Ha visszaemlékezel rá, amióta a fórumban nyomon lehet követni és összehasonlítani, ez a fenológiai előnyünk minden évben és minden évszakban megvolt. Szoktam is miatta eleget zsörtölődni a hozzá nem értő "hozzáértőket" szidva (a szakkönyveket író nagyokosokat), akiknek halvány fogalmuk nem volt és ma sincs az ország klímalehetőségeiről, ill. semmiről. Nem akarom a szíveteket fájdítani, de itt a dombon a telet (hitelesített szabványos hőmérővel mérve) -12,4 fokos hőmérsékleti mélyponttal abszolváltuk. Sértetlenek a fügék és egyéb nagyon korlátozottan téltűrő növények. A csonthéjasoknál rügyfagyás szóba se kerülhet.
Szegeden a kontinentális érvényesült ... :-( .... a Cresthaven egy fagybiztos fajta . A Bergeronon csodálkozok , bár nálam is volt fagyás rajta . Nekem a meglepetés a Korai piros volt ( kaszi ) ami nagyon jól bírta , hasonlóan a Harcottal , de az igazi meglepetás a Ceglédi óriás nagyon jó fagytűrése volt , bár itt nem volt 20 fok alatt .
Érdekes , hogy tőlem kb 100 méterre és 8 méter szintkülönbséggel 4 kajszifát néztem ...épp metszette a gazdája ...de minek .... és kb 5 ( öt ) virágot láttam a 4 fán összesen . Tehát 100 % os fagyás van rajt . Ezt nem kizárólag a hőmérséklet különbséggel magyarázom , szerintem döntően a művelés , tápanyagozás eltérősége okozta a különböző fagytűrést .
Az idei télen az ország keleti részét a kontinentális ( orosz száraz hideg ) uralta és csak nyugaton érvényesült az atlanti hatás . Mi itt délen kaptunk az orosz hidegből is megspékelve némi mediterrán csapadékkal . Amúgy érdekes , hogy egy ilyen kis országban ennyire a különböző hatások ütközőzónájában vagyunk .
Ez egy fajta mirabolán. Itt az útszéleken, erdőszéleken már kezdenek virítani az elhullott magokból vadon kelt fák. De a korai cseresznyének sem sok kell a szirombontáshoz. Néhány napja voltam Toszkánában, Firenzétől 20 km-re és meglepő, hogy szinte nincs különbség a fenológiában a miénkkel.
A szilva teljes virágzása meglepett , nálam soha nem virágzik együt az őszivel pláne nem a kajszival . Érdekes ez , hogy együtt virágzik a három faj . Nálam legalább 1 hét van a kajszi és a szilva közt , még ha ilyen nyárias meleg is van akkor is , ha közben hűl a levegő akkor akár 2 hét is lehet . ...bár gyanítom , hogy a szilva nem a megszokott fajta lehet ...esetleg japán szilva ?
Ha a fának terhet jelent, úgyis eldobja. Most is ez lesz szerintem. Kiskertekben szerintem nem kell porzással foglalkozni, biztos vannak a közelben barackfák. A gönci mindenképp egy lassan növő fajta, de szerintem kimondottan finom. Éréskor szivesen küldök egy szemet. :-))
Érdemes kitányérozni, és hetente meglepni egy vödör vízzel.
Sokat olvasom a fórumot,így tudom,hozzáértő emberek vagytok,ezért bátorkodom kérdezni!:)
A gönci magyar kajszi lehet-e pollenadója a ceglédi óriásnak?
Ezt a két fát tavaly ültettük saját fogyasztásra,most mindkettőn úgy néz ki hogy virágok is lesznek.A másik kérdésem ezzel kapcsolatos.Szabad -e vagyis jobban mondva érdemes-e idén már ezzel terhelni a fát vagy nagyon visszafogja a növekedésben,ha idén meghagyunk rajta egy pár szem barackot,feltéve ha lesz?/mindkét kisfa szabadgyökerű pédány volt,nem több éves konténeres.
Mit javasoltok?Nagyon kivncsi lennék rá,h milyen a saját termés:)de igazából csak akkor ha a kisfának ez nem jelent terhet!
