A thiovitos permetezést bőven 20 fok alatt csináltam, cseppet sem túlzott dózisban, ezért furcsállom a leégetést.
Ezt találtam:
"A folyamatos esőkkel áztatott kertekben a virágfertőző szürkepenésszel is számolnunk kell, hasonlóan a 2010. évhez. Most a fürtvirágzat és a fürtkocsány elhalását idézheti elő, később minden zöld részt veszélyeztet: a leveleket, a vesszőket és a zsendülő fürtöket is."
huh én ennyire nem bonyolìtom túl a dolgot. maradok a réznél. meg én is felnyesem az alsó leveleket. a paradicsomnál meg addig nyesem mig a levelek legalja legalább 20 cmre vannak a földtől. igaz ezek fútó és karózni való fajták. van konzerv paradicsom az meg ellenállóbb.
szőlőnél meg jövőre szálvesszőzni fogok közel 1 m magasan ìgy jól tudom majd levegőztetni az egèsz szőlőmet.
Nekem is van a szomszédomban egy szőlő, már legalább 5 éve nem metszették és nem permetezték, derékig érő gazban van és nem látom betegnek. A fene tudja hogy van ez.
Uborkát, tököt, paradicsomot lehet virágzásban is rézzel permetezni, persze csak mértékletes dózissal. Én még két permetezésnél tartok az uborkánál, először megfogtam a peronoszpórát Curzate R-rel, majd 3 nap múlva kapott a szőlőpermetezéskor Quadrist. Azóta kiszépült és nőtt 30 centit, majd lecsipkedem az alsó beteg leveleket. A paradicsomot még nem permeteztem és egészségesek az alsó levelek is, a talajt kezeltem Trifenderrel az idén már második éve.
Bocs hogy közbevágok... Én az uborkát eddig 4x permeteztem championnal, a szőlőt 1x championnal, 1x dithane m45-el. (a dithane pont pár napja volt)
Az uborkám ahogy nő mégis úgy betegszik lefele. Azt már megint kellene, dehát már erőteljesen virágzik és jönne a kis uborkák... Ezért a rezet nem merem ráengedni. Egyéb "zöld" szereket meg nem ismerek, így egyelőre megvárom, hogy az első adag virág bekössön aztán jöhet a réz. Mivel csak saját fogyasztásra lesz, így a lehető legkevesebbszer szeretném permetelni. Tavaly mindössz e egész szezonban 4x permeteltem az uborkát. Idén már most 4x...
A sárgadinnyével ugyanez a helyzet. Ha nem permeteled elég gyakran, leromlik ebben a "jó" időben.
Viszont a paradicsom nagyon jól állja a betegséget, pedig az is csak 2x championt kapott, meg most dithane-t, mert az is erőteljesen virágzani kezdett, ezért ott se merek rezezni...
A szőlőt még 1x megfogom permetezni eclair-al, és részemről idén vége is a permetezésnek.
De hogy mondjak valami érdekességet is...
A szomszéd néninek idén nincs aki permetezze a szőlősét, mégsem betegedett le... Abban van saszla, kurucz vér, kadarka, meg hasonló borszőlők.
Borbálatelepen vagyok. Nem állítom hogy itt dráma lenne, de a permetezetlen uborkám meg a dinnyém peronoszpórás lett a hideg ellenére, a szőlő meg nem mert lepermeteztem. Ráment 200 Ft árú szerem.
Ehh nem biztos ez; a gyártó oldaláról: "A Quadris MAX azoxistrobin hatóanyagának mobilitása: A hatóanyag miután bejutott a levélszövetbe, ott hamar szétterjed az erekkel sûrûn átszôtt fiatal növényi részekbe. Erôsen kötôdik a fürtön is. A levél színére jutott hatóanyag a fonák felé áramlik, míg a fonákra került permetlé hatóanyaga a levél színe felé is eljut. Ez a több irányú hatóanyag-elmozdulás biztosítja a szôlô tökéletes védelmét, hiszen a levélre került kórokozók döntô része már a felületen elpusztul. Amelyek mégis behatolnának a növénybe, azok nagyon hamar találkoznak az azoxistrobinnal." http://www3.syngenta.com/country/hu/SiteCollectionDocuments/cp-prospektusok/2013/szolo-gyumolcs-katalogusok/A-szolo-novenyvedelme.pdf
Egyébként ami felszívódott a növényben akkor az a később kialakuló fürtökbe is eljut hisz ez a lényege az áramlásnak, ráadásul a levelekből mozog a gyártott tápanyag a bogyíók felé, miért ne menne a vegyszer is....
