Azon túl, hogy görcsösen próbálod tagadni, hogy szükség lenne bármiféle tárolásra...
Tényleg nem olvastad az induló posztot, így nehéz érdemben vitatkozni.
A fűtéssel kapcsolatban pedig nem a világbékéről volt szó, hanem egy konkrét lehetőségről, hogy egy átlagos háztartás villanyszükségletét el lehet-e nagyrészt látni télen is napelemekkel. (A válasz: igen.)
A mai háztartások döntő többsége nem árammal fűt, tehát ennek kritériumként való felvetése itt és most csizma az asztalon.
Ez a koltsegoldalhoz tartozik. Amugy ha retek sok napelem lenne (ami ugye nincs) es nem tudnank mit kezdeni az altaluk termelt energiaval (ami meg mindig nagyon messze van) akkor gondolom neki lehet allni a mumetan gyartasnak vizbo meg CO2-bol. Szerencsere ezek az izek nem csak ugy kinonek a foldbol, tehat fel lehet keszulni ra, ha ez problema lesz.
Egyalatalan nem megoldhatatlan mivel teszem azt szallitani is lehet az energiat... viszont, ha egybol azon kezdunk el torpolni, hogy hogyan lehet megoldani egy husz ev mulva felmerulo problemat a mai modszerekkel, abbol nem johet ki mas, mint baromsag. A husz ev mulva felmerulo problemat husz ev mulva kell megoldani.
Amugy remelem erzed, hogy miert hulyeseg az atommeghajtasu repulogepes peldat (ugyanis az binaris: nem lehet olyan repulot epiteni, ami csak eros szembeszel eseten es napsutesben repul egyebkent meg nem... a villamosenergiarendszerbe ellenben ez a koltsegkeretek kozott megoldhato, 0 es 100% kozott szabadon varialhato es mindnek van kulonbozo koltsegkomponense*)
*a tarolas is termeszetesen megoldott dolog muszaki szinten, csak koltsegileg nem az
Azt elfelejtettem irni, hogy takaritani, porszivozni azert idönkent kell ... ugy, mint az ótókölcsönzökben is teszik. Majd a mexünt benzinkutak volt szemelyzete ilyesmivel foglalkozik.
"Monnyuk egy EV 800 000 km hasznalata közben (az 4-5 ICE autoeval egyenlö) nemigen kell mast cserelni rajta, mint egyszer az akkut, nyilvan gumikat, neha fekbetetet "
1. Senki nem kerüli ki a tarolas problematikajat. Söt, mindenhol gözerövel dolgoznak rajta. A Silicon Valley egyik fö területe.
2. Ha 2030-ig el lehet evickelni szamottevö tarolas nelkül, akkor a 2025-ös helyzet szamit majd. Akkor kell majd meghozni a strategiai dönteseket.
3. Mar vagy szazszor leirtam, hogy a tarolgatas döntö resze (plane a hosszutavu) KEMIAI alapon fog törtenni. Ahhoz pedig mar letezik infrastruktura ... nem kell tul nagyot alkotni, csak böviteni a meglevöt.
Hatalmas tevedes. Ha abbol indulunk ki, hogy az autonom autokazas elindul es az EV-t, mondjuk 800k-1000k km-t kibir (monnyuk 1 db akkucserevel), akkor 1 db EV-auto kilometer összköltsege az ICE auto önköltsegenek a töredekere zsugorodik ... es a mobilizacio (ertsük itt es most a szemelyautozast) lebonyolithato a meglevö autopark, legyen harmadaval (talan negyedevel).
Na ez a hatalmas tévedés, ugyanis a munkábajárási csúcsokat nem lehet 1/3-1/4 mennyiségű autóval lebonyolítani.
... már középtávon (kb: 100-150 év) az emberiség előtt más út nincs.
Eddig pl. Stephen Hawking aszonta, hogy a zemberisegnek 1000 even belül el kell hagynia a Földet, ha nem akar kihalni. Ezt az utobbi honapokban 100 evre szükitette. Szerintem meg a 60-80 a legrealisabb ... talan meg ö is odajut.
