Minden bizonnyal leperzselted a virágokat és úgy látszik a Hamburgi muskotály volt a legérzékenyebb. Kellő gyakorlattal el lehet találni azt a dózist ami még nem perzsel, ha este permetezel akkor is kevésbé perzsel mert reggelre mire rásüt a nap már megszárad, de vannak jó szerek (pl most témáztunk a Quadrisról) használd inkább ezeket virágzáskor.
Mindössze azt akartam kifejezni, hogy a virágzásig kijuttatott szerek nem eredményeznek szermaradékot a termésben, csak a tervezett utolsó június végi Quadris permetezésem ami már a bogyókra is jut. Mindegy milyen mélységig szívódik fel, hiszen a csemegeszőlő héját is megesszük, de csak julius végén érnek az első fajták, és ez nemhogy a kötelező 7 nap várakozási idő hanem kb 3-4 hét.
Biztos tudsz valami titkot, nekem permetezés nélkül minden lebetegszik, lerohad, kukacos, sőt sok növény el is pusztul.
Takarékos gazda vagyok én is, de az asszonnyal mindig megbeszélem hogy mit meddig nem szedhet.
...termésvédő szer... :))
Folyamatosan javítom a talajt, komposztálok, nyírt füvet kapálok be, sőt pár éve hozattam homokot is és 5 cm vastagon megszórtam vele ezt az agyagtalajt. Legutóbbi (2 éve) csodálatos felfedezésem a zöldségesbe a Trifender a gombák ellen. A szőlőbe nem tudom jó lenne-e?
A családunkban senki nem fújt még soha semmit gyümölcsfára vagy zöldségekre.
A kedvencem az amikor a takarékos gazda a szőlősor végére érve a maradékot, "hogy kárba ne menjen" alapon ráfújja a zöldségre amit az asszony két nap múlva leszed főzni.
A Quadris jó szer. Komoly fertőzésveszély esetén a növény megvédése nagyon hatékony. De az az én olvasatomban a növényvédő szerek a növényt védik és nem a termést... különben termésvédő szernek :) hívnák.
De mondom, idén is és 2010-ben is a gombás fertőzések mértéke elképesztően függtek attól, hogy milyen alaptalajon van a szőlő és milyen kitettsége van az ültetvénynek.
A gyümölcsfákat is permetezem, a zöldségeket is és a szőlőt is, nem látok benne semmi rosszat. Ha a piacon veszem meg az is permetezve van csak nem tudom mikor és mivel permetezték.
2003 óta használom a Quadrist, egy komoly cég terméke talán 2000 óta engedélyezve és nem csak egy eseti engedélyt kértek az EU-s bürokratáktól mint mostanában szokás. Jobb híján megbízok bennük mert mit tehetnék?
Csak a tájolásban, mert az a hőmérsékletkülönbség a Mecsek és a Somló viszonylatában is fenn állt május folyamán, mint az ország keleti-nyugati viszonylatában.
Azért ne gondold, hogy bármelyik növényvédő szer vitamin lenne. Ja... az ésszerűséghez az is hozzátartozik ám, hogy a toxikológus édesapám azt is hozzátette a dologhoz, hogy csk az adott vegyszernek vagy molekulának ismert a toxikológiája. A bomlástermékeknek és a szermaradványok élletani hatása és mérgező volta már nem ismert... egyáltalán. Ráadásul manapság mindenki olyan sóher, hogy a lehető legolcsóbb és legrövidebb, előírt biztonsági vizsgálatot csináltatja meg... a karcinogenitást vizsgáló kisérleteket például semmilyen szerre nem csinál már sok-sok éve senki. Manapság elég, hogy a növényvédő szer hatóanyaga rendelkezik engedéllyel vagy néhány pár hónapos rágcsálókon folytatott kisérlet után megszerzi a pecsétes papírt. Lényegében egy vicc az ami folyik.
Az én véleményem amúgy az, hogy azon a helyen ahol csak folyamatos felszívódó szerekkel való intenzív növényvédelemmel lehet szőlőt termelni, ott nem kell szőlőt termelni.
Az az érzésem, hogy te az ország keleti szegletében gazdálkodhatsz, és ez lehet a polémia alapja.
Én sűrün figyelem a meteorológiai jelentéseket és a májusi időszakban gyakorta volt akár 10 C hőmérséklet különbség az ország nyugati és keleti vége között.
Ebből következően ott bőven szaporodhattak ott a kártevő gombák, amig errefele esélyük se nagyon volt.
azt lehet meg lehet magyarazni hogy miert annyi de en kozonseges uzletben lattam borokat nemtudom ki termelte sokert igyak meg en inkabb maradok ismerosoktol vasarolt boroknal ami evek ota bevalt,amugy egy bor hiaba jo valakinek ha nekem nem jo a bort mindenki magara szabja mint a cipot aztan meg a penztarca is beszol
Nem tudom mi a helyzet a dűlőkben, nekem csak a kiskertemben van szőlő.
