Napraforgókat a koncentrátoros, nagyhatékonyságú, többrétegű napelemekhez raknak, mert azoknak fontos a merőleges beesési szög. Ezek azonban felhős időben lehalnak, csak száraz éghajlatra telepítik, jellemzően nagyobb napelemparkonak.
Nem is annyira a televízióknál, mint a monitoroknál bukik/bukott ki borzasztóan az, hogy a hagyományos CRT képe valójában soha nem volt éles. Soha. Drámaian jobb most ezekkel a monitorokkal dolgozni, össze sem lehet hasonlítani.
Kész, nincs több hozzáfűzni valóm. A megoldott ipari szintű tárolás nélkül soha nem lesz tisztán megújuló alapú energia-ellátás. SOHA, SOHA, SOHA.
Ha viszont a tárolást sikerül megoldani, akkor a többi részletkérdés. Nem kell összefüggő napelemfarmokban gondolkodni, elég, ha minden ház, ipartelep, kocsibeálló cserép helyett napelem-fóliával van lefedve, és szépen rákötve a kontinentális smart-gridre, ahol a nyári napsütésben zsizsegő elektronokat a tárolókba küldik - télire befőzni.
"Hát nem is igazán sikerült azt a minőséget még csak megközelíteni sem amit egy minőségi CRT monitor tudott."
Ugyan miért nem?
Egy mai 4k panel (na ne arra gondolj, amit a Media Markt-ban árulnak, akciósan) - az nagyot gurít már. A pixelsűrűsége már nagyobb, mint amit CRT-vel elértek, és a színhűség sem téma már.
Mégis miben tudott többet egy CRT egy mai LCD csúcs-panelnál?
Persze, hosszú még az út, de mint már korábban számolgattuk, Magyarországnak a mostani színvonalú-minőségű napelemek mellett is elég lenne egy 20*10km-es terület valahol a szikes, napsütötte Alföldi régióban, hogy egész éves elektromos energia-igényét nagyon kényelmesen megtermelje vele
Ez csak elvileg müködik igy. 1 km2-en megtermelhetö (~80 MWp) 80-90 GWh delej evente. Vagyis 1 TWh-hoz kell ~12 km2 ... ~40 TWh-hoz kb. 500 km2 (ami az orszag területenek kb. 0,5%-a). A max. teljesitmenye pedig ~40 GWp lenne (Nemetorszagban mar megterem kb. ennyi).
Az viszont nem jo 5let, hogy csinaljunk 1 db 500 km2-es kolosszust, amely termelese max. 20-30 GW-ot is elerhet. De ha az 500 km2-t felosztanank 100*5 km2-re, akkor 1 1seg mar "csak" max. ~300 MW-ot hozna egy helyen. Az mar kezben tarthato.
Persze, mar ezerszer elemeztük, hogy NEM LESZ a megujulok egy fajtajaval elerhetö a 100% sehol se. PV-vel (es mersekelt tarolasi lehetösegekkel) a 25%, max. 30% elerese esszerü es celszerü. Egy adott helyen (marpedig Magyarorszag a meretet tekintve egy hely, nem all különbözö idöjarasi zonakbol) egy adott megujulo kombinacio a legcelszerübb. Monnyuk 25% solar (~10 TWh/ev), 25% szelenergia, 15-20% biomassza, meg a meglevö (kicsi) vizkapacitas egy eleg jo kombinacio lehetne. A maradek ~25% pedig maradhatna pl. gaz (ahhoz kellene ~3*400 MW-os blokk ... abbol mar pl. egy, Gönyü letezik is).
(Dehat ez meddö talalgatas, mert az orszag mar letette voksat a szazad vegeeig tarto függöseg mellett ...)
A CRT sem tudott soha "tökéletes feketét", akkor sem, ha mindenféle tükrözésmentesítő rétegekkel vonták be. A legdrágább, gyárilag polárszűrős és tükrözésmentesített EIZO meg NEC monitorok előtt is simán megtehetted, hogy kikapcsoltad őket, aztán megborotválkoztál előttük, annyira tükröződtek még így is.
Az OLED meg szépen átveszi úgyis lassan a stafétát, de azért egy jó minőségű LCD monitoron is már feketébb az a fekete, mint amilyen egy Sony Black Trinitronon valaha is volt.