Jani Mecsekoldal konkrétan merre? Tudom már korábban is rágódtunk ezen, nálam a peronosz szinte ismeretlen, és idén eddig tényleg hűvös meg szeles volt (itt is) nincs dráma. Hacsak nem egy nagyon védett párás völgyben vagy ahol sokára szárad fel és nincs kellő légmozgás. Én egy hete fújtam az első kontakt blokkot (Kén+ folpet) Bálicsban, haver a Donátusban szintén egy permetezésnél tart.
az után érdeklődnék hogy nagyságrendileg mennyibe kerül egy ha szőlő permetezése egy évben. tudom sokmindentől függ, de ha egy -tól -ig számot tudnátok mondani nagyon megköszönném
Nem tudom, nem szokott problémám lenni a kötődéssel.
Egy tőkém volt, nem tudom miféle de minden évben rengeteg virág volt rajta de sosem termett mert valami kis apró bogár mind leette az összes virágot róla. Megfogni nem tudtam, rovarölővel meg nem akartam permetezni mert tele volt méhekkel, ilyen szőlő nem kell, hát kivágtam. Most meg gyökérről megint kinőtt. Ha ennyire élni akar lehet, hogy megpróbálom átoltani.
Én a Kadarkával jártam úgy, mint fwarning. Ridomil Gold Plust és Topast használtam közel két hete. A virágzás épphogy elkezdődött, de a Kadarka még biztos nem virágzott. A helyzetet még az is bonyolítja, hogy a lugastőke terasz felőli oldalán (merthogy lugasról van szó) a fürtök rendben vannak, pedig máskor, az árnyékos oldal miatt, itt volt a kötődés rosszabb. A mellette lévő Zalagyöngye tőke a permetezéskor már jórészt virágzott, de ott minden rendben van.
Kíváncsian várom a véleményeket. Az én tippem az, hogy a Kadarka érzékenyebb a virágzáskori esős hűvös időjárásra.
Minden bizonnyal leperzselted a virágokat és úgy látszik a Hamburgi muskotály volt a legérzékenyebb. Kellő gyakorlattal el lehet találni azt a dózist ami még nem perzsel, ha este permetezel akkor is kevésbé perzsel mert reggelre mire rásüt a nap már megszárad, de vannak jó szerek (pl most témáztunk a Quadrisról) használd inkább ezeket virágzáskor.
Mindössze azt akartam kifejezni, hogy a virágzásig kijuttatott szerek nem eredményeznek szermaradékot a termésben, csak a tervezett utolsó június végi Quadris permetezésem ami már a bogyókra is jut. Mindegy milyen mélységig szívódik fel, hiszen a csemegeszőlő héját is megesszük, de csak julius végén érnek az első fajták, és ez nemhogy a kötelező 7 nap várakozási idő hanem kb 3-4 hét.
Biztos tudsz valami titkot, nekem permetezés nélkül minden lebetegszik, lerohad, kukacos, sőt sok növény el is pusztul.
Takarékos gazda vagyok én is, de az asszonnyal mindig megbeszélem hogy mit meddig nem szedhet.
...termésvédő szer... :))
Folyamatosan javítom a talajt, komposztálok, nyírt füvet kapálok be, sőt pár éve hozattam homokot is és 5 cm vastagon megszórtam vele ezt az agyagtalajt. Legutóbbi (2 éve) csodálatos felfedezésem a zöldségesbe a Trifender a gombák ellen. A szőlőbe nem tudom jó lenne-e?
A családunkban senki nem fújt még soha semmit gyümölcsfára vagy zöldségekre.
A kedvencem az amikor a takarékos gazda a szőlősor végére érve a maradékot, "hogy kárba ne menjen" alapon ráfújja a zöldségre amit az asszony két nap múlva leszed főzni.
