Ezek az akkutechnikák egyszerűen nem felskálázhatók. Nem és kész. Nem lehetséges belőlük fizikálisan annyit gyártani, hogy a teljes autópark és háztartások átálljanak velük épített akkukra. Olyan nyersanyagokra építenek, amelyekből nincs ennyi.
Ez nem azt jelenti, hogy akkor ebből most katasztrófa lesz - csak azt, hogy ezek a technológiák még nagyon komoly fejlesztésre szorulnak, ezek "nem készek". Ettől még nyugodtan használhatjuk őket, nincs az ellen semmi kifogásom - de ne hülyítsük magunkat azzal, hogy "minden meg van oldva" - mert még nincs. Még ezen sokat kell dolgozni. A háztartások akkus megoldásai például szerintem értelmetlenek. Ez pótcselekvés. Ha teljes spektrumában tekinted a dolgot, és nem az esti tévézést meg világítást, hanem a tényleges háztartási energia-ellátást akarod megoldani (tehát a fűtést-hűtést is) - akkor ez nem járható út. Akkor belátható, hogy nem a háztartási akkukra kell az energiát pazarolni -ha nem például az ipari műmetán-gyártásra és tárolásra. Erről beszélek két napja. Az orrunknál muszáj lenne előrébb látni, nem csak a következő lépést nézni - az ugyanis simán lehet zsákutca.
Szerintem egy teljes mertekben epeszu strategia, hogy tamogatjuk a megujulo kapacitasok epiteset (ez ugye a jelenben a legnagyobb gradiens iranya, ezzel lehet MOST a leggyorsabban csokkenteni a fosszilis felhasznalast) majd ahogy egyre novekszik a nulla marginalis koltseggel mukodo termelok mennyisege ugy majd lesz valaki aki kitalja, hogy mit lehet kezdeni az ingyenenergiaval. Ehhez csak annyi kell, hogy a fogyaszto oldalan is megjelenjen, hogy ingyen van az energia.
Az allami beavatkozasra ket ponton van szukseg, tervezheto legyen az a szakasz, amig a termelo egyseg nullara irja magat. Amig kellenek, addig a fosszilis eromuvek se menjenek csodbe.
Viszont megint mi az, hogy nincs tarolasi kapacitas, nincs perspektiva?
Letezik a 300 Wh/kg-os akku, teljesen belathato a 400 Wh/kg-os, 2025-re pedig (egy rakas ceg dolgozik rajta) az 500 Wh/kg. Az ar pedig 2020 tajekan ~150 $/kWh ... 2025-re pedig <100 $/kWh.
Ezek nagy reszet EV-k fogjak felhasznalni, de remelhetöleg lesz eleg haztartasi tarolo (5-10 kWh-s tartomanyban). Nem kell türelmetlenkedni (a fejlödes meg soha nem volt ennyire sebes) ... lesz minden, mint a bucsuban (csak vilageges ne legyen).
(~100 $ az ~10 000 cent, ha kibir 2000 ciklust, akkor 1 kWh-t el lehet tenni, mint a beföttet 5 centert.)
(A "bekes" atomenergiat nyilvan a nyaklo nelküli beruhazas a fegyverkezesbe inditotta el ...)
"Es ismet megvalaszoltad a sajat problemadat: ha nem piaci alapu a megoldas, akkor elete vegeig allami patyolgatast fog igenyelni."
Ez megint csak nem igaz, állami támogatás nélkül számítástechnika sem lenne, a hadseregek/államok pénze nélkül nem tudom, hogy állna a repüléstechnika. Sereg dolog van, amelynek embrionális állapotában nagy szüksége van a pátyolgatásra - kezdve az emberi csecsemővel - de aztán idővel remekül saját talpára tud állni...
A dolgokat ésszel, megfontoltan kell kezelni - a szocialista tervgazdaság szemmel láthatóan nem működött, de a "piac láthatatlan keze" is nyúlt már mellé nagyon sokszor, és bizony szépen látható, hogy még a világ legnagyobb, legtőkeerősebb piacán (USA) sem képes "hátszél" nélkül beindulni, talpra állni egy sereg dolog - de aztán idővel már "önjáróvá" válhat.