A kezdeti kudarcok után örülök hogy kevés szerrel hatékonyan meg tudom védeni, különösen igaz ez amióta van a Quadris. Borral nem foglalkozok, gyümölcsnek esszük a szőlőt, az ÉVI-t bőven betartom úgyhogy nem aggódok hogy mérget teszek az asztalra. A virágzás előtti Ridomil Gold MZ szerintem el sem jut a bogyókba, még talán a virágzáskori Quadris sem, a második Quadris viszont már a bogyókba is felszívódik de bízok benne, hogy a szakemberek nem akarnak lemérgezni bennünket. A toxikológus édesapád véleményét ide alkalmazva jobb ha az ismert rosszal dolgozunk és lefújjuk fungiciddel a gyümölcsöt, majd kivárjuk a szükséges időt mint az, ha a gombák toxinját fogyasztjuk. (ezt megjegyzem, mert ésszerű)
Tudta ezt és tudja ezt mindenki... csak sokan elhitték, hogy vegyszerekkel és gépekkel szembe lehet menni a természettel. Ezért leparancsolták a szőlőt a hegyekről a laposba, a parasztokat beparancsolták a gyárakba és nekimentek a vegyipar minden csodájával az immáron kiürült és kipusztult falvak között immáron magányos ültetvényeknek. Hosszú távon persze mindez megbosszulja magát... De a politika és a lobbiérdekek mindig is meg akarnak majd győzni, hogy ez nem így van.
Erre mar reg ra kellett volna jojjon mindenki a szollonek levego kell nem fulledtseg meg megrekedt levego ezert jo a dombvidek ha a szollo nem maszhat fel hogy vedve legyen legalabb legyen dombon
Kövezzen meg mindenki, de 2010 óta vallásos meggyőződésem lett, hogy egy borvidéket, dűlőt pont az tett naggyá a múltban (és tesz ma is azzá), hogy még a legszélsőségesebb időjárási viszonyok között is talpon marad rajta a szőlő.
2010-ben például egyértelműen kiderült, hogy melyek azok a területek amelyek jó vízáteresztő képességgel bírnak. Amelyik ilyen volt annak meg sem kottyant a sok lé... amelyik nem ilyen volt az meg rohadt le. Ahogy szerintem például az idei május is igazolta, hogy a szelesebb termőhelyek egyértelműen kevésbé voltak/vannak kitéve a növényvédelmi problémáknak mint azok ahol meg tud és meg is szokott állni a levegő.
Miután végigolvastam a Borászati lapok 1858-1943 számat teljes döbbenettel fogtam fel, hogy eleink szőlészeti döntéseit elsősorban a gazdasági racinalitás befolyásolta és nem valami misztikus minőségi elkötelezettség. A minőség csak annyiban számított, hogy a fogyasztók elvártak egy adott minőséget az adott árért. A jobbért is csak addig fizettek többet ameddig volt aki tudott fizetni. Így az első osztályú borvidékek attól voltak első osztályúak, hogy szélsőségesebb időjárású évjáratban sem hagyták a gazdákat tönkremenni... vagyis esősebb, szárazabb, felhősebb, égetőbb évjáratban is tudták hozni az elvárt mennyiséget és minőséget.
Nem attól lett nagy egy-egy hegy és dűlő, hogy ott valami különleges ízű, gyümölcsösségű vagy stílusú bornak való szőlő termett, hanem attól, hogy eltartotta, sőt jól tartotta az ott gazdálkodó embert.
Az igazsághoz hozzátartozik azért egy kellemetlenebb része a történetnek :) A minap egy kicsit meginterjúvoltam a toxikológus édesapámat erről a témáról. Azt mondta, hogy erősen gombafertőzéses időben előjön egy komoly toxikológiai vagyis élelmiszerbiztonsági probléma. A fungicid növényvédő szereknek ismerjük az élettani hatását és tudjuk pontosan az LD50 értékeiket. Ugyanakkor egy sor gombának olyan exo- és endotoxinja van amiről lényegében semmit nem tudunk. Szóval, élelmiszerbiztonsági szempontból egy durván rothadásveszélyes időben jobb ha az ismert rosszal dolgozunk és lefújjuk fungiciddel a gyümölcsöt, majd kivárjuk a szükséges időt mint az, hogy a mustba nagyobb mennyiségben kerülne még a válogatott terméssel is egy raklap gombának a toxinja.
Érdekes felvetés volt ez a fatertól aki maga is egyértelműen a tiszta mezőgazdaság híve, de ő az ésszerűségre hívta fel a figyelmem.
