hozott! Vagyis bővíteni a kereskedelmet! Segíteni szeretnék magamon és a hasonló helyzetben lévő sorstársaimnak is. NINCS JOGA SENKINEK MÁSKÉPP BÁNNI VELÜNK, MINT A TÖBBI EMBERREL! 46 évesen már nem " csak" testileg, hanem lelkileg is megnyomorítottak! Én úgy gondolom, emilyen jogállamban, úgy az EU egyik államában sem engedhető meg ez a magatartás!Várom a véleményeteket!
Milyen megoldással? Rendes felmondás a munkáltató részéről, az ő működésével összefüggő okból, az ok az, hogy hirtelen 2 embere lett egy pozícióra és csak egyet tud foglalkoztatni.
Ha a másikat akarják a munkakörben megtartani, akkor vagy csak simán felmondanak neki, vagy ha van, akkor felajánlanak neki másik munkakört, amit ha elfogad, akkor közös megegyezéssel módosítják a munkaszerződést és a másik munkakörben fog tovább dolgozni, ha meg nem fogadja el, akkor a 30 napos felmondási védelem után induló legalább 30 napos felmondási idővel és legalább 1 havi végkielégítéssel kirakják.
Szakbarbár!
Köszi a gyors választ! Még egy kérdésem lenne. Nem valószinű, hogy ugyanabba a pozicioba visszaveszik a kismamát, mert már betöltötték a helyet. Ha mégis a tv-re hivatkozik, milyen megoldással tudja a cég megtrompfolni (vagy hogy kell ezt irni?;-))?
Szóval, a lényeg, hogy nem akarják kirugni, akit a helyére vettek fel.
Van egy munkaszerződése a gyedről visszatérő anyukának, abban benne van a munkakör, ebben a munkakörben kell munkába állás után foglalkoztatni, merthogy munkaszerződést csak közös megyezéssel lehet(ne) módosítani.
Annyival kell emelni a bért, amennyivel a szülési szabadság és a gyed alatt a hasonló munkakörben dolgozóké emelkedett, ha ilyen nincs, akkor meg az átlagos bérfejlesztést kell alapul venni. Ha egyáltalán senkinek nem emeltek volna, akkor a kismamáé sem emelkedik, az a bér érvényes, ami utoljára volt.
Sziasztok!
Egy GYED-hez is kapcsolódó kérdésem lenne. A GYED-ről visszatérő kismamát hogyan kellene visszavenni a munkahelyre? Nem szünt meg sem a pozicio, sem a munkakör, se semmi, minden változatlan. Ugyanoda kell visszavenni? Akár vezető pozicióba is? Milyen bérrel? Köszi a segitséget!
Csak egy APEH iránymutatás van, ezt szokták néha az Adó lapcsaládban boncolgatni, ami leírja, hogy mindkét félnek adó- és járulékmentesen kifizetheti a bérlet 80 vagy 86%-át a munkáltató. Viszont ezt csak akkor alkalmazzák, ha akarják, ha nem akarják, mert nem kötelező, akkor azon meg sem az APEH, sem más nem tud segíteni. (Azért a normálisabb munkáltatók úgy állnak hozzá a kérdéshez, hogy ha a bérlet is ugyanennyibe kerülne és neki is jobb, ha nincs menetrendhez kötve a dolgozó, akkor miért ne fizetné.)
1998/111. Adózási kérdés
a munkába járással kapcsolatos költségtérítés adókötelezettsége
[Szja tv. 7. § g) pont, 3. számú melléklet II/7. pont]
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet rendelkezései szerint a munkáltató a bérlettel való elszámolás ellenében köteles az utazási bérlet árának meghatározott részét (80, vagy 86%-át) megtéríteni. Ekkor a kapott összeg nem számít a magánszemély bevételének, így ez után adót sem kell fizetni. Az említett kormányrendelet nem tiltja meg a kötelező mértéken felüli térítést sem. Ebből következően szintén nem számít bevételnek a munkába járáshoz használt utazási bérlet teljes árának megtérítése akkor, ha a magánszemély átadja a bérletet a munkáltatójának.
Ha viszont a munkáltató úgy téríti meg a munkábajárás költségeit, hogy nem kéri a bérlet leadását (az előzőekben említett kormányrendelet ezt sem tiltja meg), akkor ez olyan költségtérítésnek számít, amelyet a magánszemély bevételének kell tekinteni. E bevétellel szemben költségként lehet elszámolni a bérlet teljes árát akkor, ha a magánszemély megvásárolja a bérletet és azt az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrzi. Ha viszont a magánszemély nem vásárol bérletet (más módon oldja meg a munkába járását), akkor a kapott térítéssel szemben igazolás nélkül számolhatja el költségként a kormányrendeletben meghatározott mértéket, vagyis a bérlet árának 80, vagy 86 százalékát, attól függően, hogy vonattal, vagy autóbusszal történő munkábajárásra tekintettel kapott költségtérítést.
