> Még egy kérdés, bár nem szorosan ide tartozik: halotti bejegyzésekben gyakran szerepel az “epehideg” betegség, mint halálok. Mi ennek a mai megfelelője?
Utánajártam: ez nem egy olyan kórkép, aminek ma megfelelője lehetne, mivel inkább egy, az adott kor által vélelmezett tüneti leírás, amely több – és alkalmasint koronként változó – betegséget mos össze.
Az első forrásom a Ballagi-féle szótár volt 1987-ból: eszerint az epehideg(lelés) nem más, mint az epeláz szinonimája. Az utóbbiról ezt írja:
epeláz: fölösleges epekiömléstől előidézett lázas betegség (1873)
Ugyanerről a Pallas Nagylexikona:
Epeláz (febris bilisa), elavult orvosi kifejezés, amellyel régebben olyan lázas betegségeket illettek, amelyek epés hányással, vagy sárgasággal jártak. Az epés hányásnak nincs jelentősége, mert az epe a hányási mozgások alatt kerül a gyomorba, s előfordulhat ez minden hányással kezdődő lázas betegségnél. Tulajdonképpen való epeláz lenne tehát a Weil-féle betegség* és az atrofla hepatis flava (sárga májsorvadás). Régebben az epés jelzőt számos betegség mellé függesztették s volt pneumonia biliosa, epés tüdőgyulladás, malaria biliosa, epés hideglelés stb., legtöbbször azonban az akut gyomorhurutot meg a tifuszt illették e néven. (1893–1897)
* Weil-betegség: leptospirózis következtében fellépő súlyos, életveszélyes, vese- és májelégtelenséget okozó, sárgasággal járó vérzéses láz.
Vagyis bármi lázzal, és epés hányással, széklettel járó lázas állapotot jelenthet.
> Valaki megmondaná nekem honnan származhat a Kasnik név?
Arra a névre adok etimológát, amely magyarul leírva Kasnik, szlávosan pedig Kašnik ~ Kašník. Ez a m. Kásás név cseh-szlovák értelmi megfelelője: kaša 'kása' főnév :> kašný 'kásás' melléknév (névként is használják!) + -ik ~ -ík kicsinyítő képző.
A lengyel Krasnik városnév nem tartozik ide, mivel egyrészt itt /sz/ hang van, a fenti /s/ helyett, másrészt a városnév a le. krasni 'szép' melléknévvel val kapcsolatban. (Az r kiesése egyébként is indokolhatatlan.)
Iricsek: Az Иричек névnek sok bulgár előfordulása van, de Csehországban és Szlovákiában is akad Iriček ~ Iríček. Ez a név szláv etimológiáját tekintve anyanévnek tűnik: egy Irica nevű női névhez járult a hímnemű -ek kicsinyítő képző (jelentése tehát kb. 'Irica fia'). Az irica az Ir- kezdetű női nevek (elsősorban Irina 'Irén') becézője lehet.
> Egyik ősöm a saját házassági bejegyzésében (1825) mint Sztuhlik, fia esküvői bejegyzésében (1854) mint Sztuchly, saját halotti bejegyzésében pedig mint Sztukla szerepel. Szlovák evangélikus családról van szó. Szeretném tudni, hogy mi a név etimológiája, melyik forma tekinthető “alapformának”, és mi a sok eltérő forma magyarázata.
Az "alapforma" kijelölése pusztán ezen adatok alapján nemigen lehetséges, ui. mint a Stuchlík (29), mind a Stuchlý (25) jelen van a mai szlovák névanyagban, az országios szlovák telefonkönyv tabúsága szerint kb. azonos arányban (a zárójelbe tett számok az ilyen telefonkönyvi bejegyzések számát adják meg a női névalakokkal együtt).
Itt a stuchlý egy 'dohos, avas' jelentésű melléknév, a Stuchlík ebből -ík kicsinyítő képzővel képzett név: mindkettő lehet elsődleges névalak egy adott család szempontjából. Ilyenkor még a hasonló képzők a nevek végén akár át is fel is cserélődhettek.
A Sztukla egyértelmű magyarosodás eredményének látszik: mivel a szlovákban ismert, de a magyarban hiányzó ch hang k-val helyettesítése a magyarban akkor még a műveltek közt is norma volt. A szóvégi -a-ra azonban nincs teljesen megnyigtató magyarázatom: az igaz, hogy a -li végű -- zömmel német eredetű -- magyar szavak a helyi szlovákban -lya végződéssel jelennek meg (biciglya mondta a szemben lévő apovka a biciglimre), de ez kizárható, mivel a Stuchlý név szlovák melléknév, így nem alakul ki. A beírásodból az sejlik, hogy férfiról van szó, akkor még a Stuchlý név nőnemű alakjára -- Stuchlá -- sem gondolhatunk. Mégis lehet, hogy a cs.-szlk. Kuchlý név a m. Kukli ~ Kukla (ill. hasonló) név analógiája okozta a változást.