A Quadris jó szer. Komoly fertőzésveszély esetén a növény megvédése nagyon hatékony. De az az én olvasatomban a növényvédő szerek a növényt védik és nem a termést... különben termésvédő szernek :) hívnák.
De mondom, idén is és 2010-ben is a gombás fertőzések mértéke elképesztően függtek attól, hogy milyen alaptalajon van a szőlő és milyen kitettsége van az ültetvénynek.
A gyümölcsfákat is permetezem, a zöldségeket is és a szőlőt is, nem látok benne semmi rosszat. Ha a piacon veszem meg az is permetezve van csak nem tudom mikor és mivel permetezték.
2003 óta használom a Quadrist, egy komoly cég terméke talán 2000 óta engedélyezve és nem csak egy eseti engedélyt kértek az EU-s bürokratáktól mint mostanában szokás. Jobb híján megbízok bennük mert mit tehetnék?
Csak a tájolásban, mert az a hőmérsékletkülönbség a Mecsek és a Somló viszonylatában is fenn állt május folyamán, mint az ország keleti-nyugati viszonylatában.
Azért ne gondold, hogy bármelyik növényvédő szer vitamin lenne. Ja... az ésszerűséghez az is hozzátartozik ám, hogy a toxikológus édesapám azt is hozzátette a dologhoz, hogy csk az adott vegyszernek vagy molekulának ismert a toxikológiája. A bomlástermékeknek és a szermaradványok élletani hatása és mérgező volta már nem ismert... egyáltalán. Ráadásul manapság mindenki olyan sóher, hogy a lehető legolcsóbb és legrövidebb, előírt biztonsági vizsgálatot csináltatja meg... a karcinogenitást vizsgáló kisérleteket például semmilyen szerre nem csinál már sok-sok éve senki. Manapság elég, hogy a növényvédő szer hatóanyaga rendelkezik engedéllyel vagy néhány pár hónapos rágcsálókon folytatott kisérlet után megszerzi a pecsétes papírt. Lényegében egy vicc az ami folyik.
Az én véleményem amúgy az, hogy azon a helyen ahol csak folyamatos felszívódó szerekkel való intenzív növényvédelemmel lehet szőlőt termelni, ott nem kell szőlőt termelni.
Az az érzésem, hogy te az ország keleti szegletében gazdálkodhatsz, és ez lehet a polémia alapja.
Én sűrün figyelem a meteorológiai jelentéseket és a májusi időszakban gyakorta volt akár 10 C hőmérséklet különbség az ország nyugati és keleti vége között.
Ebből következően ott bőven szaporodhattak ott a kártevő gombák, amig errefele esélyük se nagyon volt.
azt lehet meg lehet magyarazni hogy miert annyi de en kozonseges uzletben lattam borokat nemtudom ki termelte sokert igyak meg en inkabb maradok ismerosoktol vasarolt boroknal ami evek ota bevalt,amugy egy bor hiaba jo valakinek ha nekem nem jo a bort mindenki magara szabja mint a cipot aztan meg a penztarca is beszol
Nem tudom mi a helyzet a dűlőkben, nekem csak a kiskertemben van szőlő.
A kezdeti kudarcok után örülök hogy kevés szerrel hatékonyan meg tudom védeni, különösen igaz ez amióta van a Quadris. Borral nem foglalkozok, gyümölcsnek esszük a szőlőt, az ÉVI-t bőven betartom úgyhogy nem aggódok hogy mérget teszek az asztalra. A virágzás előtti Ridomil Gold MZ szerintem el sem jut a bogyókba, még talán a virágzáskori Quadris sem, a második Quadris viszont már a bogyókba is felszívódik de bízok benne, hogy a szakemberek nem akarnak lemérgezni bennünket. A toxikológus édesapád véleményét ide alkalmazva jobb ha az ismert rosszal dolgozunk és lefújjuk fungiciddel a gyümölcsöt, majd kivárjuk a szükséges időt mint az, ha a gombák toxinját fogyasztjuk. (ezt megjegyzem, mert ésszerű)
