Kedves Mozo, ha jól értem azt írod, hogy lehet egy kicsit spórolni a tafrina elleni védekezésekkel. Nálam Tolna megyéban csont száraz minden, igaz, hogy reggelente hideg van, de se pára, se csapadék. Úgy gondolom, hogy várnék a szokásos Bravo-Score permetezésekkel, míg valami nedvesség nem lesz. Elgondolkodtat a meggy és a szilva helyzete is monília szempontjából. Nyomjam nekik megelőző jelleggel, vagy várjak míg ez a tapló szárazság szűnik? Kicsit bizonytalan vagyok, vagy nem?
Ne tegyél föl többet ilyen félreforditott képeket. Elötte mielőtt fölteszed probáld elfordítani valami képnézegetővel. Ha nem megy akkor a fényképeződet fordíts el.
Igy félrefordított fejjel az első képen lévőt meggyfának nézem, a többi kép meg még a feleségem szemüvegével is homályos. De hát Te tudod, hogy milyen fa volt ott, aminek a gyökere (vagy töve) kihajtott.
Pár éve még volt egy szép nagy fánk, rengeteget termett, nagyon finom gyümölcse volt, aztán utolsó éveiben annyi volt rajta a gyümölcs, hogy elkezdtek leszakadni az ágai, majd elszáradt. Ez volt már vagy öt éve. Levágtuk majdnem földszintig. Mellette azonban minden évben nőttek gyökérhajtások, amiket levagdostam, mert nem tesznek jót a fűnyírónak. Tavaly nem igen volt időm a kertre egyéb okok miatt, és idén észrevettem egy szép hajtást, amit nem volt szivem kivágni. Azért írtam mindezt le, mert szeretném megkérdezni, hogy csupán képekről, meg lehet-e mondani, vagy meg tudja-e mondani valaki, hogy milyen fának a hajtása az, ami a csatolt képeken szerepel?
Mióta szenvedsz a tafrinával ??? Nem mondod , hogy március eleje óta fertőz nálad a tafrina , még Ninónál sem nyílott március elején a barack . A 4 rezes talán kissé túlzás , inkább a megfelelő időzítésre kell menni , mit a teljes frontos letámadásra . A rezet minél közelebb a rügypattanáshoz , még az sem baj , ha az egérfüleket kissé megperzseli a lényeg , hogy virág ne igen legyen nyitva . A Score-t nyugodtan használhatod piros bimbó után is de ez az az időjárás amikor lehet kicsit spórolni a szerekkel , természetesen kell a szisztematikus szer is , de ha egyszer már megszórtad akkor egy ismétlés , és látni fogod , hogy hogy alakul . Tehát lehet virágzásban is sőt ha kell utána is .
Nos, idáig szenvedtem a tafrinával, március elejéig kb. 4 rezes lemosót kaptak a fák. Utána vettem Score-t, ami egérfüles állapottól pirosbimbós állapotig használható és kb. hetente ismételni kell. Ez szép és jó, egyszer permeteztem is, de az egérfül és a pirosbimbó nálam egybeesett.
Egy biztos: szélsőséges, mint az utolsó húsz év klímamenete: vagy hónapokig (akár egy egész évig) nem esik, aztán átvált és hetekig, vagy egész évben folyamatosan esik (az elmúlt két évből az első rekord csapadékos volt, a második rekord száraz)
aztán az egyik héten megdöntünk három melegrekordot, huszonnégy órával utána, átmenet nélkül azonnal egy hidegrekordot, decemberben nem, vagy alig fagy, májusban annál inkább stb., stb.
Ami még jelentősen befolyásolja a tavaszodást ...jelen esetben a rügyfakadást az a hóborítottság . Pár évvel ezelőtt is volt úgy mint az idén , hogy itt Baranyában maradt meg legtovább a hó . Ez is a mediterrán hatástól van . Ugye természeres , hogy a februári 40 cm es hó tudja késleltetni a virágzást . Amúgy semmi bajom vele , mert valamennyi csapadék legalább volt és a hóolvadás után meg tudtam csinálni a talajmunkát . Ha csak 1 héttel később áltam volna neki , már száraz lett volna a talaj .
Milyen nyarunk lesz ??? száraz , vagy ciklonos ... mocsaras ?
Azt is nehéz, gondolom, elhinni, hogy Zalában egy domb 260 méter körüli magasságában az évi középhőmérséklet egy egész fokkal magasabb, mint Szegeden, sőt a három nyári hónap középhőmérséklete is, még ha csak 1-2 tizeddel is. Természetesen ez eltérő 24 órás hőmérsékleti görbékből áll össze: az Alföldön (fölöslegesen, vagy éppen károsan magasabb nappali maximumhőmérsékletekből /légköri aszályokkal párosulva/), a dombon kiegyenlítettebb nappali hőmérsékletekkel és jóval magasabb éjszakaiakkal. Jellemzően légköri aszály és hőstresszet okozó hőmérsékletektől mentesen.
Igen , ezen nem is volt soha vita . Emlékszem nagyon régen ... akkor még nem is foglalkoztam gyümölccsel ... jártunk Nagykanizsa , Zalaegerszed felé és meglepett , hogy a kecskefűz barkája már porzót bontott amikor mifelénk még nem pedig azt hinné az ember ...de nem . Egyértelműen a különböző hatások miatt van ez . Erre jó példa , hogy Angliában a tél átlaghőmérséklete biztos hogy magasabb , mint pl . délalföldé , és még sem jellemző a baracktermelés ...hogy ennél maradjunk ... , pedig biztos nem lennének olyan fagyások mint az alföldön . Persze én nem klimatológus vagyok , nem akarom senki kenyerét elvenni .... : ) . Itt Pécsen is voltak komoly fagyások , de abszolút helyi jelleggel a húgoméknál például örökzöldek fagytak meg !!!! az igaz, hogy rendkívül fagyzúgos helyen laknak . De akinek egy kicsit is dombos helyen van a területe az megúszta kisebb fagyásokkal esetleg anélkül . Tehát mifelénk ..... mint felétek is .... a helyi hatások a meghatározók . Sajnos délalföld , Tiszazúg egy nagy fagyzúg ... anblokk .