És így nézve teljesen igazad van abban, hogy ez ilyen időtávon nem megy még, a feltételek nem adottak.
Mar ezerszer megtargyaltuk, hogy a CO2 felet kell megsporolni globalis meretben, ... akkor nem romlik a helyzet. De nem lehet mast csinalni, minthogy a technologoiakk segitsegevel ezt elerjük. Ehhez (szerintem) MIINDEN elöfeltetel adott. Csinalni kell es a tanulogörben vegigdöcögni.
Ahogy nyilván a világ autóparkját sem lehet lecserélni öt év alatt másra/újra - viszont 35-40 év alatt amúgy is teljesen lecserélődik, ...
Hatalmas tevedes. Ha abbol indulunk ki, hogy az autonom autokazas elindul es az EV-t, mondjuk 800k-1000k km-t kibir (monnyuk 1 db akkucserevel), akkor 1 db EV-auto kilometer összköltsege az ICE auto önköltsegenek a töredekere zsugorodik ... es a mobilizacio (ertsük itt es most a szemelyautozast) lebonyolithato a meglevö autopark, legyen harmadaval (talan negyedevel). Marpedig 2020-2030 között ELERHETÖ, hogy a szemelyautopark harmada EV legyen (2030-ra). Akkor mi is törtenik? Hat az, hogy lesz rengeteg, igen dragan üzemeltethetö, költsegesen fenntarthato, gyakran szervizelö ICE auto ... Ugyhogy, a transzformacio 2030-ig akar meg is törtenhet. Az EV tulajdonsagai (szervizigeny, ... km-re vetitett összköltseg az ICE talan negyede, ötöde), autonomia, a logisztikai lehetösegei (Uber, drive-now, Lyft, ...) ezt siman lehetöve teszik (mondjuk 2020, 2022-re). A kerdes az, hogy majd hol es mikor engedelyezik az autonom EV müködeset.
Ha autonom EV-val olcsobban lehet jarni (smartphone-nal ugraltatva az EV-t), mint ICE tartasaval ... akkor nem kicsi robbanas törtenik ...
Az autonomm Ev baleseti aranya töredeke lesz a hagyomanyos vezetesnek ... vagyis a kedves ICE tulajdonosok majd tizszeres biztositasi költsegekkel vezetgetnek majd ...
Monnyuk egy EV 800 000 km hasznalata közben (az 4-5 ICE autoeval egyenlö) nemigen kell mast cserelni rajta, mint egyszer az akkut, nyilvan gumikat, neha fekbetetet ... A 800 000 km-t meg negteszi majd 10 ev alatt ... miközben az idö jelentös reszeben autonom modon poroszkal a kedves megrendelöjehez. Ha egy EV ~90 kWh akkuval rendelkezik (Golf meret, Passat belter, egy töltessel elkullog 500-600 km-t), akkor 400 000 km es 5 ev alatt kb. ~900-1000-szer kell feltölteni/kisütni. Ez minden különösebb erölködes nelkül megvalosithato.
Ez a probléma szőnyeg alá söprése, és azért nem értek ezzel egyet, mert minél tovább kerüljük ki a tárolás kérdését - annál kevésbé fog az haladni. Jobb lenne inkább már most komoly energiákat erre koncentrálni, hogy mire tényleg szükség lesz rá - és ez nem kiszámítható, mikor jön el, egy napelemes robbanás okán akár döbbenetesen hamar megtörténhet - akkor már legyen valami a kezünkben.
Kifejtettem már sokszor - a megújulókra épülő alapellátás kikerülhetetlen és kulcseleme az évszakos kapacitású tárolás. Anélkül a dolog képtelenség, megoldhatatlan - valóban az.