Addig kell szerintem eljutni, hogy belássuk: a megújulókra való technológiai átállás egyáltalán nem szimplán piaci-gazdasági kérdés, sőt, ez voltaképpen majdhogynem másodrendű! A lényeg az, hogy jelenleg, a mostani technológiákkal egy tartósan nem fenntartható, és geopolitikai szempontból is elviselhetetlen problémákat generáló úton haladunk. Egyszerűen kényszer erről átállni valami másra, egy olyan dolog, hogy ha egy amúgy gyógyítható stádiumban lévő, lassan dolgozó prosztatarákod van, akkor nem egyszerűen gazdasági kérdés az, hogy gyógyíttatod-e, vagy sem... Nem fogod azt mondani, hogy olcsóbb nem törődni vele, inkább veszel a gyógykezelés árából egy új kocsit - aztán öt év múlva meg már halott leszel - mert ez nem egy emberi perspektíva. Ha vannak gyerekeid, vannak vagy lesznek unokáid - akkor van felelősséged az ügyben, milyen világot, milyen problémákat hagysz rájuk. Nem csak azzal kell foglalkozni, hogy itt és most neked mi éri meg...
Elöbb-utobb az aktualis aron törtenö vasarlas lesz az alap. Ahhoz megfelelö intelligens delejmerök kellenek, amelyeket a zinternetböl hozzak az aktualis arakat. Gyakorlatilag integralodik az energiatermeles/fogyasztas az IT-iparaggal (egy ehhez szükseges elektronika a 20-30 € nagysagrendje. Van különben rengeteg egyeb modszer is.
Csak egy-ket pelda.
Olyan hütöszekreny, amely a legolcsobb delejjel lefagyaszt vagy 100 liter vizet ... amivel kibir aram nelkül is 1-2 napot.
A legolcsobb delejjel (mondjuk iccaka) es egy höpumpa segitsegevel felmelegit 1000-2000 liter vizet (mondjuk 55-60 fokra).
De a nagy vallalatok mar be vannak vonva a dinamikus delejhasznalatba ... es olyan is lehet, hogy olcso delej eseten az ipari kemencek, aluminiumgyartok ... teljes kapacitason mennek ... hütöhazak olcso delejjel fagyasztanak ... ejszakai utcavilagitas mozgaserzekelökkel ... IoT ...
Es ismet megvalaszoltad a sajat problemadat: ha nem piaci alapu a megoldas, akkor elete vegeig allami patyolgatast fog igenyelni. Amugy mar nem kell sokat varni es tomegevel lesznek a halozatban nullara amortizalt napelemek es szelkelepek... most mar csak ki kell varni, hogy valaki kezdeni akarjon valamit a Junk arammal.
Amely Demand side Management dologra szvsz van egy nagyon jo vezerlo parameter: az aram ara. A T. Felhasznalo eldonti, hogy az adott aron megvasarolja-e az aramot. Minden tovabbi nelkul lehet volatilisebb az arampiac.
Nem, nem ezt mondom. Azt mondom, hogy az áram a PV miatt sokkal olcsóbb lesz. Sokkal. Amikor lesz, viszont nem lesz mindig, ellenben képesek leszünk évszakosan olcsón és nagyon "túltermelni".
Azt sem mondom, hogy forradalmi új tárolástechnikai kell - azt viszont igen, hogy rugalmas és gazdasági szintre felskálázható az igen. Ez lehet egy különösen jó technológia - de lehet, hogy ilyen nem lesz (egyhamar), ehelyett a meglévő különböző, az adott helyszín adottságaihoz-lehetőségeihez legjobban illeszthető megoldások variációiból fog állni (pl: ahol adottak eleve föld alatti gáztározók, vagy annak alkalmas bányák, ott hidrogén/műmetán gyártás-betárolás-gázturbina lehet a nyerő, de ahol nincsenek ilyen tárolók, ott meg valami más).