Milyen tekintetben? Én a 80-as évek végétől, már diák-koromtól nyomulok CAD rendszerekben, de azt a képélességet, amit már az ős LCD-k is tudtak (nagyon rossz színvisszaadás, kicsi látószög, elégtelen kontraszt mellett), soha nem tudta produkálni még a legdrágább, milliós árfekvésű hiper-szuper CRT CAD csodamonitor sem. Színdinamikában, gyorsaságban tényleg csak az elmúlt tíz évben nőttek fel mellé a "laposmonitorok" - de mára felnőttek.
Ma már azért olyan méretű és képű monitorokat tudok nem is túl drágán az ügyfelek elé tenni - amiről korábban még csak nem is álmodhattunk, még akkor sem, ha anyagi korlátok nem is voltak. És ezt gyakorlati tapasztalatból írom.
Én azért láttam/látok élőben valódi és működő napelemes rendszert, meg annak a statisztikáit is...
Nem tudom, hogy hol volt elhelyezve az a rendszer, amire hivatkoznak, de te éjszaka nem szedsz le egy napelemről értékelhető teljesítményt, és erősen borús időben sem valami sokat.
Másrészt semmi szükség az ilyen valósághamisításokra - a PV köszöni szépen, gyorsan fejlődik, a hatásfoka javul, az ára esik, és el fog jönni a nap, amikor nem fognak az ilyen kérdések senkit sem érdekelni, amikor az sem lesz fontos, hogy mondjuk a tárolási ciklus összhatásfoka nem a legjobb, az energia fele elvész - lesz bőven "fölös villanyáram".
Gondolom, ez a "napraforgó-rendszer" addig lehetett téma, amíg méregdrágák voltak a panelok.
Egyébként Advo-val értek egyet: drágább lesz egy m2 kamion-ponyva... mint ugyanannyi PV.
Ebben a kérdésben mindig az LCD-panelekhez megyek vissza - mert ennek az ára még az én életemben alakult úgy, ahogy tudjuk. Sőt, én még azt is végighallgattam, hogy:
"Az LCD soha a büdös életben nem fogja teljes mértékben kiszorítani a CRT-t, mert képtelenség, hogy azt a minőséget valaha is kihozzák belőle"
Nem, a napkövető rendszerekkel már leálltak. Többe kerül, mint amit hoz - jól elhelyezett, jó tájolású, fix napelem a legegyszerűbb megoldás. De ez az egész nem fog szó szerint senkit sem érdekelni - ha a mostani árak tizedére esik a napelemek ára.
És bocsi, de most nem érdekel, ki hogy fog lehülyézni ezért, meg kifejteni, hogy ez mekkora képtelenség - tíz éven belül be fog ez következni, de az sem kizárt, hogy hamarabb. Én mint villamosmérnök írom azt, hogy a PV-ben gyakorlatilag "korlátlan potenciál" van, ellentétben a szélturbinákkal meg minden mással - a PC ára jóformán a semmi közelébe eshet, fólia hordozón, megfelelő módszerekkel tömeggyártásban olyan botrányosan olcsó lehet, hogy a végén egy ponyva többe fog kerülni, mint az azonos felületű napelem. És nem, nem fog az UV miatt fél éven belül meghalni, már most akármikor és nem drágán kapsz olyan fedő-fóliákat, amik garantáltan kibírnak 20-30 évet, defetista hangulatkeltés, hogy megoldhatatlan - már ma megoldottak alapszinten ezek a problémák.
Persze, hosszú még az út, de mint már korábban számolgattuk, Magyarországnak a mostani színvonalú-minőségű napelemek mellett is elég lenne egy 20*10km-es terület valahol a szikes, napsütötte Alföldi régióban, hogy egész éves elektromos energia-igényét nagyon kényelmesen megtermelje vele - csak el kellene tudni tárolni. Amiről szintén tudjuk, hogy megoldhatatlan, és soha nem lesz ilyen - de én változatlanul meg vagyok győződve arról, hogy következő autóm lesz az utolsó dízelem, a rá következő már EV lesz...
"A napelem derült, telibe napsütésben tud homorítani ...
Azt még tedd hozzá, hogy az sem elég, hogy "rohadtul süsse a nap" - mert ha a beesési szög eltér a merőlegestől, akkor annak arányában csökken a kraft is.
Nem véletlen, hogy a komoly PV-farmokon olyan napkövető rendszer van minden panel alatt, hogy a fal adja a másikat.
Ez a napkövető mechanika és a hozzájáró vezérlés - költségben túlhaladja magát a panel árát is.