Hogy nem itt és most kell ezt még megoldani - az csak jó, viszont nem lehet félresöpörni azzal, hogy ez nem is számít akkor. Tudod, ez pont olyan dolog, mint anno a kora 50-es években voltak az orosz és USA atomreaktoros repülőgép-kísérletek. Meglepő módon mindkét fél először a könnyen megoldhatónak tűnő problémákra koncentrált, a turbinákra, az aerodinamikai, sugárvédelmi feladatokra, azzal, hogy a reaktor majdcsak összeáll. Aztán a végén volt két szinte már kész repülőgép mindkét oldalon (C36 ill. Tu95 alapokon), amiből úgymond csak a megfelelő reaktor hiányzott már. Csak az...
Aztán az soha nem is készült végül el, mindkét fél bicskája beletörött. Nem is lett az egészből semmi...
Amig barmilyen modon, trükkel el lehet kerülni a tarolast, addig a közvetlen elosztasra kell törekedni. A közvetlen elosztas hatasfoka >90% (csak a halozat vesztesege jelentkezik), mig a több indirekt totojazas közben talan 30-33%.
"A 100% megujulo primerenergiara törtenö atallas a legtöbb helyen illuzio. Vannak viszont alappillerek, amelyeknek ertelme van/lenne ... csak eppen csinalni kellene."
Berci, már középtávon (kb: 100-150 év) az emberiség előtt más út nincs. NINCS!!
Most filozófiai síkon másról beszélünk, mert te valahol arra szűkülsz le mindig, hogy itt és most, prompt megoldható módon mi lehetséges. És így nézve teljesen igazad van abban, hogy ez ilyen időtávon nem megy még, a feltételek nem adottak.
Én viszont próbálom az egészet mint távlati folyamatot elképzelni, és arról beszélek, hogy más út amúgy sincs, a bolygó légkörét és klímáját előbb tesszük tönkre, semhogy az utolsó csepp olaj-gáz-szén elfogyna, de amúgy ez sem beláthatatlan időtávon belül következik be - tehát a célszerű az lenne, ha errefelé haladnánk. Pusztán technikai értelemben az olaj- és gázkorszak ebben az évszázadban még simán kitarthat. De jó lenne, ha nem ez történne, ha már ennél sokkal hamarabb váltanánk. És azért százéves távlatban gondolkodva már lehet kalkulálni gyökeresen más technológiákkal, az épületállomány zömének megújulásával és hasonlókkal is. Ahogy nyilván a világ autóparkját sem lehet lecserélni öt év alatt másra/újra - viszont 35-40 év alatt amúgy is teljesen lecserélődik, tehát ilyen távlatban már nyugodtan mérlegelhetők ezek a folyamatok is. És ilyen időtávlatban a teljesen megújulókra való átállás is lehetségesnek látszik, 10-15 éves időtávlatban nyilvánvalóan nem.
Egesz 1*üen. Ha egy haz/haztartas elhasznal evente ~2000 m3 gazt, akkor abbol keszithetö ~12000 kWhe. Ha a haztartas beszerez egy levegö-levegö höpumpat, akkor a 20 000 kWhth-t elö tudja allitani ~5-6000 kWhe-böl ... A gaz m3-e ~130 Ft, a deleje 35. Akkor nem kell kifizetnie ~260 000 Ft-ot gazra, viszont vasarolnia kell ~180-200000-ert delejt a höpumpahoz ...
Ezt a modellt kellene kiböviteni ~3 millio haztartasra.
Mar bocs advo, de ez a tarolasmaniad olyan, mintha amellett ervelnel, hogy a repulogep nem alkalmas kozlekedesi celokra, hiszen a repuloternek bazi nagy hely kell, ami trivialisan nem megvalosithato a belvarosban...
A 100% megujulo annyira a jovo zeneje, hogy meg a kornyeke sem latszik, nemhogy az, hogy akkor konkretan milyen eszkozokkel fogjak megvalositani.