És azt sem mondom, hogy a közeljövővel ne lenne érdemes foglalkozni, de azt igen, hogy ha nem tudunk egy hosszú távú tervet-perspektívát felvázolni, ehelyett a rövid-közép távú dolgokat csak úgy bele a vakvilágba alapon csináljuk - akkor könnyen lehet, hogy óriási, később hiányzó, nem pótolható erőforrásokat ölünk valamibe - aminek meg nem lesz perspektívája. Gondolj itt arra például, hogy pont ezen a héten a Volvo bejelentette, hogy felhagy új dízelmotorok fejlesztésével, mert szerinte azok a következő évtized közepére kifutó technológiák lesznek. Nyilvánvaló, hogy nem hoztak volna ilyen döntést - ha csak a közvetlen és azonnali igényekre reagálnak, kapásból, még mindig több dízel kocsit adnak el ők is, mint benzinest/hibridet/alternatívot - mégis, már 8-10 év távlatában alapvető változást várnak...
A tárolási forradalom emlegetésével meg az a bajom, hogy nem biztos, hogy ez pusztán piaci alapon "ki fog törni". Pusztán piaci alapon gyaníthatóan inkább az utolsó csepp fosszilist is elhasználjuk, aztán kapunk a fejünkhöz. Pusztán piaci alapon - ezt már ezerszer kifejtettem - szerintem nuki nem is létezne, óriási állami/katonai hátszél nélkül sosem lett volna képes átlépni a gazdaságilag önállóan életképes állapotba (valójában még ma sem teljesen egyértelmű, hogy ott lenne...). Nem véletlenül tol a német állam is jelentős támogatásokat a megújulókba - lehet, hogy most a tárolásba kellene elkezdeni. SZVSZ.
Pedig hat nem kell olyan nagy fantazia ahhoz, hogy az egesz tarolasi forradalom attol fog kitorni, hogy lesz egy csomo junk aram, amit akar teljesen piaci alapon is fel lehet venni, ...
Következö lepes a Demand Side management (DSM).
Az Energiewende (2040-re) kb. 130-150 GW PV-t kalkulal (~150-180 TWh/ev delej, komoly hatasfok növekedes varhato), ~140-150 GW szelet (~200-250 TWh/ev), biomassza (~50 TWh), +20 TWh vizet. Ez összesen ~400-450 TWh/ev. A felhasznalas (fogyasztas) pedig jo lenne, ha visszamenne ~10%-ot, olyan 530-550 TWh-ra.
Összesen akkor ~430/550 -> ~80% megujulo tajekan jarunk. A csucsfogyasztas kb. 80 GW. 120-130 GW felett minden eldobando (szellapat befordul, PV kapocsfeszültsege megemelkedik). Kb. igy.
Ebböl letezik kb. 42 GWp PV, meg ~52 GW szel (ennyi allt elö ~15 ev alatt) ... es meg van 23-24 ev ... miközben a tanulogörben lehet gyalogolni.
Nagyobb távolságokra, több átszállást igénylő célokhoz lehet, hogy így is inkább a saját kocsidat fogod igénybe venni, ...
Kezded kapisgalni, csak meg elterelödsz idönkent.
NEM LESZ SOKAKNAK SAJAT KOCSIJA, MERT NEM KELL, ILL. TUL DRAGA LESZ, NEM ERI MAJD MEG TARTANI.
Ha egy sajat kocsi birtoklasa belekerül havonta x-be (az egy evben 12x)... egy vele ekvivalens shared közlekedesi system pedig 0,5x-be (az evente 6x), akkor az illetö evente megsporol 6x összeget, ... amit masra hasznalhat.
Nemetorszagban az x ~400-500 € (autoja valogatja) ... evi ~2700-3000 € lehet a különbseg. Eddig NEM VOLT összehasonlithato alternativ lehetöseg ... pl. a taxi dragabb, mint a 0,5x. Az Uber-ert mar törik zuzzak 1mast a zemberek ... es van meg egy rakas egyeb probalkozas is ... ha minden komponens "összeer", az automia lehetseges, engedelyezett, akkor ez az eddig ismert mobilizaciot 10 ev alatt kiütheti. A lenyeg kb. a Pareto elv. Az autok 20%-a fogja megtenni az utaskilometerek 80%-t. A 80% ICE tulajdonosa meg csak nez ki tanacstalanul a fejeböl, hogy ... hüdeqrvadragalettazICEsautozas. Akkor is draga, ha az olaj ara alacsony marad, mert az üzemanyagköltseg az üzemeltetes összköltsegenek talan a negyede (ha az üzemanyag ara a felere megy/menne vissza, akkor lehetne az összköltsegen ~12-13%-ot sporolni).