Sziasztok!
Először írok itt a fórumon és egy kéréssel/kérdéssel fordulnék hozzátok.
Munkahelyemre saját gépkocsival járok be és mivel közszférában dolgozó vagyok kilóméterenként csak a szokásos 3 forintot térítik számomra, így jelentős ráfordítást igényel a gépkocsi tankolása. Vonattal és Busszal bejárni rendkívül időigényes lenne (kocsival 1 óra oda-vissza, vonattal 3 óra:(( ), továbbá nincs a számomra megfelelő menetrend, így folyamatosan minuszban lennék a munkaóráim tekintetében. Hallottam egy (nem igazán reklámozott ) lehetőségről, hogy a munkáltató téríthetné nekem a busz- , ill. vonatbérlet árának 80 %-át, a bérletet nem kellene felmutatnom, továbbra is kocsival járhatnék. Ez nagyban csökkentené a kiadásaimat. Az erről szóló rendelkezés információim szerint a 2000. évi IV. adó-kódexben található az autózás , munkába járás résznél, de ismereteim sajnos nem pontosak. Az interneten már próbáltam rákeresni a törvényszövegre, de sehol sem találom, csak utalásokkal találkoztam, az ADÓonline-on sem közlik a szöveget az adó-kódex archívumban, igy jutottam el ide, hogy esetleg Ti tudnátok nekem segíteni hogy megtudjam, ill. megszerezhessem a pontos szöveget, (vagy internet címet ahol megnézhetem) hogy mérlegelhessem a lehetőségeimet.
A segítséget mindenkinek előre is nagyon köszönöm!!!
A könyvvizsgáló előbb hitelesít, utána van a közzététel; banknak, biztosítónak el lehet küldeni közvetlenül is.
Amit írtam, tapasztalatból írtam: akiket hitelezünk, ki szoktuk kérni a mérlegüket; a legnagyobb cégeké leginkább hiányzik. Ez persze Magyarországra vonatkozik, lehet, hogy a németeknél nem így van.
A kérdésed egyáltalán nem munakjogi, a férjed nem állt munakviszonyban, hanem polgári jogviszonyban volt, mint mondod vállalkozási szerződéssel. Ez ugyan lehetett színlelt szerződés, de ezt perben kell kimondatni.
Figyelemmel a fentiekre a válaszok a követekzők:
1. Igen köteles volt fizetni a felelős őrzés polgási jogio szabálya alapján. Munakviszonyban állva ezt részben vagy telejsen elkerülhette volna.
2. Ennek akérdésnek a megítélése nagyon bonyolult, ismernünk kellene a vállakozási szerződést, az adásvételi szerződéseket, és az esetleges további megálapodásokat (bizományosi megállapodás, stb.) Feltételezve, hogy a férjed simpla közvetítő volt, és a szerződésében a vevők bonitáásnak megbecslésére semmiféle kötelezettsége nem volt, úgy a cég rajta semmit sem követelhet. Meg persze ha nincs valami a válalkozási szerződésben, ami felelősséget ír elő.