Amugy meg a tenyadat a napelemre a kovetkezo, a nemetek 41.5 GW installalt kapacitasa hozott januarban 870 GWh-t (vagyis 2.8% volt az eredo kapacitasfaktor ideertve a kodot, ejszakat es minden egyebet... minden idok legjobb eredmenye 2015 julius volt, ahol 5490 GWh jott ki 39.5 GW telepitett teljesitmenybol ami 18.7% kapacitasfaktor)
A 100% megujulo primerenergiara törtenö atallas a legtöbb helyen illuzio. Vannak viszont alappillerek, amelyeknek ertelme van/lenne ... csak eppen csinalni kellene.
Pl.:
Ha 5 milliard m3 gaz energiatartalmat atalakitjuk ~60%-os hatasfokkal aramma, akkor abbol elöallithato ~30 TWhe delej (az a magyar villamosenergiafogyasztas ~70-75%-a lenne). Ha a fütesböl kiveszünk 50 TWhth-nyi gazt (az azt jelenti, hogy ennyi kellett a fütesre, azert hasznaltak arra, ezert egettek el a gazt), akkor azt höpumpaval (eccerü levegö-levegö) könnyeden elöallithatjuk ~15 TWhe-vel (valtozatlan epületminöseg mellett). Akkor a 30 TWhe-böl marad meg 15 (az is az orszag fogyasztasanak ~35-40%-a körül jar). Ez kb. Pax2 termelesenek felel +. Vagyis valtozatlan gazfelhasznalas mellett a gaz energiajabol ilyen uton meg lehetne sporolni Egy Pax2-nyi termelest.
Ha meg közben sikerülne az epületek minöseget is drasztikusan javitani, akkor a raforditott fütesi energia is tovabb radikalisan csökkenthetö lenne ... es egyre több villamosenergiat lehetne mas celokra hasznalni.
Ha Magyarorszagon marol holnapra mindenki atugrana egy passziv hazba (nullenergiarol ne is beszeljünk, bar az is siman lehetseges nehany haztetöre takolt PV panellel), akkor nem kellene az epületek fütesere elhasznalni szinte semmit se.
(Magyarorszag gazfogyasztasa evente 6-8 milliard m3 körül mozog, ennyit mindig be lehet szerezni ... vagy az oroszokon keresztül, vagy Europabol, vagy LNG formajaban ...).
Vagyis, valtozatlan gazfogyasztas mellett könnyeden el lehetne erni Magyarorszagon is a CO2 radikalis csökkenteset. Az egesz kulcsa az epületek szigeteles lenne ... ami nem nehez munka, mindenki tamogatja, 100% magyar munkat feltetelez(ne) ...
"Most sem villannyal fűtök, miért akarnék napelemmel fűteni?
Te villannyal fűtesz? Ha nem miért támasztod igénynek?"
Itt most pafff vagyok... Miért, mivel akarsz fűteni - egy valóban megújulókra épülő energia-rendszerben? Mivel? Kifejtenéd?
A tisztán megújuló alapú, korlátlanul fenntartható energiarendszer lényege pont az lenne, hogy sem fosszilis, sem nuki nincs az input részében. Csak olyan, amit folyamatosan tudunk pótolni-termelni, a környezet hazavágása nélkül. Tűzifából nem lehetséges annyit termelni, hogy akár mi is kifűtsük vele az országot, és az EU-s tagállamok zöme nálunk is sűrűbben lakott és rosszabb mezőgazdasági adottságú... Vízenergia is annyi van, amennyi...
A dánoknál meg már most is általános a villannyal fűtés, amit szélkelepekkel termelnek.
És, mint említettem, az EV-ket még be sem hoztuk a képbe.
Hová is akarsz igazándiból kilyukadni? Azon túl, hogy görcsösen próbálod tagadni, hogy szükség lenne bármiféle tárolásra - de ez szerintem ab ovo hülyeség, anélkül totálisan reménytelen bármit is megoldani, olyan ez, mint ha gőzgépet akarnál csinálni, de mindenáron kazán nélkül...