- egyfelol azt mondod, hogy a tavoli jovoben ingyen lesz az aram a PV tanulogorbeje folytan
- majd azt, hogy valami forradalmi tarolasi megoldas kell, hogy ezzel az ingyenarammal csinaljunk valamit
- a kozeljovovel (amikor ugye nincs ingyenaram) meg nem erdemes foglalkozni, mert addig majd csak lesz valahogy
Pedig hat nem kell olyan nagy fantazia ahhoz, hogy az egesz tarolasi forradalom attol fog kitorni, hogy lesz egy csomo junk aram, amit akar teljesen piaci alapon is fel lehet venni, mindenfele idetlen tarolasi/felhasznalasi profilokkal. A leges-legfontosabb feladat ehhez, hogy minel tobb nulla (PV) vagy kozel nulla (kelep) marginalis koltsegu termelo legyen. Es innentol az egesz tarolasi mizeriad megoldja onmagat. Ugyanis egy dolog hianyzik hozza: a junk aram.
Mi az, hogy nincs semmi se? Igenis, a mai napon mar vannak cegek, amelyek virtualis erömüveket epitenek, a software erett, validalt .... Pontosan olyan rendszereket csinalnak, amilyeneket megrendelnek tölük.
A gazhalozat letezik, megvan. Rengeteg pilotprojekt csinal hidrogent, mümetant, biogazbol tisztitas utan taplal a gazhalozatba földgazminösegü gazt ... a kemiai tarolok (kavernak) gözeröverl keszülnek ... gazmotorok, gazturbinak keszitese ma mar nem tul nagy mesterseg ...
Hihetetlen, egy lendülettel folytatjátok egymás hülyítését...
Mit akartok megmagyarázni tulajdonképpen? Egymást győzköditek arról, hogy meddig lehet elmenni a megújulók részarányával - tárolás nélkül? Már elnézést, de hosszú távon mi a lófax jelentősége van ennek, micsoda?
Ez tényleg pont az az eset, mint amikor 1925-ben azt mérlegelte valaki, hogy meddig lehet még kihúzni a gőzkocsija korszerűsítésével - igen, még lehetett vele nyerni éveket, de akkor már tudni lehetett, hogy nem ez a jövő, muszáj lesz váltani. Csak húzni lehet az időt - ez a csata már eldőlt...
Valójában tökmindegy, meddig tud felmenni a megújulós részaránnyal a német energiarendszer (ha a szabályozást már saját eszközökkel kell megoldania, nem lesz már olyan sok mozgástér, csak akkor, ha a junk áramot mindig el tudja másokra sózni - ez meddig lesz így???) - akkor sem lehet a rendszert átállítani megújulókra, ha a teljes körű és évszakos(!!) tárolás nincs megoldva. Ameddig ez nem lesz így - addig a megújulók maradnak kiegészítő szerepben, megspórolnak fosszilist, emissziót (ez nyilván jó dolog), költséget viszont korántsem biztos (sőt), így ez nyilvánvaló módon félmegoldás. Egy fenntarthatatlan rendszer időbeni határait kitolja - de ennyi.
Jelenleg a nemet rendszerben van ~35% nem szabalyozott megujulo es ~40% alig szabalyozott alaperomu.
A ~40% (60 GW-os atlagnal) ~24 GW. Az a termeles nem egy ket erömüböl tevödik össze, hanem mondjuk 100-150-böl. Azok üzeme is idözitett, generalozzak, ... összesen pedig van/letezik vagy 200-250 müködökepes fosszilis erömü. Az idöjaras elörejelzes meg kb. egy hetre eleg biztos, 1-2 napra pedig nagyon pontos. Ezen parameterek mellett kell a resource-okat allokalni ...
A perces, órás kiegyenlítésen túlmutató tárolásra akkor lesz szükség, ha a nap/szél termelés legalább tíz százaléka már junk áram lesz, meghaladja az alaptermelés és fogyasztás különbségét.