Azt még nem tudjuk, hogy vajon lett volna értelme a permetezésnek, mert a pár nappal ezelőtti eső / 29 fok meleg /eső / 29 fok meleg ciklus lappangási ideje csak most jár le.
Én nem ítélem el azt sem, aki a programszerű növényvédelemben hisz, az megfelelő módszer akkor, ha az illető véges időt képes a szőlőre fordítani. Használja a porgramot, az nagyon jó valószínűséggel megvédi a szőlőjét. És ahogy valaki korábban írta, a következő lépcsőfok a menetrend adaptálása az időjáráshoz - amikor egy háromhetes csapadékmentes időszakban nagy bátran eltolja az ember a felszívódós védekezést az első esőig. Aztán a harmadik lépcső, amikor elkezded jobban kímélni a természetet: akkor permetezel, ha az időjárás megköveteli, és az ellen, ami éppen fertőzhet. A negyedik lépcsőben pedig majd' minden durva vegyszert elhagysz, odafigyelsz a nehézfém-terhelésre, és a növényt kondícinálni próbálod.
Ezen a folyamaton akkor megy végig valaki, hogy ha az asztalra kerülő gyümölcsöstáltól nem csak azt várja el, hogy szemre szép legyen, hanem azt is, hogy ne tartalmazzon olyan vegyszert, aminek a lebomlási lánca káros LEHET. (Nem állítom, hogy mind az, de LEHET.)
Az apósom pl. szépen lépdel ezen a lépcsőn, pár éve elhagyta a 4-5-szöri Bi-58-as védekezést, a "permetragasztó" használatát (ami miatt nem lehetett lemosni az záró permetet a szőlőről még több órai áztatás után sem), és szépen, okosan, kevés felszívódót használva védekezget. Igaz ehez kellett, hogy amikor átnéztem a permetezési naplóját (akkurátus mérnökember), akkor megtiltottam a családomnak, hogy akár egy szemet is egyen az általa termelt szőlőből. Eljött hozzám szüretelni, látta a nyüzsgő életet a szőlőben, látta a makkegészséges szőlőt, és átállt az erő világos oldalára.
Az uborka meg a sárgadinnye olyan peronoszpórás lett hogy ihaj, mert nem permeteztem meg időben. Tudom az más peronoszpóra, de hasonló életkörülmények kellenek annak is. Vagyis eléggé a határon kellett hogy legyen a hőmérséklet nálunk, ezért indokoltnak minősítem a májusi két permetezésemet.
Lényegében semmi értelme nem volt a Somlón semmilyen növényvédelemnek a virágzás előtt. Nyoma nem volt semmilyen fertőzésnek. Olyan hidegben és/vagy szélben amilyen volt teljesen felesleges volt fújni. Ezzel együtt egész májusban zengett a Somló és folyamatosan érezni lehetett a levegőben a vegyszerek szagát.
Én nem is értem, hogy honnan van ideje és pénze egy csomó gazdának arra, hogy mostanra már két kör vegyszeres permetezésen is túl van...
Zöld, zöldközeli szereken a biogazdálkodásban is engedélyezett kontakt szereket értettem.
Ezek elsősorban a réz- és kéntartalmú szerek (pl thiovit és bordói lé), amik azért nem újkeletű, ismeretlen, Amerikában kikísérletezett és végképp nem drága és körülményes szerek. Használok én is felszívódókat (Quadris, Ridomil MZ, Topas), de igyekszem egy-egy felszívódó kör közé egy vagy két réz+kén kontakt permetezést iktatni...
Amúgy épp most néztem a BASF helyzetjelentését - gyakorlatilag az összes borvidékre azt írja (persze nem mondja ki ilyen nyíltan, de ez a lényege), hogy az előrejelzésekkel ellentétben a hideg időjárás miatt a június előtti permetezések teljesen feleslegesek voltak, sem a peronoszpóra, sem a lisztharmat nem tudott elszaporodni... :-)
Reméljük, a továbbiakban csökken az idei csapadékhajlam.
"biodnamikus és természethű gazdálkodás. Csak zöld, vagy zöld közeli szerekkel"
A szőlő egy kúszónövény, a természetben szabadon felkúszik a legmagasabb fák csúcsáig ahol szellős száraz az élőhelye, a peronoszpóra meg a föld közelében a nedvességben, párában, hajnali harmatban él ahol leszárítja a szükségtelen alsó leveleket. Ezért élt meg évmilliókon át egymással békében a szőlő és a peronoszpóra. De mivel nem akarunk fára mászni a szőlőért lekényszerítettük a földre és itt meg kell védenünk. Ennyi az alapja az egésznek.
Elolvasok egy szakkönyvet vagy bemegyek a boltba valami gombaölőszerért, vagy megkérdezem a szomszéd bácsit mivel permetez mind valami kemikáliát ajánl. Ezeket a zöld-zöldközeli szereket nem is ismerjük, talán annyit tudunk hogy valahol amerikában kikísérletezték meg drágák meg körülményesek és bizonytalan a hatásuk.