Senki nem vitatta, hogy meg lehet termelni télen is valamennyi energiát a napelemekkel. Senki. Viszont tárolás akkor is kell, mert ha elkezded a termelési adatokat órás majd napos-hetes bontásokban nézni, akkor egyfelől ugyebár kapásból ott van az, hogy éjszaka zéró az output, másrészt elég hosszú időszakaszokon tud az zéró közeli lenni nappal is.
A másik nagyon fontos és átgondolandó tényező, az a fogyasztás szerkezete. Sokan hajlamosak egyszerűen kivetíteni a mostani adatokat, ami hiba. A megújulókra való teljes áttérés az bizony azt fogja jelenteni, hogy például a téli fűtést is ezzel fogjuk megoldani. Vagy villannyal (az sem rossz), vagy gázzal, de napenergiából termelt gázzal. De nem szénnel, nem olajjal, nem földgázzal. Nomármost ez igen komoly tétel, ennek az energiaigénye önmagában több, mint amúgy a jelenlegi elektromos össz-fogyasztásunk. ÉS akkor az EV-k elterjedésével még nem is számoltunk. Ráadásul a legnagyobb energiaigény pont akkor fog jelentkezni, amikor napokig nagyon borús, sötét, igen hideg-szeles téli idő van, akkor kell a legjobban fűteni, amikor a napelemek is húsz centis hó alatt lesznek, zéró outputtal.
Ez tárolás nélkül nem fog működni, és nem lesz elég a napi tárolás sem. Egy Tesla 80kWh-s akkujával egy rendes, nagy családi házat jó, ha egy napig tudsz jól kifűteni, persze, passzív házzal jobb a helyzet, de igen hideg időben annak is van már fűtésigénye, nem fogod belehelni...
Igenis szükség lesz évszakos tárolásra, de én ezt amúgy megoldhatónak gondolom - ezt már ezerszer leírtam.
Ezt nem mi szedtük, az általad hivatkozott cikk mondta azt, hogy még éjjel is termel valamit...
Na ne hülyítsé má' Te is!!! :-)
Hol állít ilyeneket?
Újra csak azt tudom mondani zsigeri vélemények állnak szemben termelési adatokkal.
Itt van például a német termelési statisztika amelyik sokkal mostohább, északibb, felhősebb körülmények között, nyári termelésre orientált napelemekkel is tud télen is 10-20% (nyári arányában) energiát termelni.
Áruld már el nekem miért vitatod, hogy magyar viszonyok között télen meg lehet termelni megfelelő tájolás mellett a nyári 20 %-át, amikor ez eléggé triviális, még a nem erre optimalizált rendszerek termelése is ehhez közelít?
Senki nem vitatta, hogy több napon át lehet borús idő, ezért kell 40-50 kWh akkukapacitás, ha a nagy részét ki szeretnénk elégíteni a fogyasztásnak és arról is szó esett, hogy ennél rosszab körülmények esetén szükség van tartalék generátorra is.
Senik nem akar semmilyen termelőeszköztől 100 % üzembiztonságot elvárni, csak egyedül Ti a napelemektől.
Az volt az oka amit lentebb irtam: nem volt belole 42esnel kisebb, a nepek meg joval kisebb teveket vettek tomegesen. Anno a Pioneer dobta be eloszor a torolkozot, pedig szuper plazmakat csinaltak, a Kuro sorozat a mai napig fogalom. De nem lett belole kereskedelmi siker, igy aztan eladtak az egesz cucott a Panasonicnak 2009 korul.
A Pana 2013 vegen adta fel. Meg a 3D-vonatra felugrottak, de akkor mar latszott hogy jon a 4K-hype, osztottak-szoroztak es ugy dontottek: nem eri meg fejleszteni tovabb a plazmat. Kozvetlenul utanuk a Samu meg az LG is kiszallt.
Igy utolag mar a Pana is ugy gondolja hogy tevedes volt: az utolso generaciot siman arulhattak volna meg evekig, kicist reszeltek volna az okosteve reszen es kesz, meglenne ma is a kozonsege.