A 10% eleg sok. Ha megnezed pl. az elmult honapot, akkor (legyen) vagd le pl. ~40 GW feletti reszt (feltetelezeskeppen legyen a rendszer hatara ennyi). Nem veszne el tul sok.
Van ezeknek valami forrasadata, ahol lehet jatszani azzal, hogy mi tortenne, ha pl. 2x lenne a napszel termeles (kb., hogy milyen messze van az a pont, ahol mar szamottevo mertekben kell szabalyozni/tarolni a megujulot)?
Egyelöre nincs pont. Azert nincs, mert a halozat rugalmassa tetele egy folyamat. Ma meg nem tudna a halozat mondjuk 60-70% napszelet elosztani. Olyan het mar volt, (ld. korabban berakott heti bontasu abra), ahol egy heten keresztül 50% felett volt a megujulo.
Lepesenkent lesz a biomassza is, a viz egy resze is dinamizalva. A statikus komponensek kikerülnek (pl. az atom, ma meg evi 55 TWh-ja 2022-ig eltünik es azt a megujulok valtjak fel, leginkabb nnapszel). Az erömüvek müködesi tartomanyanak kiszelesitese szinten egy folyamat. A Demand Side Management is alakul lassan. Pl. Bayern es Baden Württemberg között barmikor el tudnak tolni ~1 GW termelest ... Mire kikerülnek a statikus komponensek, addig megepül a harom HVDC tavvezetek (egyenkent ~6 GW kapacitassal). Azzal sokkal dinamikusabban lehet mozgatni az energiat pl. eszakrol delre ...
Ha a halozatok tovabbi integralasa is elörelep, akkor az is segiti a folyamatot.
"Nem felejtődött el, de nem skálázható fel ipari léptékben (most még), és árban valóban nem versenyképes. Ezen kell változtatni."
Mennyit fog ezen valtoztatni, ha amugy ingyen lesz az aram (mert annyi PV van, hogy rogyasig vagyunk vele)?
Mert, ha esetleg ingyen arammal versenykepes, akkor egy megoldott kerdesen vekengsz. Annyi kell csak, hogy ingyen legyen az aram. (vagyis varni kell... es nem a legkifinomultabb rendszer fog nyerni, hanem az amelyikhez a legkevesebb beton es k+f kell)
"ÉS annyira mérlegeli, hogy jól látható a szektoriális beruházások visszaesése"
"Menet kozben elfelejtodott volna az elektrolizis nevu ipari technologia? Ami nincs: olyan tarolasi megoldas, ami olcsobb, mint a fosszilisek elegetese..."
Nem felejtődött el, de nem skálázható fel ipari léptékben (most még), és árban valóban nem versenyképes. Ezen kell változtatni. Nem kell egyébként olcsóbbnak lennie a végén, mint az "akciós gáz" árának, de nem szabad sokkal drágábbnak sem lennie, és ami fontos: tényleg felskálázhatónak, az igényeket mindig kielégíteni képesnek kell lennie.
"Limitalja-e a jelenlegi (2017-2027) novekedest az, hogy nem tudunk tarolni?"
Igen, már most egyértelműen és láthatóan limitálja. Mi itt akadémikus vitákat folytatunk, ha úgy tetszik, "máséval verjük a csalánt" - de aki tényleg valós pénzeket, pláne a saját pénzét ruházza éppen be megújulókba, vagy gondolkodik EV-k megvételén - az, ha észen van mérlegeli azokat a dolgokat, amikről mi beszélünk. ÉS annyira mérlegeli, hogy jól látható a szektoriális beruházások visszaesése - jól látható, hogy most már az összes befektető számol azzal, hogy azok a támogatások, amelyek most vannak - azok már nem lesznek sokáig, már most számol azzal, hogy az új német szabályozások értelmében már valószínűleg nem számolhat 100%-os kapacitás kihasználtsággal, mert amikor nem tudnak mit kezdeni a szél/nap delejével, kíméletlenül le fogják kapcsolgatni a hálózatról - és így kiszámolva már nem biztos abban, hogy ez meg fogja neki érni - és máshová viszi a pénzét. Már most, itt, a mai nap látszik egyértelműen ennek a hatása!
