""+ lehet valamivel alacsonyabb a minősége is." jobban mondva szar volt az a cső.
De minek oda egyáltalán ?" ( A csőbe könnyebb volt pillangószelepet készíteni) (Az a cső az 3 db volt, és azért csak 3 repedt mert ennyi van beépítve.)
Ezt a "minőségi" csövet építettem egy családi házba, ott megmaradt, én meg ( ha lúd legyen kövér, alapon) beépítettem. Az, hogy a kemencében elrepedt, az egyáltalán nem zavar, mert így is hibátlanul működik, de ez egy családi háznál, ahol a kazánbekötésnél hasonlóak a hőviszonyok, szerintem nem megengedett.
" Viszont a repedés előfordulhat a rossz beépítés miatt." Bölcsebb lett volna azt írni, nemtudom. Az előzőekben már leírtam, hogy kemence, (nem kell tükör) és hogy semmihez nem ér a cső. A 200 fok vic mert a kemence belselyében a levegő is 300 fölött van alkalmanként. (mértem). Amikor kívülről burkoltam, akkor néztem bele a kíváncsiságom miatt. A nem szabványméret miatt nagyobb fedlap van rajta, amin "átesik" a cső.
Azzal kezd, hogy a kazán ajtótól a fedlapig teljesen zárt ( farslevegő mentes) legyen a rendszer. Akkor nem lehet gond, és csak akkor tudod a kazánajtóval szabályozni az égést ( huzatot) . Vannak hőálló paszták, zsinórok, lapok.
Ha a cső felér a kémény fedlap fölé akkor a kazánnál keress tömítetlenséget, farslevegőt, ha nem akkor a kémény és a béleléscső közötti légrés is bekeverhet ha gravitál. A 150-es csőnek kéne húzni ( még" a kazánt is") szerintem. Ilyen hosszan a 14x14-es lyuk is kiviszi a begyújtott papírt, a cső meg klasszisokkal jobb.
Ok. Remélem nincs harag. Kár nem ért mert ingyen kaptam, de mint leírtam, ha ilyen kéményem lenne beindulna a bogár. Az évente épített 6-7 db ház, kéményestől, már elgondoltat, hogy azért a falazott is jó volt évtizedekig. Én is azt használom égőfejjel, bélelés nélkül és hibátlanul működik.
Mert az LK és LSK rendszerhez tartozó még a kéménykiégetést is bírja (ami hozzá kell tenni nem gázpörzsölő hőmérséklet) és garanciát is adnak rá.
Keresd meg őket, és ha tényleg nem követtél el hibát az építés során (és megkövetlek, hogy ezt feltételeztem, de ilyet még nem hallottam, pedig egy pár kéménnyel már találkoztam) kifizetik a károdat.
Te csak azt hiszed, hogy volt. A földgáz maximális kéntartalma: 150-200 mg/m3 Az olajhoz képest jóval kevesebb, de VAN!
Megint eltértél a tárgytól. A kondenzvízről "beszélgetünk".
Persze, hogy semmi baj a konyhai gáztűzhelytől, hiszen a legnagyobb égőnek is kb 3 kW a teljesítménye (de inkább a gázfogyasztás mértéke lenne a helyesebb), és főzés közben mindig szellőztetnek, nem véletlenül. (persze inkább a szén-dioxid, és a vízgőz miatt)
Teljesen igazad van, hibáztam. Egyrészt azzal, hogy felhasználtam a csövet, másrészt azzal, hogy leírtam. Próbáltad már gázpörzsölővel felhevíteni a csövet?, mert én a megmaradt csövet igen, és nemsokára az is elrepedt, pedig nem volt leragasztva sehová. "Vannak, akik nem ismerik be, ha hibáztak..." én beismertem. Látatlanban senkit ne hibáztass. Neked is elég lett volna annyit írni, hogy nem tudom, és az nem szégyen, én sem tudok semmit csak ami a 30 éves szakmai tapasztalat alatt rámragadt.
""kettérepedt" akkor mostmár két féldarabból áll - annyi baj legyen !" Nem zavar a jelenség. de ha Leier rendszerű kéményem lenne, elgondolkodnék, hogy mi történhet egy vegyestüzeléső kazán használatakor a bekötőcsonknál és fölötte.
Teljesen sík felületre került az első a hozzávaló ragasztóval, és arra a többi. Úgy vagy mint az orvos, aki nem tudja a betegét a gyógyulás érdekében a káros szenvedjétől eltiltani, mert nincs neki, és néz tanácstalanul.
Tényként közöltam a jelenséget, azt hittem építő jellegű magyarázatot kapok. De hát..........
Milyen hibára gondolsz? Az első csövet ráraktam a kemencére, nem egy kivágott lyukba hanem a lyukra, a samottcsöveket a gyár által adott ragasztóval illesztettem össze, a külső elfalazás meg 5 cm távolságra van a csövektől. Ugyan az a technológia mint a gyári, csak a külső más, amihez egyik esetben sem ér hozzá a cső. Teljesen önnállóan áll, független mindentől.