Egyik ősöm a saját házassági bejegyzésében (1825) mint Sztuhlik, fia esküvői bejegyzésében (1854) mint Sztuchly, saját halotti bejegyzésében pedig mint Sztukla szerepel. Szlovák evangélikus családról van szó. Szeretném tudni, hogy mi a név etimológiája, melyik forma tekinthető “alapformának”, és mi a sok eltérő forma magyarázata. Még egy kérdés, bár nem szorosan ide tartozik: halotti bejegyzésekben gyakran szerepel az “epehideg” betegség, mint halálok. Mi ennek a mai megfelelője? Előre is köszönöm.
Nem hiszek benne. A káplár szó cseh-szlovák megfelelője kaprál, tehát rövid a : hosszú á (a magyarban r : l > l : r hangátvetés történt). Az előfordulhat, hogy a m. Káplár és a cs.-szlk. Kaprál vegyes (esetleg nyelvváltó) környezetben kontaminálódik, "összekeveredik" (más az is lehet, hogy a cs.-szlk. Kaprál volt a Kaplár eredetije). Ilyen párok magyar--szláv viszonyban egyébként sem ritkák: pl. m. káplán : cs.-szlk. kaplán, sőt szlk. környezetben ez a magyar átvételeknél is megfigyelhető, vö. lámpás > lampáš, csárdás > čardáš stb.
Szóval van itt számtalan opció, amely természetes alakként is értelmezheti az Kaplár nevet, illetve az érdekeltek által "erőszak nélkül" befogadhatóvá teszi, ha mégis elírás eredménye lenne. Ezzel szemben a Beák így nem állítható elő a Beákból: nem keveredhetett semmivel, nem támasztható alá etnikumok érintkezésével. És az sem képzelhető el, hogy az érdekeltek megengedjék, elfogadják családnevük ilyen mértékű torzítását.
> Úgy látszik, hogy a honfoglaláskori nevekhez való visszatérés már jó ideje elkezdődött Magarországon.
Jó ideje tart már, valóban, a XIX. sz. derekától. Ma már meglepő, de számos ma már gyakori és kedvelt nevünk (Béla, Kálmán, Géza, Zoltán, Attila stb.) csak ezóta használt (az Árpád-kor, ill. azt megelőző isőszak óta).
Úgy látszik, hogy a honfoglaláskori nevekhez való visszatérés már jó ideje elkezdődött Magarországon.Most az operaházi intermezzó révén merült fel bennem mikor Jutosa névvel találkoztam.Tényleg honfoglaláskori név lehet? Jutas, Jutosa ?Jól értelmezem.?
Öröm olvasni soraidat, valamint hogy ennyire érdekel a téma és önzetlenül válaszolsz mindenki kérdésére (elnézést, ha tegezlek, nem tudom a korodat, de a fórumokon általában tegeződés megy).
Nagyon köszönöm a felvilágosítást Justin ügyben, még nagyobb kedvem van folytatni a kutatást! A levéltárban csak az volt a legnehezebb, hogy több családban is párhuzamosan Mihályoknak, Istvánoknak és Józsefeknek neveztek el mindenkit, valamint a kézzel írott levéltári anyagok igen nehézkesen olvashatóak :) De megéri! Köszi!
Ad Justin: Én mindenképpen a lat. Justinus 'Justus leszármazotta' személynévből eredeztetném. Ezzel a névvel korakeresztyén szentekre emlékeznek, elsősorban a Kr. u. II. sz.-ban élt filozófusra.
Éppen emiatt nehéz etnikumhoz kötni a nevet, mivel gyakorlatilag minden keresztyén országban "spontán" előfordulhat. Az biztos, hogy bizonyos nemzeteknél gyakoribb, mint másoknál: gyakori angol, francia és szlovén területen.
Mivel a név /s/-es ejtésű, régebb óta Magyarországon jelen kell lennie, így elfogadható magyarázat a belső magyar keletkezés (a névadó őst Szent Justinus nevenapján keresztelték meg), elképzelhető szlovén-vend eredet, ill. (bár igen kis valószínűséggel) egy olyan szintuáció, hogy egy korai francia-vallon betelepítés emléke élt abban tovább, hogy a családban franciás személynév volt hazsnálatban (bár az magyarosodott formában).
Gudrica: (1) Képzőtlen lakosnév a vajdasági Temeskutas szerb Gudurica nevéből (n. Kudritz), ahol a második mgh.-t a magyar kétnyíltszótagos tendencia ejtette ki. (2) Elképzelhető azonban, hogy a fenti Gudurica településnévnek nevet adó szláv női személynév közvetlenül él tovább a családnévben (ill. német Gudritz formájában).
1.Nem teljesen idevág, de az 1930-as évek névmagyarítását merre tudnám kutatni?
2. A fent leírt Gudricza Kecskeméten leledzik, de honnan származhat? A Szeghalmi név is Kecskeméti és szerintem néminemű rokonság is fellelhető eme 2 név között.
A Justin-t "S"-el ejtették, úgy, mint most is Csongrád városában, ahol rengeteg a Justin. Csak pár családnál azt mondta az anyakönyvvezető, hogy ez így túl lágy, hát legyen Jusztin. Több forrásból is mondták az "öreg" rokonok.