Igenis ott vagyunk már most azon a ponton, ahol a továbblépéshez már kell a tárolás.
De ez nem vagy/vagy történet - ma is nagyon sokan birtokolnak úgy saját autót, hogy tömegközlekednek is sokat. Ha egy kisbusz a házad előtt szed fel, ráadásul mondjuk a mobilodon egy applikációval jelzi, hogy 5 perc múlva fog itt járni - majd elvisz a célodhoz (és ezt visszafelé is igénybe veheted), az kb: ugyanolyan kényelmes, mint saját kocsit használni. Nagyobb távolságokra, több átszállást igénylő célokhoz lehet, hogy így is inkább a saját kocsidat fogod igénybe venni, de összességében egy ilyen rendszer hatékonysága, kihasználtsága sokkal jobb lehet.
Azzal is érdemes kalkulálni, hogy a mai tömegközlekedés mutatóinál a kutya nem számolja azt, mit is ér meg az a rengeteg idő, amit az utasok a megállókban várakozással, vagy a távoli megállóba ballagással, átszállások közötti toporgással töltenek - pedig ez sem kevés ám...
Csak akkor eshetnek az üzemeltetési költségek olyan szintre, hogy ilyen "cél nékül kóborló" kisbuszok létezhessenek.
En ezt ugy tudom elkepzelni, hogy ha meg esetleg nem is rovid, de kozeptavon ugyanannyiba (vagy tobbe) fog kerulni az "autozas szolgaltatas", mintha sajat autoval rendelkeznel, csak hozzajonnek a kellemetlensegek. (nem tud epp jonni, budos ember ult elotte benne, most nem er ra, koszos, gyerekules ki/be szereles minden alkalommal, stb,stb).
Visszafele meg nem lesz ut, azaz a sajat auto tulajdonlas ugy megdragul, hogy biztos tobbe kerul mint elotte.
"Még te is azt mondod, hogy tíz év múlva már reális lehet az, hogy bármiféle továbblépés csak tárolással lesz megoldható."
Ha a jelenlegi tempoban bovul a telepitett kapacitas... vagyishat ha elkoltottunk egy halom penzt a szelkerekek es napelemek telepitesere, akkor el lehet kezdeni gondolkodni azon, hogy na most mar nekimentunk a falnak.
"Itt és most ipari léptékben felskálázható, rögtön bevethető"
Menet kozben elfelejtodott volna az elektrolizis nevu ipari technologia?
Ami nincs: olyan tarolasi megoldas, ami olcsobb, mint a fosszilisek elegetese... aminek tobbek kozott az az oka, hogyha a megujulokat 100%-ban veszteseg nelkul felhasznalod, akkor kb. mar versenykepes a szabalyozhato fosszilissel. Minden egyeb transzformacio drasztikusan rontja ezt (mert csokken a kihasznaltsagod). Ha a termeles ugy en bloc olcsobb lesz, akkor egyre obskurusabb tarolasi megoldasok is versenykepesse valnak. Azert, mert a bemeno oldalon az aram ara olcsobb lesz.
Anelkul, hogy BARMINEMU fejlesztest eszkozoltel volna a tarolason.
"Ha tudod, hogy normális ütemben nagyjából annyi idő alatt spórolod össze a következő kocsid árát, amennyi idő alatt a most vett újat lestrapálod, akkor mikor kezdesz el gyűjteni a következőre? Most rögtön - vagy amikor a meglévő javíthatatlanul tönkremegy? Szerinted????"
Nem, amit te javasolsz az a kovetkezo. Mielott megvenned a kocsit, biztos ami biztos raktarozz el egy halom 19 collos teli gumit, mert ugye ha lesz kocsid, akkor majd biztos kelleni fog telen is. Nem aktualis problema a tarolas, az aktualis problema a termelo kapacitas novelese.
"Biztos, hogy olyan nagy hülye baromállat vagyok, hogy én állandóan ezzel akarok foglalkozni? Biztos???"
Limitalja-e a jelenlegi (2017-2027) novekedest az, hogy nem tudunk tarolni?