Vitorlás-hajóra terveztünk PV-t egy barátommal (mert ott örök gond az éjszakai fényhez szükséges fedélzeti áramellátás - és ott bizony számolni kellett azzal, hogy a hajó körbe-körbe forog a bójaláncon - ezért vízszintesre kell szerelni - akkor viszont már alapból elbukunk 40+ fokot a max. hatékonyságból.
Igaza van a többieknek ez egy oltári baromság. Borús időben a PV termelése erősen visszaesik, nem 50-90%-az, inkább 10-50% között valahol. Éjszaka viszont gyakorlatilag nulla, nagyon derült teleholdnál lehet egyáltalán mérni valami lejövő áramot, de egy zseblámpát, ha elbír az - ez demagógia.
A napelem derült, telibe napsütésben tud homorítani - és ha az akkor megtermelt energiát el is tudnánk tárolni, az lenne a megoldás.
Jo regen, valamikor, a geddonozas csucspontjan elgondolkodtam (a napelemezes meg nem volt elöterben) ... es arra jutottam, hogy a kertben le kellene süllyeszteni egy 5000 literes dieseltankot. Ha jönne a geddon, akkor naponta nem (mondjuk) 10 kWh-t lehetne elfogyasztani, hanem 3-4 kWh-t (pl. 2 oran keresztül 2 KW-ot, a mosogep lefutna egyszer), ... amihez napi ~1-1,5 liter üzemanyag kellene ... (ill. kellett volna ... mert elodaztam, nem lett belöle semmi). Az eleg lenne akkor spartai modon (es elvileg) ~8-10 ev minimalizalt "szigetüzemre". A generator "melegevel" lehetne kicsit füteni ... esetleg kis egyeb olajkalyha a hideg napokra ... 4-5 evet at lehetne hidalni ... csak közben pl. a generator berregeset hallgatva ehenhalna a zember ...
Amugy szigetuzem gondolom ott ertelmezheto, ahol vagy eleve nem is volt civilizacio (vagy megszunt, ha Geddon), vagy valaki tudatosan kizarta magat belole. Ilyen helyeken meg gondolom kepesek elfogadni a nepek, hogy telen sotet es hideg van, sot meg a medve is ott boklaszik a haz korul ennivalot keresve.
Ez eleve hazugság, mert egy zárt téli felhőtakarón alig jut át fény. Ott a 10-20% termelésnek is örülni kell nem hogy 50 nek. Na meg a kis hazug a fátyol és jégtű felhőket is felhőnek veszi úgy persze lehet 90%-t mérni. Az estéről pedig nem is szól, mert hát ugye télen akár 16 óra is lehet a sötétség.
Széles körben ismert a felhős időt érintő tévhit, hiszen köztudott, hogy a napelemek a legtöbb áramot direkt napsütésben, alacsony hőmérsékleten és derékszögű beesési fénynél termelik. Ehhez kétség sem fér, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a napelemek felhős időben is 50-90%-os működést tudnak produkálni. A napelemek által megtermelt áram mennyisége nagyban függ a napsütéses órák számától is.
Tény, hogy a téli időszak nem túl kedvező, egy szélsőséges állítás ellenpéldája volt amit írtam. Mármint, hogy télen lehetetlen lenne megtermelni magyar viszonyok között napelemekkel a háztartás számára a villanyt.
Nyilvánvaló - ezt is írtam - hogy backup szükséges, mint mindenféle energiatermeléshez, de a termelési adatok azt mutatják, hogy kb. ötszörös túlméretezés és néhány napi tárolással igen is meg lehet oldani a téli ellátás nagy részét is.
A téli "fickós" termelést nem érzem nagy problémának, mert az éghajlatot és a fizikát nem tudjuk meghágni, ezt a tulajdonságát el kell fogadni a PV-nek. Ha hozza a rendszer az éves 1000-100kWh/kWp akkor felőlem állhat fél évig is, ha szaldós az elszámolás.
Kérdés hogy meddig van még szaldós elszámolás. Másik hogy Au olvtárs szigetüzemről zeng ódákat, ami nyilván való hogy baromság.
Na ne már szilvatövis... 50Hz-es szinusz függvény marha nagy mutatvány egy eleve mikroproccal vezérelt inverternek...
Rég nem diszkrét alkatrészekkel szintetizálnak szinuszt egy inverterbe, azt köp ki a D/A konverter, és azt kapcsolja le az IGBT-s full-bridge, amit parancsba adsz neki. Ha nagyon akarnák, és van BT kapcsolat az inverteren, lehet még a telefon zenéjét is rányomná a kisfesz hálóra, akkor Prodigy ütemére villognának az izzók... :)