3. Nem követelhetik vissza, ez nem ajándék volt, hanem teljesítmény ellenértéke, a férjed telejsített, ők is.
Van egy munkajogi kérdésem, kinek kell feltennem? Mindegy, itt van:
Férjem egy évig egyéni vállalkozóként dolgozott egy cégnél, amely különböző elektronikai cikkek direkt értékesítésével foglalkozik (területi képviselő volt). Most otthagyta a céget különböző okok miatt. A következő problémák merültek fel:
1. Még munkaviszonya alatt az utcán álló autónkból elloptak egy, a cég tulajdonában lévő terméket. Ezt a férjem kifizette (bár azt hiszem, semmiféle szerződést erre vonatkozóan nem írt alá). Köteles volt-e fizetni? 2. Az általa értékesített termékek (melyeket részletre adott el néhány esetben, mivel erre a cég lehetőséget ad) havi részleteit némely (2-3) vevő hónapok óta nem törleszti, így a cég behajtási csoportja szeretné a gépeket visszakapni, de ez lehetetlen (a vevő nem elérhető, a gép már nincs meg, stb), így most a páromon követelik a gépek ellenértékét. Véleményem szerint ez teljesen jogtalan. A cég olyan feltételekkel adja meg a részletfizetési kedvezményt, hogy csak egy bizonyos foglalót kell letenni, a termék máris ottmarad, minden fedezet nélkül. A behajtási csoport vezetője azt mondja, az értékesítőnek látnia kell, hogy kinél hagyhatja ott a gépet... Hangsúlyozom, semmiféle szerződést nem írt alá a párom (legalábbis úgy tudom). A vevők is csak egy egyszerű nyomtatványt kapnak szerződés gyanánt. 3. A kezdetekkor egy belső, értékesítési verseny keretében a párom jó eredményt ért el és kapott egy viszonylag értékes ajándékot, amelyet most visszakértek tőle, mondván, "nem érdemli meg" - feltételezem azért, mert eljött a cégtől. Volt-e ehhez joguk? (Az "ajándékot" egy korábbi, már elvégzett munkájáért, hozott teljesítményéért kapta, nem előre "motivációként").
Egy Lidl méretű cég nem tudna úgy működni, hogy a publikus mérlegadatait nem hozza nyilvánosságra. A bankjai nem adnának kölcsönt neki, a hitelminősítők a legrosszabb adósok között tartanák nyilván, biztosítást nem tudna kötni, és könyvvizsgáló nem hitelesítené a mérlegét, ez utóbbi mindenképpen hitelképtelenné tenné.
Itt inkább arról lehet szó, hogy a szakszervezet olyan addatokhoz akar hozzájutni amelyek nem publikusak, és abszolút semmi közük hozzá. A forgalmi és mérlegadatok részlezetéséről lehet szó, amiket a szakszervezet fel akar használni a tárgyalási során.
A közzététel kötelező. De ettől még nagyon sok olyan cég nem adja le a mérlegét; a büntetési tétel nem olyan nagy, hogy ne bírná ki. Méghozzá nagy és jónevű cégek, nem a Hajléktalan Bt.
Nem tudom, hogy mennyire nyilvánosak az adatok, az alábbi eredeti cikkekből ítélve nem igazán, ha úgy kell kikényszeríteni... :-O
A fordítási bakival kapcsolatban teljesen igazad van, de a lényegen nem változtat.
[Én is fordító vagyok, rögtön gondoltam, hogy a Betriebsrat-ot fordították rosszul. Sajnos ez van, bárki hozzáfoghat fordításhoz manapság...Akik meg értenek hozzá, talpalnak a normális meló után. De ez itt OFF, úgyhogy befejezem. :-) ]
http://www.abendblatt.de/daten/2004/08/18/330372.html Das ist Lidl .... Mit insgesamt 80 000 Beschäftigten erwirtschaftete Lidl im vergangenen Jahr einen Umsatz von etwa 30 Milliarden Euro, rund zwölf Prozent mehr als im Jahr 2002. All diese Zahlen stammen nicht von dem Unternehmen selbst, sondern wurden von Fachleuten geschätzt. Lidl gibt sich ebenso verschwiegen wie sein großer Konkurrent Aldi. ....
Hamburg (ddp.vwd). Die Dienstleistungsgewerkschaft ver.di will die zweitgrößte deutsche Discountkette Lidl zur Offenlegung der Unternehmensbilanzen zwingen. Nach eigenen Angaben hat ver.di einen Anwalt beauftragt, der die entsprechenden Unterlagen bei den Registergerichten einfordern soll, berichtet die «Financial Times Deutschland» (Mittwochausgabe). Außerdem sei die Gewerkschaft dabei, die Eigentümerstrukturen der Firmengruppe zu durchleuchten. Zunächst sei geplant, die Jahresabschlüsse ausgewählter Lidl-Gesellschaften anzufordern.
ver.di wolle mit Hilfe der Handelsregisterauszüge und Bilanzen nachweisen, dass der Discounter als einheitliches Unternehmen groß genug ist, um arbeitsrechtlich zur Bildung von Betriebsräten verpflichtet zu sein, berichtet die Zeitung weiter. Zusätzlichen Schub erhoffe sich die Gewerkschaft von einer Grundsatzentscheidung des Europäischen Gerichtshof, der unlängst die Offenlegung von Unternehmensbilanzen gefordert hatte. Lidl war gegenüber dem Blatt zu keiner Stellungnahme bereit.
Köszönjük ezt is! Bár nem számítunk pedagógusnak, és nem vagyunk közalkalmazottak sem, mert nem állami egyetemen tanítunk, de azért sok minden vonatkozik ránk is ebből.