Kb így állunk még délután kapnak rezet . Most elsősorban a fagyási sebeken befertőző moníliát kell ( ene ) megfogni , hogy elkerüljük a hajtásvégek hervadásást talán ez a száraz idő segít benne .
És akkor idősebb 18 - 20 éves termő fák metszése . Az első Bergeron , tavaly kevés volt rajta az idén tele virággal , egy erőteljes ritkítást visszametszést kapott , de a vázágakhoz nem nyúltam azok jók ...még elérem a tetejét létrával . A másikak Ceglédi óriás . A nagyobbik 22 éves , pár éve kapott egy erőteljes vázág csonkolást , már nagyon magas volt , azon új termőfelületet alakítottam ki , most csak ritkítottam , a másik fiatalabb de ott is volt vázág visszanyesés ...ezeket évekig nem én neveltem ezért kellett drasztikusan beavatkozni . Tavaly mindegyiken mázsás termés volt .
Ceglédi arany és Mandulakajszi ezekkel nem csinálok semmit sem a tavalyi ritkítás jót tett nekik had teremjenek . A Ceglédin a nyársakon elfagytak a rügyek csak az ágvégeken maradtak , a Mandulán meg van bőven a nyársakon .
5-10 cm-es hajtásoknál, (legyen már 2-3 kifejlett levél), a javasolt legnagyobb dózis duplája (ha van erdészeti alkalmazás a használati utasításban, azt kell alapul venni)
Tegyél hozzá tapadás fokozót és Nitrogént.
pétisó is jó 1 dl/10 l permetszerhez
Szép egyenletesen lepermetezni a leveleket, nem csak úgy átrohanni felette, de öntözni sem kell a gyomírtóval! (szél, túl meleg és eső ne legyen), amikor kezdenek halványulni/sárgulni a levelek (erre várni kell "pár" napot), megismételni az egészet.
Két Orange red . kb . ezt a koronaformát lehet majd elésni a Korai piroson is ... a Harcoton nem .... szétterülő , nagy lombozatot . Ezek a fák tavaly erőteljes ritkítást kaptak ( most 6 évesek ) mert rekord virág mennyiség volt rajtuk . Az idén is annyi volt , de a fagy az alsó részeken szépen ritkított . Most nem csinálok velük semmit esetleg a nagyon lelógó ágakat visszavágom és persze a befeleé növő erős hajtásokat kiszedem . ezek teljesen kialakult lombozatok , már csak ritkítani és visszavágni kell , ha szükséges .
Amúgy alapszabály , hogy ha nincs vagy nagyon kevés a termés akkor óvatosan a metszéssel , csak a nagyon szükségeset , mert ezzel is felesleges hajtásra késztetjük a fát .
Talán a metszés topikban láttam a dilemát a fiatal kajsz metszéséről ...bár én inkább koronaalakításnak nevezném . Hogy mennyire lényeges , hogy melyik fajtának alakítuk koronát azt ezek a fotók bizonyítják . Az első 2 Harcot a másikak Korai Piros ( tavaly termett és igen csak meg vagyok elégedve vele . Mindegyik 2008 as ültetés és tavaly mindegyiken szép ( 15 -20 kg ) termés volt . A Harcot hosszú lehajló ágakat nevel és az idén a nyársakon van nagy mennyiségű virág , a másiknak feltörekvő lombozata van és a nyársakon is és a vesszőkön is van virág . A Harcotnál a felesleges hajtások kivágása mellett minden ágat visszametszetem , hogy ne lógjanak és hogy az ágvégeken erősebb hajtás legyen ami növeli a lombtömeget , hogy elegendő legyen a termés kineveléséhez , ha hagytam volna az ágvégeket akkor csak a nyársakon hozott volna lombot ami egy nagyobb termésnél már kevésnek bizonyúlhat . A Korai pirosnál kizárólag ritkítottam a lombozotot , nem csináltam visszametszést , mert amúgy is feltörekvő a korona és itt pont azt akarom elérni , hogy szétterüljön . Nem kell az ágvégeken erős hajtás , mert így is szép nagy a korona . most már a termésre kell koncentrálni .