Nagyon köszönöm kedves fórumozók! Ez olyan fontos nekem!!!!!!
Azt, hogy honnan mentek Csongrádba konkrétan nem tudom, de a www.arcanum.hu/mol adatbázisában az 1715-ös összeírásban Hont vármegyében Felsőtúron és Nógrád vármegyében Nógrádmarcalon éltek Justinok. A kapcsolat ezzel nem bizonyított, de, hogy létező családnév ott, akkor abban az időben, ez tény. Most vagy van/lest, azaz találsz velük kapcsolatot anyakönyveken át, vagy a névképzés valami hasonlóan történhetett a Te Justinaiddal, mint az akkor a két helyen élőkkel előtte.
Ezek alapján azt kellene megvizsgálnod, hogy mikor bukkan fel először a helyeteken a név, s oda honnan érkeztek. Ezt viszont inkább a megyeiben találod meg. ill. javaslom még: Családfakutatás
a suliban is volt egy tanárom, aki a dolgozatban nem azt a kérdést tette fel, hogy mi az a "just in time" a logisztikában, hanem hogy mi jut eszébe Jusztin Barbaráról? Ez volt a dolgozatban szó szerint...
Kedves fórumosok! Tavaly óta érdekel a családfa-kutatás, el is mentem a központi levéltárba, végignéztem a halotti, anyakönyvi és házassági kivonatokat. végül 1820-ig tudtam csak visszamenni, de még nem teljes a kép. vezetéknevem Jusztin, ami kb. 1900-ban lett átanyakönyvezve Justinból, mert azt mondta az anyakönyvvezető, hogy ilyen név nincs. Pedig azóta is rengeteg Justin él Csongrádban, mi is egy Csongrád melletti kis faluból származunk, de ahol én lakom, egy Jusztin sincs, ezért is érdekel a téma. Szóval vajon honnan jöttek be a Justinok, honnan erednek? Tud valaki erről valamit? Nagyon örülnék neki! Köszi Barbara
A Csüröp néven gondolászom továbbra is: nem tartom kizárhatónak, hogy a szókezdő cs egy affrikálódás eredménye, és korábban (ill. más adatokban) s lehetett. Ugyanúgy az r is lehet l helyetti spontán tévesztés eredménye.
Kérem, akinek milyen forrása van (ÚMTSz. stb.) nézzen utána a csülöp ~ süröp ~ sülöp szavaknak is (ahol az ü helyett lehet talán ö, i ë, il. az ö helyén ë).
Andrus: Andruš alakban cseh elterjedtségű személy név: ez az Andrej 'András' személynév rövidülésének továbbképzése -uš kicsinyítőképzővel. (A magyar eredet azért nem valószínű, mert a régi magyar rövidített formákból az r kiesett, mint pl. az Anda, Andó, Andos, Andocs, Andics, Andócs személynevek. Az Andris típus fiatal, ekkor pedig már az -us képző nem volt termékeny a magyarban.)
> Tudom, furcsán hangzik, de magyarosítani szeretném a nevemet és ebben is tanácsra volna szükségem.
Ha nem tetszik a neved jelentése, válaszd a hangalaki rokonságot: bár talán a jelentéshez is lehet találni egy szinonimát, melynek magyar jelentése mára már elhomályosult, ezért nem okoz rossz érzetet.
Más szempontból pedig azt vedd figyelembe, hogy a leszármazottaid örökölni fogják: ne legyen hát hivalkodó, legyen egyszerű, de mégsem közönséges. És az új vezetéknevedet utónévvel együtt fogják viselni: olyat keress, amely jól megy a te keresztnevedhez (ezt vélhetően nem akarod megváltoztatni), ill. sokféle keresztnévhez illik, hogy az utódaid mozgásterét ne korlátozd.
Ezek a konkrétum hiányában adott "tanácsaim" (ha egyáltalán annak nevezhetők). Ha az esetleges elhomályosult szinonimák tekintetében konkrétumokat is várnál, akkor keres meg privát e-mailben (a profilomban megadott címen): ha annyira inkognitóban akarsz maradni, elég lehet maga a magyar jelentés.
Régóta olvasgatom ezt a topikot. Nagy tisztelőd és rajongód vagyok. Sok embernek okoztál már örömöt és nyújtottál segítséget. Hamarosan saját honlapot is készíthetnél, biztosan sok látogatója volna! :)
Nekem is volna két kérésem:
1. Az Andrus név eredetére lennék kíváncsi! (ez nem az én nevem)
2. Tudom, furcsán hangzik, de magyarosítani szeretném a nevemet és ebben is tanácsra volna szükségem. Tapasztalataim alapján, az emberek vagy a magyarjelentésükre magyarosították nevüket, vagy valami olyan névre, amelynek kiejtése hasonlít az eredetire, vagy a kezdőbetűje megegyezik. Te mit tanácsolsz? Nekem a magyar jelentése nem nagyon tetszik...