Miért repedt el hosszában kétfelé a Leier béléscső? Építettem 1 kemencét, aminek kibéleltem a kéményét Leier csővel, a saját ragasztót használva, de a begyújtás alkalmával kettérepedt mind a 3 db. Különösen nem zavar, mert csak bélelés, meg kemence, de ha egy lakáskéménnyel történik ez, az már gázosabb. Én észrevettem, mert fölmásztam és megnéztem, de egy kazánbekötés után senki nem néz bele a kéménybe.
Igen, van még mit tanulnia kod1111-nek, de egy gázkéményben jelentkező kondenzátumot ne hasonlítsuk már össze a szódavízzel, és a szódásszifonnal, ezekben nincs mellette kénessav, salétromsav.
Mert igenis van a földgázban kén a benne lévő szagosító anyag miatt, amit úgy hívnak, hogy etil-merkaptán.
Ha a kondenzvíz nem bántja az alut csak a mész, akkor hogy tudna szétrohadni egy szerelt kémény, ami aztán nem érintkezik semmilyen meszes anyaggal?
Ja, és az alumínium szódásszifonokat sem véletlenül tiltották be!?!
Semmi köze mésznek az egészhez, ez jelenség csak azok a kéményeknél jelentkezik ahol a kondenzvíz elvezetés nincs megoldva. Jó pár olyan kéménnyel találkoztam amit 10-20 éve építettek és a gazda is és a kéményseprők is úgy gondolták, hogy azzal semmi teendő nincs. A kutya sem ellenörizte, sőt a gazdák néhol fel voltak háborodva, hogy azt minek megnézni mert az úgy sem kormos. Igy aztán az idő a kondenzvíz+ esővíz és a gázhamu együttesen megtették hatásukat alul a tisztítócsésze úgy nézet ki mint valami szita.
Sziasztok! Nem fontos elhinni amit leírtam, de sajnos így igaz, nem áll érdekenben , hogy mást írjak mint amit tapasztalok. Egyébként kéményseprőként dolgozom.
Sziasztok! Én ezekhez a kémiai-fizikai-matematikai számitásokhoz nem sokat értek, én csak egy kokler vagyok,de jó pár olyan aluminiumkéményt láttam aminek az alja olyan volt mint a szunyogháló, mert a kondenzvíz szétmarta. Évente több ezer darabból jó pár ilyet látni a gyenge kondenzvízelvezetés miatt üdv mindenkinek.
Ebbe én nem is nagyon szólnék bele (szvsz min 40cm, vagy amennyit a gyártó előír), de mivel a GMBSZ 6. sz. melléklete az MSZ EN 12391-1 szabványra épül ... nem tartom mérvadónak az abban szereplő adatokat, mivel az adott szabvány kizárólag nyílt égésterű berendezések kéményére vonatkozik ... és még így is van benne egy-két igen durva ellentmondás. Való igaz, hogy a 40cm-es szabályban pedig szerepel a koncentrikus rendszer elnevezés. Azt kérdezd aki átveszi ... akkor kisebb a "tévedés" lehetősége. Nem tudom, hogy hol lax, de ha pesten akkor nem fogod megúszni a tetőjárdát, hacsak nem kezelési távolságra van a kitorkollás a tetőkibúvótól. Sok szerencsét ...
Igaz az, hogy a cső a csőben rendszert elég a tetőre merőlegesen 40 cm-re kivezetni, míg a szétválaszott 80-as csövet a tetőgerinc fölé kell vezetni? A gáztervező nekem a 125/80-ast tervezte be, pont emiatt, viszont ki lett bontva a kémény, és félek, hogy nem fér bele a 125-ös cső... Viszont ha 80-ast kell beletenni (az biztos belefér), akkor olyan hosszan kéne a tető fölé vezetni, hogy az valószínűleg nagyon drága lenne...(meg még a végén kitalálják a kéményseprőjárdát is). GMBSZ 6-os és a 7-es számú melléklete szerint így van, de biztos jól értelmezem? És ha így van, mi ennek az értelme? A füstöt mindkét rendszerben ugyanaz a ventillátor hajtja ki egy 80-as csövön...
A sudarasodás a vékonyodó, egy végén szilárd ágyazású tartót jelenti gondolom ebben az esetben is, hasonlóan a pecabot, szárnyfőtartó, hajárboc, tévétorony...stb szerkezetekhez. Hogy az adott szélnyomást (dinamikus terhelést) kibírja a gyárkémény anélkül, hogy erődítményt építenénk belőle 10 méteres falvastagsággal, az említett példákhoz hasonlóan a statikus és a dinamikus terhelés arányának felfelé (a tartó vége felé) történő változása szerint egyre vékonyabb, de egyre rugalmasabb az építmény.