Én meg úgy gondolom, hogy a rövid távú, következő lépések adottak, kézenfekvők, viszont hosszú távú és jól átgondolt stratégia nélkül simán bemehetünk az erdőbe, apró lépésekben elindulhatunk egy olyan zsákutcába, aminek a végén meg aztán nem lesz megoldás...
Látott már ilyet a világ nem is egyet, voltak cégek, akik még a 30-as években is a gőzautó tökéletesítését erőltették, pedig akkor már igenis jól látható volt, hogy ez zsákutca. De ők akkor is csak a "következő apró lépésre" koncentráltak... Vagy a nagy múltú Napier repülőgépmotorgyár, ami addig csiszolgatta még a második világháború után is a nagy belsőégésű motorokat (olyan compaund dízelük volt, tengelyre visszahajtó turbóval, hogy valami hihetetlen) - míg végül már a kutyának sem kellettek...
Igenis látni kell a végcélt is, hogy azokat az apró lépéseket a helyes irányba tegyük meg. Én például a magam részéről ma már egy petákot nem beruháznék szélturbinák fejlesztésére, ahogy atomreaktorra sem, mert meggyőződésem, hogy a PV végül mindent vinni fog. Persze, tévedhetek, de egyelőre szerintem minden errefelé mutat egyértelműen.
Viszont nagyon ráállnék az ipari tárolásra, mert az igazi "világforradalmat" ettől várom. A korlátlanul elérhető és nem drága tiszta energia, az összes mostani káros geopolitikai függéstől mentesen - alapvető átrendeződést fog jelenteni mindenben. Gyakorlatilag új világrendet.
Igen, simán elképzelhetőnek tartom - és? Még te is azt mondod, hogy tíz év múlva már reális lehet az, hogy bármiféle továbblépés csak tárolással lesz megoldható. Itt és most ipari léptékben felskálázható, rögtön bevethető, működő, kidolgozott "piacon kapható" tárolási megoldás pedig prompt igenis nincs, ígéretes, a kísérleti fázison már túljutott kezdeményezések vannak - amelyeknek kell mondjuk még tíz év, és sok invesztíció, hogy azzá legyenek - amire előre láthatóan tíz év múlva szükség is lesz.
Biztos, hogy olyan nagy hülye baromállat vagyok, hogy én állandóan ezzel akarok foglalkozni? Biztos???
Ha tudod, hogy normális ütemben nagyjából annyi idő alatt spórolod össze a következő kocsid árát, amennyi idő alatt a most vett újat lestrapálod, akkor mikor kezdesz el gyűjteni a következőre? Most rögtön - vagy amikor a meglévő javíthatatlanul tönkremegy? Szerinted????
Sajnálom, ha úgy érezted, neked támadok. Valójában egyetértek veled, csak a te szemed örökké a horizonton lebeg, a 100% megújulón, az enyém pedig a következő lépést nézi. Csak ennyi a különbség.
Az is igaz, hogy már most el kell kezdeni a tárolókapacitások kiépítését, a perces, órás (napon belüli) tartományban, hiszen ez nagyban segíthet, hogy a jelenlegi, kevésbé flexibilis erőművi paletta mellett is tovább haladhasson a megújulótermelés bővítése. Azután szép lassan 5-10 éves távlatban meg kell kezdődnie a hosszútávú tárolás, a konverzoós kacitások kiépítésének is. Ez sem vitatéma, legfeljebb az, hogy ezek nélkül milyen penetrációs hányad érhető el.
Mindenesetre az már láthetó, hogy a német SZET-ek kezdenek újra fontos elemévé válni az ottani energiarendszernek, tehát a napszakos tárolás létjogosultsága már megalapozódott, nincs alapvető véleménykülönbség közöttünk.
"Én pont azt látom, hogy már itt és most elértük azt a pontot, ahol a továbblépés a tárolás fejlesztésével együtt lesz csak megoldható. Már most."
Jelenleg a nemet rendszerben van ~35% nem szabalyozott megujulo es ~40% alig szabalyozott alaperomu. Utobbi egy resze dinamizalhato lenne, de sokkal jobb a masok szabalyozasi rendszeret hasznalni erre. Meg bo tiz evig egyalatalan semmi szukseg nem lesz semmifele tarolasra.