Örülj neki, hogy nálad a Somlón olyan kedvező a mikroklíma, de pl nálam védekezni kell, mert győz a peronoszpóra és társai. Tudom, mert próbáltam. Érdekes módon itt meg a lisztharmat ami nincs, csak olvasom hogy másoknál milyen problémát jelent. Mégsem írom azt, hogy a lisztharmat ellen felesleges védekezni. Ahol nincs, ott felesleges, de ahol van ott létfontosságú.
Ez az én szemléletem, időben elvégzett megelőzés, és amikor eljön az ideje szeretek egy-egy tál szép egészséges szőlőt bevinni az asztalra, nem hibásat, beteget, hogy gyertek válogassunk a javából (sajnos volt ilyen is)
Én is szép szüretet, jó bort kivánok neked ha már arra sodort az élet, (benéztem a blogodra)
Honnan az információd, hogy a Cabrió Top-nak virágzás előtt javasolt a használata?
Én mindenütt azt olvasom, hogy fürtmegnyúlás és fürtzáródás között javasolt vele permetezni, virágzás előtt csak korai fertőzések esetén indokolt.
Én már régóta virágzástól nyomatom, és abszolut bevált. Évi 2 kört fut, még egyszer a virágzás után, aztán mellőzöm, mert miután a fürtök kezdenek hízni a lisztharmat ellen kevés. Ellenben a tapasztalatom szerint nagyon jó hatással van a kötődésre meg a lombra is, az meg már csak hab a tortán, hogy az idén már az ára is csökkent valamelyest.
Eddig is egyik leginkább költséghatákony szernek tartottam, hogy olcsóbb méginkább.
Az utolsó mondatra reagálnék (mivel én írtam az első permetezésről):
Te se érts félre, nem kritikának szánódott. Csak itt a Somlón tényleg folyamatosan erős szél volt minden alkalommal mikor esett és/vagy annyira hideg, ami a peronosznak esélyt sem adott.
Minden tiszteletem a 4 mérsékelt permetezésedhez - én ezt tartottam volna mindig kockázatosnak, de úgy látszik, így is lehet (ebből is látszik, hogy van még mit tanulnom).
Itt a mi környékünkön tényleg csak a végletek vannak: a héten, mikor hazajöttem, szállásadóm éppen permetezett. Motoros permetezővel küldte, vastag sugárban folyt a permetlé a tőkékről, levelekről. Az általam ismert gazdák, birtokok többsége arasznyi hajtáshossznál is traktorral permeteztet (öt soron át szóródik a permetlé, de azért minden soron szigorúan végigmegy a traktor).
A másik oldalon biodnamikus és természethű gazdálkodás. Csak zöld, vagy zöld közeli szerekkel, időjárást figyelve, szükség szerinti permetezéssel.
S ott van a mesterem, akinek nem mindenben értek egyet a permetezési elveivel, de igyekszem megtanulni tőle mindazt, amit jónak érzek.
Például ezt a virágzás előtti első permetezést. Tényleg harminc éve csinálja. Azt mondja, nagyon ritkán van olyan időjárás, mikor az ő ismeretei alapján előbb is kéne permetezni, és természetesen olyankor meg is teszi.
Szóval azt hiszem, a permetezés/növényvédelem is egy önálló szakma. És mint ilyen, sokat kell tanulni hozzá, hogy az ember ne csak a szabályokat ismerje, hanem a miérteket is, és ezek ismeretében tudja, mikor nem érvényesek a szabályok.
Eddigi rövid idejű tapasztalataim alapján szerintem a legrosszabb, ha valaki azért permetez valamilyen módon, mert "úgy szoktuk".
Ennél sokkal-sokkal jobb, ha kialakít egy olyan menetrendet, amiről tudja, hogy megvédi a szőlőjét, és - idejéhez mérten - teljesíthető, nem okoz a szükségesnél nagyobb megterhelést.
A szakma ismeretének és az igazán profi védekezésnek azt tartom, mikor valaki a miértek és hogyanok tökéletes ismeretében képes megítélni, mely permetezések hagyhatók el, milyen időjárás mellett van (vagy nincs) szükség permetezésre, és csak a szükséges mennyiségű és minőségű vegyi fegyvert veti be.
Magam a második szint legelején tartok, évről évre csiszolok egy, a Rambo blogján talált permetezési menetrend (meg máshonnan hallott okosságok) alapján kialakított menetrendet, és próbálom tartani is magam hozzá. A változás, alakulás jól követhető, ahogy évente én is igyekszem a minél kevesebb permetezés felé tolni a tervet (mivel kései érésű borszőlőről van szó, nem nagyon úszom meg a július végéig tartó permetezést).
